Készült: 2024.04.19.21:51:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2020.06.03.), 44. felszólalás
Felszólaló Volner János (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:26


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VOLNER JÁNOS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én magam nem vagyok jogász, van egy olyan területe azonban a mostani törvényjavaslat által érintett salátatörvénynek, amivel magam is behatóan foglalkozom, és amelyben elég komoly gyakorlati tapasztalattal rendelkezem. Ezzel kapcsolatban egyrészt kérem az államtitkár úr véleményét, másrészt pedig kérem azt, hogy az általam megfogalmazottakat a későbbiekben vegyék figyelembe. Az államtitkár úr véleményére annyiban vagyok kíváncsi, hogy hogy látja, hoze ez gyakorlati változást ezekben a problémákban, amelyeket említeni fogok önnek. A devizahitelesek, illetve általában véve a hiteladósok ügyével foglalkozom meglehetősen sokat, és rengeteg anomáliát látok a rendszeren belül, hangsúlyozom, nem jogászként, de úgy, hogy nagyon sok embernek látom a problémáját.

Az első, amit gyakran tapasztaltunk, hogy a közjegyző olyan közokiratoknak a kiadását sem tagadja meg, aminél egyébként megállapítható lenne, hogy ezt megtagadhatja a közjegyző, hiszen adott esetben az egyik felet egyoldalú joghátrány éri ezzel a közokirattal. De mivel maga is anyagilag érintett ennek a közokiratnak a kiadásában, ezért eljár, és gyakorlatilag szakmányban állítják ki az anyagi érdekeltségük miatt a közokiratokat.

Például  most mondok önnek egy jellemző példát  a hiteladósoknál: megérkezik a hiteladós a bank utasítására a közjegyzőhöz, a közjegyző kibocsát a részére egy olyan közokiratot, amellyel igazolja azt és elismerteti az adóssal azt, hogy tartozik például 20 millió forinttal a bank részére, azonban akkor, amikor ezt az adós aláírja, abban a pillanatban még nincs tartozás a nevén. Majd amikor az aláírt okiratot visszaviszi a bankba, akkor történik meg ténylegesen a hitel folyósítása.

Az én jogérzékem és a jogászokkal folytatott konzultációim is alátámasztják azt, hogy itt ezzel az egész üggyel nem feltétlen van minden rendben, hiszen abban a pillanatban, amikor letanúsította a közjegyző a kölcsön folyósítását vagy a hitel folyósítását, bocsánat, akkor még ez az összeg nem érkezett meg a részére. Én azt látom, hogy a legtöbb ügyfél ezzel kapcsolatban egy csapdában vergődik, mert bármilyen fellebbviteli fórummal próbálkozik  a járásbíróság döntésével egyenértékű a közjegyzői határozat , gyakorlatilag zárt falakba ütközik, holott egyébként tényszerűen, a törvény betűje alapján, amiről beszélek, az ténylegesen nem történt meg, a hitel akkor még nem volt az ügyfél részére folyósítva, és a közjegyző máris folyósította ezt a részére.

Ami azonban még érdekesebb dolog ennél, hogy a közjegyzőnek kötelessége tájékoztatni a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről. Én itt a következő problémát látom. Ezt a részét viszont én már banküzemtan szempontjából behatóan ismerem, és tisztában vagyok ennek a részleteivel.

Amikor az ügyfél odamegy a közjegyzőhöz, akkor a közjegyzőnek el kellett volna mondani és írásba kellett volna foglalni azt a tájékoztatást, ami arra vonatkozik, hogy pontosan például egy devizahitellel milyen kockázatokat vállal az ügyfél. Itt ugye, nagyon sokan az árfolyamkockázatra koncentrálnak csupán, és az árfolyamkockázatot eredeztetik a devizahitelek egyik rákfenéjeként, azonban nagyon fontos látni azt, hogy kamatkockázatot is vállalt az ügyfél, és ezek a kamatkockázatok az ügyfél számára nem átlátható módon jelentek meg.

