Készült: 2024.04.26.00:18:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2001.06.26.), 2. felszólalás
Felszólaló Dr. Horváth Balázs (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszöntve önöket kérem, hogy mondandómat hallgassák meg, de harag és gyűlölködés nélkül. Az önkormányzatokról szóló 1997. évi LXV. törvény alapján az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába került a lakossági szükségleteket kielégítő közműtömeg a település belterületi határain belül. E törvényi rendelkezés annak idején - talán nem árulok el nagy titkot - komoly viharokat kavart, és Antall József miniszterelnök úr személyes fellépésére volt szükség, hogy a kormány e rendelkezést támogassa.

1995 késő tavasza meglepetést tartogatott a települési önkormányzatoknak, ugyanis Kuncze Gábor belügyminiszter úr előterjesztésében a kétharmados szociálliberális parlament törvénnyel fosztotta meg az önkormányzatokat az MDF vezetésével összefogott koalíció által megszavazott közművagyontól.

Gémesi György MDF-es országgyűlési képviselő a Magyar Önkormányzatok Szövetsége nevében '95. szeptember 26-án az Alkotmánybírósághoz fordult az 1995. évi LXX. törvény bizonyos szakaszainak alkotmányellenessége miatt. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszról minden érdeklődő szakember, így a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége jogutódja is tudott.

Az 1995. évi LXX. önkormányzati törvény - az úgynevezett Kuncze-Dióssy-törvény, persze ezt idézőjelben mondom - az SZDSZ és MSZP támogatásával született meg, és azt támogatta a TÖOSZ jelenlegi elnöke, Dióssy László, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő is.

Közben a TÖOSZ szorgalmasan gyártotta - lehet, hogy még most is gyártja - a megállapodásokat, amelyek értelmében a megállapodást aláíró önkormányzatok 2-2,5 százalék, a Tocsik-ügy óta elhíresült sikerdíjat fizettek a TÖOSZ-nak, teljesen függetlenül attól, hogy milyen munkát végzett az alapító okirat szerint egyébként érdekvédelemre, érdekképviseletre alakult szövetség, melyben a tagok természetesen tagdíjat is fizetnek.

A sikerdíj a szerződés 12. pontja értelmében a TÖOSZ-nak akkor is jár, ha - idézem - "a vagyon megszerzését biztosító döntés normatív aktus eredményeként születik meg". Ez tartalmilag azt jelenti - ezt Deutsch Tamásnak nagyon pontosan kell tudnia, hiszen a Tocsik-ügyben benne volt, mármint a kivizsgálásában -, hogy a szociálliberális vezetésű TÖOSZ akkor is igényt tart a sikerdíjra, ha törvény rendezi az egyébként jogos önkormányzati igényt.

A Magyar Demokrata Fórum álláspontja ebben az ügyben konzekvens. A TÖOSZ által az önkormányzatokra erőltetett sikerdíj-megállapodás a jó erkölcsbe ütközik, a 12. pontban írt feltétel pedig tisztességtelen. Tisztességtelen azért, mivel az alapító okirat értelmében a TÖOSZ az érdekképviselet, érdekérvényesítés érdekében végzett munkájáért vár és kap tagsági díjat az önkormányzatoktól. Nem tartjuk ezért erkölcsösnek a tagsági díjon túlmenően sikerdíj kikötését; nem tartjuk azért sem erkölcsösnek, mivel tényleges munkavégzés nem áll mögötte, a jogos igény kielégítésére nem a TÖOSZ munkálkodása, hanem a Gémesi György-féle alkotmánybírósági eljárás megindítása, az Alkotmánybíróság döntése, a polgári kormány által beterjesztett törvényjavaslat, a köztársaság parlamentje által megalkotott törvény ad lehetőséget.

Egyébként a Népszabadságban közölt Dióssy-féle nyilatkozattól eltérően, alkotmánybírósági eljárást a TÖOSZ soha nem kezdeményezett. Egyébként is különös összefüggéseket lehet ebben az ügyben fölfedezni. A Tocsik-ügyben elhíresült, ezresről elnevezett ügyvédi csoportosulás működött közre a megállapodások megkötésében, illetve a képviseletben, kiknek már megfelelő gyakorlata lehet az önkormányzatokkal kapcsolatos vagyoni viták intézésében, az önkormányzatok elintézésében, lásd a Tocsik-ügyet.

A TÖOSZ magatartását azért sem nevezhetjük etikusnak, mivel birtokomban van többek között olyan felszólító levél is, mely a sikerdíj megfizetésére irányul, és közvetlenül a törvény elfogadása előtti időpontban született. Abszurdum!

A fentiekből következik az, hogy a megállapodás egyik szerződési feltétele tisztességtelen, s ezért e kikötést a LXX. törvénnyel becsapott önkormányzatok megtámadhatják.

Kérem, egy megjegyzést azért engedjenek meg. A minap kaptam egy levelet, melyben egy indulatosan fogalmazó önkormányzati képviselő feltette a következő költői kérdést: lehet, hogy a szociálliberális többségi parlament azért fosztotta meg az önkormányzatokat közművagyonuktól - nyilvánvalóan alkotmányellenes módon -, hogy a 2, illetve a 2,5 százalékos sikerdíjat valakik lekaszálják?

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai