Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván az előterjesztő majd a zárszavában kitér az itt elhangzott véleményekre, de engedjék meg, hogy az FM nevében egy-két dolgot érintsek. Itt azért sok mindenről szó volt, ami messze túlhaladta magát az előterjesztést, olyan témákat is érintettek képviselőtársaim.

Bár Sallai R. Benedek képviselő úr talán úgy fejezte be a felszólalását, hogy a jó szándékot nem igazából érzi ezen az előterjesztésen, én igenis érzem. A jogszerű földhasználat igazolása alapja a területalapú támogatásoknak, és az, hogy a jegyzőt behoztuk egyébként a sorrendben utolsó helyen ‑ tehát akkor van jelentősége a jegyzőnek, ha az előtte lévő jogszerű földhasználat-igazolási feltételek valamilyen oknál fogva nem működnek ‑, úgy gondolom, hogy segítséget jelent, aztán, hogy ez hogyan lesz leadminisztrálva, azt nyilván életszerűen meg lehet oldani.

Szintén úgy gondolom, hogy az osztatlan földdel kapcsolatos módosítás is jó szándékot feltételez, és az életszerűséget keresi. Itt többen is elmondták, és kritizálták tulajdonképpen a kormányt ezzel a témával kapcsolatban. Azért azt szeretném a tisztelt képviselőtársak figyelmébe ajánlani, hogy az osztatlan föld rendszere nem e kormány munkájának köszönhető. Örököltük ezt a rendszert, és úgy gondolom, hogy nem megkérdőjelezhető az, hogy a legtöbb erőfeszítést mi tettük, a legtöbb anyagi forrást mi fordítottuk arra, hogy ez a rendszer a megszűnés irányába induljon el, mert azzal egyetértek, hogy nyilván az lenne a végső megoldás, ha megszűnnének az osztatlan földek.

Az, hogy valaki egyéni képviselői indítványt nyújt be, én úgy gondolom, hogy házszabályszerű, tehát ezzel eddig sem volt, ezután sem lesz probléma, ennek a lehetősége minden képviselőtársamnak továbbra is rendelkezésre áll. A problémát én ott látom, hogy vannak uniós szabályok, amelyek, sajnos tudjuk mindannyian, akik ezzel a területtel foglalkozunk, hogy sokszor nagyon-nagyon bonyolultak és bürokratikusak, de ahogy szoktam mondani, aki penget, az petyegtet, aki a pénzt adja, az diktálja a szabályokat, ha tetszik ez nekünk, ha nem tetszik. Az egy másik dolog, hogy az uniós jogszabályi kereteken, a közös agrárpolitika jogszabályi keretein belül az itthoni jogszabálykészítésben, illeszkedve az uniós feltételrendszerhez, nem próbálunk még egy lapáttal rátenni a bonyolultságra, tehát próbáljuk egyszerűsíteni a dolgokat, amennyire lehet.

Valaki itt mondta, hogy az MVH méltányosságot gyakorolt korábban; ez teljesen kizárt. Az MVH-nak, sajnos vagy hál’ istennek ‑ tudnék pró és kontra példákat mondani ‑, de nincs méltányossági joga. Nagyon sok jogvitát meg lehetett volna oldani, ha lenne az MVH-nak egyébként méltányosság­gyakorlási joga, de az Unió ezt nem teszi lehetővé.

A konstruktív ellenzékről is szó volt. Természetesen én azt méltányolom majd a módosító indítványoknál, szakmai tanácsot fogunk adni az előterjesztőnek a minisztérium részéről, de talán tegnap kellett volna itt a konstruktív ellenzéki szerepet gyakorolni, lett volna rá lehetőség nemzeti ügyben.

Visszatérve Sallai R. Benedek képviselő úr gondolataira, kicsit megijedtem, amikor az elején kezdett dicsérni, és fel is írtam magamnak, hogy óvakodj a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is; aztán a végére helyreállt a kormányról, illetve a minisztériumról alkotott véleménye. Én sajnálom, hogy ön úgy látja a dolgot, ahogy azt elmondta.

Az is kicsit ellentmondásos ‑ és most Gőgös Zoltán képviselőtársam felé fordulok ‑, hogy egyfelől rugdossuk, ütjük-vágjuk az MVH-t, most pedig sajnálkozásunkat fejezzük ki, hogy megszűnik a rendszer. (Gőgös Zoltán: Nem sajnáljuk!)

(10.00)

Én nem akarom megismételni, Lázár miniszter úr elmondta a bizottsági meghallgatáson ezzel kapcsolatban a véleményét, illetve a kormány álláspontját, hogy miért van szükség a változtatásokra. A kifizetések, az előlegfizetések jelenleg is rendben történnek, és a tavalyi kifizetések közül június 30-a után csak azok nem kerültek még kifizetésre, amelyeknél a jogszerűség nem volt bizonyított vagy indokolt.

Az államadósság kezelését is említette Gőgös képviselő úr. Persze a földértékesítésből befolyt, befolyó pénzt nagyon sok mindenre lehetne költeni. Úgy gondolom, hogy ha önök 2002 és 2010 között az államadósságot nem vitték volna 53 százalékról 80 százalék fölé (Gőgös Zoltán: De most még nagyobb!), akkor talán nagyobb mozgástér lenne például az osztatlan földek kimérésére, azoknak a kezelésére is.

Mindenesetre köszönöm, köszönjük a véleményeket, a módosító javaslatokat pedig meg fogjuk vizsgálni és meg fogjuk fontolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)