Készült: 2024.03.28.14:43:08 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 17 2002.06.12. 14:44  16-64

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Negyedszer kerül elénk a médiatörvény jogharmonizációs módosítása, s reméljük, hogy ez egyben az utolsó alkalom is.

A magyar kultúrában és a néphagyományokban mindig misztikus szám volt a hármas, és úgy látszik, a szám mágikus hatását a médiatörvény sem kerülhette el, hiszen az előző kormányzati ciklusban, mint azt önök jól tudják, háromszor került az Országgyűlés elé a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény európai uniós jogharmonizációs célú módosítása, ám az akkori ellenzék, az MSZP és az SZDSZ ezt mindannyiszor visszautasította, arra hivatkozva, hogy a mintegy harmincfős médiakuratóriumok hiányosak. Nem voltak jelen, nem vettek részt a delegáltjaik a közmédiumok felügyeletével megbízott testületekben.

Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Ez a probléma néhány hete megoldódott, így gyakorlatilag semmi nem akadályozhatja meg önöket, bennünket abban, hogy a háromszori próbálkozás után negyedszerre, mintegy ráadásként, közösen megszavazzuk az indítványt.

A törvényjavaslat ismételt benyújtásával jelezni kívánjuk, hogy álláspontunkon mit sem változtat az a tény, hogy a kormányoldalon állunk, vagy kisebbségben vagyunk. Nemzeti céljaink, az európai uniós csatlakozás, változatlanok. A Fidesz-Magyar Polgári Párt jelenlegi kisebbségi helyzetében is határozottan kiáll a módosítás mellett, annál is inkább, mert az idő sürget bennünket. 2002 végéig Magyarországnak be kell fejeznie a csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, és ehhez le kell zárni a kultúra és audiovizuális politika című fejezetet, amelyet a tárgyalások kezdetekor, 1998-ban az elsők között nyitottunk meg.

Az Európai Unió már a médiatörvény megszületésekor, 1996-ban jelezte, hogy nem felel meg teljeskörűen a tagállami rendelkezéseknek, ezért több ponton módosítani szükséges. A módosítás többéves csúszása komoly erkölcsi és anyagi veszteséggel járt. Azon túl, hogy hátráltatta a csatlakozási folyamat tervezett ütemét, Magyarországot kizárták az európai uniós médiaprogramból, ezáltal eddig mintegy félmilliárd forint támogatástól esett el a hazai filmes szakterület, nem beszélve arról az erkölcsi kárról, hogy távolabb került az európai filmes vérkeringéstől.

Talán még emlékeznek rá néhányan, tisztelt képviselőtársaim, bár nem váltott ki soha heves érdeklődést az európai uniós jogharmonizációs vita, hogy a törvényjavaslat egyik vitájánál a felszólalásomban egy novellából idéztem, amely novellában a strandra készülő főhős és a gumimatracokat áruló kisasszony nem képes megérteni egymást, így nem sikerül az üzletet, egy látszólag oly egyszerűnek tűnő gumimatrac-adásvételt nyélbe ütni. A tanulságos Örkény-novella címe így hangzik: "Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem". Nagyon remélem, hogy a médiatörvény jogharmonizációs módosítása esetében a történet jól végződik, és véget ér az egymás mellett elbeszélés időszaka.

Együttes külpolitikai szándékunk megvalósítása, az európai uniós csatlakozásunk érdekében valamennyi hatályos törvényünket, így a médiatörvényt is összhangba kell hozni az európai irányelvekkel. Az előző kormányzati ciklusban e javaslat kivételével valamennyi esetben sikerrel jártunk már.

Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaimmal közösen benyújtott javaslatunk tartalma a februárban beterjesztett indítvánnyal szándékoltan megegyezik. Az indítványnak három fő kiemelhető területe van, elsőként a törvény fogalmi rendszerének módosítása; másodsorban a műsorszerkezeti követelmények meghatározása, módosítása, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy az adások több mint fele európai gyártású legyen; a harmadik és talán legfontosabb elem pedig a kiskorúak védelmére vonatkozik.

A törvényjavaslat a médiatörvénynek kizárólag azokat a rendelkezéseit érinti, amelyek a közösségi követelményekkel nem állnak összhangban. A módosítás tehát nem érinti a közszolgálati műsorszolgáltatókkal, a műsorszolgáltatás támogatásával, a pályáztatással kapcsolatos rendelkezéseket, avagy a médiairányítás struktúráját.

 

 

(9.50)

 

Az Európai Unió és más rangos nemzetközi szervezetek jelentései egyaránt megállapították, hogy az utóbbi években Magyarországon a sajtó szabad, a médiapiaci verseny élénk. A közszolgálati médiumok irányítási, a közszolgálati és kereskedelmi médiumok felügyeleti modellje megfelel az európai modellnek. Mindenféle ezzel ellentétes állítás téves, így jelen törvényjavaslat ezen szakaszai nem szorulnak jogharmonizációs szempontból módosításra. Tudatosan kerültük, kerüljük tehát a médiával kapcsolatos élénk belpolitikai vitákra vagy álvitákra okot adó javaslatok e törvény keretében történő tárgyalását. Szeretnénk, ha a törvény módosítása továbbra is csak és kizárólag a jogharmonizációról szólna.

Szeretném egyúttal jelezni készségünket a tekintetben, hogy partnerek leszünk a médiatörvény átfogó módosításában, netán új médiatörvény megalkotásában, amelyhez a képviselők kétharmadának szavazata, azaz a polgári oldal támogatása is szükségeltetik. A médiatörvény gyökeres átalakítása azonban alapos egyeztetések eredményeként valósítható csak meg. Határozott szándékunk az, hogy az immár negyedik alkalommal a törvényhozás elé kerülő kizárólagos jogharmonizációs tartalmú törvényjavaslatot még a tavaszi rendkívüli ülésszak idején lezárjuk. A korábbi viták során sem a szocialista, sem a szabad demokrata képviselőtársainknak nem volt komoly tartalmi kifogásuk indítványunkkal kapcsolatban, így joggal reméljük, hogy most támogatni fognak bennünket.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy emlékeztetőül néhány, a törvényjavaslat által módosítással érintett fontos területre röviden kitérjek, gondolva ezzel újonnan megválasztott képviselőtársaimra is, hiszen ők nem vettek részt az eddigi vitákban. A törvényjavaslat egyrészt az elmúlt három évi országjelentésekben rögzített hiányosságokat törekszik korrigálni, azaz szabályozza a műsorszétosztást, meghatározza a műsorszerkezeti követelményeket, bevezeti az európai mű fogalmát, másrészt az egyeztető tárgyalásokon felmerült szempontok alapján további lényeges változtatásokat kezdeményez, így szigorítja a kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket, módosítja a reklámra vonatkozó előírásokat, szabályozza a mozifilmek bemutatásának szerzői jogosultsággal kapcsolatos időszakát, megállapítja a kizárólagos közvetítési jogok határait, körét. Mint már arról szó volt, feloldja a törvényekben rejlő, állampolgársági alapon történő diszkriminációt, kiküszöböl számos fogalmi ellentmondást, új fogalmakat vezet be.

Tisztelt Ház! A törvény módosítása az európai uniós csatlakozáson túl azért is Magyarország nemzeti érdeke, mivel a szabályozás alapvető célja az európai kulturális örökség és értékek, ezen belül az európai audiovizuális és filmipar védelme, elsősorban a kontinensre áramló amerikai és más produkciókkal szemben.

De mit is jelent a közösségi szabályozás a hazai alkotókra, művekre nézve? Mindenekelőtt azt, hogy az európai művek védelmén keresztül a magyar alkotások is védelemben részesülnek. Bár a diszkrimináció tilalma nem teszi lehetővé, hogy a jogszabályi szövegezés kedvezőbb elbánásban részesítse a magyar műveket a többi európai alkotásnál, de az irányelv nem rendelkezik arról, hogy a műsoridő 50 százalékában sugárzott európai műveknek az egyes tagállamokból milyen arányban kell szerepelniük. Éppen ezért az európai művek 50 százalékos arányán belül a magyarországi gyártású, illetve magyar állampolgárságú alkotók által készített művek aránya nem korlátozott, s ez nagyon jó esélyek elé állítja a hazai alkotókat, ezáltal a hazai nézőket. Több uniós tagállam szabályozása ad példát a nyelvi kvóta, azaz a nemzeti érdekek hasonló módon történő érvényesítésére.

Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a médiatörvény módosító rendelkezései közül a kiskorúak védelmét célzó rendelkezések kiemelt fontosságára hívjam fel a figyelmet, mert nem mindegy, hogy a következő nemzedékek kit tekintenek mintának, s hogy milyen érzelmi és értelmi képességekkel lépnek a felnőttek világába. A hatályos médiatörvényben a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályozások elszórtan ugyan, de megtalálhatóak. Ám a gyakorlatban ennél jóval részletesebb, pontosabb és értékelvűbb rendelkezésekre van szükség. A 97/36. számú közösségi irányelv 22. cikkelye kimondja: a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók egyáltalán ne tegyenek közzé olyan műsorszámokat, amelyek a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztetik, különösen, ha azok pornográf vagy az erőszakot öncélúan bemutató jeleneteket is tartalmaznak. Ezzel szemben az irányelv az olyan műsorszámok közzétételét, amelyek a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését csupán veszélyeztetik, bizonyos korlátozásokkal - például késői időpont, műsorszámra történő előzetes figyelmeztetés és hasonlóak - megengedi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kölcsey azt írta: "Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít." Abban mindannyian egyetérthetünk, üljünk a parlamenti patkó jobb vagy bal oldalán, hogy oda kell figyelnünk arra, ami a televíziókból a gyermekeink felé árad, mert sajnos a műsoroknak egy tetemes része nem szolgálja lelki és értelmi fejlődésüket. Sőt, jó néhány rajzfilm, reklám és szórakoztató műsor pozitívnak látszó hőse olyan mintákat közvetít, ami a gyerekek egészséges fizikai fejlődését befolyásolhatja. Gondolok itt elsősorban a káros szenvedélyek, például alkohol vagy cigaretta folyamatos prezentálására vagy éppen az egészségtelen táplálékok áradatára. Az étel- és italfogyasztói szokásokat persze nem befolyásolhatjuk, s azt sem, milyen árucikk kerül a piacra, így a képernyőre, az azonban elvárható, hogy azokról a lehető legteljesebb körű információ kerüljön a lakosság, a nézők elé. Az európai követelmények közé tartozik az is, hogy a nézőknek legyen lehetőségük a bemutatott műsorszámok esetlegesen káros tartalmáról előre tudomást szerezniük, és ennek ismeretében eldönteniük, hogy a kérdéses műsorszámot meg kívánják-e tekinteni, avagy sem.

Az új törvény meghatározná azt is, hogy egy-egy műsor milyen feltételek mellett tehető közzé. A javaslat annak függvényében határoz meg enyhébb, szigorúbb vagy akár tiltó feltételeket, hogy az adott műsorszám milyen mértékben alkalmas a kiskorúak kedvezőtlen befolyásolására. "Az éjszakában annyi rém, kísértés, / golyó, kötél, bitófa, kard remeg / s hegyes fülekkel, hiéna-szemekkel / leskelnek rám a gonoszemberek, /" - ezek "A szegény kisgyermek panaszai", melyet Kosztolányi akkor foglalt kötetbe, amikor még a maihoz hasonló, televíziókból áradó veszélyek nem fenyegethették a gyerekeket. Gondolunk-e eleget arra, hány kisgyerek forgolódik álmatlanul az éjszakában, hány gyerek retteg a sötétben egy-egy nem neki való film megtekintése után. Pedig, tisztelt képviselőtársaim, amíg félelmet ébreszt bennük az ilyen műsor, addig jó. Jó, mert ez azt jelenti, hogy van erkölcsi ítélőképességük, tudják, hogy olyat láttak, ami nem helyes, ami az alapvető normáktól eltér. A baj az, ha már nem is retten meg a gyermek a brutalitástól, az agressziótól, mert már megszokta, és azt hiszi, hogy ez a természetes.

Tisztelt Ház! A gyerekek nem tudják megvédeni magukat a tömegtájékoztatási eszközök és a szórakoztatóipar káros hatásaitól. Ezt elsősorban a szülőknek kellene megtenniük, ám azt is tudjuk, hogy a családmodell megváltozása és az egyre feszítettebb élettempó miatt sajnos a szülők egy része nem tesz meg mindent gyermeke egészséges pszichés fejlődése érdekében, feltehetően nem szándékosan. A televízió gyakorta mint bébiszitter szolgál, elkerülhetővé teszi az alkalmazkodást szülő és gyerek között, mert egyszerűen kikapcsolja a gyereket. Azt hiszem, senki nem szeretné, ha ez a tendencia általánossá válna. Meggyőződésem, hogy lehet és kell is ezen változtatni.

Erre is szolgál a médiatörvény módosítása, s remélem, negyedszerre végre egyet tudunk érteni s közösen elfogadjuk a törvényt, amely fontos, hiszen külpolitikai céljaink megkívánják, és fontos, mert gyermekeink jövője az ország jövője egyben, és ezért nekünk, a magyar parlament képviselőinek felelősséget kell éreznünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 

(10.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 49 2002.06.12. 1:56  16-64

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Itt többek memóriája rendkívül rossz, vagy nem kísérték végig a médiával kapcsolatos elmúlt évekbeli vitákat. Bár ez a mai törvényjavaslat nem arról szól, hogy ezt kísérjük végig, de Keller képviselőtársamat azért szeretném helyre tenni (Derültség.), mert ő rendkívül rosszul emlékszik. (Közbekiáltás az MSZP soraiból: Hoppá!)

Az előző kormány először is szerette volna átfogó módon módosítani a médiatörvényt, de hamar kiderült, hogy a baloldali pártok, az MSZP és az SZDSZ ehhez semmilyen formában nem járul hozzá. Úgyhogy nem tudtuk volna - ha akartuk volna sem - a médiatörvény által stabilizálni a közmédiumok gazdasági helyzetét. Gúzsba kötve táncoltunk. Egyetlen lehetőségünk volt, az, hogy a költségvetésből pluszforrásokat biztosítottunk.

Emlékeztetni szeretném Keller képviselő urat, hogy ezt önök soha nem támogatták. A költségvetés kénytelen volt többletforrásokat biztosítani mind a Duna TV-nek, mind a Rádiónak és a Magyar Televíziónak. Önök ezt sosem támogatták. Sőt, kormányra lépésük első megnyilvánulása az volt, hogy még a hitelfelvétel lehetőségétől is megfosztották ezeket.

Ha ön segítségnek nevezi azt, amit az elmúlt években és most tettek, akkor nem ismerjük a magyar szavak tartalmát, vagy máshogy értelmezzük. Ön ugyanis följelentette több alkalommal a rendőrségnél a Televíziót, vizsgálatot folytat az ügyészség, vizsgálatot folytat az ÁSZ, vizsgálatot folytat a felügyelőbizottság, az ellenőrző testület, és ön, az MSZP ökle most még létrehozatott a médiatörvény megerőszakolásával egy újabb vizsgálóbizottságot.

Legyen vizsgálat, egyetértek vele, csak azt ne mondja, hogy ezzel nagyon meg tudja segíteni a Magyar Televíziót és a Rádiót. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 61 2002.06.12. 0:43  16-64

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Annyiban egyetértek Keller úrral, hogy ez a vita itt és most értelmetlen, de az a meggyőződésem, hogy amikor Keller úr beleszól egy ilyen tárgyalásba, akkor értelmetlenné válik a vita (Derültség.), hiszen ön olyat provokál ki, aminek semmi köze az adott tárgyhoz.

A médiatörvény nem ismerete mondatta önnel azt, hogy közvetlen támogatást kaphattak médiumok. Közvetlen támogatást nem kaphattak, legfeljebb a Műsorszolgáltatási Alapon keresztül; illetve az emlékeiben megint csalódnia kell, hiszen nem az elmúlt évben, de az előző évben kapott a Duna Televízió támogatást, méghozzá az Illyés Alapítványon keresztül.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 168 2002.06.19. 6:41  13-189

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az MSZP demokrácia csomagküldő szolgálata megküldte nekünk az új csomagot, ezt a költségvetési törvényt módosító javaslatot, amelynek mindössze egy rövidke mondatával szeretnék foglalkozni, mely szerint az MSZP az üzemben tartási díj 2002. július, augusztus, szeptember hónapokra esedékes összegének megfizetését átvállalja, illetve a kormányt felhatalmazza erre.

Előrebocsátom, hogy a céllal alapvetően egyetértünk, a megoldás viszont nagyon rossz; először is alkotmányellenes. Az alkotmány 61. §-a kinyilvánítja a szabad véleménynyilvánítás, az információhoz való jutás jogát, elismeri, védi a sajtószabadságot, és a sajtó-, illetve a médiaszabályozást kétharmados döntési, szabályozási jogkörbe utalja. Ez a javaslat, amit önök benyújtottak, egyrészt burkoltan egy párhuzamos felügyeleti rendszert hozna létre a jelenlegi mellé, másrészt közvetett módon gazdasági függőséget eredményez, és ezáltal korlátozza a sajtószabadságot. Ennek következményeként a közmédiumoknak mondhatják azt önök, hogy ha tetszik, amit csinálsz, akkor kapsz pénzt, ha nem tetszik, akkor nem kapsz pénz.

Másodsorban - merthogy alkotmányellenes - médiatörvény-ellenes is. A médiatörvény 77. §-a foglalkozik az üzemben tartási díjjal. Ez egy adó jellegű befizetés, és miután önök a médiatörvényt nem kívánják módosítani, ezáltal nem mentesítik a befizetőket az alól, hogy fizessenek, hiszen nemhogy kötelezi a törvény a befizetést, hanem ha valaki nem tesz eleget ennek, akkor ugyanolyan összegű pótdíjat is köteles fizetni. Másrészt: nem mentesítik önök a beszedőt sem, tehát az APEH joggal ellenőrizhet bármikor, hogy az állampolgárok befizetik-e ezt az összeget vagy sem, és nem mentesíti az ORTT-t mint az alap kezelőjét az alól, hogy a beszedésről megbízott útján gondoskodjon.

A médiatörvény sorolja föl a mentesítettek körét is, tehát ezért is módosítani kellett volna. A 81. § felsorolja, hogy a 70 éven felüli egyedülállóak, olyan házaspárok, ahol az egyikük meghaladta a 70 évet, a másikuk 60 év feletti, a hadirokkantak, hadiözvegyek, súlyosan látás- vagy hallássérültek nem kötelesek üzemben tartási díjat fizetni. Tehát ha mentesíteni szeretnénk a felsoroltaknál többeket, akkor ezt is a médiatörvényben kellene szabályozni.

Tehát azon kívül, hogy alkotmányellenes, médiatörvény-ellenes, maga a konkrét rövid javaslat is rossz. Egyrészt: nem érthető az, hogy miért pont 3,7 milliárdot szeretne átutalni a kormány erre a három hónapra. Ha átvállalja, akkor ez az összegmegállapítás nagyon helytelen. Két módszer lehetséges az átvállalásra. Egyrészt: a KSH adataiból kell kiindulni, azaz a magyarországi háztartások számát egy egyszerű szorzással, a törvény által megállapított üzemben tartási díj mértékével összeszorozzuk, és ennek az időarányos részét tesszük be. A B-változat pedig, hogy az ORTT által a saját költségvetési terveiben megfogalmazott összegből indulunk ki.

Miért pont három hónap? Ez is érthetetlen számunkra, hacsak nem az önkormányzati választások időpontja a mögöttes szándék, utána jöhet, ami jöhet, sőt bemehet akár a tévé és a rádió - illetve felmerülhet az is, hogy utána ismét fizetnünk kell nekünk, állampolgároknak üzemben tartási díjat? Tehát a javaslat ebben a formájában alkotmányellenes, médiatörvény-ellenes, jogbizonytalanságot eredményez a végrehajtók, állami hatóságok körében, másrészt a befizetők körében is, és nem utolsósorban morálisan is rombol, hiszen visszamenőleg megkérdőjelezi a tisztességes befizetők eddigi magatartását.

A költségvetési törvényt módosító csomag célja a száznapos ígéretek teljesítése. Vannak közöttük támogatandó, támogatható, nemes célok. Az üzemben tartási díj eltörlése is támogatható lenne, de nem ilyen módon. Azt, hogy rossz ez az módszer, az MSZP is elismeri, hiszen Szabó Zoltán képviselőtársunk a bizottsági ülésen ezt mondta. S hogy mi lesz ennek az ára? Az, hogy ellehetetlenül a köztévé, a közrádió, elsötétül a képernyő, elnémul a rádió, és ezáltal a sokak számára egyetlen szórakozási lehetőség is elvész.

A demokrácia csomagküldő szolgálat ezen javaslata megsérti az alkotmányt, a hatályos törvényeket. A köztévéket, a rádiót szándékoltan csődbe viszi. A Horn-kormány és politikai elődei által alkalmazott direkt politikai cenzúrát láthatóan fölváltja egy kifinomultabb technika, a gazdasági cenzúra. Ennek máris vannak tetten érhető bizonyítékai: először fölszólították a közmédiumok vezetőit lemondásra, majd megfosztották őket az első kormányülésen már a hitelfelvétel lehetőségétől. Az előfizetési díjat e javaslat szerint úgy kívánják megszüntetni, hogy a kieső bevételt nem megfelelő mértékben pótolják, ezt követően meg kívánják fosztani a közmédiumokat a reklámbevételektől is.

Úgyhogy a gazdasági ellehetetlenítés jelei elég nyilvánvalóak, nem beszélve arról, hogy mindenféle politikai üldözőbizottságot alakítottak az elmúlt időszakban. Feltehető, hogy önök becsapják ezzel az embereket is, hiszen vagy az a megoldás ez után a törvény után, hogy három hónap múlva újra fizetnünk kell; a másik pedig, ahogy egyik kezükkel adtak, a másikkal elvesznek, hiszen a költségvetésből, tehát a mi adóbevételeinkből próbálják majd a kieső bevételeket pótolni.

Van egy olyan aforizma, hogy gyakran azért cselekszünk jót, hogy bűntelenül cselekedhessünk rosszat. Én attól tartok, hogy most erről van szó. Önök rosszat kívánnak cselekedni, ha ezen a módon kívánják az üzemben tartási díjat megszüntetni. Ha egy megfelelő javaslattal állnak elő, természetesen támogatni fogjuk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 214 2002.07.02. 3:23  213-215

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt kormányzati ciklusban három alkalommal nyújtottuk be a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az akkor ellenzékben lévő baloldali pártok hamar értésünkre adták, hogy nem kívánnak a médiatörvény átfogó módosításában partnereink lenni, ezért választottuk azt a megoldást, hogy a belpolitikai szempontból vitás kérdéseket prolongáljuk, és kizárólag a médiatörvény európai uniós jogharmonizációs módosítását célozzuk meg.

