Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azt, hogy ezek a módosító javaslatok valójában nem a koherenciazavar kiküszöbölésére szolgálnak, ennek a vitának a lefolytatódása is alátámasztja, hiszen olyan javaslatokat tárgyalunk most újra, amelyeket az általános vitában már megtárgyaltunk, megtárgyaltunk a részletes vitában is, és amelyekről az Országgyűlés szavazott.

Szavazott egy olyan helyzetben, hogy a küszöbön álló megállapodásra a szükséges időt nem tudta biztosítani, de ez a helyzet most már adva van. Tehát a törvényjavaslat eddigi vitája során megtárgyalt megoldások kerülnek ismét elő, nem pedig arról beszélünk, hogy az előttünk álló torzó milyen ellentéteket tartalmaz, és hogyan lehetne azokat koherenciazavart kiküszöbölő javaslatokkal feloldani.

(17.00)

Tulajdonképpen az itt elhangzott és ismét fölmerült kérdések korábbi megtárgyalása következtében már nem kényszerülök arra, hogy minden elemzéssel, felszólalással részleteiben foglalkozzam, és azokra részleteiben válaszoljak, azonban elengedhetetlen, hogy néhány felvetésre visszatérjek.

Avarkeszi képviselő úr említette a levélben történő szavazás lehetőségét, és azt mondta, ez azért nem valósult meg, mert a Fidesz ezt nem támogatta. Képviselő úr egyoldalúan tájékoztat a történtekről. Képviselő úr jól emlékszik, hogy ezt nemcsak a Fidesz nem támogatta az egyeztetések során, hanem a Magyar Szocialista Párt sem. Ha jól emlékszem, amikor erről beszéltünk, elsőként Avarkeszi képviselő úr szólt ehhez hozzá, és jegyezte meg, hogy az MSZP részéről nagyon sok fenntartás van ezzel a megoldással szemben.

Ami az elektronikus szavazást illeti - amiről az imént Kuncze Gábor frakcióvezető úr részletesen beszélt -, azzal többek között az a probléma, képviselő úr, hogy ami miatt önök ezt jobbnak tartják, nevezetesen, ha elektronikus szavazás lenne, akkor az ön szavai szerint nem lenne szükség bizottságra, az nincs így. Az elektronikus vagy számítógépes szavazás nem váltja ki a választási bizottság felállítását. Teljesen mindegy, hogy a választópolgár urnába dobja-e a szavazócéduláját, vagy számítógépet működtet és úgy adja le a szavazatát. Kell egy erre a célra megbízott bizottság, amely a választópolgárokat fogadja, a személyazonosságukat ellenőrzi, a választásra jogosultságukat tisztázza, az esetleges vitákat a szavazással összefüggésben tisztázza, ha a szavazás rendjét megzavarják, azt helyreállítja; vagyis ellátja mindazokat a funkciókat, amelyeket a választási eljárási törvény a szavazatszámláló bizottság feladatául szab.

Még egyszer: az elektronikus úton történő szavazás a bizottságokat nem tenné fölöslegessé, viszont ez a megoldás két-három milliárd forint költségtöbbletet jelentene, mert - a Belügyminisztérium számításai szerint - ennyibe kerülne a számítógépes rendszer felállítása; a bizottságok kiküldésének a terhe ennek legfeljebb a tizedrésze, még akkor is, ha a Lendvai Ildikó által javasolt legköltségesebb megoldást fogadnánk el.

Avarkeszi képviselő úr azt mondta, hogy a kormánypártok elmentek a legvégső határig a kompromisszum keresésében. Ez így nem igaz. A kormánypártok addig mentek el, ameddig nem kellett olyan javaslatot elfogadniuk, hogy a kormány lemondjon arról, hogy valamilyen módon - ha máshogy nem, áttételesen, de - ő szabja meg egyedül ezeknek a bizottságoknak az összetételét. Az előttünk fekvő javaslat ugyan az Országos Választási Bizottság hatáskörébe utalja az ilyen bizottságok tagjainak kijelölését, azonban az Országos Választási Bizottságnak nincs semmilyen apparátusa, nincs külön adminisztrációja, egy titkárnője sincs. Nagyon jól tudjuk, hogy ezeket az adminisztratív tevékenységeket az Országos Választási Iroda látja el az Országos Választási Bizottság mellett, tehát az Országos Választási Iroda állítaná össze annak a több száz bizottsági tagnak a lajstromát, listáját, melyeket az Országos Választási Bizottság legfeljebb formálisan jóváhagyhatna, az Országos Választási Irodát pedig a belügyminiszter által kinevezett választási iroda elnöke vezeti.