Azt kell hogy mondjam, hogy nagyon sokszor azt tapasztaljuk  bírósági eljárások tömegét láttam ezzel kapcsolatban , hogy a későbbiekben a bíróság előtt sem tudta a közjegyző elmondani azt, hogy pontosan a kamatkockázat milyen módon áll elő, mit jelent az, hogy bankközi kamat, amihez például az adott hitelterméknek a kamatozása van kötve. Gyakorlatilag az ügyfél kielégítetlen vagy nem megfelelő tájékoztatást kap, gyakorlatilag a kíváncsisága kielégítetlen marad, hiszen maga a közjegyző sem volt tisztában azzal, hogy ennek a hitelterméknek adott esetben milyen kockázatai vannak.

Azt kell hogy mondjam, hogy zsinórban látom azokat az ügyeket, ahol ténylegesen erre a kockázati elemre a közjegyző azért nem tudta fölhívni a figyelmet, mert ő maga sincs tisztában ezzel a kockázattal, az ügyfelek folyamatosan elvesztik a pert. Holott egyébként ebben az esetben is megállapítható az, hogy nem egyenrangú felekről van szó, amikor az ügyfél-bank viszonyt nézzük, és nem történt meg az ügyfeleknek a tájékoztatása sem a hitelnyújtáskor  erről egyébként a hitelintézetekről szóló törvény részletesen, taxatíve is rendelkezik, hogy ezt kötelessége lett volna megtenni a hitelintézetnek , sem pedig akkor, amikor a közjegyzőhöz elmegy az ügyfél.

Nagyon fontos a közjegyzőkre történő kitérés. Én személyesen jártam olyan helyen, és azt kell hogy mondjam, hogy egészen sok olyan esettel találkoztam, amit gyakorlatilag szakmányban követtek el közjegyzők. Itt egészen konkrétan elmondom önnek, itt a belvárosban, nem messze tőlünk egyszer jártam egy közjegyzői irodában. Egy szerencsétlen sorsú, idős, elesett asszony, akinek az önálló bírósági végrehajtó által levontak után nem egészen 70 ezer forintja maradt a megélhetésre, nem rendelkezett pénzzel, de annyi pénze még volt, hogy kifizesse a perének a megindításához szükséges különböző okiratokat, és ezt a közjegyzőnél átvegye, itt a fénymásolatokért kellett volna fizetnie. Már kétszer lepattant a közjegyzőről, mert a közjegyző egyszerűen azt mondta neki  egy nagyon egyszerű hölgyről van szó, aki nem biztos, hogy a jog útvesztőiben képes eligazodni , hogy egyszerűen nem adja oda neki ezeket az iratokat; szó szerint kétszer megtagadta. Harmadszorra elmentem országgyűlési képviselőként, nem lengettem a képviselői igazolványom, de elég határozottan és egyértelműen közöltem a kívánságomat a közjegyzői iroda munkatársaival, először az ott lévő titkárságvezető hölggyel, utána magával a közjegyzővel, és a fülem hallatára is megpróbálták a hölgyet eltántorítani attól a szándékától, hogy kiadják neki azokat a papírokat, amelyeket a rövidesen lejáró határidejű bírósági eljáráshoz be kell nyújtani.

Ebben az esetben is azt láttam, hogy a közjegyzők ezt a hasonló helyzetű emberekkel szemben gyakorlatilag szakmányban megtehetik, és ténylegesen nincs olyan jogorvoslati lehetőségük ezeknek az embereknek, ami gyors orvoslást jelentene a hasonló problémákra.

(11.50)

Szó szerint ezt úgy tessék elképzelni, hogy odamegy az ügyfél, elmondja, hogy nála van az a 8 ezer forint, ami a fénymásolatokért szükséges, a közjegyző megtagadja a fénymásolatok kiadását, és az ügyfél gyakorlatilag egy csapdában vergődik. Zárójelesen teszem hozzá, hogy kimutathatóan folytatólagos, üzletszerűnek mondható kapcsolat van egyes önálló bírósági végrehajtók és egyes közjegyzők között, és ezeknél az önálló bírósági végrehajtóknál egészen sok adósnak konkrétan eltűnik az ingatlana olyan módon, ahogy az egyébként nem megengedhető.