A javaslatot akkor nem támogatta az MSZP és az SZDSZ, ismert okokból, mondván, hogy a közmédiumokat felügyelő mintegy 30 fős kuratóriumok hiányosak, jelöltjeik nem voltak jelen, nem vettek részt a testületek működésében, munkájában.

A közelmúltban megszűnt ez a probléma, nincs tehát vitás ügy vagy ürügy, ami akadályozhatná a törvény elfogadását, ezért ismét a parlament elé terjesztettük. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Jelezni kívántuk képviselőtársaimmal azt, hogy álláspontunkon mit sem változtat az a tény, hogy a kormányoldalon állunk, vagy kisebbségben vagyunk. Nemzeti célunk volt akkor is, és ma is az európai uniós csatlakozás.

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a kultúra és audiovizuális politika című fejezetet, elsők között, 1998-ban nyitottuk meg, s már csak mi nem zártuk le a tagjelöltek közül.

 

 

(14.50)

 

 

A fejezet lezárásának a feltétele e jogharmonizációs célú törvényjavaslat elfogadása. Ismert, hogy Magyarországot komoly erkölcsi és anyagi veszteség érte már a késlekedés miatt, ezért vált szükségessé a javaslat mielőbbi elfogadása, a nyári rendkívüli ülésszakban történő lezárása.

A törvény tárgyalása, a négypárti egyeztetés során szinte minden vitás kérdésben sikerült megegyeznünk. A vita sokszor nem is közöttünk, a pártok között volt, hanem a különböző tárcák és hatóságok szakjogászai között, amit hol élvezettel, hol értetlenül követtünk, s a törvényjavaslatot közös akarattal, közös kulturális bizottsági módosító indítványokkal tökéletesítettük.

E törvény elfogadása lehetővé teszi az európai uniós irányelveknek történő megfelelést. Eredményeképpen pontosabbá válik a médiatörvény fogalmi rendszere, bevezetésre kerül az európai mű fogalma, új műsorszerkezeti követelmények lépnek életbe, azaz a műsorszámok több mint 50 százaléka európai gyártású lesz, ezzel együtt a magyar műveket alkotókat is kedvező helyzetbe hozzuk. S nem utolsósorban a kiskorúak védelmére vonatkozóan is szigorúbb szabályozásokat sikerül bevezetnünk.

Három a magyar igazság - tartja a mondás -, negyedik a ráadás. Kérem, szíveskedjenek most, a negyedik alkalommal támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 83 2002.07.09. 3:06  82-88

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! A baloldali kormány száznapos ígéretözönében célul tűzte ki a készülék-üzembentartási díj eltörlését. A céllal egyetértünk. Támogatjuk, hogy ne kelljen többet fizetnünk, de a megoldás, amit önök választottak, az a jog, a törvények semmibevétele, az emberek becsapása.

Költségvetési törvényben kívánják a díjfizetést, úgymond, átvállalni - ez sérti az alkotmányt. Kikerüli a kétharmados médiatörvényt, veszélyezteti a közszolgálati televíziók, rádiók további működését, gazdasági függőséget eredményezve korlátozza a sajtószabadságot, előidézi, hogy elsötétüljön a képernyő, elnémuljon a rádió, azaz elvesszen a sokak számára egyetlen szórakozási lehetőség.

De ezzel a módszerrel önök a kitűzött célt sem érik el, becsapják az embereket. Nem mentesítik a polgárokat a havi 740 forintos díj befizetése alól. Miután csak három vagy netán hat hónapra vállalják át a befizetést, feltételezhető, hogy később újra bevezetik ezt az adónemet. Ez lenne a szocialista jogbiztonság?

Mindezt tetézi az MSZP demokráciacsomag-küldő szolgálatának újabb küldeménye. A kormány június 20-án határozatot hozott az üzemben tartási díj átvállalásának szándékáról, amely szerint felkéri a díjbeszedést ideiglenesen elvégző Magyar Postát, hogy a havonta esedékes üzemben tartási díjat utoljára 2002. június hónapra szedje be. Szép, nemes a szándék, de a módszer sötét pártállami időszakot idéz. (Derültség az MSZP soraiban.)

A jog egy jogállamban, amilyen ma Magyarország, nem teszi lehetővé, hogy kormányhatározatokkal megváltoztassanak törvényeket. Nem 1978-at írunk, a miniszterelnök ma már nem D-209-es tiszt. (Felzúdulás az MSZP soraiban.)

Miniszter Úr! A szocialista jogbiztonság azt jelenti, hogy egy, még előttünk álló parlamenti döntést, a július 16-án lezárandó költségvetési törvényt, a kormány egy alacsonyabb szintű jogforrással, egy hónappal megelőzhet? A szocialista jogbiztonság azt jelenti, hogy a kormány határozattal felülírhat kétharmados hatályos törvényt? A szocialista jogbiztonság azt jelenti, hogy a kormány kézi vezérléssel, a felettes hatóságon átnyúlva irányít egy állami részvénytársaságot, a Magyar Postát, és megkerül egy független állami hatóságot, az ORTT-t? A szocialista jogbiztonság azt jelenti, hogy a baloldali kormány ígérete ellenére sem mentesíti a polgárokat a díjfizetés kötelezettsége alól? A szocialista jogbiztonság azt jelenti, hogy önök olyan törvénytelen helyzetet teremtenek, amelynek következtében megbüntetheti az embereket az adóhatóság, mivel hallgatván az önök ígéreteire, nem fizetik be a készülék-üzembentartási díjat.

Miniszter Úr! Csak üzemzavar állt be az önök készülékében, vagy így kell értelmeznünk ezután az önök által ígért jogbiztonságot? (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 87 2002.07.09. 1:25  82-88

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! A válaszát nem tudom elfogadni, hiszen mi valóban kidolgoztunk egy olyan javaslatot, amely tartósan és alkotmányosan oldja meg ezt a kérdést, önök azonban lesöpörték az asztalról ez előtt fél órával.

Az ön képviselőtársa, Szabó úr is elismerte a bizottságban, hogy nem felel meg a hatályos törvényeknek ez a megoldás, az ORTT is egyértelmű határozatot hozott egyhangúlag, hogy az alkotmánnyal ellentétes ez a megoldás. Két alkotmánybírósági határozatot is megsért az ilyen módon történő szabályozás. Önök becsapják az embereket, hiszen a médiatörvény precízen előírja - szó szerint idézem -: "pontosan megállapítja az üzemben tartási díj megfizetésére kötelezettek körét, rájuk nézve a díj fizetését kötelezettségként határozza meg, és a díj megfizetését elmulasztó kötelezettekkel szemben lefolytatott eljárásra az önkormányzati adóhatóságok hatáskörét állapítja meg." Tehát ezután is muszáj fizetni, mert az adóhatóság számon fogja kérni. (Derültség az MSZP soraiban.)

Önök lesöpörték a mi javaslatunkat, így ezzel a módszerrel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a megoldásuk a demokratikus jogállamiság legalapvetőbb értékeit tapossa sárba. Így nem lehet "olcsítani". (Az elnök ismét csenget.) Kérem, inkább a mi javaslatunkat támogassák.

Nem fogadom el a választ. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 202 2002.07.16. 3:19  201-261

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 6. pontja az üzemben tartási díj eltörlésével kapcsolatos javaslatot tartalmazza. Mi a vita során számtalan alkalommal elmondtuk, hogy az üzemben tartási díj eltörlését támogatjuk, csak nem ezen a módon, hiszen ez alkotmányellenes, nem felel meg a jelenleg hatályos jogszabályoknak.

Az alkotmány 61. §-a írja elő, hogy kétharmados törvény a médiatörvény, és a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen. Van két alkotmánybírósági döntés is, amelyik kimondja, hogy nem szerezhetnek sem a kormány, sem a parlament, sem a pártok sem közvetett, sem közvetlen befolyást a közszolgálati médiumok költségvetésének megállapításában.

Harmadsorban nem mentesíti az önök javaslata sem az állampolgárokat az alól, hogy fizessenek, sem az adóhatóságot, hogy ellenőrizze, befizették-e ezt az állampolgárok. (Folyamatos zaj. - Az elnök időnként csenget.) Tehát decemberben előadódhat az a helyzet, hogy mégiscsak felelősségre fogják vonni azokat az embereket, akik nem fizették be az üzemben tartási díjat. A médiatörvény pontosan meghatározza, hogy kiknek kell fizetni, pontosan meghatározza a mentesítettek körét, és azt is meghatározza, hogy ha valaki elmulasztja a fizetést, akkor pótdíjat kell fizetnie; s ugyanúgy megállapítja az önkormányzatok mint adóhatóságok illetékességét.

További probléma az önök által javasolt módszerrel, hogy bár a javaslat azt mondja, hogy átvállalják a befizetést az állampolgárok helyett, de az átvállalt összeg jelentősen kevesebb, mint amennyi illetné a közszolgálati médiumokat, és ez ahhoz vezet, hogy a nyár végére vagy őszre a közszolgálati médiumok, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió nem tudja tovább folytatni a működését.

Mi olyan javaslatot tettünk, amelyik tartósan, hosszú távra megoldaná ezt a helyzetet; tálcán kínáltunk egy olyan megoldást, amit akár mind a négy parlamentben lévő párt közösen benyújthatott volna. Sikerült ez a jogharmonizációs módosító javaslat esetében, most is meg lett volna erre a lehetőség, önök ezt lesöpörték, mind a sürgősségi tárgyalását, mind pedig azt, hogy napirendre vegyük egyáltalán ezt a törvényjavaslatot.

Ezért én azt gondolom, mérlegeljék még egyszer, hogy alkotmányellenes módon ne tegyék meg azt, hogy eltörlik az üzemben tartási díjat. Mi támogatnánk egy alkotmányos, törvényes javaslatot, és készek vagyunk a megoldás megtalálására.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

(14.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 69 2002.10.29. 3:07  68-74

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Gyakran kellett és kell elszenvednünk önöktől rágalmakat (Zaj. - Az elnök csenget.), többek között a Magyar Televízióval kapcsolatban is. Higgye el, a rágalmakat eddig is alázattal viseltük, viseljük. Higgye el, az emberek pontosan tudják, milyen mély szakadék húzódik az önök szavai és tettei között - hol az ingyen tankönyv, az 50 százalékos béremelés?

Az emberek most mély megdöbbenéssel olvassák, látják, hogy az állítólag csődben lévő közszolgálati televízióban soha nem látott összegekről szóló szerződéseket kötnek, milliós fizetéseket adnak saját embereiknek. Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehetséges, hogy egy csőd szélén álló intézmény közel százmillió forintot költhet új arculatra?

Önök azt ígérték, nem lesznek magas fizetések a TV-ben. Akkor hogyan lehetséges, hogy az új munkatársak fizetése 800 ezer-egymillió-kétmillió forint havonta? Medgyessy Péter lányát hány millió forintért foglalkoztatják? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Micsoda?) Az ő szerződése is abban a titkos kategóriában van, mint a többi, milliós fizetésű kollégáé? Ezek a titkos iratok hogyan egyeztethetők össze az adófizetők pénzének átlátható elköltésével? Igaz, hogy Keller László üvegzsebügyi államtitkár azért kapott új üvegszemet, hogy semmit ne lásson ezekből?

Hogyan lehetséges, hogy van olyan új vezető, akinek hírek szerint elengedik 27 milliós tartozását, miközben a TV-ben régóta beosztottként dolgozóktól megvonják az éjszakai pótlékot?

 

(11.30)

 

Az emberek azt mondják, ez csak úgy lehetséges, hogy a kormány jelentős költségvetési támogatást ígért a Magyar Televíziónak. Azt is mondják, hogy ennek ára van. Az volt a feltétele, hogy cseréljenek le minden felelős pozícióban lévő munkatársat politikailag megbízható személyekre, illetve új arculattal, baloldali szellemiséggel jelentkezzenek.

Azt már tudják az emberek, hogy a szocialista kormány nem tartja be ígéreteit, de azt nehezen tudták eddig elképzelni, hogy egy nemzeti intézményt ekként lehet zsarolni. Előbb az MTV-t törvénytelenül megfosztották normatív bevételeitől, majd megzsarolták, ha nem baloldali műsorokat készítenek a szocialisták kampányában aktívan közreműködő emberekkel, akkor csődbe viszik, ha pedig szót fogadnak a Medgyessy-kormánynak, akkor kifizetnek bármilyen magas összeget az adófizetők pénzéből.

Önöknek semmi nem drága, ha a saját érdekeikről van szó? (Moraj az MSZP soraiban. - Folyamatos zaj.) Önök szerint ilyen köztelevíziót szeretnének az emberek? Önöknek semmi sem szent, se a sajtószabadság, se az uniós csatlakozás? (Az elnök csenget.)

Kérdezem tehát, miniszter úr, milyen feltételeket szabott még a Medgyessy-kormány a TV-nek azért, hogy a költségvetési támogatást megkapja. Mekkora költségvetési támogatást ígértek a törvényellenesen kinevezett Ragáts úrnak, ha a kormány befolyása teljessé válik a Televízióban? Önök nem tartanak attól, hogy az Európai Unióhoz nem csatlakozhatunk, ha a szocialista kormány teljesen megszünteti a közszolgálati televízió függetlenségét? (Derültség az MSZP soraiban.)

Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 73 2002.10.29. 1:20  68-74

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Vége a kampánynak (Derültség az MSZP soraiban.), az európai uniós csatlakozással kapcsolatban önök mutattak olyan magatartást, hogy három évig zsaroltak belpolitikai célokból, mert nem szavazták meg a törvénymódosítást. Fél éve kormányon vannak, és semmit nem tettek annak érdekében, hogy a közmédiumokat jobb helyzetbe hozzák, ellenben megszállták a köztelevíziót.

Sajnálom önt, miniszter úr, mert ön eszköz a pártja kezében, önnek kellett gazdasági cenzúrát bevezetnie ahhoz, hogy a politikai cenzúrát alkalmazni tudják. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Önt rosszul tájékoztatták a kollégái, ugyanis törvény szerint az üzemben tartási díjat nem törölték el; ideiglenesen ugyan átvállalták, de feltehetőleg újra fizethetünk januártól. Önök valamit adtak az embereknek, és a dupláját elveszik. Megértem az ön nyugtalanságát, miniszter úr (Derültség az MSZP soraiban.), a szocialista ígéretözönt most pénzre kellene váltania, de hát önök kisöpörték a kasszát, és most mindenki az ön ajtaja előtt toporog.

Hogy legyen a költségvetésnek fedezete, önnek meg kellene akadályoznia minden féktelen pazarlást (Folyamatos zaj az MSZP soraiban.), a baloldali cimboráik azonban benyújtották a számlát (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.), sokba kerül az adófizetőknek a baloldali véleménydiktatúra, a médiaterror.

Nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 80 2002.10.30. 15:37  61-145

SZALAI ANNAMÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Kuratóriumi Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A minket megválasztó polgárok, az emberek azt várják tőlünk, képviselőktől, hogy lelkiismeretesen, legjobb tudásunk szerint végezzük a feladatainkat. Ennek szellemében készültem én azokra a bizottsági ülésekre, amikor a közmédiumok kuratóriumának beszámolójáról lett volna szó, többek között a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának beszámolóját kellett volna megvitatnunk - legnagyobb meglepetésemre azonban a kormánypárti képviselők már a vita legelején közölték, függetlenül attól, hogy mi állt a beszámolókban, hogy ők nem fogadják el. Ahelyett, hogy a beszámolók tartalmát értékelték volna a szocialista és szabad demokrata képviselők, az általuk csonkának nevezett kuratóriumokról, az Alkotmánybíróság határozatairól, ellenőrző testületek létéről, nem létéről, a közszolgálati műsorszórási szabályzat hiányáról beszéltek, és hasonló ürügyeket, kapaszkodókat kerestek ahhoz, hogy miért hirdettek előre ítéletet ahelyett, hogy a tárgyalást lefolytatták volna. Azaz az Országgyűlés feladatát alárendelték saját pártérdekeiknek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi egy komédia részesei vagyunk jelenleg, amikor ezt a napirendi pontot tárgyaljuk. Az előző kormányzati ciklusban a kulturális és sajtóbizottság végigelemezte ezeket a kuratóriumi, közalapítványi tájékoztatókat, és elfogadta. Mi történt most? A Medgyessy-kormány felülbírálta az előző kormány, az előző országgyűlési ciklus alatt született határozatot, és különféle ürügyekkel próbálja most elutasítani azt. Nyilván ez a szocialista kormány által, a szocialisták által ígért jogbiztonság, hogy ha ők kerülnek kormányra, akkor visszamenőleg hatálytalanítanak érvényes döntéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük először a kitalált ürügyeket, a vádakat! Ez három csoportba sorolható - elsőként a kuratóriumok léteznek, nem léteznek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket figyelmeztetni arra, hogy nem elnökségi beszámolókat kell a parlamentnek elfogadni, hanem a kuratóriumok, a közalapítványok beszámolóit. A kuratóriumok körülbelül egyharmada áll mindössze pártdelegáltakból, kétharmada pedig civilekből. A kormányzati képviselők feltehetőleg a civil tagokat nem tekintik egyenrangúnak saját delegáltjaikkal, ha a kuratóriumok beszámolóját nem hajlandók elfogadni. Én azt gondolom, hogy nem kellene az ő munkájukat pusztán azért megkérdőjelezni visszamenőleg, mert a szocialista érdekeket nem jelenítették meg a testületekben. Önök elkövették az elmúlt négy évben azt a hibát, hogy a kuratórium működésében nem vettek részt, nem voltak hajlandók jelölteket állítani, végig azt a látszatot kívánták kelteni, mintha törvénytelenül működnének ezek a testületek, holott az Alkotmánybíróság világosan fogalmazott akkor, amikor megállapította, hogy ezek a kuratóriumok bizony létező testületek, és a működésük a törvénynek megfelelő.

Kósa képviselőtársam megható szavaiban elfelejtette tovább folytatni a médiatörvényt, és nem idézte azt a szakaszát, az 50. § (8) bekezdését, hogy "nem akadálya a kuratóriumok elnöksége megalakulásának azonban, ha a kormánypárt vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet". Önök nem állítottak az elmúlt kormányzati ciklusban jelöltet, és végig azt a látszatot keltették, mintha valamiféle törvénytelen állapot lenne. Ez bizony nem így volt.

Megdöbbentő az is, hogy a civil kurázsi akkor jó, amikor az önök malmára hajtja a vizet. Amikor olyan döntést hoz egy kétharmad részben civilekből álló testület, amely az önök ízlésének nem felel meg, akkor rögtön megtámadják a kuratórium egészének az intézményét. Az Orbán-kormány időszaka alatt a kuratórium a civilekkel együtt hozta meg a határozatait, és önök, kormánypárti képviselők, amikor hatalomra kerültek, már az első döntések egyikében kizárták a civileket a döntés jogából, és Ragáts urat megkérdőjelezhető módon nevezték ki ügyvezető elnöknek. Ezt az ügyészség is bizonyította, amikor a civilek keresettel fordultak önökhöz. A civil kurázsi csak akkor jó, ha önöknek kedvez a döntés.

Megkérdőjelezhető és nagyon ellentmondásos az önök érvelése a tekintetben is, hogy volt-e kuratórium vagy nem volt kuratórium, törvényes volt a kuratórium vagy nem volt törvényes a kuratórium.

 

 

(13.30)

 

1999-ben egyik képviselőtársam, a szocialisták jelenlegi első számú médiapolitikusa mint civil volt kurátor a Magyar Televízióban. Újhelyi képviselőtársam bizottsági ülésen társadalmilag haszontalannak ítélte a kuratóriumok működését. Uraim, akkor most voltak kuratóriumok, vagy nem voltak kuratóriumok? És ha voltak, el tudják-e dönteni, hogy ezek törvényesen működtek-e vagy sem? A mi véleményünk következetesen az, hogy törvényesen működtek ezek a kuratóriumok, az Alkotmánybíróság döntése is bennünket igazol.

A másik vád, ami elhangzott, az ellenőrző testület megléte vagy hiánya. Itt is logikai törést szenved az önök érvelése. Szeretném bemutatni 1999 ellenőrző testületének a beszámolóját annak, aki esetleg nem találkozott vele, én a kormányváltás után nem dobtam el minden papírom. Érdekes, volt ellenőrző testület. Kósa úr az imént azt állította, hogy nem volt ellenőrző testület. Igen, ezt követően nem volt ellenőrző testület, hiszen önök, baloldali képviselőtársaim, nem voltak hajlandók embereket jelölni az ellenőrző testületbe. Most formai kifogásokat kitalálni a kuratóriumi jelentések nem elfogadása miatt, kissé felháborító magatartás. Nem delegálnak tagot az ellenőrző testületbe, utána pedig azt állítják, hogy nincs ellenőrző testület. Azt gondolom, nagyon erősen kilóg a lóláb ebben az esetben is.

A harmadik vád a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat hiánya. Ez teljesen vicces. Ez is a jelenlegi és az 1994-98 közötti kormánypárti képviselők, illetve az 1996-ban alakult kuratórium hibájából nem készült el, mert az 1996 elején életbe lépő médiatörvény után kilencven nappal kellett volna elfogadni, tehát 1996 nyarán. Az önök által bírált kuratórium pótolta az önök mulasztását. Ennyit a vádakról.

Most pedig nézzük a beszámolók tartalmát, mert talán ez lenne az érdekesebb. A kuratóriumi beszámolók áttekintése alkalmat ad egy kis időutazásra, hogy áttekintsük a Magyar Televízió megalakulásától eltelt éveket. A médiatörvény létrejött, sok-sok kompromisszum árán, de nagyon sokan már előre látták a hiányosságait. Egyetlen előnyét szokták megnevezni az elmúlt időszakban, azt, hogy létrejött a duális média, azaz létrejöttek közszolgálati és kereskedelmi médiumok. Az elmúlt hat év tapasztalatai alapján meggyőződésem, hogy ez az előny mára hátrány lett; létrejöttek a kereskedelmi médiumok, a köztévé pedig elsorvad.

A közmédiumok finanszírozása már a médiatörvény megalkotása során is kérdéses volt, és kiderült, ez a médiatörvény alkalmatlan arra, hogy stabil gazdálkodási háttere legyen a köztelevíziónak és a közrádiónak. Ez is mind a kereskedelmi médiumok malmára hajtotta a vizet. Megalakult az MTV, és önök is jól tudják, hogy megalakulása pillanatában, 1996-ban, a Horn-kormány időszakában 3,7 milliárd forint vesztesége volt. Bevétele 1996-98 között, három év alatt közel a felére csökkent, míg a reklámbevétele már ekkor az egyharmadára esett vissza. A Televízió 1998-ig 8 milliárd forint veszteséget halmozott fel, kötelezettségvállalása pedig 10,5 milliárd forint volt, aminek nem része az alapításkor említett 3,7 milliárd. 1998-ban, az önök időszakában, az előző teljes kuratórium, teljes elnökség idején a saját tőkéjét meghaladta a kötelezettségek összege.

