Készült: 2024.03.28.21:39:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2020.06.03.), 206. felszólalás
Felszólaló Dr. Orbán Balázs
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 10:39


Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Pár dolgot még röviden, amire nem maradt idő az előző felszólalásomban. Egyrészt szeretném megköszönni mindenkinek a konstruktív és támogató hozzászólásokat, illetőleg a konstruktív és kritikai hozzászólásokat. Ezzel kapcsolatban párra még szeretnék reagálni. Azért azt állapítsuk meg még egyszer, és talán legyen ez a vita lezárásának az egyik legfőbb gondolata, hogy szerencsésnek mondhatjuk magunkat, és ki kell fejeznünk az együttérzésünket azoknak, akiktől komoly elköteleződést és áldozatvállalást kívánt a járvány elleni védekezés, és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a járvány elleni védekezés első szakaszát ilyen jól tudta az ország lemenedzselni.

Örülök annak, amit a végén Mesterházy képviselő úr mondott, mert azért a dolog mégis úgy áll, hogy amikor márciusban itt elkezdtünk nagyon más tónusban vitatkozni erről a kérdésről, akkor senki nem tudta, hogy mi következik. Az teljesen egyértelmű, és ebben az ellenzéki felszólalók is inkább a kormány oldalára álltak, hogy a járvány elleni védekezés sikeres volt.

Azok az ellenzéki kritikák, amelyek azt mondják, hogy ehhez a koronavírus elleni védekezésre vonatkozó törvényre nem volt szükség, azok jogi értelemben egészen egyértelműen nem állják meg a helyüket. Nem mindenki ült itt a teremben, én az expozémat azzal kezdtem, hogy felsoroltam azokat a rendelkezéseket, azokat a döntéseket, s nem is az összeset, csak párat a legfontosabbak közül, amelyeket nem tudtunk volna meghozni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nélkül. Úgyhogy köszönöm azoknak a képviselőknek, akik támogatták anno ezt a javaslatot.

Örülök, hogy a kormány nevében én prezentálhatom azt a javaslatot, amely ennek a különleges jogrendi felhatalmazásnak a visszaadásáról rendelkezik, ha az Országgyűlés megszavazza. S az is a történelmi tény kategóriájába tartozik, hogy ebben nem tudott kialakulni nemzeti egység. Én is ott voltam a többpárti tárgyalásokon, és a helyzetre pontosan ellenkező módon emlékszem, mint Keresztes és Szabó képviselő úr és hölgy, ugyanis ott úgy tűnt az első pillanatokban, hogy az ellenzék konstruktívan viszonyul ehhez a kérdéshez. Aztán valami megváltozott. Egyébként nem is azok a problémák voltak az ellenzéki képviselők által ezekre a tárgyalásokra odahozva, mint legfontosabb problémák, amelyek aztán később nagy nyilvánosságot kaptak. A szükségességre és arányosságra vonatkozó követelményeket kifejezetten az ellenzéki képviselők kérése alapján rögzítettük, még a rémhírterjesztésre vonatkozó büntetőjogi tényállás is az ellenzéki képviselők kérése alapján módosult. Aztán egyszer csak valami történt, és az utolsó pillanatban végül mégis a politikai ellenállás stratégiáját, nem pedig a nemzeti egység gondolatát választották.

Még három dolog. Egyrészt az önkormányzatok. Azt hiszem, voltunk páran, akik elmondtuk, hogy az önkormányzatokat is a védekezés részének tekintjük. Köszönjük minden olyan önkormányzatnak, amely vállalta ezeket a megnövekedett terheket. Önök részéről több alkalommal elhangzott vádként, hogy mi az önkormányzatokat támadjuk. Hát támadja a fene őket, hanem próbáljuk őket ott segíteni, ahol tudjuk. Azt kívánom önöknek, hogy ha van egy ellenségük, az úgy próbálja meg kivéreztetni önöket, mint ahogy a polgári kormány próbálta kivéreztetni az önkormányzatokat az elmúlt tíz évben. Sokszor elmondtuk, azon kívül, hogy itt egy nagyon komoly adósságkonszolidációra került sor  Banai államtitkár úr elmondta, hogy ennek az újratermelődésére viszont nem került sor azóta , emellett az önkormányzatok számára rendelkezésre bocsátott állami támogatás összege folyamatosan, évről évre növekedett.

A jövő évi költségvetésben az idei évre vonatkozó költségvetési összegnek a 116 százaléka, több mint 850 milliárd forint van az önkormányzatok támogatása soron. Ez egy egészen egyszerű művelet: a két költségvetési törvényt elő kell venni, és azokat a sorokat össze kell hasonlítani, és akkor teljesen egyértelmű, hogy mi a helyzet. Emellett egyébként az önkormányzatok saját bevételei is olyan 500 milliárd környékéről 1000 milliárd környékére növekedtek, anélkül, hogy nekik egyébként adóemelést kellett volna végrehajtaniuk.

