Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke fogadta a cserkészeket, akik rövid ünnepség keretében a Békelánggal meggyújtják az országházi adventi koszorú gyertyáit. 

Az adventi készülődés időszakában a betlehemi Születés templomában meggyújtott Békelángot immár több mint három évtizede viszik szerte a világba a cserkészek, mert fontosnak tartják, hogy a béke reménységének szimbóluma minél több helyre eljusson. 

Ezt a betlehemi békelángot a magyar cserkészek a kilencvenes évek óta az Országházba is elhozzák.

Az Országgyűlési Könyvtár az Egyetemi-kutatóintézeti Program keretében tovább kívánja fejleszteni szolgáltatásait az egyetemek doktori iskolái számára, elsősorban a politológiát, a jog-, a politika- és a történettudományt, illetve az Országgyűlés működését érintő témákban. Ezt a célt szolgálta a november 29-i műhelytalálkozó, amelyen a tudományterületi doktori iskolák vezetői vettek részt.

Első alkalommal adták át a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) népművészeti tagozatának közreműködésével megvalósult nemzet betlehemét az Országház előtti Kossuth Lajos téren, az alkotás 17 szobra és építménye a Kárpát-medence 34 települése fafaragóinak önkéntes munkájával és 64 népművészeti egyesület összefogásával készült el.

Az I. világháborút követően a Bethlen-kormány úgy döntött, hogy a rendkívül súlyos mértékű államháztartási deficit ellenére teret enged egy új múzeum létrehozásának. Ennek első lépéseként a nemzetgyűlés 1922. november 21-én Scitovszky Béla házelnök kezdeményezésére 100 ezer koronát szavazott meg az Országgyűlési Múzeum kialakítására.

Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus, földművelésügyi miniszter három méter magas bronzszobrát 1932. április 29-én állították fel a Földművelésügyi Minisztérium (ma Agrárminisztérium) épületének Alkotmány utca felőli árkádsora elé. Az avatási ünnepségre 1932. november 20-án került sor.