1996-98 között a Televízió vagyonvesztése drámai mértékeket öltött, és elvesztette a saját tőkéje felét. Az MTV vezetése előtt akkor az a feladat állt, hogy a válságos helyzetet megmentse a teljes anyagi csődtől, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, hogy Magyarországon ne legyen közmédium. Ez volt az ő feladatuk, ezt sikerült teljesíteni. A kiadások egyébként 1998 óta nem nőttek, sőt mondhatni, hogy reálértéken csökkentek is. Baloldali képviselőtársaim is elismerik, hogy a Televízió működtetésére évente körülbelül 25-30 milliárd forintra van szükség.

Mit tett a baloldal, az MSZP és az SZDSZ az elmúlt években, hogyan próbálta kezelni a köztelevízió sorsát? A Horn-kormány alatt szőnyegbombázást emlegetve megszállták a Televíziót, a saját embereiket egyik napról a másikra beültették vezető pozíciókba, és négy éven keresztül folyamatosan asszisztáltak ahhoz - illetve nem volt egészen négy év, mert 1996 októberében alakult meg a Televízió -, hogy ez a csőd közeli állapot megvalósuljon. Érdekes, ezt az időszakot miért nem kívánják ellenőrizni?

Aztán eljött az Orbán-kormány időszaka. Megpróbáltuk stabilizálni a Televízió helyzetét, több törvényjavaslatot kezdeményeztünk, szerettük volna a médiatörvényt átfogó módon megváltoztatni. Önök a kezdet kezdetén kijelentették, hogy nem partnerek ebben, magukra nézve nem tekintették kötelező érvényűnek a hatályos törvényt, nem voltak partnerek abban, hogy megváltoztassuk ezt a törvényt, még azokhoz a módosításokhoz sem járultak hozzá, hogy az európai jogharmonizációt véghezvihessük. Önöknek az sem volt drága, hogy sok száz millió forinttól esett el Magyarország, és késett az európai csatlakozási tárgyalás folyamata. Semmilyen formában nem támogatták a Televízió konszolidálását, és akkor is mindig nemmel szavaztak, amikor a költségvetésből pluszforrást kívántunk biztosítani, tehát folyamatosan akadályozták a közmédiumok működését.

Aztán jött a Medgyessy-kormány. Mi történt? Már az első kormányülésen fontosnak tartották, hogy meggátolják a Magyar Televízió hitelfelvételét. Ezt követően alkotmányellenesen eltörölték az üzemben tartási díjat, de úgy, hogy azt jelenleg is tartalmazza a médiatörvény. Magyarul, nem törölték el, hiába állítják, nem törölték el, a médiatörvény jelenleg is tartalmazza azt, hogy az emberek kötelesek üzemben tartási díjat fizetni, még akkor is, ha önök azt mondják, hogy ideiglenesen átvállalják azt. Alkotmányellenes volt ez a döntés is, kétharmados törvényt felülírtak egy egyszerű feles döntéssel. Megszűnt a Magyar Televízió normatív támogatása, költségvetési intézetté züllesztették a közmédiumokat, ami az európai uniós normákkal ellentétes.

Aztán mindenféle ürüggyel és technikával elüldöztek vezető embereket. Hogy ez pénzbe került? Hát el kellett őket küldeni? Ha nem küldik el őket, akkor bizony nem kerül pénzbe. Aztán hozták az új embereket. Hogy ki mennyiért jött? A jelenlegi vizsgálatok feltehetőleg majd elemezni fogják, mennyibe került az, hogy baloldali megbízható embereket ültettek a Televízióba. Aztán törvénytelen módon nevezték ki Ragáts ügyvezető alelnök urat, akinek a sajtótájékoztatói erősen megkérdőjelezhetők, hiszen saját maga ellenjegyezte azokat a most kifogásolt szerződéseket, amelyeket ön említett. De megemlíthetném azt is, hogy 18 ellenőrzés folyik a Magyar Televízió ellen, plusz itt van még Keller úr, aki, gondolom, még legalább ugyanennyit fog kezdeményezni.

Az önök célja az, hogy a gazdasági cenzúra által teljes politikai cenzúrát hajtsanak végre. Az, hogy mi lesz az európai csatlakozási folyamattal, önöket nem érdekli. Önöket az sem érdekli, hogy a sajtószabadság immár ismét veszélyben van. Mint ahogy a Horn-kormány időszakában is csak részben szabadnak minősült a magyar sajtó, most is elérhetjük ezt. Önöket nem zavarja, hogy csődbe megy a köztévé, hogy elsötétül a képernyő, hiszen ez is a kereskedelmi tévék malmára hajtja a vizet.

Eszembe jutott Dürrenmatt egy idézete - ezzel szeretném befejezni a felszólalásom -, aki egyik epés megjegyzésében így fogalmazott: "Az oroszokból a párt csinált idiótát, az amerikaiakból a televízió." Csak remélni tudom, hogy Magyarországon nem jön létre ez az állapot, noha a Szocialista Párt jogelődjei mindent megtettek azért, hogy a múlt században az oroszok sorsára, a szabad demokraták pedig az elmúlt tizenkét évben mindent megtettek azért, hogy az amerikaiak sorsára jussunk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

 

(13.40)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 96 2002.10.30. 1:56  61-145

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az üzemben tartási díjjal kapcsolatban Szabó képviselőtársam és Pető képviselőtársam is megszólalt. Szabó úr a bizottsági üléseken ugyanolyan komoly dilemmákkal szembesült, és maga is megkérdőjelezte azt, hogy törvényes-e az, amit tettek, hogy egy feles törvénnyel felülírnak egy kétharmados törvényt.

Ami az elfogadását illeti, mi két módosító indítványt letettünk ehhez a javaslathoz, hogy hogyan lenne jogszerű a megoldás, továbbá egy önálló törvénymódosítást és egy önálló törvénytervezetet is benyújtottunk, amely normatív módon szabályozná hosszú távon a közmédiumok finanszírozását. Önök ezt egy egyszerű mozdulattal lesöpörték az asztalról, és azt, hogy a költségvetés módosításának csomagját elfogadtuk, jól megindokoltuk akkor. Mi minden olyan javaslatot elfogadunk - annak ellenére, hogy kisebbségben vagyunk -, önökkel ellentétesen, ami az embereknek jó.

Abban a törvénycsomagban számos olyan javaslat volt, ami az embereknek jó volt, és rögtön, miután önök ezt a részét a törvénynek ilyen alkotmányellenesen módosították, megfogalmaztuk aggályunkat. Ez az európai normákkal ellentétes. Ezt önök is nagyon jól tudják, hogy nem lehet költségvetési intézménnyé degradálni közmédiumokat, nem lehet közvetlen állami csatornákból finanszírozni közmédiumokat, hiszen ez a függetlenségük teljes elvesztéséhez vezethet, mint ahogy vezetett is már ma Magyarországon. Önök a "húzd meg, ereszd meg" politikáját alkalmazzák, ha tetszik a Televízió vagy a Rádió műsora, akkor adnak pénzt, ha nem tetszik, akkor pedig nem adnak. Ezt kellene Keller úrnak kivizsgálni.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 110 2002.10.30. 2:15  61-145

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Hiteles lenne Keller úr a felelősség kérdésének vizsgálatában akkor, hogyha átfogóan valóban olyan vizsgálatot kezdeményezne, amely '96-tól folyamatosan vizsgálja a Magyar Televíziót. Erre azonban nincsen hajlandóság, önök egyszerűen politikai boszorkányüldözést folytatnak.

Több feljelentést intézett ön személyesen, Pető úr személyesen a Magyar Televízióval szemben. Rendben van, vizsgálják, a vizsgálatokkal egyetértünk, minden szabálytalanságot egyszer és mindenkorra fel kell tárni, ki kell vizsgálni, de azt, hogy kiragadottan csak azokat az éveket vizsgálják, amikor önök nem voltak hajlandóak részt venni a közmédiumok felelős irányításában, nagyon átlátszónak tartom. A hitelességük itt kérdőjeleződik meg.

'97-ről egyébként, képviselőtársam, én nem beszéltem, én egy beszédes ábrát idéztem (Felmutatja.), amely azt mutatja, hogy a saját tőke és a kötelezettségek vonala '98-ban keresztezte egymást. Én erről beszéltem, '97-ről egyáltalán nem beszéltem önnek, nyilván félreértette.

Hogy mi nem tettünk javaslatot a Magyar Televízió konszolidálására, arra rosszul emlékszik, képviselő úr, mi a kezdet kezdetén szerettünk volna egy átfogó médiatörvény-módosítást végrehajtani, amit önök egyértelműen visszautasítottak, és semmiféle konszolidálási tervet nem hagytak jóvá. Ezért kellett olyan eszközöket alkalmaznunk, hogy a kormányzat külön támogatásban részesítette a Magyar Televíziót. Hogy ennek volt-e feltétele vagy nem, az egy hosszú kérdés. Volt feltétele, hiszen féléves üzleti tervek készültek. Hogy önök milyen megoldást választanak, arra nagyon kíváncsi leszek, hiszen az önök kedvence, Ragáts úr, a törvényellenesen kinevezett alelnök, éppen olyan javaslatot nyújtott ismereteim szerint a kuratórium elé, hogy 12,5 milliárd hitelt kér. Ugyanolyan módon próbálja a Magyar Televíziót segélyhez juttatni, ahogy az előző időszakban történt. Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 114 2002.10.30. 0:23  61-145

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Keller úr tudatosan félrehallja, amit mondok, nem beszéltem büntető feljelentésről - feljelentésről, hogy ön feljelentést tett. Ebben ugye egyetértünk?

Annyit még szeretnék az emlékezetébe idézni, hogy Ragáts úr elég régóta a menedzsment tagja, és az ön által kifogásolt szerződéseket ő ellenjegyezte.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 120 2002.10.30. 1:44  61-145

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Újhelyi képviselőtársam feltehetőleg összekeveri az európai országjelentést és az EBESZ-jelentést.

Az európai országjelentés évről évre folyamatosan tudósított a magyar média helyzetéről, és mindig megállapította, hogy a sajtószabadság létezik; évről évre megállapította azt, hogy kifogásolja, hogy nem alkottuk meg az európai jogharmonizációs részét a törvénynek, amit önök háromszor akadályoztak meg, ezzel zsarolták az akkori magyar kormányt.

 

 

(15.00)

 

Most vannak olyan merészek, hogy bennünket vádolnak EU-ellenességgel, amikor önöknek semmi nem volt drága ezzel kapcsolatban.

Az EU-országjelentés minden évben megállapította, hogy ezt a fejezetet nem tudtuk lezárni, és azt is megállapította egészen precízen, hogy a médiakuratóriumok elnöksége hiányos, az ellenzéki pártok hibájából; az akkori ellenzéki pártok hibájából – írta az európai uniós országjelentés.

Ami meg az EBESZ-jelentést illeti, célszerű elolvasni a többi részét is, mert még nagyobb hiányosságokat észlelt a kereskedelmi televíziók tevékenységével kapcsolatban, mint a közszolgálatinál. Ott is talált hiányosságokat, de súlyosabban elmarasztalta a két országos kereskedelmi csatornát a választásokkal kapcsolatos félretájékoztatása miatt. Az a rövid időszak, amit itt töltöttek, erről győzte meg őket. Azt gondolom, hogy egy alaposabb tájékozódás nem ártana a külföldi megfigyelőknek, nem feltétlenül szabad demokrata és szocialista szakértők jelentéseit kellene automatikusan átvenniük.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 124 2002.10.30. 1:03  61-145

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Újhelyi István esetében vissza kell vonnom valóban azt az állítást, hogy nem vett részt a kuratórium működésében, hiszen ’98-99-ben az úgynevezett Szimbiózis Ifjúsági Környezetvédelmi Szervezet civil delegáltjaként ön is kuratóriumi tag volt. Feltehetően nem az MSZP érdekeit képviselte, hanem ennek a szervezetnek. Ön működött ebben a kuratóriumban, feltehetőleg szavazott, feltehetőleg eljárt az ülésekre, így részt vett a testület munkájában.

Nem tudom, hogy nincs-e egy kicsit tudathasadásos állapotban, amikor egyszer azt mondja, hogy ez a kuratórium törvényes, most meg azt próbálja immár MSZP-s képviselőként, az MSZP vezető testületének tagjaként igazolni, hogy ez nem volt törvényes. Amikor ön ott volt, akkor törvényes volt, vagy nem volt törvényes? De az ön esetében valóban visszavonom, ön részt vett a munkában, viszont képviselőtársaira mindez nem volt igaz.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 128 2002.10.30. 0:44  61-145

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én minősítések és kioktatások helyett továbbra is a tényekre kívánok szorítkozni. Ön, amikor úgymond civil volt, azzal egy időben Szegeden MSZP-s képviselőként koptatta az önkormányzat padjait. Feltehetőleg a Televízió kuratóriumában civil volt, Szegeden az önkormányzatban meg MSZP-s. Én ezt értem. Valóban, az önök felszólalói közül senki nem beszélt a kuratóriumokról. Ez a baj. A mai napirendnek az a címe, hogy a kuratóriumok beszámolója. Erről kellene beszélni, erről kellene végre egymással szót váltanunk, és nem alibi vitát nyitni mindenféle vélt vagy valós sérelemről.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 136 2002.10.30. 2:09  61-145

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Számos tévedés volt Szabó Zoltán szavaiban, amit elmondott; nem kívánom mindegyiket tételesen cáfolni, csak néhányat.

Ön azt állította, hogy mi megszálltuk a Televíziót, és szócsőként használtuk. Feltehetően ön úgy gondolja, hogy a Kende Péter nevű... - nem mondom ki, tehát a Kende nevű - gyűlöletbeszéd-bajnok a mi kampányemberünk volt, és azért foglalkoztatta a Magyar Televízió; Tornóczky Anita, Medgyessy Péter lánya az a mi szócsövünk volt, ugye, a Televízióban, jól értettem? Nos, ha jól megnézzük a Televízió műsorait, azért azt kell mondani, hogy ott nagyon árnyaltan minden vélemény elhangozhatott - nem így most.

Szabó úr azt mondja, hogy jó úton vannak. Lehet, hogy jó úton vannak, de nem jó irányba haladnak. Ez nem az Európai Unió, ami felé önök haladnak, mert minden egyes ténykedésük, ami az elmúlt időszakban a Televízióban történt, azzal ellentétes. Ön nem kevesebbet állított az elmúlt beszédében, mintsem legyalázta a Magyar Televízió összes dolgozóját, gagyinak nevezte, legatyásodottnak nevezte az ott tevékenykedő embereket. Én azt gondolom, hogy ezt az ő nevükben is ki lehet kérni.

Azt mondta, hogy nézhetetlen a televízió. A nézettsége valóban nem egetverő; egyébként nem igazán felel meg a valóságnak az sem, hogy most nagyon emelkedett volna a nézettsége. Hogyha egy csokoládéról valaki folyton azt mondja, hogy ehetetlen, mindenre alkalmas, csak emberi fogyasztásra nem, akkor feltehetően kevesebben fogják vásárolni ezt a csokoládét. Önök mást sem tettek négy éven keresztül, mintsem a kereskedelmi médiumok malmára hajtva a vizet, folyamatosan minősítették a Televíziót, és azt mondták, hogy nézhetetlen. Azt gondolom, ez a magatartás hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a nézőszám.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 160 2002.10.30. 3:27  145-175

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is én is gratulálni szeretnék a Duna Televíziónak az elmúlt években, elmúlt évtizedben nyújtott kiváló munkájáért, és egyben sajnálom, hogy olyanért büntetik a Duna Televíziót és a Duna Televíziót felügyelő kuratóriumot, amiben vétlenek.

Vétlenek abban, hogy a kuratórium egyharmadát sem kitevő baloldali pártdelegáltak nem vettek részt a munkában; vétlenek abban, hogy önök nem jelöltek ellenőrző testületi tagokat; nagyon sajnálom, hogy ezért most bűnhődniük kell. Nagyon sajnálom azokat a civil kurátorokat is, határon innét és határon túl, akik becsületes munkával felügyelték ennek az igen fontos közmédiumnak a munkáját, hiszen most, hogyha a kormánypárti képviselők elfogadják azt a javaslatot, ami egyébként módosítja a bizottságunk korábbi határozatát, akkor bizony ezzel súlyosan lebecsülik az általuk végzett munkát.

Sajnálom, hogy olyan miatt érte kritika a kuratóriumot, amiben szintén vétlen, hiszen vétlen abban, hogy nem Sára Sándor jelenleg a Duna Televízió elnöke - aki nem pályázott, az nehezen lehet elnök. Tehát sajnálom, hogy most olyanért büntetik azokat az embereket, akik felelős döntést hoztak egy szabályos pályázati eljárás során, amiben teljesen vétlenek. Nehéz lottó ötössel nyerni, hogyha valaki nem vesz szelvényt; ebben az esetben erről van szó, és nagyon sajnálom a kurátorokat, hogy ezért vád éri őket.

Sajnálom a Duna Televíziót azért is, mert mindenki édesgyermekének tekinti, agyonszereti, ugyanakkor csak szavakban támogatja, de tettekben nem. Ugyanúgy, ahogy a Magyar Televízióra, ahogy a közrádióra igaz az, hogy a költségvetése mindig alultervezett volt, alulfinanszírozott volt, kevés állami forrást kaptak ahhoz, hogy a szükséges kötelező feladatokat ellássák, ehhez képest baloldali képviselőtársaim nem működtek együtt velünk abban, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk.

 

 

(16.50)

 

 

Nem működtek együtt abban, hogy a médiatörvényt meg tudjuk változtatni, de emlékeim szerint önök arra is nemmel szavaztak, amikor pótlólagos támogatást biztosítottunk a Duna Televíziónak az Illyés Közalapítványon keresztül. Amennyiben ez nem így történt, és önök támogatták, akkor természetesen megkövetem önöket, de az én emlékeim arról szólnak, hogy a pótlólagos költségvetési forrás odaítélésekor is önök nemmel szavaztak.

Nagyon kérem önöket, hogy változtassák meg álláspontjukat, legyen egyedüli célpontjuk, ha ehhez önöknek kedvük van, a Magyar Televízió, legyen az minden rossznak a megtestesítője, de a Duna Televíziót szeressék egy kicsit jobban - és tettekben is!

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 176 2002.10.30. 5:17  175-178

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Keszthelyen hetek óta suttog a város, illetve suttog Zala megye, de lassan suttog az ország is. Mióta ismertté vált, hogy a szocialisták Mohácsi Józsefet állították polgármesterjelöltnek, azóta elindult mindenféle hír, hogy valamiféle ügye van Mohácsi Józsefnek.

A választási bizottságnál is történt bejelentés e tárgyban, a választási bizottság nem foglalkozott a témával, hiszen nem az ő területe, jogosan utasította el a kérést. Azóta Mohácsi József MSZP-s polgármester lett, és azóta már sajtóhírek is megjelentek az ügyével kapcsolatban. Például ma egy bulvárlap foglalkozik a történetével.

A hírek, híresztelések, információk szerint Mohácsi József szocialista polgármestert önbíráskodás, súlyos testi sértés miatt a Marcali Városi Bíróság első fokon letöltendő tíz hónapos szabadságvesztésre ítélte, és egy évre eltiltotta a közügyektől. Ez természetesen nem egy jogerős ítélet, és az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, mégis számos morális aggály, számos kérdés felvetődhet az ügy kapcsán.

Felvetődik az a kérdés, hogy egy adott jelöltnek nem lenne-e, ha nem is jogi, de morális kötelezettsége a választóit tájékoztatni arról, hogy bármiféle ügyben akár érintett, akár más formában a szereplője.

Anélkül, hogy előrevetíteném a jogerős ítéletet, azért azt nyugodtan kijelenthetem, nagyon nem lenne szerencsés, ha a XXI. század elején az ország egyik legrégibb és leghíresebb idegenforgalmi városának olyan vezetője lenne, akinek a személye akár jogilag, akár morálisan megkérdőjelezhető. Mennyire lehet a választók, a tárgyalópartnerek szemében hiteles egy olyan polgármester, aki esetleg hajlamos a hatályos törvények felrúgására, önbíráskodásra, agresszív, mások testi épségét fenyegető magatartásra?

Felvetődik a kérdés, lehet-e valaki polgármester a fentihez hasonló, bár nem jogerős bírósági döntéssel a háta mögött? Etikus-e, hogy Mohácsi József szocialista polgármester betöltse ezt a funkciót a jövőben? Azt is olvasni lehetett az elmúlt napokban, hogy a kampány utolsó szakaszában lett volna a másodfokú, a fellebbviteli tárgyalás, ezt azonban elhalasztották. Ezen is elgondolkoznak az emberek, hogy vajon mi az oka a tárgyalás elhalasztásának, hogy a kampány finisében nem került sor ítélethozatalra.

Felvetődik az emberekben az a kérdés, hogy a szocialista polgármester ügyében nem nehezedik-e politikai nyomás a bíróságra. Szól a fáma hamis alibi megadásáról is - itt is felvetődik a kérdés, lehet-e olyan ember polgármester, aki esetleg nem tartja a szavát.

Keszthelyen bátortalanul suttognak orvhalászati kérdésekről, a balatoni halászat számos problémát felvet. Jó lenne, az előbb még itt volt Szanyi államtitkár úr, hogyha a két tárca, a BM és a mezőgazdasági minisztérium közösen, együtt dolgozva ezt a kérdést alaposabban megvizsgálná. Az emberek suttognak, és félnek beszélni az orvhalászattal kapcsolatos kérdésekről.

 

 

(17.30)

 

 

De felvetődik az a kérdés, mivel Keszthely a Balaton fővárosa, hogy lehet-e olyan polgármestere, aki bármiféle gyanúba keveredik az orvhalászattal kapcsolatos kérdéskörben. Ismétlem, hogy nem akarom előre elítélni Mohácsi József szocialista polgármestert, de megkérdezném azt is, hogy ha valaki nem tájékoztatja képviselőjelöltként ilyen esetekről a választóit, akkor alkalmas-e arra, hogy polgármester legyen a későbbiekben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Ha már a választójog nem szabályozza ezt a kérdést, akkor etikus-e ez a magatartás?

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 89 2002.11.05. 1:57  88-91

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az emberek megdöbbenve hallották a hírt, hogy Keszthely most megválasztott szocialista polgármesterét, Mohácsi Józsefet önbíráskodás és súlyos testi sértés miatt a Marcali Városi Bíróság első fokon, még nem jogerősen 10 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte, és egy évre eltiltotta a közügyektől. A keszthelyi polgárok és velük együtt minden magyar választópolgár elképedésére Mohácsi mégsem a börtönbe vonult be, hanem a városházára, és elfoglalta a polgármesteri széket.

