Felszólalás adatai

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ez már tényleg a sokadik a mai napon, amit önnel együtt kell végigtárgyalni a magyar parlamentben. Talán a Salamon László által elmondottak közül egy-kettőre szeretnék visszahivatkozni, hisz zömében ő saját maga is elmondta, hogy milyen aggályok merülnek fel a jelenlegi törvénnyel kapcsolatban.

Talán egy dolgot kellene tisztázni, mert nagyon sokan összekeverik a menekültügy kérdését és a bevándorláspolitika, bevándorlásügy kérdését. Vissza kell emlékezni nekünk is, hogy az első-második világháború, az '56-os események után egész Európa, talán az egész világ nagy mennyiségben fogadott be magyar menekülteket, és pontosan ez a törvény is, mint ahogy az ENSZ ajánlása, valamint az Európai Unió ajánlása is abba az irányba hat, hogy az ENSZ, valamint az Európai Unió által meghatározott biztonságos országok kérdésében a menekültügyi státus kérdését Magyarország is kellőképpen tudja átalakítani.

Szeretném előre jelezni, hogy nagyon sok módosító indítványt kívántunk benyújtani, ma is nyújtottunk be magához a törvényhez, és a törvény fontosságára való tekintettel mi nem a puhítás irányába, hanem bizonyos esetekben a szigorítás irányába szeretnénk magát a törvényt megtartani, úgy, ahogy az előző törvényünk is kezelte ezeket a dolgokat ebben a kérdésben.

Ki szeretném emelni, amit mi sem tartunk helyesnek, hiszen az ENSZ és az Európai Unió is meghatározza a biztonságos országok kérdését. Amikor viszont a törvényben köteleznek bennünket arra, hogy egy harmadik ország, amikor önmaga megállapítja a biztonságos ország ténykérdését, hogy ezt Magyarországnak teljes egészében el kell-e fogadnia; ebben is lesz módosító indítványunk. Amit én is ki szeretnék emelni, az a menekültek jogai és kötelezettségei. Ezt is mindenképpen tisztába kell tenni.

Óriási nagy kérdés a törvényben a bűncselekmény kérdése, amikor egy menekült érkezik Magyarországra, akkor az információ lekérése. Ide pontosan az eljárás elindításakor érdemes lenne becsatolni, vagy adott esetben a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységét is nevesíteni kell, mert attól válik egy menekült tisztává, attól válik egy ország befogadóvá, ha tulajdonképpen minden kockázatot a maga részéről teljes egészében kizár.

Ugyanez a probléma a közegészségügyi kérdés megközelítése is. Kitér arra, amikor valaki súlyos beteggé válik. Ez lehet akár HIV-fertőzött, akár rákos beteg olyan stádiumban, amikor már adott esetben nem lehet visszatoloncolni - fogalmazzunk így -, még annak ellenére sem, hogy ha Magyarországon nem kapja meg a menekültügyi státust, akkor is szükség van a megfelelő vizsgálatokra, és ennek költséghatásai is vannak tulajdonképpen, amit mindenképpen úgy kell a törvényben rögzíteni, hogy valóban igazságügyi orvosszakértői vizsgálat előzze meg az állapot megállapítását. Ebben a kérdésben is szeretném mindenképpen, ha a törvény a hatósági rendszeren keresztül a ténymegállapítás kérdését tudná rögzíteni.

Ugyanilyen kérdés a másodszori eljárás elindítása. A törvény úgy fogalmaz, hogy a másodszori eljárás elindítását is végig kell vinni, de abban az esetben nem rendelkezik maga a törvény, ha mondjuk, Magyarország részéről olyan információk kerülnek a hatóság birtokába, amiből adódóan minden további nélkül a menekültek számára meg lehet adni a menekültügyi státust, hogy akkor abban az esetben nem szükséges a második eljárás vagy annak megindításának teljes lefolytatása, hanem minden további nélkül lehetőséget kell nyitni arra, hogy valóban megkapja a menekültügyi státust.

A hazatelepülés kérdése - ezt számos ország alkalmazza. Az Európai Unión belül is vannak olyan országok, amelyek minden további nélkül nyitva hagyják ezt a kérdést, sőt mi több, költségvetési forrásokkal elő is segítik a hazatelepülést. Ha olyan országból érkezik egy menekült, ahol politikai vagy hatósági atrocitásoknak van kitéve, és közben a rendszer megváltozik - átalakul, és valóban demokratikussá válik -, a lehetőségét, esélyét meg kellene adni ahhoz, hogy valóban tudjon élni azzal a lehetőséggel, még ha anyagi javakkal nem is rendelkezik, de minden további nélkül elő kell segíteni a visszatelepülést.