Ez, képviselő úr, tisztelt képviselőtársaim nem jogállami megoldás, ez csak azt teszi lehetővé, hogy a kormány áttételesen, a jelölő szervezetek kizárásával egyedül határozhassa meg a szavazatszámláló bizottságok összetételét. Ez merőben eltér azoktól az alapelvektől, amelyekre nézve a magyar választási jog a választások lebonyolítását felépíti, amelyek alapján a választási szervek kialakítását szabályozza.

Nagyon csodálkozom azon is, Avarkeszi képviselő úr, hogy Lendvai Ildikó javaslatát - amelyről el kell ismernem, az volt az egyetlen olyan kompromisszumkész javaslat, amely túllépett a szűkkeblű, kizárólag a kormányérdekeket szem előtt tartó elképzeléseken - ön alkotmányellenesnek minősíti. (Nagy zaj.) A keddi egyeztetésen ön vitatkozott Pál Tibor államtitkár úrral, ön mondta azt, hogy a Lendvai Ildikó-féle javaslat alkotmányszerű, s kifogásolta azt, hogy a kormány ezt vitatja. Vita ön és a kormány képviselője között volt.

Azért is furcsa az, amit képviselő úr mond - mármint hogy Lendvai Ildikó javaslata nem lett volna alkotmányos -, mert a mai bizottsági ülésen, alig egy órával ezelőtt Pál Tibor ismét fölvetette ezt a megoldást, úgy látszik, érdekes módon már máshogy látja ezt a kérdést. Tehát felvetette azt a megoldást - képviselő úr ezek szerint nem figyelt a bizottsági ülésen, de majd meg lehet nézni a jegyzőkönyvben -, hogy el tudja fogadni, hogy a külképviseleteken is olyan választási bizottságok álljanak fel, amelyek Magyarországon, belföldön az országgyűlési választások és az önkormányzati választások lebonyolításában létrejönnek.

Itt leginkább - amennyire a különböző megnyilatkozásokból ezt meg lehet állapítani - egy kettős játék folyik, tisztelt képviselőtársaim, a kommunikációban, a szóbeli ajánlatokban valóban kompromisszumkészséget mutat a kormány, sajnos azonban szóbeli törvényt nem lehet megalkotni, törvényről csak írásos előterjesztés alapján lehet szavazni. Önök pedig, miközben egy adott megoldásról beszélnek, amit mi is el tudnánk fogadni, írásban egészen mást tesznek elénk, ami köszönő viszonyban sincs azzal, amiről önök beszélnek. Ez, mint az imént korábbi felszólalásomban is mondottam, csak arra lehet alkalmas, hogy ideig-óráig félrevezesse a választópolgárokat, így azonban törvényt alkotni nem lehet.

Kuncze képviselő úr arról beszélt, hogy ennek a törvénynek a meghiúsulása azok felelőssége, akik akadályozzák ezt a törvényt. Kuncze képviselő úr is ott volt az egyeztetésen hétfőn, Herényi képviselő úr is - elnézést, frakcióvezető urak -, tehát ők is ott voltak hétfőn az egyeztetésen, önök is hallották, Lendvai Ildikó tett egy ajánlatot, és ezt az ajánlatot én elfogadtam. Ha pedig így történt, akkor nem lehet azt mondani, hogy ennek a törvénynek a megszületése rajtunk múlik. Ezt a beállítást a leghatározottabban visszautasítom.

Tisztelt Országgyűlés! Egyébként valóban az egyetlen igazán értelmes lehetőség lenne, ha a kormány ezt a törvényjavaslatot még a zárószavazás előtt visszavonná úgy, ahogy azt Herényi Károly is felvetette. De ha ezt nem teszi meg, akkor a törvényjavaslat sajnálatos módon úgyis (Nagy zaj.) el fog bukni, hiszen tulajdonképpen nincs is működőképes, megszavazásra alkalmas normaszöveg előttünk. Azt gondolom, ebből azt a tanulságot kell levonni, hogy a pártokkal sürgősen újra kell kezdeni egy új törvény előkészítését, azt mihamarabb meg kell tárgyalni.

Bízom benne, hogy az a megállapodás, aminek szinte a küszöbéig eljutottunk, vagy ha úgy tetszik, szóban a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője és közöttem akár létre is jött, nos, az a megállapodás gerincéül szolgálhat egy működőképes törvény megszületésének. Erre kérem képviselőtársaimat. Valóban együtt kell működnünk annak érdekében, hogy az országot ne érhesse olyan csúfság, hogy az európai parlamenti választásokat Magyarországon, Magyarország tekintetében nem fogjuk tudni lebonyolítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)