A XXI. század elején az ország egyik legrégibb és leghíresebb idegenforgalmi városának olyan vezetője lett, akinek a személyét a rá szavazók is elítélik, nem véletlenül kiabáltak be beiktatásánál, hogy "rapsic, menjél haza!". Attól a szégyentől tartanak a keszthelyi emberek, hogy három héttel megválasztása után börtönbe viszik polgármesterüket.

Tisztelt Miniszter Úr! Tudván, hogy az ítélet még nem jogerős és a másodfok hátravan, mégis feltenném a kérdést: mennyire lehet hiteles a választók szemében olyan polgármester, aki hajlamos a hatályos törvények felrúgására, önbíráskodásra, agresszív, mások testi épségét fenyegető magatartásra? Etikusnak tartja-e ön, az igazságügy minisztere, hogy Mohácsi József eltitkolta választói előtt az elsőfokú bíróság ítéletét? Etikusnak tartja-e ön, hogy a szocialista polgármester betöltse a polgármesteri tisztséget ezek után? Várható-e, hogy a szocialista polgármester ügyében a bíróságra nem nehezedik majd nyomás? Nem gondolja, hogy a város polgárait is megszégyenítik azzal a szocialisták, ha végig kell nézniük, amikor a városházáról a börtönbe hurcolják az alig három hete megválasztott polgármesterüket? Várom szíves válaszát.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 220-222 2002.11.05. 5:26  218-223

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék egyben hozzászólni a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumainak beszámolóihoz és az ehhez beadott módosító indítványainkhoz, ha erre lehetőséget ad, és akkor a többihez nem kívánok hozzászólni.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tegye meg, képviselő asszony!

 

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A módosító indítványainknak a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumainak beszámolóihoz az volt az indoka, hogy érezzük, a jelenlegi kormánypártok érvelése nagyon nem megalapozott akkor, amikor azt állítják, hogy a beszámolókat nem kívánják elfogadni, illetve részben kívánják elfogadni.

 

(Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

A magyar szocialisták a választások idején és a kormányprogramban is demokráciacsomagot és jogbiztonságot ígértek, ezzel szemben olyan helyzet állt elő a magyar törvényhozásban, hogy előzőleg már elfogadott, kulturális bizottság által jóváhagyott beszámolókat visszahoztak a kulturális bizottság, illetve a parlament elé, hogy módosítsák ezeket. Ez példátlan a magyar parlament történetében, azt gondolom, hogy ez minden, csak nem a jogbiztonság.

Másrészt nem győztek meg bennünket arról, hogy valós indokok lennének amögött, hogy elutasítják a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumainak beszámolóit, kizárólag ürügyeket próbáltak felsorolni az általános vita során. Szeretnénk őket utoljára arra biztatni, hogy mégis módosítsák ezen álláspontokat. Az egyik ürügyük az volt, hogy nem működtek törvényesen a médiakuratóriumok, ami természetesen nem felel meg a valóságnak, hiszen törvényesen működtek az elmúlt időszakban, mióta fennállnak ezek a kuratóriumok. Azt gondolom, hogy nem szabad megalázni a sok-sok társadalmi kurátor és pártdelegált kurátor munkáját amiatt, mert a baloldali pártok az elmúlt kormányzati ciklusban nem voltak hajlandók embereket delegálni a médiatestületek irányításába.

Ezenkívül elmondható az, hogy nagyon ellentmondásosak az indoklások, az elutasítás indokai, hol erre, hol arra próbálnak hivatkozni, amikor arra biztatják a parlamentet, hogy ne fogadják el a beszámolókat; hol arra hivatkoznak, hogy nem volt teljes létszámú egy-egy kuratórium, hol arra hivatkoznak, hogy nem volt ellenőrző testület. Ezt az általános vita során igyekeztünk cáfolni, és be is mutattam, hogy például abban az évben volt ellenőrző testület, amikor arra hivatkoztak, hogy nincs ilyen. Nem beszélve arról, hogy a logika akkor is megbicsaklik, amikor azt állítják, hogy nem volt ellenőrző testület, hiszen saját maguk nem delegáltak oda tagot. És itt nem lehet arra hivatkozni, hogy nem tudtak megegyezni a MIÉP-pel vagy vita volt e tárgyban, egyszerűen nem delegáltak. A delegálás rendje teljesen szabályozott a médiatörvényben, pontosan elő van írva, hogy ki hány tagot delegálhat - erre akkor nem vették a fáradtságot. Utólag azért ürügyet találni, hogy nem fogadják el a testületek munkáját, mert saját maguk nem vettek részt a testületek ellenőrzésében, azt gondolom, hogy komoly logikai ellentmondás.

Meggyőződésem, hogy ezzel a javaslattal, hogy nem kívánják elfogadni a kuratóriumok beszámolóit, leplezni kívánják azokat a folyamatokat, amelyek jelenleg a közmédiumokban jól látszanak; jól látszik az a politikai tisztogatás, amit az elmúlt hónapokban a kormánypártok elindítottak, gazdasági cenzúra, gazdasági nyomás által próbálják és tudják sajnos mára már megvalósítani a politikai cenzúrát. Mindenféle ellenőrzéseket indítottak a Magyar Televízió ellen, 18 különféle szervezet vizsgálja a működését, de érdekes módon kizárólag csak azon éveket, amikor a polgári kormány volt.

Azt gondolom, hogy itt is erősen kilóg a lóláb. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Azt kívánják ezzel elleplezni, hogy jelenleg törvénytelen állapot van a Magyar Televízió irányításában. Úgyhogy én szeretném önöknek ismét megadni a lehetőséget, hogy gondolják át és fogadják el ezeket a beszámolókat.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 84 2002.11.06. 10:30  49-93

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom, hogy a közszolgálati médiumok valamelyike közvetíti-e a mai épületes vitánkat, de nem tudom, hogy mit éreznek az ott ülők, mit érezhetnek otthon, amikor ezt az egymás mellett elbeszélő, már-már nevetséges álvitát hallgatják. Szerintem kikapcsolják a televíziót és a rádiót, hiszen nincs olyan ember, aki nyomon tudná követni azt az üres halmaztömeget, amelyeket önök, baloldali képviselőtársaim, itt elpufogtattak az elmúlt időszakban. Álvitával szembesülünk ismét, ez megtörtént a Magyar Televíziónál, megtörtént a Duna Televíziónál.

Az a példátlan eset ismétlődik meg most harmadszor, hogy már egy korábban a kulturális bizottság által jóváhagyott beszámolót a hatalomra került baloldal felülbírál, visszahoz és módosít. Ez a szocialisták által meghirdetett jogbiztonság: amikor ők kerülnek hatalomra, visszamenőleges hatállyal módosítanak parlamenti döntéseket.

Álvita folyik azért is, mert Pető Iván még el is mondta ott az emelvényen, hogy ő nem is kíván a beszámolóról beszélni. Nem érdekli, hogy mi van a Magyar Rádió többéves beszámolóiban, ő egy álvitát kíván a jövőben is folytatni arról, hogy törvényes volt az elmúlt pár évben a Rádió, Televízió, Duna TV felügyelete, avagy nem volt törvényes. Ezzel feltehetőleg valamit leplezni szándékoznak, mint ahogy négy éven keresztül leplezni szándékoztak valamit. Leplezni szándékolták azt, hogy nem képesek megbékülni azzal, hogy Magyarországon véleményszabadság lehetséges; nem képesek szembesülni a pluralizmussal, hogy az önök által kedvelt szót hozzam ide; nem képesek szembesülni azzal, hogy nem csak egy vélemény hangozhat el mind a kereskedelmi, mind a közszolgálati médiumokban.

Kilóg a lóláb azért is, mert nincsen önöknek érvrendszere. Unos-untalan hangoztatott ürügyeket hoznak elő, hogy miért nem fogadnak el egy-egy beszámolót. Ezek az ürügyek sokszor ellentmondásosak, és nincsenek is összhangban a saját logikai rendszerükkel. Az egyik, hogy a kuratóriumok miatt törvénytelen helyzet uralkodott az elmúlt években. Egyetlenegy hatóságot önök nem tudtak megnevezni, aki ezt állította volna, hogy törvénytelen helyzet volt. Számtalan vitát lefolytattunk annak ellenére, hogy nem vagyunk - illetve azt hiszem, hogy a teremben kevesen vannak - jogászok, ennek ellenére szocialista és szabad demokrata képviselőtársaim a kulturális bizottságban és a parlamentben is rendre felülbírálják az Alkotmánybíróság döntését, és nem tudják megnevezni azt az alapot, ami alapján azt állítják, hogy bármiféle törvénytelen helyzet volt.

Ha törvénytelen helyzet lett volna, feltehetőleg az önök feljelentései, bejelentései nyomán valamelyik független hatóság megszüntette volna ezt a törvénytelen helyzetet. De ez nem történt meg, önök tehát csak hangoztatják folyton-folyvást, hogy valamiféle visszás helyzet volt, ezzel is nyilván leplezni kívánnak valamit. Azért, mert Szabó képviselőtársam sokszor és indulatosan elmondja érveit, az nem jelenti azt, hogy önnek igaza van; és azért, mert ő papagájnak nevez valakit, attól, azt gondolom, önmagáról ad megint egy kis bizonyítványt; egyik papagáj mondja a másiknak, vagy hogy egy magyar szólást idézzek: bagoly mondja verébnek.

Nos, nem volt törvénytelen helyzet az elmúlt négy évben, hiszen semmilyen érv nem támasztotta ezt alá. Ezzel szemben jelenleg törvénytelen helyzet uralkodik a Magyar Rádiónál is. Törvénytelen a helyzet azért, mert önök megszüntették a normatív támogatás rendszerét, egy kétharmados törvényt próbáltak felülírni egy feles törvénnyel, és jogtalanul, alkotmányellenesen elvonták a Magyar Rádió normatív bevételeinek mintegy egyharmadát.

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Ezzel olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozták, hogy kényükre-kedvükre dönthetnek arról, hogy támogatják ezután, nem támogatják ezután. Ha önöknek tetsző műsorok vannak - amelyekből egy kis ízelítőt kaptunk az elmúlt percekben -, akkor netán támogatják a Magyar Rádiót, ha nem tetszik valamely műsor, akkor ezzel a gazdasági nyomással megakadályozzák, hogy ez tovább működhessen. Gazdasági cenzúrát politikai cenzúrává váltanak át, egy kommandót uszítanak ezáltal a független Magyar Rádióra, megakadályozva annak törvényes működési lehetőségét.

Hogy tökélyre emeljék ezt a gazdasági cenzúrát, ennek van egy újabb jelensége is, amire önök valamiért nem kívánják fölhívni a figyelmet, és félek tőle, hogy jövőre már nem lesz a Magyar Rádió kuratóriumának beszámolója, nem kell miről tárgyalnunk, hogy elfogadjuk, avagy nem fogadjuk el, hiszen ismert tény, hogy egyes műsorszolgáltatók újabban sorra tagadják meg a koncessziós díjak befizetését, ezzel a finanszírozási rendszer alapvetően megroskad mind a Rádiónál, mind a többi közmédiumnál. Önök ez ellen sehol eddig semmilyen szót nem emeltek, feltehetőleg az önök egyetértésével folyik ez.

A másik, ami a törvénytelenség mellett szóba jött itt, hogy azért is nem kívánnák elfogadni a kuratórium beszámolóját, mert valamiféle politikai elfogultságot vélnek felfedezni a Rádió műsorában. Önök, amikor ezt az érvrendszert előhozzák, tisztelt képviselőtársaim, ismét törvénytelenséget követnek el, hiszen a médiatörvény pontosan előírja, hogy nekünk, képviselőknek nincs jogunk beavatkozni ilyen szinten egy független intézmény életébe. Ezt politikai fenyegetésnek nevezik, amit önök tesznek, és törvénysértésnek nevezik. Hegyi Gyula nem szokott médiaügyekben megnyilvánulni, bizonyára ön nem ismeri a törvénynek ezen rendelkezéseit, ezért is gondoltam, hogy erre felhívnám szíves figyelmét.

Szóba került az érvelések során az eredendő bűn megidézése, a médiatörvény mint eredendő bűn megidézése. Azt gondolom, hogy nem érdemes behozni ezt a vitát ide, hiszen valamennyien látjuk, akár részt vettünk tevőlegesen az alkotásában, akár nem, hogy számos hiányossággal bír, és mindenki elismeri még a megalkotói közül is, hogy már megszületésekor is sok hibája volt. Lehet, hogy ebben volt némi naivitás. Lehet, hogy egyes képviselők részéről már akkor is tudatosság volt ebben, de az teljesen biztos, hogy a közmédiumok finanszírozási struktúrája már a médiatörvény megszületésekor átgondolatlan volt, és ez egyértelműen és kizárólag a kereskedelmi médiumok malmára hajtotta az elmúlt években, hat évben a vizet. Efölött szemet hunyni nem érdemes, azt gondolom, hogy közösen kellene tennünk valamit annak érdekében, hogy ez ne így legyen.

A médiatörvényt egyébként önök az elmúlt négy évben, baloldali képviselőtársaim, nem tartották saját magukra nézve kötelezőnek annak ellenére, hogy jónak vagy rossznak minősítették, és megakadályozták még a módosítási lehetőségét is. Már '98-ban szerettünk volna egy átfogó médiatörvény-módosítást végrehajtani. Kétharmados lévén a törvény, önök hamar értésünkre adták azt, hogy semmiféle módosításban nem lesznek partnerek. Még az európai uniós csatlakozással kapcsolatos javaslatainkat is visszautasították, és önök most próbálnak minket EU-ellenesként feltüntetni, amikor önöknek az sem volt drága, hogy ezzel évekig hátráltattuk a csatlakozási folyamatot, évekig nem tudtunk lezárni egy egyszerűnek látszó fejezetet, és anyagi kár érte, sok száz milliós anyagi kár érte emiatt Magyarországot. A médiatörvény módosítására tehát semmiféle lehetőségünk nem volt, hiába állítják most, hogy mi nem is kíséreltük meg, mintha nem szerettünk volna tenni semmit.

Emellett önök még azt a látszatot akarták kelteni, mintha valami zűrzavar lenne a média területén. Most, uraim, most zűrzavar van a média területén. Most törvénytelenség van a média területén. Nem lepődnék meg, ha visszatérne az az állapot, ami a Horn-kormány idején volt, amikor a magyar sajtószabadságot korlátozottnak ítélték meg mértékadó nemzetközi szervezetek. Nem így volt ez az Orbán-kormány alatt, végig azt állították, hogy a sajtószabadság fennáll; de feltehetőleg rövidesen újra vissza fogunk süllyedni ebbe a pozícióba, ha önök ezt így folytatják.

 

(13.10)

 

Ismételten kérem, fogadják el a Rádió-kuratórium beszámolóit, ne büntessék őket az önök vétkei miatt. Egyébként, ha nem fogadják el, felhívnám a szíves figyelmüket arra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ezzel is törvénysértést követnek el, hiszen a médiatörvény szabályait betartva, a formai követelményeknek megfelelően nyújtották be a beszámolóikat.

Köszönöm türelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 120 2002.11.06. 8:17  93-131

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem irigyeltem kormánypárti képviselőtársaimat, amikor meg kellett indokolni azt, hogy most miért utasítanak el egy beszámolót. Különösen nem irigyeltem Szabó képviselő urat, aki a pártjától azt a feladatot kapta, hogy próbáljon meg okokat kitalálni ahhoz, hogy ezt az utolsó évi beszámolóját az ORTT-nek milyen ürügyekkel kellene visszautasítani. Hiába kapta ezt a nemes feladatot, nem nagyon sikerült érveket felhoznia és tényeket felsorolnia, üres általánosságokról hallottunk, aminek gyakorlati tartalma valójában nincsen.

Mit hallottunk tőlük? Például, hogy sok a gyermekvédelemről szóló része az ORTT beszámolójának. Ha én megnézem a mai műsorhulladékot, amit ránk árasztanak, azt gondolom, hogy nyolc ilyen kötetet meg lehetne tölteni, és az is kevés lenne.

Felhozott olyan indokokat, ami a 2002-es választásokkal van összefüggésben. Nem tudom, mi köze van a 2001-es beszámolónak ehhez. Felhozott olyat, hogy a médiahasználat milyen volt a kormánypártok és az ellenzék javára. Ha a képviselő úr következetes lett volna, akkor nem fogadta volna el, mondjuk, a '97-es beszámolót, hiszen ugyanilyen diagramokat, sőt még a kormány iránt nagyobb elfogultságot, pontosabban: nagyobb megjelenést biztosító médiatérképet látott volna. Ha előkeresi ezt a kiadványt, ami szintén rendelkezésére áll, azt javaslom, hogy akkor azt se fogadja el, tehát még módosítsa azt az álláspontját, és legyen ebben következetes.

Aztán indokként felhozta azt is, hogy a törvénysértések száma nő. Ez is egészen vicces az ORTT szemszögéből megítélve. Azt gondolom, hogy ha a kábítószer-fogyasztás nő Magyarországon, abban nem a rendőrség a hibás, nem a rendőrség ösztönzi a fiatalságot, hogy éljen ezzel a szerrel.

Összességében annyit tudott mondani - szó szerint idézem -, hogy ilyen vagy olyan okok miatt el kell utasítani. Nem nagyon sikerült meghatározni, hogy melyek ezek az ilyen vagy olyan okok, remélem, azért ezt még átgondolja a végszavazás előtt.

Az SZDSZ kicsit következetesebbnek tűnik, hiszen azért végig azt mondja, hogy egyik beszámolót sem fogadja el, és valós okokat is sikerült még föllelni ezek között. Van, amivel egyetértünk, legfeljebb más szemszögből. Én is egyetértek azzal, hogy a kereskedelmi tévék piacra szabadítása, pályáztatása milyen körülmények között zajlott, hogy az jó volt, vagy nem volt jó. Nyilván más szempontból értékeljük ezt a jelenséget. Én máshogy ítélem meg, mint a képviselőtársam, de azzal egyet tudok érteni, hogy ez egy komoly probléma volt, és jelenleg is az.

Például annak a megoldása rávilágít rögtön arra a másik problémára, amit szintén Pető képviselőtársam hozott fel, hogy az ORTT a piacszabályozási szerepét nem tudja kellően betölteni. Bizony ez pont azt bizonyítja, hogy olyan az ORTT helyzete, hogy ezen a piacon kevés eszköze van ahhoz, hogy rendet tudjon tartani, hogy megfelelő következetességgel a tulajdonosok között egyáltalán megfelelőképpen el tudjon igazodni, és a háttéralkukról időben információkat szerezzen, a hatályos médiatörvénynek érvényt tudjon szerezni. Ez bizony egy nagyon súlyos és komoly kérdés, de azt gondolom, hogy ez egy olyan probléma, amivel érdemes lenne foglalkoznunk, és a megoldását közösen megtalálni, mert a helyzet, ahogy van, az úgy nem jó. Nyilván más szemszögből jut erre a következtetésre ön és én is, de azt gondolom, hogy a következtetést egyúttal úgy kell majd levonnunk, hogy meg kell majd változtatni az érvényes szabályozást.

A hatóságot általában nem szoktuk szeretni, nem szeretjük azokat, akik rendet tartanak és szankcionálnak, de valamennyien, felelős állampolgárként feltehetően elismerjük, hogy szükségünk van hatóságokra. Az önök mondandójából, azt gondolom, egy nagyon téves következtetést vonnak le, azért kívánják büntetni a hatóságot, mert egy meglévő törvény hiányos, nem megfelelő, rossz a szankciórendszer, és ezért most önök az ORTT-t hibáztatják, holott az ORTT végrehajtó és nem jogalkotó. Ha valakinek felelőssége van ebben az ügyben, akkor feltehetően nekünk van felelősségünk és nem az ORTT-nek. Azt gondolom, hogy nagyon hibás szemlélet az, hogy ezért büntessük. Nem a hatóság gyengítése a feladat, hanem inkább a hatóság erősítése, mint ahogy hoztam a példát: ha a kábítószer-fogyasztás nő, akkor nem a rendőrséget kell megszüntetni, hanem meg kell változtatni a hatályos törvényeket, és meg kell alkotni a szankciórendszert úgy, hogy inkább az ellenkező hatást érjük el.

Ebben az esetben önök fordítottan közelítik meg a kérdést. Az ORTT a feladatát az elmúlt években a törvényes előírásoknak megfelelően elvégezte, beszámolóit formai, tartalmi követelményeknek megfelelően a parlament elé nyújtotta. Sőt azt gondolom, hogy több feladatot is vállalt, mint amit a törvény előírt számára, gondolok itt például az internettartalom szabályozásával kapcsolatos szakértői munkacsoport tevékenységére, ami egy pluszfeladat, ami nagyon pozitív, hogy a XX. század végén és a XXI. század elején egy hatóság önként magára vállal egy ilyen komoly szerepet, és jelzi a törvényalkotóknak, hogy lemaradásban vagyunk az élettől, és jó időben jelzi. Tehát azt gondolom, hogy ezért a munkáért pedig külön dicséret illeti az ORTT-t.

 

(15.20)

 

Én arra kérem önöket, hogy ahelyett, hogy gyengítenénk egy állami hatóságot - egyébként ami az európai normák szerint is kell hogy legyen, és valamennyiünknek szüksége van rá -, próbáljuk meg erősíteni, próbáljunk meg olyan finanszírozási biztonságot nyújtani nekik, amivel megerősödhetnek saját maguk is, a mindennapi munkájukat jobban el tudják végezni. Sajnos most ezzel ellentétes tendenciák mutatkoznak, hiszen az üzemben tartási díj, úgymond, átvállalása súlyosan érinti az ORTT-t is és a gazdálkodását is. A Műsorszolgáltatási Alap is szóba került, hogy annak a hiányos befizetése is nagyon kellemetlen helyzetbe hozza a hatóságot.

Én tartok tőle, hogy a következő évben nem fogunk tudni miről beszélni, mert nem lesz hatóság, aki tud beszámolót az asztalra tenni. Úgyhogy arra kérném önöket, hogy a gyengítés helyett inkább erősítsék ezt a szervezetet.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 121 2002.11.12. 2:05  120-123

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Az emberek azt mondják, vajon mire készül megint a szocialista kormány. A miniszterelnök összehívta az MTI legnagyobb előfizetőit, mondván, adjanak tanácsot, netán ők döntsék el, ki legyen az MTI új elnöke?

 

(12.10)

 

Az emberek látják, hogy a média minden területén, a televízióban, a rádióban és most már az MTI-nél is teljessé kívánja tenni a kormány a befolyását. Az emberek tudják: amit a szocialisták mondanak, az köszönő viszonyban sincs azzal, ahogy cselekszenek; gondoljunk az ingyenes tankönyvekre. Nem törődnek a sajtószabadsággal, Magyarország európai csatlakozásával, ha saját érdekeikről van szó.