A menekültkvóta kérdését én is óvatosan kezelném, és ezzel kapcsolatosan is van módosító indítvány benyújtva. Azt mondom, hogy nem kvótákban kell meghatározni, mert tudjuk nagyon jól, hogy vannak tömeges menekültek, de lehet, hogy annak a célja teljesen más eredetű, sőt mi több, valószínűsíthetően saját országa nem kényszeríti rá arra, hogy ő menekültté váljon, hanem teljesen más indíttatásból kívánja az országát elhagyni. Az Európai Unióban is van egy félelem egyébként ezzel kapcsolatosan, amikor az illegális bevándorlás, az illegálismenekült-kérdés nagyon sok országban dilemmát okoz.

Nem kell messze menni, történtek ilyen események Magyarországról elindult embercsoportokkal kapcsolatban is, ahol tényleg maga a nem befogadó ország is végérvényesen lehúzta a rolót, és azt mondta, hogy inkább elősegíti anyagilag is, hogy visszatalepüljenek, mint hogy ezzel a kérdéssel komolyabban tudjanak foglalkozni.

Ezért is szeretnénk mindenképpen azt javasolni, hogy az eredeti törvény, úgy érezzük, megfelelően határozott volt, bizonyos korrekciókkal, bizonyos módosításokkal elérhető az, hogy Magyarországon a menekültügyi törvény az uniós előírásoknak és az ENSZ elvárásainak is maximálisan meg tudjon felelni.

Szeretném az államtitkár urat arra kérni, hogy amennyiben önhöz beérkeznek a módosító indítványok, tüzetesen átolvasva, szakmailag megközelítve, nem pedig azt nézve, hogy ezt az ellenzéki pártok padsoraiból adták be, úgyhogy kapásból kiszórjuk, hanem valóban tüzetesen átnézve, jogilag megvizsgálva, minél több módosító indítványt fogadjanak be annak érdekében, hogy valóban olyan menekültjogi törvényünk szülessen meg, ami a humanitárius státust a menekült számára tudja biztosítani. A másik oldalon a kötelezettségeit, valamint a hatósági rendszeren történő változtatásokat is harmonizálja ahhoz a folyamathoz, ami egy eljárás lefolytatásához szükségeltetik.

Még egyszer mondom: a bűncselekmények esetében is van bent módosító indítványunk, ahol nem az öt év fölött büntetendő, ott elkövetett bűncselekményt veszi, hanem vannak országok, ahol adott esetben egy erőszakos nemi közösülés esetében lehet, hogy csak két évet kap az egyén, és a törvény szerint öt év fölötti büntetőeljárás esetén lehet kitoloncolni vagy megtagadni tőle a menekültügyi státust. Én ebben a kérdésben szigorítanék, és hacsak nem politikai célzatú az a tevékenység, amit elkövetett, ott teljesen más a kategória abban az esetben, ha tényleg egy nem demokratikus országból jövő menekültről van szó.

Ezekben a kérdésekben szeretnénk kérni mindenképpen a kormány megértését a módosító indítványaink iránt, és még egyszer mondom: a harmadik országbeli biztonságos ország megállapítását nekünk nem törvényszerű elfogadni. Van egy ENSZ-ajánlás, van egy uniós ajánlás, tehát miért kellene egy harmadik országbeli biztonságos ország kategóriát Magyarországon minden további nélkül elfogadni. Legyen meg az a saját döntési kompetenciánk, hogy az Unió és az ENSZ ajánlása alapján mi is mit tekintünk egyébként biztonságos országnak. Ebben kérném majd az államtitkár úr segítségét.

Ha a módosító indítványainkat nagymértékben befogadják, akkor valóban maga a törvény is támogatható, és én magam is úgy érzem és a Fidesz-frakció is úgy érzi, hogy abban az esetben minden további nélkül tényleg jó törvény fog megszületni, ha az általunk benyújtott módosító indítványok többségét a kormány is tudja támogatni.

Köszönöm figyelmüket. (Dr. Salamon László tapsol.)