Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Eklektikusnak mondható, csúsztatásoktól sem mentes interpellációjára szeretnék válaszolni, de még mielőtt belekezdenék az érdemi adatokat tartalmazó válaszba, azért szeretném emlékeztetni önt, hogy amikor átvettük önöktől a kormányzást, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18 százalékos, Borsod-Abaúj-Zemplénben 17,7 százalékos, Nógrád megyében 17,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Ezek voltak azok a megyék, ahol a legmagasabb volt a munkanélküliség az országban 2010-ben. Ha szabad emlékeztetnem önt arra, ha nem emlékezne véletlenül, ez az önök kormányzásának utolsó éve volt, önök ezt hagyták ránk, ezt hagyták az országra.

 (16.10)

Ezzel szemben a KSH legfrissebb adatai szerint jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az önök idején említett 18 százalékos munkanélküliséggel szemben például 8,8 százalékos a munkanélküliség, Borsod-Abaúj-Zemplében 5,5 százalékos, míg Nógrád megyében 6,8 százalékos volt a munkanélküliek aránya 2017 második negyedévében. Az ország mindhárom leghátrányosabb helyzetű megyéjében a felénél is kevesebbre sikerült csökkenteni a munkanélküliséget az elmúlt hét év alatt. Ezt rendkívül nagy eredménynek és előrelépésnek tekintik az emberek, a területi különbségek mérséklése tekintetében is, természetesen.

Felhívom a figyelmét arra is, hogy számos meghatározó foglalkoztatáspolitikai intézkedést hoztunk, amelyekkel sikerült a hátrányos helyzetű térségekben az országos átlaghoz viszonyítva gyorsabb ütemű javulást elérnünk. Bár számtalanszor elmondtuk, de úgy látszik, hogy nem sikerül önnek megjegyezni, hogy milyen lépések voltak ezek, milyen programok voltak ezek. Például az egyik nagyon fontos program a munkahelyvédelmi akció, amely az alkalmazási költségek csökkentésén keresztül élénkíti a vállalkozások munkaerő-keresletét, ami nagyobb esélyt biztosít az elhelyezkedésre az ország hátrányosabb helyzetű térségeiben olyan emberek körében, akik egyébként koruknál, társadalmi helyzetüknél fogva foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányosabb helyzetben vannak. Őrájuk is gondoltunk, nem úgy, mint ahogy önök csak beszélnek egyfolytában róla. Ezenkívül ebben az évben 10 milliárd forint összegben munkahelyteremtő pályázatot írtunk ki, ahol kiemelten támogatott kategória, ha a beruházás hátrányos helyzetű járásban vagy településen valósul meg, illetve ha a vállalkozások közfoglalkoztatásban álló személyt vesznek fel az új munkahelyre.

Téved képviselő úr abban, hogy a megyék közötti bérkülönbségek csökkentése érdekében nem tett volna a kormány nagyon-nagyon sokat, bár ezt is már többször elmondtam, és számadatokkal is bizonyítottam, hogy önnek nincs igaza. Emellett a kormány a minimálbér és a szakképzettek garantált bérminimuma emelésével is hatást tud gyakorolni a piaci bérekre. Az idei jelentős emelésnek köszönhetően a bérek a kevésbé fejlett térségekben növekedtek a legnagyobb mértékben, tehát nem igaz az az állítás, amit ön mondott, hogy a nehezebb helyzetben lévő térségek és a fejlettebb térségek közötti bérkülönbség növekedett, mert ez pont az ellenkező előjellel történt meg. Így 2017 első felében Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Hevesben, Tolnában, Nógrádban, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagot lényegesen meghaladó mértékben emelkedtek az átlagkeresetek. Mindez jól szolgálja a területi bérkülönbségek mérséklését, amit egyébként, ha nem hisz el nekem, nézze meg, a statisztikai adatok között ott szerepel elolvasható és értelmezhető módon.

Az elmúlt időszakban, az elmúlt két évben, 2016-ban és 2017-ben a térség tekintetében, a V4-országok körében is a magyarországi béremelkedés mértéke volt a legmagasabb. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát mindaz, amit ön kifogásként mondott az előbb, tényként kezelhető módon nem igaz. Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy válaszomat fogadja el. (Taps a kormánypártok soraiban.)