A közismert néven tévé-előfizetési díj eltörlését mézesmadzagként használták, hogy valódi céljukról eltereljék a figyelmet. Ez a cél a közmédiumok szocialista megszállása volt. Nem beszélve arról, hogy az úgymond, átvállalt díj sokszorosát húzzák ki az adófizetők zsebéből azzal a herdálással, ami az MTV-ben folyik. A miniszterelnök hamarjában megduplázta a saját és miniszterei fizetését, míg az átlagemberek bérét csak néhány százalékkal emeli, de az ő millió feletti bérénél is jóval meghaladó díjazásokat kapnak manapság.

A Medgyessy-kormány nem fogja becsapni az embereket. Világosan látják, hogy az MTI-t is saját befolyásuk alá akarják vonni, azért, hogy csak azokhoz a hírekhez juthassanak hozzá az emberek, amelyek a szocialistáknak tetszenek.

Miniszter Úr! Számoltak-e azzal, hogy ha az MTI-vel kapcsolatban kikérik az előfizetők véleményét, akkor ugyanilyen módon számtalan más kinevezésnél is meg kell tenniük ugyanezt? Például megkérdezi a legnagyobb adófizetők véleményét, amikor az APEH elnökét kinevezi? Egyáltalán honnan tudják, hogy kik a legnagyobb előfizetők, amikor ez üzleti titoknak minősül? Ön szerint demokratikus eljárás, hogy magánkézben levő előfizetők mondják meg, hogyan működjön a független nemzeti hírügynökség?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 420 2002.11.12. 0:11  419-425

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem elég, hogy a kulturális és sajtóbizottság egyetlen szocialista és szabad demokrata tagja sincs jelen, de nincs előterjesztő a Házban.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 114 2002.11.26. 2:07  113-116

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön minisztere, széke elfoglalását követően első lépései közt, a pályáztatási rendet megkerülve jóbarátját szerette volna odahelyezni a Nemzeti Színház élére. Röviddel ezután jogilag erősen vitatható, de etikailag mindenképpen megkérdőjelezhető módon eltávolította a másik nemzeti intézményünk, az Operaház törvényesen kinevezett vezetőit. Közismert, hogy Görgey úr - felesége okán, akit hátrányosan érintettek az intézményben végrehajtott változások - nem tekinthető elfogulatlannak az Operaház ügyében. Talán ez a szubjektivitás is hozzájárul az újabb készülő pályáztatási malőrhöz.

Tisztelt Államtitkár Úr! A hajdani és jelenleg megbízott főigazgató, Szinetár Miklós többször kijelentette, hogy nem kíván pályázni. Ám mégis meggondolta magát, és beadta a pályamunkáját. A dolog tán rendjén is lenne, bár az eltávolított vezetők munkajogi pere még nem fejeződött be. De birtokomban van egy levél, mely szerint a minisztérium a megbízott főigazgató urat kérte fel arra, hogy a pályázati felhívást véleményezze, észrevételezze.

Ha ez megfelel a tényeknek, bár Szinetár úr a nyilvánosság előtt letagadta, ön szerint mit gondolnak erről az eljárásról az emberek? Mit gondolnak erről a rivális pályázók? Szinetár úr megadja a pályázat feltételeit, beadja a munkáját. Ezek után netán még az is elképzelhető, hogy Szinetár úr maga bírálja el saját és ellenfelei pályázatát? Az Operaház a felállított vezetők reformjai következtében esélyes lehetett volna hajdan volt nemzetközi rangjának visszaszerzésére. Jelenleg nemzetközi sikerek helyett hazai botrányoktól hangos a korábban szebb napokat látott intézmény.

Államtitkár Úr! Ön úgy gondolja, egyenlő esélyeket biztosítottak az Operaház vezetésére pályázóknak? Ha a tárca nem kíván újabb jogtiprást elkövetni, két lehetősége van: 1. kizárják (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a tisztességtelen előnyhöz jutott pályázót; 2. új pályázatot írnak ki. Melyik megoldást választják önök? (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 243 2002.12.04. 10:13  232-262

SZALAI ANNAMÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ahogy a médiatörvény is előírja, az ORTT költségvetését önálló törvényben kell meghatároznia a parlamentnek. Eddig egyetértés volt a hosszú évek során, nem így most. Nem véletlen, hogy a költségvetési bizottság tagjai nincsenek is nagyon jelen, és a kulturális bizottság tagjai vitatkoznak erről a témáról, hiszen politikai üggyé vált az ORTT költségvetése.

A baloldal médiaterrorjának újabb akciójával kell szembesüljünk. Korábbi lépéseik jól követhetők. Megszállták az elmúlt bő fél évben a közmédiumokat. Miután direkt eszközökkel nem tudták eltávolítani a nem tetsző személyeket, ezért gazdasági cenzúrát alkalmaztak, hogy a politikai cenzúrát tudják alkalmazni. Törvénytelen állapotot idéztek elő a média teljes területén. Közvetlen befolyást gyakorolnak jelenleg törvényellenesen a közmédiumok fölött. A kormány tetszőlegesen növelheti, csökkentheti a közmédiumok költségvetését. Törvénytelenül kinevezett elnök van a Magyar Televízió élén, aki politikailag megbízható embereket állított be az elmúlt időszakban, illetve kereskedelmi tévévé alakított egy közszolgálati médiumot. A Rádiót folyamatosan fenyegették, vezetőjét fenyegették, műsorok vezetőit fenyegették, nem fogadták el a Rádió beszámolóit. Olyan módosító indítványt terjesztett Szabó képviselőtársam a parlament elé, hogy csökkentse a Rádió bevételeit. Jól látható módon ezzel is nyomást akart gyakorolni.

 

 

(17.40)

 

Aztán jött az ORTT megszállása, az ORTT elleni terror akciója. A cél nyilvánvaló: Körmendy-Ékes Judit eltávolítása. Milyen úton próbálták ezt megtenni? Elég szokatlan úton, a demokráciában szokatlan módszert alkalmaznak: gazdaságilag ellehetetlenítenek egy független állami hatóságot, hogy elérhessék, hogy egy nekik tetsző elnök vezesse a médiát felügyelő intézményt.

Milyen lépések történtek eddig? Először is a hibernált állapotban lévő MSZP-delegáltat fölélesztették, kiolvasztották, és Ladvánszky úr immár komisszárként tevékenykedik az ORTT-ben, törvénytelen módon politikai nyilatkozatokat tesz, megtámadta azokat a civil szervezeteket, akik a médiakuratóriumokat felügyelik. Aztán, ezt követően, a második lépésük az volt, hogy az ORTT egyik beszámolóját önkényesen kiragadva nem fogadták el, nem is találtak rá megfelelő okot, csak különféle ürügyeket rángattak elő. Idézem Szabó képviselőtársamat, aki úgy foglalta össze a beszámolóval kapcsolatos kételyeit, hogy ilyen vagy olyan okokból nem fogadják el az ORTT beszámolóját.

Három ilyen vagy olyan okot tudtak összesen előhozni. Az egyik ilyen vagy olyan ok volt, hogy túl sok a gyermekvédelemről szóló része a beszámolónak, hogy emelkedett a törvénysértések száma, ami egyértelműen a jobb monitoringrendszernek köszönhető, illetve a reklámszabályozás megsértéséből következik. A harmadik ilyen vagy olyan ok pedig az volt, hogy a nekik nem tetsző műsorokkal szemben állítólag nem elég keményen lépett föl a hatóság.

Aztán a harmadik elem az ORTT vezetőjének eltávolítása céljából, az pedig az ORTT költségvetésének az ilyetén módon történő beterjesztése. Közismert, hogy nyáron törvényellenesen felborították a médiafinanszírozás hosszú-hosszú viták után kialakított rendszerét, megsértették a magyar alkotmányt, törvényeket, és az európai uniós jogszabályokkal sincsen összhangban a jelenlegi médiafinanszírozási struktúra. Ez kínos a szocialistáknak, nagyon kínos, ezen változtatni kell, de fél éve képtelenek voltak olyan törvénytervezetet elénk tárni, ami a médiafinanszírozás alkotmányos, törvényes és kiszámítható módját biztosította volna, azaz hogy eleget tesz a feladatfinanszírozásnak, és eleget tesz annak, hogy közvetlenül és közvetetten sem befolyásolhatja a kormány, sem a baloldali pártok, a többségben lévő pártok a közmédiumokat. Nem tudtak ilyen törvényt elénk hozni, ennek a felelősségét kívánják most ránk hárítani - ezt innen visszautasítom.

Ugyanakkor a kormány, Medgyessy úr kijelentette, hogy átvállalják úgymond az emberek helyett az előfizetési díjat. Igen, szép, nemes szándék, ezt mi is támogatjuk, de Medgyessy úr szavaitól távol áll a valóság, hiszen csak részben volt hajlandó átvállalni az üzemben tartási díjból keletkező bevételeket. Nos, elkészítette az ORTT a törvénytervezetét annak alapján, amit egy kormányhatározatban garantált Medgyessy úr. Kiderült, hogy ez a kormányhatározat mára nem igaz, kiderült az is, hogy az ORTT feladatai folyamatosan nőnek, kiderül az is, hogy a terhe nő, hiszen a bérnövekedés őket is, bizony, nagyon komolyan terheli, ennek ellenére a kormány a költségvetését csökkenteni kívánja.

A kormány azt mondja - Szabó úr is idézte az imént -, hogy nagyon jól tudja, nem elég ez az összeg, de emelésre tulajdonképpen nincs mód. A közmédiumok, a médiairányítás rendszeréből kivon pénzt, utána pedig álságosan egymásra mutogatnak: oldjátok meg közösen, Rádió, Tévé, Duna Tv, ORTT, hogy ki tud többhöz hozzányúlni az eleve csökkentett összegből. Természetesen ezt a rendszert egy kicsit manipulálják is, hiszen, aki fegyelmezett, annak több pénzt adnak, aki kevésbé fegyelmezett, annak kevesebb pénzt adnak. A szocialistáknak tetszik a törvénytelenül kinevezett elnök működése, ezért most egy kis alaptőke-juttatást ad. A Rádió működése nem tetszik, ezért módosító indítvánnyal csökkentenék a bevételét. Az ORTT működése nem tetszett, ezért csökkentenék a másik rovására a működését.

Aztán az ORTT, hogyha nem akar éhen halni, meg tönkremenni, ellehetetlenülni, akkor azt mondják, hogy hát majd korrigáljuk a médiatörvényt úgy, hogy 4 százalékról 6 százalékra megemeljük a rá jutó részét a Műsorszolgáltatási Alapnak. De hogy szól a törvény: "megemelheti" - feltételes mód. Ha tetszik az ORTT, akkor megemelem, ha nem tetszik, nem emelem meg. Mi ez, ha nem a direkt irányítás? Minek a terhére emelem meg? A Műsorszolgáltatási Alap terhére emelem meg, aminek a bevétele egyáltalán nem garantált, hiszen van olyan műsorszolgáltató, aki nem hajlandó mostanában díjat fizetni, például Sláger Rádió.

Minek a terhére emelem? A filmgyártás támogatását csökkentem? A közműsorok pályázatait csökkentem? A hálózatfejlesztést csökkentem? Azt mondja másodsorban, hogy csoportosítsa át a saját költségvetését az ORTT. Minek a rovására? A monitoringrendszer rovására? Ugye, most már nem kell annyira ellenőrizni a műsorokat, most, hogy már megszállták önök a közmédiumokat, most már nem kell olyan erős monitoringszolgálat, most már lehet ezt gyengíteni?

A korrigálásuk ellenére is kevés lenne egyébként az ORTT költségvetése, ezt önök is nagyon jól tudják. Az Európai Unió jelenlegi elvárásai szerint a médiahatóságot inkább erősíteni, mintsem gyengíteni kell, úgyhogy önök ezt a helyzetet is nagyon-nagyon sértik, és itt az európai uniós csatlakozás kapujában azt gondolom, hogy ez meggondolatlan lépés. A szocialisták jogbiztonságot ígértek, ehelyett törvénytelenségeket adtak. A médiaterror következtében immáron a sajtószabadság is veszélybe került, és visszatérhetünk abba az állapotba, ami a Horn-korszakban volt, hogy a sajtót nemzetközi szervezetek részben minősítették szabadnak.

A szocialisták sajtószabadság-fogalmáról Páskándy egy húsz évvel ezelőtt írt idézete jutott eszembe, aki azt mondta: "A halnak hiába mondom a szárazra vetvén: szabad vagy, netán kádba dobva: ússz, ahová kedved tartja."

Azt gondolom, hogy sem Magyarország, sem az Európai Unió nem ilyen szabadságirányba tart, ehhez mi nem kívánunk segédkezni. A magyar médiafinanszírozási rendszer az önök jóvoltából omlott össze, mert meggondolatlanul nyúltak hozzá egy-egy eleméhez, és képtelenek olyan megoldást találni, ami hosszú távon tervezhetővé, kiszámíthatóvá teszi a finanszírozásukat. A felelősséget ezért mi nem vállaljuk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 253 2002.12.04. 1:46  232-262

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót. Itt folytatnám, ahol Balogh képviselőtársam abbahagyta: minden egyeztetésen, ami pártegyeztetés volt, azon jelen voltam. Ami nem annak minősült, hanem egy rosszul összehívott vagy szűkített bizottsági ülésnek, ott helyettesített képviselőtársam. Úgyhogy ez az állítása nem igaz.

Másodsorban: Szabó úr nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy mi az üzemben tartási díjak eltörlésével kapcsolatban más álláspontot képviseltünk volna, mint önök. Mi is támogattuk, sőt módosító indítványokat nyújtottunk be a költségvetési salátatörvényükhöz, amiben jogellenesen, a médiatörvény kétharmadosságát, az alkotmány 61. §-át megsértve, feles törvénnyel borították fel a médiafinanszírozás rendszerét; ehhez adtunk be két módosító indítványt, sőt egy önálló törvényjavaslatot, amit szerettünk volna, hogy négypárti törvényjavaslat legyen, önök ezt visszadobták, egyszerűen lesöpörték az asztalról. Ezek után méltatlan és arcátlan dolog - sajnos ezt a szót kell használnom - minket ezzel vádolni.

Harmadsorban: Szabó úr valóban leadott egy javaslatot arra nézvést, hogy emelkedjen az ORTT aránya a meghatározott alapból. Mint ahogy csökkentette a Rádióét is. A Rádióét visszavonta. Az ORTT-ét fenntartotta az után, miután az elnök asszony lemondott. Kíváncsi vagyok rá, ha nem mondott volna le az elnök asszony, akkor nem vonta volna-e vissza ezt a módosító indítványát ugyanúgy, mint a Rádióét.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 226 2003.02.17. 8:12  213-235

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Számos kérdés fölvetődik az emberben, amikor sürgősséggel tárgyaljuk a közszolgálati műsorszolgáltatóknak adandó pluszforrásokkal kapcsolatos napirendi pontot. Fölvetődik először is a kérdés, hogy miért éppen most és miért éppen sürgősséggel került elénk ez a kérdés. (Folyamatos zaj.)

Bizonyára a szocialista és szabad demokrata képviselőtársaim is hallottak róla már korábban, évekkel ezelőtt, hogy tagjai leszünk az Európai Uniónak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Á, nem!), ez nem mostanában derült ki. Bizonyára feltételezhették önök azt is, hogy népszavazásra kerül sor ebben a kérdéskörben. (Moraj az MSZP soraiban.) Miért nem tervezték bele önök a költségvetésbe már ezt a pluszforrást? Nagyon érdekes, hogy mitől lett most hirtelen ennyire fontos, miért nem tudták előbb előkészíteni ezt a napirendi javaslatot.

Aztán a másik kérdés: miért pont 900 millió forintot szeretnének odaadni a közszolgálati médiumoknak? Hogy jött ki ez a bűvös szám? Miért nem 2 milliárd? Miért nem 300 millió? Hogy alakult ki pont ez az összeg? Az önök miniszterelnöke két héttel ezelőtt beszélgetést kezdeményezett a közszolgálati médiumok vezetőivel, és ott nem kellett nekik költségvetési tervet készíteni, nem kellett nekik elmondani azt, hogy ugyan milyen európai uniós műsorokat kívánnak majd a jövőben gyártani, ennek milyen költségei vannak.

Az első, miniszterelnök úrral folytatott beszélgetésen a közszolgálati tévé törvénytelenül kinevezett alelnöke például azt mondta, hogy neki körülbelül 150 millió kellene erre a célra, állítólagosan; sajtótájékoztatón az MTI-nek immáron azt mondta, hogy van valami kétszer 100 milliós csomagja. Aztán másnap Rudi úr, az önök által odadelegált pártkatona hírigazgató már egymilliárdot szeretett volna kérni erre a célra; ezzel szemben most 500 milliót kívánnak önök a Magyar Televíziónak - ami immáron nem tekinthető közszolgálati televíziónak - adni tájékoztatásra. (Derültség az MSZP soraiban; közbeszólás: Négy évig az volt?)

Igen, korábban felvetődhetett a kérdés, hogy adtak-e részletes költségvetési tervet a közszolgálati médiumok európai uniós tájékoztatásra, de a kérdés immáron költői, hiszen szocialista képviselőtársaim adtak be ezzel kapcsolatban egy módosító indítványt, hiszen önök is hiányolják azt, hogy mindenféle előzetes tervezés nélkül kívánnak most osztogatni, egyébként egy jó célra. De úgy nem lehet pénzt osztani, hogy nem ellenőrizzük a közpénzek felhasználását. Talán nem véletlen, hogy a mohó udvaroncoknak, produkcióknak most kellene újabb pénzforrást biztosítani a Magyar Televízióban.

Nagyon fontos volt önöknek már korábban is az, hogy a közszolgálati médiumok milyen financiális helyzetben vannak, hiszen már az első kormányülésen a szocialista-szabad demokrata kormány fontosnak tartotta azt, hogy megvonja a korábbi kormánygaranciát hitelfelvételhez a Magyar - akkor még közszolgálati - Televíziónak. Aztán törvénytelen módon úgy megváltoztatták a finanszírozását, hogy annak terheit máig nyögik a közszolgálati médiumok, aztán törvénytelen módon sikerült elnököt, alelnököt választaniuk. Miután a gazdasági rövid pórázzal sikerült kiszolgáltatott helyzetbe hozni a közszolgálati médiumokat, a gazdasági cenzúra által már könnyedén végrehajthatták a politikai cenzúrát. Úgy látszik, most már teljessé vált a siker, és most már úgy látják, hogy lehet osztogatni anélkül, hogy ellenőriznék, hogy milyen célra kívánják felhasználni ezt a pénzt. (Zaj.)

Mert felvetődik a következő kérdés: mire adjuk ezt a pénzt? Mire kell nekünk ezt megszavazni? Milyen műsorokra? Kik készítik? Kik azok, akik elő fogják állítani? Milyen időtartamban? Mikor kezdődik, meddig tart ez az időszak, amire adjuk? A népszavazásig tart? Utána is tart? Ebben az előterjesztésben semmi, de semmi nem látszik.

Lehet, hogy majd az önöknek kedves (Az elnök csenget.) produkcióknak adnak pénzt a Magyar Televízióban, mint például a Happy Film, a Névshowr című műsor a miniszterelnök úr lányával; de hogyha nem tetszik önöknek egy műsor, például a + 1 Éjjeli menedék (Moraj az MSZP soraiban.), amit a kulturális igazgató minden alkalommal előzetesen cenzúráz, kivág belőle részeket (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), annak majdan nem fognak adni pénzt. (Közbeszólás az MSZP soraiból: A tárgyra!) A tárgyról beszélek, igen. Ha az előterjesztésben szerepelne az, hogy milyen műsorokra kívánnának adni, mondjuk, a magyar közszolgálati televízióban pluszforrásokat, akkor konkrétabban beszélhetnénk erről az előterjesztésről.

Aztán a harmadik komoly probléma, amit az üvegzsebügyi államtitkár bizonyára figyelemmel kísér majd, hogy hogyan kell elszámolni ezekről a pénzekről. Mit jelent az, hogy utólagos elszámolás? Melyik műsorokra vonatkozik? Már megkezdett műsorokra is vonatkozhat ez a pluszforrás, vagy pedig újonnan készülő műsorokra vonatkozik? Műsorrészekre is vonatkozik? Teljesen új műsorokra?

Keller úr kevés figyelmet fordít a közszolgálati médiumokban folyó pazarló gazdálkodásra az utóbbi időszakban, bár nyáron ő megígérte, hogy a kereskedelmi médiumokból kikopott, sztárgázsit kapó műsoros embereknek a fizetését nyilvánosságra hozza - ez azóta nem történt meg. Feltételezhető, ha előzetesen már a törvényjavaslatba nem teszünk korlátokat, akkor a Magyar - közszolgálatinak nevezett - Televízióban csak a pazarló gazdálkodás folytatódik a későbbiekben is.

Mi mindenképpen módosító indítványokat fogunk benyújtani, illetve már be is nyújtottuk, és bízunk abban, hogy önök támogatni fogják ezeket a kéréseinket, hiszen egyetértünk azzal, hogy nagyon fontos az európai uniós csatlakozással kapcsolatos tájékoztatás, de a közpénzek felhasználásának az ilyen gátlástalan módon történő odaítélésével nem tudunk egyetérteni.

Az államtitkár úr itt az expozéjában mondta, hogy az európai uniós tájékoztatás a társadalom egészét megszólító közszolgálati műsorszolgáltatók kiemelt szerepe. Igen, én ezzel egyetértek, hogy annak kellene lenni, kiemelt szerepüknek kellene lenni a közszolgálati műsorszolgáltatóknak. A Magyar Televízió már nem tartozik ebbe a körbe, lesüllyedt egy kereskedelmi televízió szintjére, az európai uniós tájékoztatási normáknak nem tud megfelelni, képtelen azoknak az alapelveknek megfelelni, amit az európai uniós normarendszer is megkíván: a vélemények kiegyenlített bemutatása, az információhoz jutás joga.

Az önök által most újabb 500 millió forinttal megjutalmazott Magyar Televízió, azon túl, hogy kormányzati hozsannát zeng (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. - Taps az MSZP soraiból.), azon túl nem alkalmas az európai norma szerinti tájékoztatásra.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Taps az MSZP soraiból; közbeszólások: Bravó!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 383 2003.03.31. 5:12  382-383

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Varga László MSZP-s képviselő múlt heti napirend előtti felszólalásában hosszan beszélt az elmúlt évek zalai fejlesztéseiről, amelyeket presztízsberuházásoknak, magamutogatásnak, elhibázott fejlesztési politikának nevezett. A zalaiak nevében ezúton szeretném visszautasítani a képviselő úr vádjait, és remélem, hogy mielőbb véget ér az a rágalomhadjárat, amit már hónapok óta folytat Varga úr Zala megye, a zalai emberek ellen.

Nem világos számunkra, miért nevezi képviselőtársam presztízsberuházásnak a sok-sok milliárdos fejlesztéseket. Varga úr szerint nem volt szükség elkerülő utakra, nem volt szükség szennyvíztisztítókra, csatornákra, gázvezetékekre, hulladékdepóniára, termálfürdőkre. Sajnáljuk, hogy az az ember, aki korábban a megyei közgyűlés elnökeként állítása szerint a zalaiak érdekét szolgálta, aki ugyan egyéni jelöltként sorra kudarcot vallott, de az MSZP listáján mégis parlamenti képviselő lett, most folyamatosan Zala megye kárára szavaz a parlamentben. A zalaiak joggal érezhetik úgy, hogy visszaél azzal az igaz, nem neki, hanem pártjának szóló bizalommal, amely révén képviselőnek tudhatja magát.

Vajon miért fordulnak a zalai szocialisták mindig megyéjük ellen, legyen szó költségvetésről, kórháztámogatásról, címzett támogatásokról vagy az önkormányzatoknak szánt forrásokról? Vajon miért lassult le a zalaegerszegi 76-os elkerülő út építése, amióta az MSZP kormányra került? Csak nem amiatt, hogy fideszes vezetése van a városnak? Miért késleltetik a 7-es út építését? Csak nem azért büntetik a zalaiakat, mert polgári többség van a megyei közgyűlésben?

Hallhattuk azt is, hogy a zalaegerszegi stadion nem befejezhető, hacsak valami csoda nem történik. Nos, Zalaegerszeg nem csodára vár, csupán arra a 400 millió forintra, amit Jánosi miniszter úr a választások után megígért, miként azt is, hogy a stadion felújítása 2002 végére befejeződik - a stadion építése fél évre leállt. A baloldali kormánytól eddig csak ígéreteket kaptunk mi, szurkolók és egy miniszteri biztost az MSZP városi elnöke személyében.

Nem értjük azt sem, miért került célkeresztbe a zalai termálprogram - kevés hely van a világon, ahol hasonló kincs rejtőzne a föld mélyén; bűn lenne nem kiaknázni a benne lévő lehetőségeket, bűn leállítani az idegenforgalom fejlesztését.

Érdekes, Varga úr a Kehidakustányban és Zalaegerszegen megvalósuló termálberuházásokat korábban támogatta, ezt levélben, szórólapokon írásba adta, fejlesztésüket választási ígéreteiben hangsúlyozta. Kár, hogy az ígéretekből - ahogy a kormány ígéreteiből sem - ez idáig nem valósult meg semmi. Kár, hogy Varga képviselő úr fájlalja, ha Zala gazdagodik az előző kormány idején megvalósult vagy elkezdett milliárdos beruházásokkal, holott odahaza az ezer sebből vérző zalai falvak patrónusaként propagálja önmagát.

Döbbenetes, hogy Varga László nem felelős kormányzásról, szolgálatról beszél, hanem arról, hogy a szocialisták - és most idézem - a hatalom birtokosaként ne engedjenek hasonló - szerinte - öncélú beruházásokat megvalósulni. Csodálom, hogy a köztársaság eszméjét mostanában oly büszkén vállaló miniszterelnök nem feddte meg ezért az egypártrendszer áporodott levegőjét idéző kifejezésért.

Döbbenetes, hogy az MSZP-frakció támogatja Varga úr ámokfutását, Zala-ellenes kirohanásait. Kétszer szólalt meg Varga László frakcióvezető-helyettesként: először a zalaegerszegi elkerülő út ellen érvelt - felszólalása következtében a szerződést felülvizsgálván 400 millió forintos kárt okozott Zalaegerszegnek; múlt heti kirohanását követően a Gazdasági Minisztérium vizsgálatot indított a zalaegerszegi akvapark ellen. Véletlen lenne az egybeesés?

Remélem, hogy a többi kormánypárti zalai képviselő büszke Zalára, büszke az elért eredményekre, amelyeket elsősorban a zalai emberek munkaszeretetének köszönhetünk. A zalaiak fejlett, sikeres megyében kívánnak élni, sajnos ehhez kormányzati támogatást mostanság nem kapnak.

Kérem a zalai és a többi szocialista országgyűlési képviselőt, hogy segítsék Varga László képviselőtársukat abban, hogy dolgozza fel végre választási kudarcait, hogy lássa meg a dolgok nemes oldalát, és hogy vegye észre az elmúlt évek szép eredményeit. Máskülönben a zalaiak azt fogják hinni, hogy a szocialisták a sikerek durva lerombolásából származó törmelékkel kívánnak árkot temetni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 154 2003.04.28. 2:17  153-160

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! A miniszterelnök kijelentette Kiss Elemér lemondása után, hogy készíttet egy erkölcsi kódexet, amely azokat az etikai normákat fogalmazza meg, amelyek elvárhatók minden miniszterétől.

Miniszter Úr! Ez az etikai kódex, ha egyáltalán elkészült, megengedi, hogy ön, Görgey Gábor mint a Columbina Bt. tulajdonosa, 840 ezer forintos számlát adjon a kulturális minisztériumhoz tartozó Magyar Állami Operaháznak? Kiss Elemér lemondott vagy lemondatták, mert nem tartotta erkölcsösnek, hogy saját ügyvédi irodája számlát adjon saját minisztériumához tartozó cégének, noha állítólag egyetlen fillért sem kapott.

Ön, Görgey Gábor, akinek a zsebében van saját intézményétől kapott 840 ezer forint honorárium Az utolsó keringő című művéért, hogyan lehet még mindig miniszter? Ha itt lenne a miniszterelnök úr, megkérdezném, vajon miért nem mér egyenlő mércével. Erkölcsileg az is megkérdőjelezhető, hogy az a Görgey által kétes pályáztatás útján kinevezett Szinetár Miklós fizette ki a 840 ezer forintot, aki cserébe megkapta Görgeytől az Állami Operaház mesterművésze díjat, és az ezzel élete végéig járó havi félmillió forintos juttatást. (Felzúdulás a Fidesz soraiban. - Varga Mihály: Nagy pénz!)

 

(16.10)

 

Közeleg az értékelés ideje, miniszter úr. Megkérdezném a miniszterelnököt, ha itt lenne, hogyan értékeli Görgey miniszter úr munkáját azok után, hogy Görgey Gábor saját magának számlázott és fizettetett ki több mint 1 millió forintot, hogy Görgey Gábor minden pozícióba a barátait ülteti be, hogy Görgey Gábor rendszeresen elhanyagolja miniszteri kötelezettségeit - ritka kivétel, hogy itt tisztelhetjük a parlament székeiben.

Görgey Gábor, akár Kiss Elemér, miniszterként megbukott. Javasolom a miniszterelnöknek, adja meg a lehetőséget Görgey Gábornak, hogy íróként dolgozhasson tovább.

Végül kérem, tolmácsolja a miniszterelnök úrnak, nem tartja-e cinizmusnak, hogy éppen önnek hagyja meg a válaszadás jogát az önt érintő morális kérdés tárgyában. Ez lenne-e a szocialista erkölcs? (Zaj a kormánypártok padsoraiban.)

Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 158 2003.04.28. 0:58  153-160

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm. Miniszter Úr! Ha az utolsó mondata rám vonatkozott, akkor ön hazudott, ezt visszautasítom, és feleljen a bíróság előtt azért, amiket itt elmondott.

Ön nem válaszolt most sem a feltett kérdésemre, ön csak annyit mondott, hogy korábban datálódott ez a szerződés. Mikor datálódott, és kivel kötötte? Ha van szerződés, miért nem mutatja meg?

Az ön által kirúgott előző Operaház-igazgató, Győriványi Ráth György úr azt mondta, nincsen ilyen szerződés. Miért nem mutatja meg? Hogyha lenne ilyen szerződés, akkor miért éppen az ön minisztersége alatt fizették ki az ön honoráriumát, még ha meg is dolgozott érte?

Az ön által felsorolt, nagy tiszteletre méltó urak feltehetőleg, ha ilyent elkövettek volna, akkor azonnali hatállyal lemondtak volna. Ez lenne a morális tartás, amit ön hirdet, miniszter úr? (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 271 2003.04.28. 5:25  270-273

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az egyik honi kereskedelmi csatorna egy viccesnek szánt műsorában mélyen megalázta hazánk rendkívül fontos gazdasági partnerét, a japán császárság kultúráját, kifigurázta a japán embereket.

 

 

(21.30)

 

A TV2 helyett minden jó érzésű és jó ízlésű magyar polgártársam nevében ezúton megkövetem a japán nemzetet. (Taps az ellenzék padsoraiban.) Alig múlt három hete, hogy szűkebb pátriámban, Zalaegerszegen japán napokat szerveztünk annak érdekében, hogy közelebb kerülhessünk egy távolinak tűnő nép kultúrájához, hogy gazdasági, testvérvárosi kapcsolatot alakíthassunk ki. Példát kaphattunk, kaphatunk arról, miként őrizhetjük meg tradícióinkat úgy, hogy egyben korszerűek maradhassunk, hogyan őrizhetjük meg magyarságunkat majdan az egyesült Európában.

Az a megtiszteltetés ért, hogy közös programokon vehettem részt Kazuo Matsomuto úrral, a japán császárság magyarországi nagykövetével, és az anyanyelvünket kiválóan ismerő Abe Hiroshi úrral, a követség első titkárával. Személyükben olyan embereket ismerhettem meg, akik rokonszenvvel, empátiával figyelik a magyarországi változásokat, fontosnak ítélik meg hazánk, régiónk célkitűzéseit, támogatják elképzeléseinket, s akik az első pillanattól kezdve barátsággal fogadták közeledésünket. Ezért is kísérem kiemelt figyelemmel mindazokat az eseményeket, amelyek érintik a japán-magyar kapcsolatokat.

Hiroshi úr nemrég tiltakozó levelet juttatott el a TV2-höz a Micuko - a világ ferde szemmel című műsora miatt. Véleménye szerint már a műsor címe is kétértelmű. A riporternő tipikus japán személyiségjegyeknek szánt lófogakkal, fekete, rövid hajviselettel jelenik meg, és a külföldiek beszédstílusát utánozza - írta. A produkció csúnyán gúnyolja a japánokat, illetve negatíve festi le a japán kultúrát.

Hiroshi úr úgy ítéli meg, hogy a műsor miatt csorbát szenvedhet a japán-magyar gazdasági és kulturális kapcsolat. Tisztázó beszélgetésre a nagykövetségre kérte a műsor készítőit. A TV2 programigazgatója felajánlotta azt a végtelenül cinikus megoldást, hogy a műsor végén feliratban tudatja a nézőknek, hogy kitalált személyekről szól a Micuko, vagyis nem a japánokat akarják bántani. Az úgymond felajánlást a méltóságában, önbecsülésében megsértett japán nép diplomáciai képviselete érthető okokból nem fogadta el. A műsort a történtek ellenére tovább sugározza a TV2.

Hiroshi úrnak teljes mértékben igaza van. A kifogásolt produkció sekélyes színvonalú, népbutító, felszínes, jópofáskodó. Vélhetően a televízió szerkesztői, riporterei nincsenek tisztában a japán kultúra hagyományaival. Nem fogják fel annak a filozófiának, kultúrának jelentőségét, amelyet a szigetország minden egyes polgára képvisel. Kívánatos lenne, ha magukba mélyednének, ahogyan a japánok teszik, nap nap után, több ezer éve.

Felháborítónak tartom, hogy egy ilyen igénytelen műsor miatt, néhány tévésztár anyagi haszna reményében kockára tesszük a japán-magyar gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Felháborítónak tartom, hogy mindezt ilyen könnyedén, cinikusan és büntetlenül lehet tenni ma, Magyarországon.

A TV2 a Bazi nagy roma lagzi című műsora, a cigány kisebbség kifigurázása miatt már bocsánatkérésre kényszerült. Most ezt sem teszi meg, sőt továbbra is hetente láthatjuk a Micukót a képernyőn.

Remélem, a történtek ellenére nem strukturálják át japán partnereink, barátaink befektetéseiket, és a kilátásba helyezett szankciók nem a jóhiszemű és jó ízlésű magyar polgárokat sújtják.

Vajon ha a TV2 munkatársai ennyire nevetségesnek találják a japán embereket, akkor miért adnak le olyan hirdetéseket, amelyekben a hazánkban gyártott japán személygépkocsikat reklámozzák? Akkor nem nevetséges egy nemzet, ha fizet? Vagy igazán akkor nevetséges, ha a kifigurázás ellenére mégis fizet?

A médiahatóság, az ORTT többször bizonyította, hogy nagyon erélytelen, ezért e helyről kérdezném: mit tesz a magyar kormány, a Külügyminisztérium, a kultusztárca és az Interparlamentáris Unió magyar-japán tagozata, hogy megfékezze a TV2-t, a japán nép ellen intézett sorozatos médiatámadást, médiabombát?

A Hirosimára, Nagaszakira dobott bombák megtizedelték a japán népet, megbocsáthatatlanok. A sunyi médiabombák lassú méreggel tizedelik, pusztítják a szellemet, megbocsáthatatlanok.

A magam részéről e helyről, a magyar parlamentből megkövetem a japán császárság összes polgárát ezen gátlástalan, haszonelvű és nemtelen támadássorozat miatt. Minden józan magyar polgár nevében elnézést kérek. Komanaszai.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 133 2003.05.12. 2:05  132-139

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Lendvai Ildikó és az ön miniszterelnöke véleményét a tévéelnök-választás ügyében az egész ország ismeri Friderikusz rögzítőjéről. Valahogy így hangzott: Sándor, mi a maga pályázatát támogatjuk. Akkor sokan megdöbbentek e végtelen cinikus, alibi pályáztatás, a többi pályázó megalázása miatt. Ma milliók döbbennek meg azon, hogy az MTV-ben barátok, rokonok gátlástalanul herdálják a kormányhozsanna ellentételezéseként osztogatott közpénzeket.

Miniszter Úr! Tisztában vannak önök azzal, hogy A Hét című műsort tavaly április 14-én 628 ezer ember nézte? Ekkor 380 ezer forintból készült egy adás. Az idén május 4-én A Hét helyett beindított Friderikusz-műsort, A szólás szabadságát ugyanennyi néző látta, azaz 628 ezer. Csakhogy most 13 millió forintból készült a műsor. Tavaly 60 fillérbe került nézőnként A Hét. Most a jó barát Friderikusz nézőnként 21 forintot kasszíroz. Több mint 33-szor annyiba kerül a magyar adófizetőknek A szólás szabadsága, ahol szólni szinte kizárólag a kormányoldalnak szabad.

A lenyúlás szabadsága fejezi ki pontosan azt, ami jelenleg a közszolgálatinak nevezett tévében folyik. A jó barátok, pártkatonák, rokonok telhetetlenek. Friderikusz az összes műsoráért majd 300 milliót, Juszt, a tévé, avagy a kormány ügyvédje 212 milliót, Sugár Ágnes érdekeltsége 72 milliót kap a Valahol Európa című műsorért. Ez lenne Európa?

Tisztelt Miniszter Úr! A szocialista kormány azért vállalta át úgymond - jelzem, törvénytelen módon - az üzemben tartási díjat, hogy azoknak az állampolgároknak is fizetniük kelljen Friderikusznak, Jusztnak, a miniszterelnök lányának, Tornóczky Anitának, barátainak, akik nem hajlandók megnézni műsoraikat? Várom válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 137 2003.05.12. 1:21  132-139

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Nem lepődtem meg mondandóján, ön külföldi kampánytanácsadójuk jó tanítványa, most sem a kérdésre válaszolt, hanem visszamutogatott. Nem adott választ a kérdésünkre, hogy miért kell közpénzekből finanszíroznunk Friderikuszt, Jusztot, Tornóczky Anitát, a miniszterelnök lányát, aki egy-egy adásért 8,5 millió forintot kap a cégével vagy barátaival.

A köztévének nevezett, egyre inkább gagyi tévévé váló Magyar Televíziót ma három dolog jellemzi. Az egyik a törvénytelenség, amiért bizony önök is felelnek. Törvénytelen a finanszírozás, törvénytelen az elnök, törvénytelen a kuratórium. A másik jellemzője, hogy gátlástalanul hordják ki a közpénzeket a Magyar Televízióból. A harmadik jellegzetessége pedig a közvetlen cenzúra. Azt is elárulták, hogy Friderikusz műsorába is direkt módon beavatkoztak az önök politikusai, hogy ki szerepelhet, vagy ki nem, vagy legutóbb megint a +1 Éjjeli menedéket cenzúrázták, ezúttal Kerényi Imrét vágatta ki Baló úr.

Van egy szocialista képviselőtársam, aki azt szokta mondani, hogy ő mindig uniópárti volt, csak korábban a Szovjetunióé, most meg az Európai Unióé. (Taps és derültség a Fidesz soraiban.) Ezzel lehetne a Szovjetunióban ellenni, de az Európai Unióban nem. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jó volt!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 162 2003.06.02. 2:18  161-168

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Önök a hatalomra kerülésük óta szisztematikusan megszállták a Magyar Televíziót, felállították azokat az embereket, akik nem szolgáltak mély alázattal önöknek, majd hamarosan beköltöztették a pártkatonáikat, velejükig elfogult embereiket. Havi 1-2 millió forint fizetést adnak a levitézlett sztároknak, több tíz, sőt száz milliót herdálnak el alacsony nézettségű, kormányhozsannát szolgáló műsorokra.

13 millió forintba kerül például mindannyiunknak hétről hétre Friderikusz műsora; 212 milliót kap Juszt; egy műsorra 8 milliót kap a miniszterelnök nevelt lánya, és hasonló a jussa alkalmanként Tornóczky Anita barátainak.

 

(16.50)

 

Mindezt tetézi az, hogy az ÁSZ hónapok óta zajló vizsgálata eredményeként büntető feljelentést tesz, mivel úgy ítélte meg, hogy 300 millióval károsították meg a Magyar Televízióban az államot, az adófizetőket; törvénytelenül foglalkoztatnak olyan munkatársakat, akik milliós, de inkább több tízmilliós végkielégítésekkel távoztak, és nem térhettek volna vissza a köztévéhez.

Tudta-e ezt Ragáts úr? Hogyne tudta volna! Amióta - 1997 óta - a tévé gazdasági vezetője, valamennyi szerződést jóváhagyta. Visszavette például azt a tudtával távozott Rudi Zoltán hírigazgatót, akinek menesztése majdnem 28 milliójába került az MTV-nek, az adófizetőknek. Egy minimálbéren foglalkoztatott 45 évi fizetése ez.

A törvénytelenségek sorozatának ezen a pontján önök megálljt parancsolhattak volna, hiszen ismerték az ÁSZ-jelentés tartalmát. Mit tettek e helyett? Mi a jutalma a közpénzek törvénytelenül kinevezett osztogatójának? Ragáts Imrét törvénytelen alelnökből törvénytelen tévéelnökké léptetik elő.

Miniszter Úr! Ön, önök az ÁSZ-jelentéssel a kezükben betlire játszanak. Ez igazi blöff, a felelősség önöket terheli. Azért választották meg Ragáts Imrét elnöknek, mert a törvényességet pártolják? Milyen kivételes képességekkel rendelkezik Ragáts Imre? Ez lenne a szocialista jogbiztonság?!

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 166 2003.06.02. 1:16  161-168

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Gyakran kellett és kell ma is elszenvednünk önöktől rágalmakat a közszolgálati televízió miatt. Amikor önök ellenzékben voltak, akkor különféle panamákkal, gyanús ügyekkel vádaskodtak, minden megalapozottság nélkül. Most is, ahelyett, hogy azonnal felállították volna a '97 óta felelős gazdasági vezetőt, számon kérték volna, inkább megjutalmazták azzal, hogy tévéelnökké választják. Itt az ideje egyébként, miniszter úr, hogy tőlünk mélyen és szomorúan fejet hajtva elnézést kérjenek a vádaskodásokért.

A felelősséget, mint mondottam, önöknek kell vállalni, hiszen a legnagyobb ellenzéki pártot szisztematikusan kiszorították a közmédiumok ellenőrzési lehetőségéből, és most még azt is elkövették, hogy az egyetlen embert, akit a Fidesz delegált a felügyelő bizottságba, felállították, hogy véletlenül se nézhesse meg azokat a szerződéseket, amelyeket a köztelevízió előléptetett, törvénytelen vezetője kötött például a miniszterelnök úr lányával vagy barátaival, vagy Friderikusz úrral, vagy Juszt úrral.

Válaszát természetesen nem tudom értékelni. Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 291 2003.06.16. 5:19  222-224,284-320

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor elmegyek valamely országba, nem azt vizsgálom, vajon jók-e ott a törvények, hanem azt, hogy végrehajtják-e a meglévőket ‑ mondotta hajdanán Montesquieu. Ha most feltámadna, és erre tévedne, hazánkba, akkor nagyon elszomorodna, mert azt tapasztalná, hogy itt a törvényeket a jelenlegi kormány lábbal tiporja, de különösen igaz ez a médiatörvényre és a média területén kialakult viszonyokra. Sőt, azt is megállapítaná, hogy nemhogy betartanák a törvényeket, hanem önök, a baloldal, a baloldali pártok a törvénytelenséget honorálják.

Mi is történik most, milyen előterjesztést tárgyalunk? Senki nem vitatja azt, hogy a közszolgálati médiumoknak tőkepótlásra van szükségük. De már a költségvetési vita során is élénken polemizáltunk arról, hogy vajon milyen mértékűnek kell lenni ennek a tőkepótlásnak. A Pénzügyminisztérium egyszerű, cinikus megállapítása annyi volt, amikor firtattuk a költségvetésbe beállított 7,2 milliárdos sort, hogy miért pont ennyi: azt mondta, mert ennyi van.

Na most, az önök médiában elkövetett eddigi tevékenysége azért bemutatja azt, hogy ez részben megfelel a valóságnak, tehát ennyit állítottak be a költségvetésbe, de nem véletlenül ennyit, hiszen ez egy jól megfontolt cselekvéssor egyik epizódja. Mégpedig az, hogy ahhoz, hogy a totális politikai cenzúrát be tudják vezetni a magyar közszolgálati médiumokban, szükséges a gazdasági cenzúra, a gazdasági megszorítások sorozata.

Önök beállították ezt a 7,2 milliárdot hasracsapásos alapon, majd aztán álságosan, úgymond, fölmérték az igényeket, hogy melyik közmédiumnak mekkora tőkepótlásra van szüksége, valamint az ÁSZ-tól is vizsgálatot kértek, holott körülbelül 22 szervezet vizsgálta már a Magyar Televíziót. Nos, az igények beérkeztek, az ÁSZ-vizsgálatok elkészültek. Hogy önök ezt figyelembe vették-e vagy nem, ez nagyon ellentmondásos. Az ÁSZ-vizsgálat eredménye az önök szemében nem jelent semmit, az igények viszont már fontosabb súlyt képeztek az előterjesztés előkészítésében.

(0.50)

 

Ugyanis azok a médiumok, az a közmédium, amely megfelelő lojalitást mutatott, amely a totális megszállásnak alávetette magát, jól alkalmazkodik, jutalmat kap, szép nagy összegben, az igényeinek megfelelő mértékben jutalmazást kap. Amelyik többé-kevésbé megfelel ezen igényeknek, az stagnálásra van ítélve, és amelyik még alkalmas arra, hogy a médiatörvényt betartsa, a közszol­gálatiságot komolyan vegye, kiegyensúlyozott tájékoztatást és jó gazdálkodást hajtson végre, azt pedig önök büntetik.

Mert ugye mi is jellemzi a jelenlegi közmédiumokat? Nos, a Duna TV-re röviden az a jellemző, hogy korrekten tájékoztat, korrekt a gazdálkodása. A Magyar Rádió jól gazdálkodik, nyugodtan elmondhatjuk, kiegyensúlyozottan tájékoztatja az embereket, és magas a hallgatottsága.

A Magyar Televízióra jelenleg három dolog jellemző: a politikai cenzúra, a törvénytelenségek és a közpénzek felelőtlen, ellenőrizetlen herdálása, a barátoknak, rokonoknak, Friderikusz úrnak, Juszt úrnak, a miniszterelnök nevelt lányának, és hosszan sorolhatnánk a jelen állapotokat.

Önök az igények befutása és az ÁSZ-vizsgálat eredményeképpen mit tesznek? A Rádiót büntetik, a Duna Televíziót lassú halálra ítélik, a Magyar Televíziót pedig megjutalmazzák, a törvénytelenséget megjutalmazzák. Ha önök azt mondták, hogy az előző időszakban, az előző kormányzati ciklusban felelőtlen gazdálkodás volt a Televízióban, az a minimum, hogy az 1996 óta gazdasági vezetőként működő Ragáts urat feljelentik, elmarasztalják, ezzel szemben önök a delegáltjaik által elnökké nevezik ki, plusz 6 milliárd forinttal most megajándékozzák. Ez egy farizeus magatartás és elfogadhatatlan.

Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 299 2003.06.16. 1:54  222-224,284-320

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót. Szabó képviselőtársam igyekszik tudatosan félreértelmezni amit mondok, én pedig igyekszem korrigálni, és ezen késői órában is felhívni a figyelmét arra, hogy ne próbálja kiforgatni a szavaimat. (Révész Máriusz: Lassan mondd, hogy megértse!) Lassan mondom, hogy megértse. (Derültség a Fidesz soraiban.)

Amikor én a törvénytelenségekről beszélek, akkor a két perc kevés ahhoz, hogy ezt beleszorítsam, de egy-két példát mondok önnek. Törvénytelen a kuratóriumi elnökség, törvénytelen a kuratórium, törvénytelen a jelenlegi finanszírozás, hiszen önök az üzemben tartási díjat oly módon vállalták úgymond át ‑ természetesen ez nem igaz, hogy átvállalták, hiszen csak töredékét vállalták át ‑, hogy a médiatörvényt nem korrigálták. Törvénytelen az, hogy a végkielégítéseket kifizetik egyszer, utána pedig visszafoglalkoztatják azokat az embereket, például Hortobágyi Éva 7 millió forint körüli összeget kapott és ott dolgozik, vagy az önök egyik kedvence, a hírigazgató Rudi úr körülbelül 28 millió forinttal terhelte a költségvetést, így a közpénzeket, ő is a továbbiakban is ott dolgozik, és tudtunk szerint nem fizette ki, illetve ő sem nyilatkozott úgy, hogy visszafizette volna ezt a pénzt.

Aztán, hogy újabb törvénytelenséget tegyek hozzá, törvénytelen például a mai vitánk, hiszen önök úgy nyújtották be ezt az újonnan előrángatott javaslatot, hogy nem volt meg a szükséges 78 aláírás abban a pillanatban, amikor elkezdtük ennek a törvénynek a vitáját.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 305 2003.06.16. 1:57  222-224,284-320

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ami még a törvényességet illeti, azt, hogy Friderikusz és Juszt úr alkalmazása vagy cégeinek alkalmazása törvényes-e vagy sem, azt mi nem tudhatjuk, hiszen az MSZP-SZDSZ mindent elkövetett annak érdekében, hogy szisztematikusan kiszorítsa a legnagyobb ellenzéki pártot a közmédiumok felügyeletéből, különösen a Magyar Televízió ellenőrzésének a lehetőségéből. Az önök emberei legutóbb még a felügyelőbizottságba delegált, annak idején a Fidesz által delegált tagot is fölállították idő előtt. Tehát azt az embert, azt az egyetlen embert, akinek még lehetősége lett volna belenézni egy-egy szerződésbe, hogy törvényes vagy nem, önök kiszorították.

Viszont azt nyugodtan el lehet mondani, hogy ha akár még törvényes is a foglalkoztatásuk, de mindenképpen erkölcstelen. Erkölcstelen az, hogy Friderikusz műsora 33-szor annyiba kerül, mint annak idején az előző kormányzati ciklus alatt előállított A Hét című műsor; ami akkor 380 ezerbe került, ez most adásonként 13 millióba kerül. Erkölcstelen az, hogy Juszt úr 212 millió forintot vesz fel közpénzből. Erkölcstelen az, hogy az önök kampányháziasszonya, Sugár Ágnes érdekeltsége 72 millió forintot kap. Erkölcstelen az, hogy a miniszterelnök nevelt lánya egy műsorért 8 millió forintot vesz fel. Erkölcstelen az, hogy az ő baráti vagy korábbi munkatársi körébe tartozó cégek, érdekeltségek hasonló nagyságrendben vesznek fel pénzt adásonként.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 315 2003.06.16. 2:02  222-224,284-320

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megint a történelem egy csekély szeletét tárta elénk Szabó képviselő úr, jó szokása szerint ‑ akkor azért menjünk vissza az időben!

Az önök kettővel ezelőtti kormánya ‑ amelyet Horn úr vezetett ‑ idején alakult meg a részvénytársaság mínusz 3,7 milliárddal, tehát önök teremtettek olyan helyzetet, amelyben a Magyar Televízió már eleve kénytelen volt maga előtt tolni egy hatalmas adósságállományt. A hógolyó nőtt, nőtt, nőtt. S mit tettek önök az előző kormányzati ciklusban? Minden eszközzel megakadályozták, hogy a médiatörvényt változtatni lehessen, hamar értésünkre adták, hogy semmiféle változtatásban nem partnerek, sőt azt is megengedték maguknak, hogy az európai uniós módosítást sem szavazták meg, háromszori beterjesztés ellenére, s emiatt a kultúra és audiovizuális politika című fejezetet évekig nem tudtuk lezárni. Persze kormányra kerülve ezt már máshogy gondolták, és akkor mégiscsak megszavazták.

Kilóg a lóláb, Szabó képviselő úr. Önök időről időre arrogáns támadást intéznek a Magyar Rádió ellen ‑ ezt most is megtette ön ‑, mindenféle megalapozottság nélkül, azonban a Magyar Televízió jelenlegi munkájáról nem beszél. Tudja-e, Szabó úr, hogy amióta egy kereskedelmi vállalkozás, a Nap-kelte megszállta a közszolgálati televíziót, hány alkalommal volt bejelentés, és hány alkalommal vizsgálta a panaszt az ORTT? Én tudok önnek adatot mondani. Ez példátlan! A Magyar Rádió esetében ön nem tud felhozni ilyeneket, legfeljebb csak néhány esetet, mert senki sem hiba nélküli. De javaslom önnek, hogy nézze át ezeket az adatokat.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 122 2003.06.17. 5:13  121-136

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Miután a módosító indítványok jelentős részét jómagam jegyzem, így egyben szeretném elmondani, hogy milyen elvek vezéreltek bennünket akkor, amikor beadtuk ezeket a módosító javaslatokat.

Az általános vita során már elmondtuk, hogy az elosztás alapelvével nem értünk egyet, hiszen nem igazodik sem ahhoz, hogy az ÁSZ milyen vizsgálati megállapításokat tett a különböző közszolgálati médiumokban - nagyon elmarasztalta például a Magyar Televíziót, viszont a Duna Televízió igényét megalapozottnak tartotta -, ugyanakkor az igényekkel sem áll összhangban, amit maguk a közmédiumok nyújtottak be. A Magyar Televíziót, ahol jelen állapotában minden törvénytelen, például jutalmazza a javaslat, a Magyar Rádiót - amivel nem elégedett a jelenlegi kormánypárt, hiszen nem tudta teljes egészében a megszállása alá vonni - bünteti, a Duna Televíziót pedig, úgy tűnik, hogy lassú halálra ítéli.

Az elosztás elveivel mi alapvetően nem értettünk egyet, és szerettünk volna visszatérni a médiatörvényben már minden párt által jóváhagyott százalékos elosztáshoz. Mivel a Műsorszolgáltatási Alapból is meghatározott százalék alapján részesednek a különféle közmédiumok, mi azt javasoljuk, hogy a közmédiumok e konszenzusos elv alapján bizonyos meghatározott százalék szerint részesüljenek a rendelkezésre álló összegből tőkeemelésre.

Persze azt is vitattuk, hogy a költségvetésbe beállított 7,2 milliárd forint kevés, ez a költségvetési vita során már ki is derült, de ezt nem lépjük túl, mi e kereteken belül javasoltunk változtatást, és mondtuk azt, hogy a százalékos megosztás alapján szülessék meg a döntés. Így körülbelül 44 százalékos arányban részesüljön a Magyar Televízió, 30 százalékban a Rádió és 26 százalékban a Duna Televízió. Nagyságrendekben: a Magyar Televízió 3,1 milliárdot kapna, a Rádió 2,2 milliárdot és a Duna Televízió 1,9 milliárdot. S az még hozzátartozik az elveinkhez, hogy a Magyar Televízió mindaddig ne kapja meg ezt az összeget, amíg a konszolidálási tervet nem készíti el, ezt nem fogadja el az Állami Számvevőszék, a kuratórium, az ellenőrző testület és a költségvetési, illetve a kulturális bizottság, tehát addig fagyasszuk be ezt az összeget. Ez volt a mi javaslatunk.

 

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Egyébként több változatban is beadtuk a javaslatunkat, mert érezzük azt, hogy vannak olyan médiumok, amelyeket a szocialista-szabad demokrata kormányban szeretnek, és vannak olyanok, amelyeket nem szeretnek. Nem szeretnénk például azt, hogy miután önök a Rádiót büntetni kívánják, ezáltal csomagban büntessék a Duna Televíziót is, így megadtuk a módját, a lehetőségét annak, hogy különválasztva dönthessenek.

A szocialista-szabad demokrata gőzhenger természetesen lesöpört mindent, és egyetlenegy módosító indítványunkat sem tartotta elfogadhatónak. Jól látszik, hogy mindenáron el akarják fogadtatni ezt a javaslatot, és a közpénzeket a Magyar Televíziótól a továbbiakban is ellenőrzés nélkül, gátlástalanul áramoltatnák kifelé a baráti, ismerősi körbe.

Nem volt házszabályszerű a határozat beadása, hiszen a vita megkezdésekor nem állt rendelkezésre az a 78 aláírás, amit a Házszabály előír. A bizottsági vita során is kiderült, hogy annak ellenére, ha a szocialista-szabad demokrata képviselők tartalmilag egyet is értenének a javaslatainkkal, nem hajlandók egyetlenegyet sem elfogadni, hiszen akkor nem tudnák áthajtani ezt a javaslatot ebben a tempóban, amit egyébként nyugodtan beadhattak volna már januárban is.

Emellett még számos hibát tartalmazott ez a törvényjavaslat, amit korrigálni szerettünk volna módosításokkal, hiszen az Országgyűlésnek nem áll módjában feladatokat meghatározni; feladatokat egyáltalán nem határozhat meg sem a TV-nek, sem a Rádiónak, sem a Duna Televíziónak, hiszen ezt a törvény határozza meg, de azt pláne nem teheti meg, hogy egy meghatározott összegből több feladatot előír, mint amennyit egyáltalán végre lehetne hajtani.

Még egyszer kérném önöket, hogy gondolják át a módosító indítványainkat, és ne söpörjék le ezeket.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 130 2003.06.17. 2:07  121-136

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Pontosítani szeretném Göndör képviselőtársamnak a Házszabállyal kapcsolatos mondandóját, hiszen valóban adtak ők be aláírást, hiszen azt írja elő a Házszabály, hogy sürgősséggel vagy a kormányfő, vagy a kormány, vagy pedig 78 képviselő aláírásával lehet behozni előterjesztést. Le is adták ezt, csak 17 órakor, miközben mi a tárgyalást 16 órakor megkezdtük, tehát a házszabályszerű benyújtás nem történt meg.

De ez nyilván már csak egy adalék a többi törvénytelenség sorában, ami a médiumok környékén történik. Törvénytelen jelenleg a magyar közmédiumok finanszírozása, törvénytelen a felügyelete, törvénytelenül osztogatják a közpénzeket: Friderikusz, Juszt László, a miniszterelnök lánya, Tornóczky Anita, és hosszan sorolhatnánk. Törvénytelen módon foglalkoztatnak vissza olyan embereket, akiket hatalmas összegért korábban elbocsátottak, például a hírigazgató 28 millió forintot nem fizetett még vissza a televízió kasszájába. Tehát ez már csak egy újabb hab volt a tortán. Tényleg jól látszik, hogy már a benyújtás körülménye is olyan, hogy mindenáron át akarják erőltetni és a törvénytelenséget honorálni szeretnék, hiszen a Magyar Televízióban a helyett, hogy a pazarlásért felelős korábbi gazdasági vezetőt számon kérnék, elnökké választották Ragáts urat, illetve most még 6 milliárd forinttal meg is jutalmazzák.

Jellemző egyébként az is, hogy a kulturális és sajtóbizottságból egyetlenegy tag nincs jelen sem a szocialista, sem a szabad demokrata pártból. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 127 2003.09.30. 4:23  122-134

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az ORTT a törvényi előírásnak megfelelően nyújtotta be a költségvetése végrehajtásáról szóló javaslatot, illetve a költségvetési bizottság terjesztette a parlament elé. A 2002. évre az jellemző, itt a médiapiacon az ORTT költségvetésében, hogy ahhoz képest, hogy ebben az évben kezdett meginogni a médiafinanszírozás törvényben szabályozott rendszere, ehhez képest valamiféle bravúrral sikerült mégis a költségvetési egyensúlyt fenntartani.

Miért mondom, hogy megborult a finanszírozási rendszer? Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a kormány törvénytelen módon, úgymond, átvállalta az üzemben tartási díjak fizetését az állampolgároktól. Jelenleg is folyik az Alkotmánybíróság előtt ennek a vizsgálata. Jelenleg a médiatörvény még úgy tartja nyilván, hogy ezt nem törölték el. Ezzel főleg az a baj, hogy nem mindenki helyett “vállalta átö a kormány a fizetést, hanem csak a lakosság egy része után; illetve a másik fő probléma, hogy ezáltal kiszolgáltatottá váltak a közmédiumok teljes egészében.

A másik ok, ami miatt megingott a finanszírozás rendszere, hogy jól látható, hogy a műsorszolgáltatási díjbevételekkel komoly gondok, komoly problémák jelentkeztek az elmúlt években. Az egyik kereskedelmi rádió úgy döntött, hogy nem hajlandó fizetni a szerződésének megfelelő műsorszolgáltatási díjat, és ezzel zsarolta a médiahatóságot. A médiahatóságnak ezt a bevételt tovább kell utalnia, és ezáltal a többi elemét is a médiapiacnak egy dominóelven megingatta ez a kereskedelmi rádió. A nem jogkövető magatartást azzal jutalmazta a hatóság, hogy végül engedett a szerződésében megállapított díjból, illetve ezt követően látható, hogy a többi kereskedelmi médium is ezt az utat választja. Ezzel önmagában is nagyon sok probléma van, de ez komoly jelzése volt annak, hogy a médiatörvényben, a '96. évi I. törvényben megállapított finanszírozási rend recseg-ropog, inog.

Jól látható a törvényjavaslat alapján, hogy komoly adósok vannak a médiapiacon. Például említeném az ATV-t, amely ismereteim szerint több mint 100 millióval tartozott abban az évben. Ez is azzal jár, hogy a műsorszolgáltatási alap és közvetve az ORTT finanszírozása is megrendül, és ezáltal az egész médiapiac Magyarországon, a közmédiumok finanszírozása veszélybe kerül.

Mindennek ellenére az ORTT valahogy áthidalta ezeket a gondokat, átütemezett bizonyos sorokat a költségvetésén belül, illetve bizonyos pályázati lehetőségek jelentősen csorbultak e miatt a nem jogkövető magatartás miatt, és nem is alkalmazott egyébként kellően erős szankciókat, hogy a jövőben ezen változtatni lehessen. Ennek ellenére, miután ezt a pénzügyi bravúrt, illetve könyvelési bravúrt végrehajtották, mindemellett én az elfogadását javaslom, és így a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója is elfogadását fogja javasolni.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 131 2003.09.30. 1:46  122-134

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Engedje meg, képviselőtársam, hogy fenntartsam a véleményemet, és azt is kérem, hogy ne fenyegetőzzön.

Azt, hogy nem felel meg a hatályos törvényeknek, az ORTT is érezte, hiszen ő fordult többek között az Alkotmánybírósághoz. S hogy mennyiben nem volt rendben ez a megoldási mód, arról ne vitatkozzunk, hogy ez jó vagy nem jó, hiszen a kisebbik kormánypárt is azt állítja, hogy ez nem volt jó döntés. Nekem az a véleményem ezzel kapcsolatban, hogy akkor lett volna elfogadható a kormánynak ez a javaslata, hogyha teljes egészében folytatja a közmédiumok finanszírozását, tehát teljes egészében befizeti, és nemcsak egyik részét fizeti be; másrészt olyan módon teszi ezt meg, hogy a normatív rendszer fennmaradási lehetősége megteremtődik, hiszen jelenleg teljes egészében, most már százszázalékosan ki van szolgáltatva a Televízió, a Rádió a kormánynak, hiszen tetszőlegesen annyi pénzt utal át, amennyit ő jónak lát.

S hogy még egy rendellenesség volt ebben, arra emlékeztetni szeretném, bizonyára már elfelejtette, hogy még mielőtt egyáltalán megszületett volna a döntés, már a kormány egy határozatában utasította a Postát, hogy szüntesse meg a beszedését. Tehát még senki nem hagyta jóvá. Úgyhogy azt gondolom, hogy önmagában ez is egy otromba lépés volt annak idején a kormánytól.

Köszönöm.

 

 

(17.30)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 143 2003.09.30. 5:02  134-148

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Földiek vagyunk Miklóssal, bizonyára ezért vonta össze a vezeték- és a keresztnevünket.

Nem fogok meglepetést okozni a tisztelt Háznak azzal, ha azt mondom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az ORTT 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadásra ajánlja. Tesszük ezt azért, mert következetesen minden évben, függetlenül attól, hogy milyen tagokból állt a testület, milyen arányok voltak testületen belül, mindig ezt tettük. Ennek több oka is volt. Mi azt szeretnénk, hogy egy hatóság biztonságosan működjön, úgy működjön, hogy azt a parlament bár ellenőrizze, de inkább támogassa. Mi azon voltunk és leszünk mindig, hogy az ORTT-nek minél több eszköz legyen a kezében arra nézve, hogy a médiapiacot valamilyen módon ellenőrizni, regulázni tudja. Ebben sajnos az eszközei korlátosak.

A 2002. évre alapvetően az jellemző, hogy a médiatörvény változtatását végre elfogadta a parlament. Kormánypártként annak idején háromszor nyújtottuk be az európai uniós jogharmonizációs csomagot. Akkor nem sikerült a parlamentnek támogatni; az akkori ellenzéknek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek aztán megváltozott a véleményük, mikor kormányra kerültek. Ennek is örülök. Most ismét látszik, hogy megváltozott a véleményük, mert hasonlítsuk össze, hogy mi a különbség a 2001. és 2002. év között.

Itt szeretném azért képviselőtársamat pontosítani: nincs ilyen, hogy 2002 egyik felében Körmendy-Ékes Judit asszony volt az ORTT elnöke, a másik felében pedig Hajdu úr - egész évben Körmendy-Ékes Judit volt az ORTT elnöke. Igaz, hogy már ősszel bejelentette a lemondását, de joghatálya ennek a következő évtől volt. Ennyi pontosítást engedjen meg.

Nos, milyen ürügyekkel utasították el annak idején a szocialista és szabad demokrata képviselők a 2001. évi beszámolót? Azt mondták, hogy nincs frekvenciagazdálkodási terv. Nahát az még most sincs, 2003-ban sincs, ahogy Balogh úr is mondta. Az volt a másik pont, hogy csonka kuratórium van. Hát, jelenleg is csonka kuratórium van, a Magyar Televízióban a legnagyobb ellenzéki párt nincs jelen, kiszorították szisztematikusan. A harmadik érv az volt, hogy a Pannon Rádió 2002-es tevékenységét 2001-ben nem szankcionálta az ORTT. Ez meglehetősen irracionális ürügy volt már akkor is. A negyedik vádpont az volt a tavalyi beszámolóval kapcsolatban, hogy aránytalan a szerkezete, kétszáz oldal szól a kiskorúak védelméről és az erőszakról, és csak pár oldal a kiegyensúlyozottságról. Az ötödik érv az volt, hogy a panaszügyek nagyon lassan emelkednek jogerőre, hosszú-hosszú időszak után lesz jogerős egy döntés. Azután a kormánypárt-ellenzék kiegyensúlyozottság szintén problémájuk volt. Aztán volt ilyen, hogy nincs műsorszolgáltatási szabályzata a Televíziónak. Aztán, hogy nagyon sok a törvénysértés.

Összességében Szabó Zoltán képviselőtársam úgy foglalta össze, hogy miért utasítják el a 2001-es beszámolót, hogy a “Magyar Szocialista Párt úgy ítéli meg, hogy 2001 során ilyen vagy olyan okok miatt az ORTT nem volt képes ellátni médiahatósági funkciójátö. Ezt az emelkedett érvelést használták az elmúlt évben.

Ehhez képest semmi érdemi változás nem történt még 2003-ban sem, hacsak az nem, hogy a 2002-es beszámoló már az intelmeket megfogadta, és nem kétszáz oldal volt a kiskorúak védelméről szóló fejezet, hanem csak harminc oldal, ezen kívül a Magyar Televíziónak van közszolgálati műsorszolgáltató szabályzata. Más érdemi változás nem történt. Úgyhogy nem igazán értem, pontosan mi a döntés oka, hogy az MSZP megváltoztatta a véleményét. Egyre tudok csak gondolni: hogy már ősszel sejthető volt, hogy némi nyomás hatására az elnök asszony el fogja hagyni idő előtt a testületet.

Az SZDSZ következetesebbnek tűnt egészen idáig, mert mindig elutasította, mindig talált valami érvet az évek során, hogy miért utasítja el. Immár ők is megfordultak, és most támogatásra alkalmasnak látják az ez évi beszámolót.