Az önálló bírósági végrehajtókra áttérve, azt kell mondjam, államtitkár úr, hogy én itt rendkívül súlyos problémát látok. Természetesen tisztában vagyok vele magam is politikusként, hogy ez egy népszerűtlen terület, ám szükséges ennek a működése. De azt látom, hogy egyes önálló bírósági végrehajtók éveken keresztül szakmányban követnek el bűncselekményeket. Én konkrétan találkoztam olyan bírósági végrehajtóval, ahol az egyik ügyben sikerült elérni azt, hogy a devizaadós megnyerje az ügyet, és kimondja a bíróság jogerősen  mert már másodfokon is megtörtént , hogy az önálló bírósági végrehajtó eljárása jogtalan volt, és utána évekkel később találkozunk másik ügyben ugyanazzal az önálló bírósági végrehajtóval, aki gyakorlatilag ugyanazt a törvénytelenséget követte el, mint korábban.

Ebben az ügyben még jelenleg is folyik az eljárás, most abban a konkrét esetben az önálló végrehajtói kamara vezetőjével egyeztetünk annak érdekében, hogy gyors és hatékony döntéshozatal legyen. Kérdezem államtitkár urat, hogy ezekben a konkrét esetekben is várhatunke ettől a mostani törvényjavaslattól előrelépést. Én látom, hogy ezzel kapcsolatban alakultak a jog által biztosított körülmények. Bízom benne, hogy ezen a téren változás lesz.

Nagyon sok olyan esetet látunk, ahol a törvényes határidőkre fittyet hányva az önálló bírósági végrehajtók, nyilván a nagyobb összeget látva, értékesítik az ügyfelek különböző ingatlanjait úgy, hogy az ellen utólag már gyakorlatilag nem lehet túl sokat tenni. Van most egy olyan konkrét eset, ahol a hölgy gyakorlatilag hajléktalanná vált. Egy iskola takarítónőjeként dolgozik jelenleg, és úgy képzelje el, államtitkár úr  engem emberileg is megráznak ezek az ügyek, mert közelről ismerem a részes feleket , hogy az orvosi szobába engedte be az igazgatónő átmenetileg lakni a hölgyet. Szó szerint az orvosi ágyon alszik éjszakánként, és egy pokróccal takarózik, azért, hogy ne az utcán kelljen töltenie a napjait. Ebben az esetben is megállapítható volt az, hogy törvénytelenül járt el az önálló bírósági végrehajtó. Amire a jog betűje elérne odáig, hogy a bíróságok már döntést hoznának az ügyben, addigra a lakást gyakorlatilag már értékesítették, és nem látom annak a lehetőségét, hogy az eredeti állapot valaha is helyreállítható lenne. A lakásnak már új tulajdonosa van, fizetett érte iksz árat  nem annyit, mint amennyit a lakás ért. Ezekben az esetekben is azt látom, hogy annyira embertelenül és gyorsan, az emberek életét, sorsát egyszer s mindenkorra bedarálva működik a rendszer, hogy azzal nagyon nehéz és szerintem egy ép lelkű ember számára lehetetlen is azonosulni.

Én ebből a törvényjavaslatból jogászokkal egyeztetve azt látom, hogy várhatunk előrelépést, némi előrelépést legalábbis igen. Kérdezem államtitkár urat  s előre jelzem önnek, elnézést kérek, de majd el kell mennem egy interjúra, amit előre egyeztettünk a médiával, ezért nem tudom megvárni a válaszát, de vissza fogom nézni , mi az ön véleménye, hogy ezen a téren várhatóe változás. Illetve arra kérem, hogy az általam elmondottakat a kormányzati apparátuson keresztül legyen kedves továbbítani az illetékesekhez. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezekben az ügyekben eredményt érjünk el, és különösen fontosnak tartom azt, hogy a képviselőtársaim is hasonló sorsú emberek közvetlen tapasztalatait ismerjék meg és szívják föl egy az egyben az érintettektől. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai