Felszólalás adatai

Ugyanakkor a jogalkotásról szóló 2000. évi CXXX. törvény 4. §-a alapvető követelményként határozza meg: ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni és rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósításával összefüggő lényeges garanciákat. Ez az, amit ki kell emelnünk e törvényjavaslat tárgyalásakor többek közt.

Az imént szóltam arról, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásaink is ebbe az irányba mutatnak, hogy ezeknek megfeleljünk, másrészt pedig az elmúlt években olyan társadalmi változások történtek, amelyekre a büntetés-végrehajtási területen is megfelelő módon kell reagálni. Az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalatait magába építő, tartalmát, szabályozási elveit és irányait tekintve új büntetés-végrehajtási kódex kell hogy szülessen.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat újraszabályozza a büntetés végrehajtására vonatkozó szabályokat. Itt kerül megállapításra az általános rendelkezések körében a büntetés-végrehajtás céljának és feladatának meghatározása, a törvény hatálya, és értelmező rendelkezései révén a törvényszövegben alkalmazott szakkifejezések definiálása is megtörténik. Fontos hangsúlyozni, hogy a büntetés-végrehajtási jogviszony nem munkavégzési jogviszony, az egy hierarchikus jogviszony kell hogy legyen és az is.

A törvényjavaslat a büntetés-végrehajtásban érintettek legfontosabb jogait szabályozza, így a védelemhez az anyanyelv használatához, a megfelelő tájékoztatáshoz való jogokat is. A büntetések és intézkedések végrehajtását kizáró okokat is meghatározza a törvényjavaslat, valamint az eljáró hatóságok, így a bíróság és az ügyészség büntetés-végrehajtással összefüggő feladatait is szabályozza.

Kimondja a törvényjavaslat azt is, hogy a törvényesség, a fokozatosság, a normalizáció és az egyéniesítés elve mellett kell eljárni a törvény alkalmazása során. A magam részéről fontosnak tartom azt az új szabályozást, hogy a szabadságvesztésre ítélt személynek a végrehajtás megkezdésére vonatkozó felhívást a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága feladataként jelöli meg. Ez, úgy vélem, elősegíti majd a szabadságvesztéssel büntetett személyek esetében a büntetés határidőben történő megkezdését.

Amit ki szeretnék emelni, az az, hogy az egyénre koncentráltan alakuljon ki a büntetés-végrehajtás rendszere, ezért fontos a kockázatelemzési és -kezelési rendszer kiépítése. A törvényjavaslat fontos eleme az is továbbá, hogy az egyes végrehajtási fokozatokhoz 3-3 rezsimkategória tartozik, általános, szigorúbb és enyhébb szabályokkal, amelyek az intézeten belüli elhelyezési, magatartási szabályok tekintetében tartalmaznak lényegi eltéréseket, és az első 30 nap az, ami fontos szakmai szempontból, hogy meghatározzák a rezsimkategóriába való besorolást.

A törvényjavaslat nagyon fontos eleme az, hogy a végrehajtásban részt vevő elítélt egyéniesítése, valamint kiemelkedő célként kerül meghatározásra az, hogy a társadalomba való visszailleszkedést minden lehetséges módon segítse elő. És szól a törvényjavaslat a hosszúidős speciális részlegekről, így a gyógyító-nevelő részlegről, a pszichoszociális részlegről, az átmeneti és a kábítószer-prevenciós részlegekről is.

Szólnom kell a törvényjavaslat kapcsán arról, hogy a törvényjavaslat szabályozza az adható jutalmak és a kiszabható fenyítések fajtáit is. Egy kondicionáló teremben való kondizás lehetősége adott esetben jutalom lehet, de szankció is lehet ennek megvonása is.

Változásokra kerül sor továbbá a jogorvoslati struktúrát illetően is, eleget téve ezzel a nemzetközi elvárásoknak. A törvényjavaslat immár előírja az akadályozott személyek jognyilatkozatai megtételének elősegítését. Pontosításra kerülnek az ügyek típusai, valamint a döntéshozók személye is. Különválasztja a kérelemből, illetve a hivatalból történő eljárások eseteit is, valamint teljesen új elem a hiánypótlás intézménye.

Az elítéltnek a tartási költségekhez való hozzájárulása összegét meghatározza a törvényjavaslat. Az évente meghatározott napi összeg nem lehet kevesebb, mint az egy havi alapmunkadíj 1 százaléka, ugyanakkor az elítélt például köteles megtéríteni a saját ruházata mosatásának, tisztításának díját is.

A hatályos jogszabályi előírásokhoz képest nagyobb összegű tartalékolást ír elő a törvényjavaslat, éppen azért, hogy a társadalomba való visszavezetése az elítélteknek megtörténhessen. Így tehát ehhez képest a törvényjavaslat értelmében a tartalékolás évente meghatározott összege a fogvatartás első négy évében az egyhavi alapmunkadíj 50 százaléka lenne, az ezt meghaladó tartamú fogvatartás esetén pedig minden további évben az egyhavi alapmunkadíj 25 százaléka. Így tehát adott esetben 4 év után a 62 ezer forintot is elérheti a tartalékolás összege.

Előremutató kezdeményezés a törvényjavaslatban az elektronikus távfelügyelet alkalmazása abban az esetben, amikor is elhagyja legális módon az intézetet az elítélt. Fontos kiemelni a fiatalkorúakkal kapcsolatban azt, hogy 18. életévét be nem töltött személy dohányterméket nem tarthat magánál, valamint azt, hogy háromhavonta családi konzultáción vehet részt a büntetés-végrehajtási intézetben, meghatározott, kötetlen kapcsolattartási formában, és családterápiás foglalkozáson is részt vehet a fiatalkorú.

A migrációs jelenségekkel is összefüggésben nagyon fontos az, hogy a büntetés-végrehajtás során az elkülönítéskor már nevesíteni kell, figyelembe kell, lehet venni a vallási ellentétekből fakadó nemkívánatos események elkerülését is. A közérdekű munkavégzéssel kapcsolatban pedig kötelezően előírja a javaslat a helyi önkormányzati szerveknek, intézményeiknek azt, hogy biztosítsák a munkavégzés helyét.

A törvényjavaslat negyedik részében külön szabály szól arról, hogy a szabálysértési elzárás büntetőjogi elzárástól elkülönítetten, a kódexben külön kap helyet. Ez szintén nagyon fontos, hogy ekképpen történjen.

Szólnom kell végezetül arról a mindennap tapasztalt és általunk is ismert tényről, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak, méltatlan, méltánytalan helyzetek adódhatnak, ezért nagyon fontos a férőhelyek bővítése és beruházások megvalósítása.

(14.30)

Ezért üdvözlendő az is, hogy zöldmezős beruházásként az észak-magyarországi régióban egy ezer férőhelyes büntetés-végrehajtási intézet építésére kerül sor, ugyanakkor más büntetés-végrehajtási intézeteken belül is férőhelyek fejlesztésére kerül sor. Ennek a beruházásnak a döntő hányadára, 2539 férőhely létesítésére a meglévő intézmények területén kerül sor.

Összességében tehát a törvényjavaslatot - mint előremutatót és a mai kor problémáira a jelen emberi tudásunk szerint is választ adót - támogathatónak tartjuk. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat támogatni és a későbbiekben elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmet.