Felszólalás adatai

KOCSIS RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat elolvasása során az alábbi kérdések merültek fel bennem.

Az első kérdés. Az általános indoklásban a 7-9. §-hoz írt részben az alábbiakat olvashatjuk: “A jogalkotói vagy más közhatalmi döntések folyamatát a lobbistának ismernie kell, ezért célszerű lenne a felsőfokú jogi diploma megkövetelése. Előfordulnak azonban szakosodott lobbisták, akik egy bizonyos területhez kapcsolódó közhatalmi döntések befolyásolásával foglalkoznak. Ebben az esetben gyakran sokkal hasznosabb, ha a lobbistának nem jogi, hanem az adott területhez kötődő szakon szerzett végzettsége van. A kormány ezért azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a lobbisták szakmai követelményeinek előírásakor csak az egyetemi diplomát követelje meg, és ne rendelkezzen annak típusáról.ö

Javaslatom az, hogy a törvényben rögzítsék, hogy a lobbista, aki egy adott szakterület egyetemi diplomájával rendelkezik, az csak az adott szakterületen lobbizhasson. Ugyanis a lobbiszervezetek nyilvántartásba vételének egyik feltételeként azt szabja meg a törvénytervezet, hogy rendelkezzen lobbista taggal vagy alkalmazottal, vagyis az én értelmezésem szerint elegendő egyetlen olyan tag vagy alkalmazott, aki regisztrált lobbista. Ha ez a lobbista egy szakterületnek a szakértője, és nem jogi diplomával rendelkezik, úgy érzem, hogy érdemben csak a saját szakterületét tudja elég felkészülten képviselni. Ugyanakkor a törvénytervezet feljogosítja ezt a lobbiszervezetet, hogy minden területen lobbizhasson, így lehetőséget ad a törvényben előírt végzettség kijátszására, hiszen lehet, hogy a többi alkalmazottnak, akik esetleg azt a javaslatot előkészítették a lobbizáshoz, nincs egyetemi végzettsége.

A törvényjavaslat 11. §-ához írt részben ez áll: “A közhatalmi döntéshozók feddhetetlenségére tekintettel aggályos lehet, ha a lobbitevékenységet közeli hozzátartozóik folytatják.ö Ezt azonban nem tiltja a törvény, de előírja, hogy erről tájékoztatni kell a döntéshozó szervet, illetve a lobbiszervezet vagy a lobbista tájékoztatójában ezt a tényt nyilvánosságra kell hozni. Kérdésem: miért nem tiltja a törvény mindezt, ha egyszer ennek a törvénynek az a célja, hogy a közélet tisztaságát megteremtse, a korrupciót visszaszorítsa?

A 22. §-ban egy speciális összeférhetetlenségi szabályt írnak le, ez kimondja, hogy nem folytathat lobbitevékenységet a lobbista annál a közhatalmi döntést hozó szervnél, amelynél közeli hozzátartozója vezető tisztséget tölt be. Ugyan a közeli hozzátartozó fogalma a törvényben tisztázva van, de mettől meddig terjed a vezető tisztség fogalma? Szerintem ezt is szabályozni kellene.

(21.50)

Véleményem szerint a korrupciót ezzel a törvénnyel nem fogjuk megszüntetni, csak kibővítettük a lobbisták körét és lehetőségeit.

Kérem ennek a törvénynek az alaposabb és részletesebb kidolgozását, és köszönöm a figyelmüket. (Pettkó András tapsol.)