Ez összességében örömmel tölt el engem, mert változatlanul azt mondom, valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy erős médiahatóság legyen.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 22 2003.10.14. 4:12  15-39

SZALAI ANNAMÁRIA, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy személyben mondom el a többségi és a kisebbségi véleményét a kulturális bizottságnak. Ez azért sajátos, mert tulajdonképpen ellenvélemény nélkül, mindössze tartózkodással fogadta el az általános vitára való alkalmasságát a törvénynek a kulturális és sajtóbizottság.

Két részét érinti a törvényjavaslat a médiatörvénynek, a rádiózásról és televíziózásról szóló '96. évi I. törvénynek. Miután ez kétharmados törvény, ezért különösen érzékeny abból a szempontból, hogy a pártok egyezségre tudnak-e jutni a változtatásban.

Miről is szól, mi a lényeg? Van egy kettősség a jogalkotási rendszerünkben jelenleg, de ez nemcsak Magyarországon, hanem Európában is jellemző, hogy külön fut a technológiaszabályozás és a tartalomszabályozás. Amikor az európai uniós jogharmonizációra készült Magyarország, akkor ugyanúgy két szálon futott a jogharmonizáció, részben technológiai, részben tartalmi oldalról. Az európai irányelvek afelé tendálnak, hogy szét kell választani a technológiai és tartalomszabályozást, viszont a magyarországi törvényekben még komoly keveredés van ezen a területen. Ez azért érdekes, mert Magyarországon vannak olyan korlátozások, amelyek a versenyt, akár az internetes szolgáltatást, akár az egyéb műsorszolgáltatás versenyét is korlátozzák technológiai oldalról, és ez pont a médiatörvényben szerepel.

A médiatörvényben van ilyen típusú előírás, ezt hétköznapi nyelven már egyhatodos szabályozásnak hívják, és akik foglalkoznak a törvénnyel, azok tudják, hogy ez mit jelent: “A műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás e törvényben meghatározott legmagasabb mértékének egyharmadát.ö Az pedig a fele az országnak, így jön ki ez az úgynevezett egyhatodos szabályozás.

Tehát ez egy korlátozást ír elő a műsorelosztásban, és ez részben indokolt, hiszen amikor a jogalkotó ezt a törvényben rögzítette, akkor tájékoztatási monopóliumok kialakulását próbálta ezzel megakadályozni, hiszen technológiai oldalról is lehet befolyásolni a tartalmat. Ez alatt azt értem - hogy mindenki számára világos legyen, aki nem mélyül el a törvényben -, hogy a műsorelosztó eldöntheti, milyen csatornákat tesz például az A1 kábelhálózatra fel, tehát önmagában ezzel befolyásolhatja közvetett módon is a tartalmat.

A jogalkotói szándék annak idején érthető volt, és vannak olyan európai uniós irányelvek is, amelyek korlátozni kívánják a véleménymonopóliumok kialakulását és a tulajdoni monopóliumok kialakulását is, viszont ez még pillanatnyilag nem tisztult le a mi jogrendszerünkben, hogyan lehetne megoldani ezeket a korlátozásokat.

Tehát elvi szempontból indokolt volt ez a szabályozás, viszont a felülvizsgálata is indokolt, hiszen valóban korlátozza a versenyt. Érdemes azon elgondolkodni egyébként, hogy áthidaljuk ezt a megoldást, hogy a konkrét mértékét vizsgáljuk esetlegesen felül, és egy arányos korlátozást tartunk életben ezen a piacon, amíg a végleges szabályozást nem tudjuk megoldani a tartalom oldalán.

Köszönöm szépen. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 82 2003.10.27. 0:05  81-82

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Szeretném megvárni a miniszterelnök urat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 76-78 2003.10.30. 2:25  1-369

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Késő takarékoskodni, ha a láda már üres - ezt a Seneca-idézetet választhatta volna mottójául a szocialista-szabad demokrata kormány, amikor benyújtotta költségvetési tervét, amikor a leépítés költségvetését a Ház elé hozta.

A miniszter asszony szavait hallgatva az jutott eszembe, hogy üres a láda, és üresen konganak a szavai. Nagyon üres volt az a sok szép szó, amit itt elmondott, hiszen nincsen mögötte pénz. Üres a kassza. Esélyegyenlőség annyiban létezik jelenleg, hogy egyforma eséllyel próbálták csökkenteni mindenféle civil szervezet támogatását. Nem tudom, hogy minek örül a miniszter asszony, feltehetőleg nem ugyanazt a költségvetést bogarászta át, amit a Ház elé benyújtottak. Mi ellentétes tendenciákat tapasztaltunk.

Igaz, és öröm az, hogy a civil alapprogram elindul, valamennyi párt támogatta itt a parlamentben, de talán azt ne értékeljük sikerként, hogy egy törvény mögé a törvényben előírt összeget odaállítja a parlament, bár vannak olyan törvények, amelyek betartásának már örülnünk manapság.

Én önnel szemben teljesen mást láttam ebben a költségvetésben, azt láttam, hogy valamennyi civil szervezetet sújtja a kormány, ráeresztett egy fűnyírót a civil szervezetekre minden egyes tárca. Van olyan tárca, amely alacsonyabb fokozatra állította be a fűnyírót, van olyan, amely magasabb fokozatra. A legbüszkébb talán - idézőjelben - az egészségügyi és szociális tárca lehet, hiszen valamennyi fogyatékosszervezetnek 22,5 százalékkal csökkentette a költségvetését.

A miniszter asszony csóválja a fejét, és azt mondja, hogy visszakapják ezt. Nagyon kíváncsi vagyok rá, és nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy az értelmi fogyatékosok, a siketek, a mozgáskorlátozottak, a vakok és más tárcák civil szervezeteivel ön hogyan fog a jövőben tárgyalni. Ön azt mondta miniszteri meghallgatásakor (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy minimum 30-40 milliárd kell ahhoz, hogy el tudja végezni a munkáját. Ennek egyharmadát kapta meg...

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony.

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Én az ön helyében nem örülnék. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 126 2003.11.10. 2:04  125-132

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Ma már egyre több ember számára nyilvánvaló, hogy kézi vezérléssel, törvénytelenül irányítja a szocialista kormány a közszolgálati televíziókat. (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Így van!) Ennek első látványos bizonyítéka Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető telefonüzenete volt, melyben Sándort - a Friderikuszt - biztosította Ildikó, hogy Péter, azaz ön is támogatja tévéelnöki ambícióit. (Lendvai Ildikó széttárja karjait. - Zaj.)

A második bizonyíték az volt, amikor meg nem cáfolt sajtóértesülések szerint ön magához kérette Ragáts Imrét, a Magyar Televízió elnökét.

Harmadik bizonyíték: az ön személyi titkára, Komássy Ákos édesanyja, Hortobágyi Éva az MTV egyik igazgatója, akinek az a fő feladata, hogy ápolja a kormány és az MTV közötti kapcsolatot.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az önök találkozója után menesztették a hírműsorok vezetőit, egy új interjúsorozatot indítottak önnel, megszüntették a +1 Éjjeli menedék című műsort. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Hála istennek!) Az ön nevelt lánya, Tornóczky Anita (Zaj. - Az elnök csenget.) új lehetőséget kapott: új dokumentumfilm-sorozatot indított.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön pontosan mikor és hol találkozott Ragáts Imrével, és miről tárgyaltak? Van-e összefüggés az önök találkozója és a Híradó főszerkesztőjének menesztése között? Van-e összefüggés az önök találkozója és Hortobágyi Évának, a Magyar Televízió hajdani MSZMP-s párttitkárának új beosztása között? Van-e összefüggés az önnel készítendő új interjúsorozat és találkozójuk között? Van-e összefüggés az önök találkozója és a nevelt lánya új sorozata között? Mi a véleménye arról, hogy személyi titkárának cégéhez érkezik Hortobágyi Éva MTV-től kapott fizetése? A felsoroltak mellett a miniszterelnök úr mit kért még Ragáts Imrétől?

Várom tisztelettel válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 130 2003.11.10. 0:45  125-132

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Amikor tavaly nyáron nagyon sokan a sajtószabadságért tüntettek, ön azt mondta, hogy akinek kell televízió, vegyen magának. Akkor még nem értettem, hogy mit jelent ez a mondat. Ma már értem: ön közpénzből vásárol köztelevíziót magának. (Felzúdulás a kormánypártok padsoraiban. - Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Az elnök csenget.) Ha jól működik a Magyar Televízió, akkor jutalmazza; most, hogy nem teljesíti Ragáts úr az ön feltételeit, most nem kap pénzt. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Magatokról beszéltek! - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Gulyáslevest főzessetek!) Mely kéréseit nem teljesítette Ragáts úr?

Miniszterelnök úr említette, hogy találkozott a Duna TV elnökével is. (Nagy zaj.) Még egy szocialista tévét szeretne vásárolni? (Közbekiáltás az MSZP soraiból: Rágalmazó disznók vagytok!)

Miniszterelnök úr, ön nem találkozott Kondor Katalinnal, ugyanis róla tudja, hogy őt nem lehet megvásárolni.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban - Nagy zaj a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 205 2003.11.17. 4:43  204-214

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Televíziónak kíván a zárszámadás során a magyar kormány, illetve a parlamenti többség ismét hatmilliárd forintot adni. A magyar közmédiumok finanszírozása törvénytelen, a kormány, illetve a kormányzati többség önkényesen döntheti el, hogy mennyi támogatást biztosít a közmédiumoknak, a televízióknak, a rádióknak.

A közmédiumok kiszolgáltatottak, közvetlenül függnek a kormánytól, illetve a kormánypártoktól. A kormány által, illetve a parlament által bevezetett új médiafinanszírozás felszámolta a közmédiumok pénzügyi és ezáltal politikai függetlenségét. Ez nemcsak hogy a magyar törvényeknek nem felel meg, de az európai jogrenddel, az európai irányelvekkel, ajánlásokkal sincs összhangban; emiatt sem tudjuk támogatni ezt a módosító indítványt, illetve ezáltal nem tudjuk a zárszámadást ilyen formában elfogadni.

Ha az önöknek kedves közmédium teljesít, ha lojális önökhöz, akkor támogatják, akkor megjutalmazzák olykor, néhány milliárd forinttal. Feltehetőleg ebben az évben, az év elején jól viselkedett a Magyar Televízió, mert önök már egyszer megjutalmazták hatmilliárd forinttal. Feltehetőleg rosszul viselkedik a Magyar Rádió és a Duna Televízió, mert hiába támasztotta alá az Állami Számvevőszék, hogy komoly hiányokkal küzd ez a két közmédium, önök nem voltak hajlandók megsegíteni, ezzel szemben azt a Magyar Televíziót, amelyet az ÁSZ is nagyon sok területen megrótt, sőt ismeretlen tettes ellen vizsgálatot is indított, önök jutalmazták, és most ismét jutalmazni kívánják.

Nagyon elgondolkodtató az, hogy miért kellett több héttel elhalasztani ezt a szavazást. Önök arra hivatkoztak, hogy valamiféle szerződéseket nem az önök kedve szerint kötött meg a Magyar Televízió. Valóban, a Magyar Televízió elnöke áron alul, korrupciógyanús módon értékesítette a Magyar Televízió reklámidejét. Úgy látszik, hogy valami történt az elmúlt hetekben, hogy önök mégis megváltoztatták a Magyar Televízióhoz való viszonyukat. Igen, ezt a szerződést felbontotta a Magyar Televízió elnöke.

De mi történt még? Medgyessy Péter miniszterelnök úr elismerte, hogy magához intette a Magyar Televízió elnökét, és beszélgetett vele. E beszélgetést követően sok érdekes dolog történt, például megszüntettek egy műsort indoklás nélkül, például új interjúsorozat indult a miniszterelnökkel, például új beosztásba helyezték a miniszterelnök személyi titkárának édesanyját, például a miniszterelnök nevelt lánya új megbízásokat kapott a Magyar Televízióban. (Folyamatos zaj.)

Úgy látszik, hogy Ragáts úr kedvére tett az elmúlt időszakban a kormánynak, a kormányfőnek, a kormányzati többségnek, és feltehetőleg ez az oka annak, hogy önök ismét megjutalmaznák a Magyar Televíziót hatmilliárd forinttal anélkül, hogy letett volna egy végrehajtható üzleti tervet, anélkül, hogy tudnánk, hova megy ki ez a sok pénz, hogy a köztelevízión keresztül különféle szakmai lobbicsoportok, akik önökkel jó kapcsolatot ápolnak, hogyan kapnak innen nagy összegű megrendeléseket.

Tisztelt Parlament! Felelős döntést nem hozhatunk ebben a tárgyban, önök nagyon felelőtlenek, ha ismét megjutalmazzák a Magyar Televíziót.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 336 2003.11.24. 10:05  327-345

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! “Valami valahol eltörött, valahol valami nincsen rendjén.ö - idézhetném Dsida Jenő sorait, amikor a médiafinanszírozás jelen rendszeréről beszélek itt a parlament üres székei előtt.

Összeomlás előtt áll a magyar médiatörvény, és összeomlás előtt áll a médiafinanszírozás rendszere. Ennek számos előzménye, számos oka van, csak egypárat, ha felidézünk: eleve veszteséggel alakították meg a közszolgálati televíziót; rászabadult két országos kereskedelmi televízió a magyar médiapiacra; feltehetően alultervezték a közszolgálati médiumok reklámbevételeit; a törvény maga olyan szigorú pénzügyi rendszert ír elő, amely megköti a felhasználás lehetőségeit, a médiafinanszírozás oldalán számos bevételt címkéz, meghatározott célra jelöl meg, és ha jól utánaszámolunk, akkor lehet, hogy ugyanazt a bevételi összeget többször is elkölti.

Ez a rendszer előbb-utóbb megbukott volna mindenképpen; ezt a folyamatot gyorsította az elmúlt évben a Sláger Rádió, az egyik kereskedelmi rádió nem jogkövető magatartása. Ez a kereskedelmi rádió egyszerűen úgy döntött, hogy nem hajlandó a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségét fizetni. Ahelyett, hogy a hatóság erélyesen fellépett volna és megszüntette volna ezt a szerződést, csökkentette a díjfizetési kötelezettséget. Ezt követte egy másik kereskedelmi rádió is, így a bevételi oldal lényeges mértékben csökkent. Ezt a kormány nem kívánta, nem is kívánja a jövőben semmiféle formában pótolni.

Aztán a végső csapás a médiafinanszírozás rendszerére az üzemben tartási díj úgymond átvállalása, hiszen a kormány azt mondja, hogy átvállalja, de valójában nem vállalta át, hiszen most valamennyien fizetjük az üzemben tartási díjat, most nemcsak azok fizetik, akik korábban úgy érezték, hogy fizetniük kell, hanem valamennyiünk zsebéből vándorolnak az adóforintok a közmédiumba.

Az üzemben tartási díjat a kormány önkényes módon és önkényes mértékben vállalta át. Önkényesen, kicsit előre futott, amikor választási ígéretét kívánta teljesíteni: előbb utasította, emlékezhetünk jól, annak idején a Magyar Postát, hogy szüntesse meg a díj befizetését egy kormányhatározattal, mielőtt még egyáltalán behozta volna a parlament elé, hogyan kívánja a médiafinanszírozás rendszerét újjágondolni. Önkényes mértékben is döntött a kormány akkor: ebben az ominózus 2002-es kormányhatározatban, júniusi kormányhatározatban még az üzemben tartási díj teljes egészét kívánta volna átvállalni úgymond, de aztán később csodák csodájára ezt az összeget jelentősen csökkentette, és csak azt a részét teszi be a médiafinanszírozásba, amit a jogkövető, a fizetést vállaló állampolgárok korábban befizettek.

(22.00)

Tehát azokat jutalmazta, akik korábban nem voltak hajlandók fizetni az adó jellegű üzemben tartási díjat, és csak a csökkentett mértékű forrást hajlandó befizetni a közmédiumok bevételi kasszájába. Törvénytelen ez a finanszírozási mód, hiszen gazdasági függőséget okoz a közmédiumoknak és a médiahatóságnak is természetesen. Minden egyes forintot, ami bekerül a közmédiumok finanszírozásába, a kormánytöbbség, a parlamenti többség dönti el, semmiféle automatizmus nincs benne. Ilyen értelemben sikerült a politikai függőséget is megteremteni, és valamennyi közmédium sorsa, illetve a hatóság sorsa a kormány kegyeitől függ. Ez alkotmányellenes. Van több alkotmánybírósági határozat is, ami ezt nem tenné lehetővé, de így az Európai Unióban sem fogunk dicséretet kapni, sőt kíváncsi leszek arra a jelentésre, amit majd a kormány jövőre írni fog, hiszen az Európai Unió pontosan előírja, hogy a finanszírozásnak a feladatokkal arányosnak kell lennie, és olyan módszerrel kell finanszírozni a közmédiumokat, hogy ne függjenek a költségvetéstől se közvetlen, se közvetett formában. Egyik feltételnek sem felel meg a jelenlegi rendszer.

Mi szerettük volna az üzemben tartási díj átvállalása után törvényi keretekben rendezni a kérdést, hiszen nem az a kérdés tulajdonképpen, hogy most az állampolgárokkal fizettetik-e az üzemben tartási díjat, vagy a költségvetésből fizetjük-e a közmédiumokhoz a szükséges támogatást, ez egy döntés kérdése. Erről persze nem kérdezett meg senkit a kormány, illetve a kormányzati többség annak idején. A kormányon belül vagy a kormánypártokon belül nyilván volt erről vita, hiszen az egyik SZDSZ-es kurátor mondta azt, hogy ez nem volt egy igazán okos cselekedet. Mi ezt nem is vitatjuk, hogy okos, nem okos; az a probléma, hogy törvénytelen helyzetet eredményezett. Benyújtott akkor az ORTT egy javaslatot, hogy hogyan lehetne megfelelő módon szabályozni a jövőben a médiafinanszírozást, ezt a kormánypártok elutasították. Benyújtottuk mi is, természetesen ezt zsigerből elutasították a kormánypártok. Majd próbáltak valami olyasmit elénk terjeszteni, ami ezt a törvénytelen rendszert rögzítette volna, és arra próbáltak bennünket ösztönözni, hogy ehhez adjuk a támogatásunkat. Na, mi ehhez nem fogjuk a támogatásunkat adni. Csak a magyar alkotmánynak és az európai uniós ajánlásoknak megfelelő módszert kívánunk a jövőben is támogatni.

A médiatörvény korlátozza, illetőleg pontosan szabályozza az ORTT bevételeinek a mérlegét. Tavaly 400 millióval adtak önök kevesebbet az ORTT-nek. Akkor, tavaly Szabó úr azt mondta itt, a vita során, hogy a bevételi főösszegek nem lesznek elegendőek a médiahatóság megnövekedett igényeinek megfelelő feladatának ellátására. Igaza volt, nem volt elég ez az összeg, mindenki tudta akkor is. Ezért az ORTT átcsoportosított a műsorszolgáltatási alaptól forrásokat. Ennek a következménye az lett, hogy különféle pályázatokat nem tudtak kiírni, a hálózatfejlesztés hátrányt szenvedett, és más olyan kötelezettségek hátrányba kerültek, amelyeket az ORTT-nek el kellett volna látnia. Jól látható, hogy most is csak akkor tudja az ORTT a költségvetését egyensúlyban tartani, ha egy könyvelési misztikával egyszerűen megint át fog csoportosítani, és megint a műsorszolgáltatási alap lesz a károsult. A mostani kimutatásból már jól látszik, hogy a műsorszolgáltatási alapnál 925 millió forint hiány van. A hiányt nem lehet elosztani. A megoldás csak az lenne, ha olyan médiafinanszírozási rendszert alakítanánk ki, amelyben a közmédiumok is megfelelő mértékben jutnának támogatáshoz, és a médiahatóság sem lenne kiszolgáltatva a kormánynak, a kormányzati többségnek.

Jól látható, hogy az ORTT-vel szemben is a költségvetés egy politikai nyomásgyakorlást alkalmaz, és feltehetőleg ennek az a célja, hogy az ORTT-t, azaz a médiahatóságot gyengítsék, holott az európai uniós tendenciák ezzel ellentétesek, és az országjelentésekben korábban már utaltak is arra, hogy Magyarországon a hatóságot erősíteni kellene. Ezzel szemben a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére egy vízió, egy médiakoncepció azt írja, hogy a médiahatóságnak most is túlhatalma van, és éppen ezért valahogy szét kellene több részre szakítani, oszlatni, tovább gyengíteni. Feltehetőleg a költségvetés ily módon történő beterjesztése is ezt a célt szolgálja, hasonlóképpen, ahogy a közmédiumoknál, hogy a gazdasági nyomásgyakorlással érjék el a politikai nyomásgyakorlást. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 342 2003.11.24. 1:52  327-345

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót. Arról, hogy mi sok és mi kevés, hosszan lehetne vitatkozni - egyikünk se tudja egyébként, hogy a média finanszírozásában most mi a sok és mi a kevés, elég szomorú, hogy nem tudjuk, előttünk áll a feladat, hogy megtudjuk. Egy azonban biztos: a rendszert nem így tervezték annak idején a törvényalkotók, beleértve minden párt felelősségét, és nem akarom ezt én itt senkinek külön a nyakába varrni. Amikor az előfizetési díjjal kalkuláltak, és eredetileg tervezték a bevételek oldalát, akkor nemcsak azzal számoltak, hogy ki hajlandó fizetni és ki nem, hanem adó jellegű befizetésként a befizetettre.

A hirdetésbevételeknél is sokkal nagyobb szeletre számított annak idején a törvényhozó, mint amennyi jelenleg van, és most korrupciógyanúsan még azt is hol értékesítik, hol nem a Magyar Televízió esetében, a többieknél nem fordul elő. És ugyanúgy a koncessziós díjaknál is volt egy tervezett, kiszámíthatóan tervezhető mértéke, ez megváltozott. Tehát ha csak ezt a három elemét nézem, mind a három csökkent valamennyivel.

Ettől függetlenül én is azt mondom, hogy nem tudjuk, hogy ez sok vagy kevés, de az biztos, hogy az eredeti tervekhez képest teljesen más a mostani bevételi struktúra, mint akkor a jogalkotók sejthették volna.

Én azt gondolom - és a számok is és a terv is azt mutatja Pető Ivánnal ellentétben -, hogy nem elegendő az ORTT finanszírozására ez a költségvetés, hiszen elvesz a Műsorszolgáltatási Alaptól, hogy fenn tudjon maradni, jelentős összeget vesz el a Műsorszolgáltatási Alaptól, és sajnálom, hogy más funkciók emiatt csorbulnak.

És végül Szabó Zoltán képviselőtársamnak azt tanácsolnám, hogy az Alkotmánybíróságnak fizessen egy sört, de mindegyik tagjának.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)