Felszólalás adatai

DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy e késő esti órában egy picit más szempontból világítsam meg a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló törvény módosításával kapcsolatos előttünk lévő anyagot.

Több mint egy évtizede húzódó ügy végére kíván pontot tenni a kormányzat a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról benyújtott törvényjavaslatával. Hazai és külföldi szakértők nagy száma írta le, hogy a magyar felsőoktatási intézményhálózat elavult, szétaprózódott, túl sok a kicsi, alacsony hallgatói és kis hatékonysággal dolgozó intézmény. Sok kisebb városban a politika és a presztízsszempontok játszottak szerepet abban, hogy a középfokú intézményekből, technikumokból főiskolákat, kihelyezett főiskolai tagozatokat hoztak létre.

A felsőoktatási intézmények megelégedéssel vették tudomásul, hogy a korábbi évek koordinálatlan intézményhálózata korszerűsítései után a kormány határozott és szakmailag megindokolt irányvonalat dolgozott ki a felsőoktatási intézmények integrációjára. Természetesen voltak vitás esetek, ismét előjöttek a presztízsszempontok is, de véleményünk szerint ezek jó része orvoslásra került, vagy kompromisszum született.

A jelenlegi elképzelés, amely városi és regionális integrációra tesz javaslatot, ésszerű a hallgatók, oktatók, a szűkebb környezet és a kormányzat számára egyaránt.

Miért jó a hallgatóknak? Elsősorban azért, mert egy intézményen belül jelentősen megnövekedik a képzési kínálat, a választhatóság; megvalósul a képzési szintek egymásra épülése, a végzettséget adó kilépési lehetőség, és ezáltal a hallgatók körülményeiktől, érdeklődési körüktől, a munkapiac kínálatától függően maguk dönthetik el, hogy a rövidebb, például főiskolai, hosszabb, például egyetemi szintű végzettségnél kívánnak-e megállni, vagy esetleg a doktorképzés számukra a végcél. Különösen fontos ez a vidéki főiskolákon tanuló tehetséges fiatalok részére, akiknek eddig szinte nem volt lehetőségük a magasabb szintű végzettség megszerzésére.

Miért jó az oktatóknak? Csak a tehetséges, rátermett oktatóknak jó. Az integráció hosszabb távon meg fogja szüntetni az oktatási, kutatási párhuzamosságokat, ez pedig a színvonalas oktatómunkát végső és nemzetközi szintű tudományos eredményekkel rendelkező oktatók számára kedvez. Lehetőséget teremt arra, hogy megálljon az évekig hangoztatott kontraszelekció, illetve ezzel ellentétes folyamatok induljanak be az oktatási utánpótlás biztosításában.

Miért jó a szűkebb környezet, városok, régiók számára? A felsőoktatási intézmények léte egy adott településen közvetlen és közvetett hatással van az ott élőkre. A tőke szívesebben települ olyan helyre, ahol a közelben magas szakmai színvonalú értelmiségképzés folyik. A felsőoktatási intézmények fő helyszínei a hazai és a nemzetközi konferenciáknak, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, ami a térség számára több szempontból is előnyös. Mindezt azonban csak akkor tudják elérni, ha egy kritikus szellemi tömeg áll rendelkezésre, és mindennek lehetőségét az integráció biztosítja.

Az ország modernizációjának kulcskérdése az oktatás, és ezen belül kiemelten a felsőoktatás fejlesztése, olyan versenyképes, magasan képzett szakember-munkaerő megteremtése, amely méltó helyet képes elfoglalni az európai munkamegosztásban. Ehhez szükséges keret a felsőoktatási intézmények integrációja, minimális feltétele a szemléletváltást is igénylő, minőségi és teljesítményelvű oktatási színvonal megteremtésének, amely egy fejlődési folyamat elindítója lehet.

(21.40)

Reményeink szerint minőségi változást is eredményez az universitasok létrejötte. Települési, gödöllői pozícióból tekintve egy település számára rendkívül fontos egy modern, nemzetközi integrálódásra képes és alkalmas felsőoktatási intézmény léte, ezért örömmel üdvözöljük a gödöllői universitas megalakulását. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem idetelepülése óta kiemelkedő szerepet játszott városunk életében. Az egyetem és az általa ide vonzott kutatóintézetek hálózata jelentős szellemi tőkét halmozott fel, jótékonyan hatott a város kultúrájának színvonalára, segítette nemzetközi kapcsolataink építését. A jelenlegi agrárértelmiség egyhatodát képezték Gödöllőn, amely a településfejlesztéshez szükséges kapcsolati tőkét is jelent Gödöllő számára. Maga az egyetem is folyamatosan modernizálódott, képzési struktúrája a társadalmi-gazdasági szükségletek szerint bővült a gazdasági és társadalomtudományi kar, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet létrejöttével, és sorolhatnám tovább.

Bízunk abban, hogy az új universitas megalakulásával az eddig is elismert tradíciókkal rendelkező egyetem hatása a város és környékére megtöbbszöröződik, lendületet adhat a város fejlesztési koncepciójának, mely konferencia-központ, tudományos turizmus, idegenforgalom, kulturális centrum szemléletű. Újabb lokális kötődések jöhetnek létre, bővülhetnek a város kapcsolatai nemcsak a társuló intézményeknek helyet adó településekkel, hanem nemzetközi téren is.

A város is támogatja azt a társuló intézmények által elfogadott javaslatot, hogy az új egyetem történelmi személyiség nevét viselje. Büszkék lennénk, ha államalapító nagy királyunkról neveznék el az universitast, Szent István Tudományegyetem, Gödöllő néven. Erre van fogadókészség. A jelenlegi Gödöllői Egyetem, Gödöllő székhely megváltoztatására szeretnék egy képviselői módosító javaslatot a törvényhez csatolni, hogy végül valóban Szent István Tudományegyetem, Gödöllő éven fusson az integrált felsőoktatási intézmény.

Nézzék el képviselőtársaim, hogy egy kicsit lokálpatriótaként, gödöllői polgármesterként és a térség érintett képviselőjeként szóltam hozzá az egyébként valóban nagyon fontos törvényjavaslathoz ebből a szemszögből.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)