Felszólalás adatai

MÁRTON ATTILA, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, a törvényjavaslat megtárgyalásakor a gazdasági bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, amely elutasító volt a bizottság ülésén. Miért született meg ez a 9 nem szavazat?

A törvényjavaslat beterjesztésekor és tulajdonképpen még a ma délelőtti közlekedési albizottsági ülésig is, illetve még azt lehet mondani, hogy az ülés után is, volt jó néhány olyan pont, amely nem teljesen tisztázott. A bizottsági ülésen számunkra a legnagyobb problémát leginkább a kormánynak az az eddigi gyakorlata jelentette, amely tulajdonképpen minden egyes értékesíthető és pénzzé tehető vagyonelemet a költségvetési hiány és a rossz gazdaságpolitika eltüntetésére dobra vert és privatizált.

Úgy látjuk, és ezt fogalmaztuk meg a bizottsági ülésen is, hogy ezzel a törvénymódosítással tulajdonképpen egy privatizációs előkészület zajlik, hiszen, ha valami csak költségvetési szervként működik, azt nem lehet egyből eladni, ahhoz előbb valamilyen gazdasági társasági formává kell alakítani. Miért mondjuk ezt? Azért, mert a HungaroControlnak például az elmúlt esztendőben 20 milliárd forint bevétele volt, tudjuk jól, hogy ez a bevétele az átrepülési díjakból keletkezik. Mindezekkel szemben az elmúlt két esztendőben 12 milliárd forintos korszerűsítést hajtottak végre a HungaroControl rendszerein belül, részben radarcsere, részben a MATIAS irányító központ létrehozásával, úgy, hogy mindehhez még egyébként európai uniós támogatást is kaptak. Tehát mi úgy látjuk, hogy igenis, ez a szervezet nagyon komoly bevétellel rendelkezik, és adott esetben, ha a kormány megszorul, nagyon könnyen, így most már ebben a formában pénzzé is tehető, ráadásul százmilliárd vagy afölötti bevételt is lehet szerezni; ha csak a piaci értékét nézzük egy ilyen árbevételű részvénytársaságnak, akár ilyen értéken is lehet privatizálni.

(20.10)

Tehát a legfőbb problémánk a kormány eddigi gyakorlatával és a privatizációra való előkészítéssel volt.

Van egy hivatkozás az eredeti indokolásban, amely az államháztartási törvény 95. §-ára vonatkozik. A mai albizottsági ülésen is felmerült, hogy a HungaroControl már eddig is közreműködő, együttműködő tagja volt a CEAC-nak, a közép-európai légtér-irányítási rendszernek, és ha részvénytársasággá alakul, akkor résztulajdont is kaphat a HungaroControl Zrt. Csak az a kérdés, ha már az előterjesztők behivatkozták az államháztartási törvény 95. §-át, akkor vajon milyen kötelezettségvállalásokat kíván majd tenni a HungaroControl Zrt., hiszen itt le van írva, hogy a hozzájárulását meghaladó mértékű kötelezettségvállalásokat nem tehet. Akkor önök ezt a társaságot tulajdonképpen fel kívánják szabadítani ez alól a megkötés alól, tehát bármekkora mértékű kötelezettségvállalást tehet a CEAC-on belül, amit mi egyáltalán nem tartunk helyesnek.

Úgy láttuk - és a mai közlekedési albizottsági ülés is csak részben oszlatta el a kételyeinket -, hogy nincs megfelelően előkészítve, és az a fajta bizalmatlanság fogalmazódott meg az elutasító szavazatokban, amely az elmúlt évek kormányzati gyakorlatát mutatta. A bizottsági ülésen is elmondtuk, és most is tartjuk azt a véleményünket, hogy csak akkor tudunk változtatni a véleményünkön, ha kormánypárti képviselőtársaink legalább annyit megtesznek, hogy a privatizációs törvény mellékletét is módosítják egy módosító indítvánnyal, amelyben a száz százalékban és tartósan állami tulajdonban maradó részvénytársaságok közé fogják besorolni a HungaroControl Zrt.-t, de továbbra is fenntartjuk az eddigi kétkedésünket és kétségeinket a HungaroControl Zrt. további sorsát illetően.

Köszönöm szépen.