(21.50)

Tehát az önkormányzatok helyzete teljesen egyértelműen stabil, és ugyanúgy, ahogy a kormány, ugyanúgy, ahogy a bankok, ugyanúgy, ahogy a multinacionális vállalatok, ugyanúgy, ahogy a politikai osztály tagjai, ugyanúgy ők is ki kellett hogy vegyék a részüket minimális hozzájárulással, a költségvetésük minimális részével a koronavírus-járvány elleni védekezésből.

Arató képviselő úr említett az okmányok lejártára vonatkozóan valóban egy politikailag semleges javaslatot. Én arról tudom tájékoztatni, hogy volt időm itt megnézni  a 88. §-ról beszélünk , és én ott azt látom, hogy főszabály szerint a veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig tartjuk fönn az okmányok érvényességét. Tehát nem az a helyzet, hogy mindenkinek el kell látogatni azonnal az okmányirodákba, amikor a veszélyhelyzet megszűnik. Szerintem jó, hogy ez így van, van egy kis cizelláltság. A főszabály a 180 nap, és vannak rövidebb határidők is. De azt hiszem, hogy a mostani szabály olyan, ami a tumultusok elkerülésére alkalmas. Kérem, hogy e tekintetben nézzék meg még egyszer a javaslatot, és ha ennek ellenére van véleménykülönbség és konstruktív ötlet, akkor állunk rendelkezésre.

A bíróságra vonatkozó szabályok kapcsán reagálnék még röviden. Értem én a kritikát, de én azt szeretném kérni, hogy ebben a kérdésben hadd döntsenek a bíróságok. Ezzel könnyen letudnám a dolgot, de azért értem én, hogy a bíróságok sem csak egy nagy konglomerátum, ami ugyanazt gondolja. Tehát nyilván Arató képviselő úr is tudna olyan bírói fórumot vagy érdekképviseleti szervet mondani, ami egy véleményt fogalmaz meg, és én is tudnék olyan szervezetet, bírósági vezetőt vagy vezetést mondani, amely pedig egy másik véleményt fogalmaz meg. Szerintem itt az lenne a követendő főszabály, hogy döntsék el a bíróságok és azok a bírósági vezetők, akik erre az Alaptörvény alapján fel vannak hatalmazva.

Szerintem főszabályként azt tudjuk rögzíteni, és ez kiderül a javaslatból, hogy a normál ügymenet álljon helyre minél jobban, amennyire csak lehet, ez a cél, de ami működött ebben a különleges helyzetben, mint az elektronikus ügyintézés, azt ne dobjuk ki az ablakon csak azért, mert a normál ügymenet helyreállt. Tehát ami egyszer működött, és erre van gyakorlati tapasztalat, akkor ezt egy utólagos hatásvizsgálat keretében, hogyha ez így tetszik, fogadjuk el, és építsük be a rendszer részének.

Végezetül röviden szeretnék reagálni a munkaidőkerettel összefüggő kérdésekre is. Amit a koronavírus-járvánnyal összefüggésben tapasztalunk, az a gazdaság egyes szektorainak teljes, más szektorainak részleges leállása. Gazdaságilag ez egy komoly problémát okozott a munkavállalóknak. Járványügyi védekezés szempontjából egyébként indokoltnak tekinthettük volna az otthonmaradást, de azért egy nem szerencsés helyzet. A legtöbb vállalkozás részéről, amely érintett ebben a javaslatban, ott fel is merült sok esetben a fizetés nélküli szabadság, sőt a csoportos leépítések eszközének alkalmazása, ami semmiképp nem szolgálja a munkavállalók érdekeit és a szociális biztonságot.

Tehát mi ezt a javaslatot pont azért hoztuk be, hogy ezt a helyzetet elkerüljük, és hogy a munkavállaló olyankor is tudjon bért kapni, amikor a koronavírus-járvánnyal összefüggő leállás alatt munkát nem végez. Ez a munkaidőkeret nem ismeretlen munkaszervezési eszköz. Különleges munkarendben, nem egyenlő munkaidő-beosztás szerint folyik a munka, de ez nem azt jelenti, hogy a munkavállalókat az általános munkarendnél rosszabb feltételek, kevesebb jogosultság illetné meg. Napi, heti pihenőidő, munkaközi szünetek vagy az éves szabadság mértéke ugyanazon törvény rendelkezései által kerülnek meghatározásra. Az Mt. általános szabályait a munkaidő maximális mértékére és a pihenőidő kötelező biztosítására egyaránt be kell tartani. Ráadásul az sem igaz ebben az új konstrukcióban, hogy ez a munkáltató által egyoldalúan bevezethető rendelkezés lenne. Itt is egy speciális törvényi konstrukciót szerettünk volna megvalósítani.

Mindezek alapján én azt gondolom, hogy egyrészt örömünket kell kifejeznünk, hogy ez a törvényjavaslat idekerülhetett a Ház elé. Ez a törvényjavaslat az alkotmányos keretek között alkalmas arra, hogy a kormány különleges felhatalmazását megszüntesse, és alkalmas arra, hogy az Országgyűlés döntsön az átmeneti intézkedésekről, amelyek a koronavírus-járvány első szakaszának lezárását követően is itt kell hogy maradjanak velünk, egyrészt a következő szakaszra való felkészülés jegyében, másrészt a munkahelyek megvédése és új munkahelyek teremtésével összefüggésben. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai