Felszólalás adatai

DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Régóta várt szaktörvény került elénk. Azért mondom azt, hogy régóta várt, mert végre abba a helyzetbe került a hazai pénzintézeti rendszer, amelybe a gazdaságátalakítási folyamatok kezdetén gondoltuk. Az első átfogó törvényi szabályozást még az 1991. évi LXIX. törvény szabályozta. Ez a jogszabály, számos hibája mellett, széleskörűen szabályozta a kialakult kétszintű bankrendszert, megerősítette és elfogadottá tette az állami bankfelügyeletet is. Mindezen pozitívumok mellett el kell azonban mondani, hogy ez az időszak volt az - az általános gazdasági folyamatok következményeként is -, amikor a legnagyobb hitelintézeti csődök rengették meg a hazai pénzügyi rendszert, és végül is a bankrendszer konszolidálásán keresztül valósult meg a gazdaság szanálása. A kialakult pénzintézeti rendszer erősségét jelzi az, hogy mindezen nehézségek ellenére stabil maradt és betöltötte funkcióját.

A hazai pénzügyi rendszer fejlődésének következő jelentős lépcsőfoka az 1996. évi CXII. törvény volt. Ekkorra már rengeteg tapasztalat gyűlt össze, amelynek beépítése egy átfogó törvénybe elengedhetetlenné vált. Elmozdulás történt az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítésére, szigorította a piacra lépés szabályait, jelentősen szigorította a hitelintézeti tulajdonosokra vonatkozó előírásokat. Az univerzális bankrendszer felé tett első lépések is ekkor történtek meg. A felügyeleti tevékenység új típusú követelményei is megteremtődtek. Az Országos Betétbiztosítási Alap szabályozása is beemelésre került, és fogyasztóvédelmi előírások és megfogalmazást nyertek. 1998. január 1-jétől még két lényeges módosulás történt. Egyrészről lehetővé vált a külföldi hitelintézmények fióktelep formájában történő működése, másrészt a hitelintézetek számára biztosítva lett a befektetési szolgáltatások teljes körű végzésének lehetősége.

Mindezen változás hatására napjainkra új helyzet adódott. A fenti törvényi szabályozásoknak és a magyar gazdaság autonómmá válásának és a kialakult, egyre erősödő versenynek köszönhetően új kihívások előtt áll a pénzintézeti rendszer. Ebből adódóan és a reményeink szerint közelgő EU-s csatlakozás következményeként a szabályozás újragondolására van szükség. Ez azért is elengedhetetlen, mert bizonyos területeken szigorúbb, más területeken pedig nem kompatibilis a szabályozás. Ez pedig komoly versenyhátrányokat is jelenthet, márpedig a nüansznyi versenykülönbségek egyre inkább meghatározóak lesznek; elég, ha itt csak a bankfúziós hullámokra utalok.

Láthatjuk a beterjesztett törvényjavaslatban, hogy az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó rendelkezéseknek jelentős része csak a csatlakozás időpontjában lépne hatályba. Ez azt is jelentheti, hogy még hatálybalépésük előtt módosítani kell majd ezeket a szabályokat, mert az EU-s direktívák addig még változhatnak. Ennek ellenére ezen módosítások beépítése nem haszontalan, mert egyrészt csatlakozási készségünket és készültségünket jelzi, másrészt a jogalkalmazók kellő idejű felkészülési lehetőségét is elősegíti.

E rövid áttekintés után vizsgáljuk meg azon területeket, amelyeket az új szabályozás leginkább érint. Három fő területet kívánok itt kiemelni, és további olyan területeket, amelyek fontosságuk miatt nagy jelentőségűeknek értékelhetőek. Az előbb érintettek alapján e három fő terület a fióknyitási és működtetési szabályokra vonatkozó, a tőkekövetelményeket meghatározó és a betétbiztosításra vonatkozó előírások. Mindezen szabályok a törvényjavaslatban az EU-direktívák függvényében kerülnek elsősorban szabályozásra. Az eddigi lényeges eltérések három csoportba sorolhatóak.

1. A személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását célzó közösségi elvektől való eltérések, ezen belül a fióktelepre vonatkozó korlátozások, a szövetkezeti hitelintézetek jegyzett tőkéjére vonatkozó előírások és a hitelintézetek vezetőire vonatkozó korlátozások.

(8.30)

2. A hitelintézetek prudens működésével és prudenciális felügyeletével kapcsolatos irányelvektől való eltérések, ezen belül a konszolidált felügyelet, valamint a hitelintézetek folyamatos működésével kapcsolatos tőkekövetelmények.

3. A pénzügyi rendszer biztonságát szolgáló uniós előírások és a megfelelő magyar szabályozás különbségei, ezen belül a betétbiztosítás és a pénzügyi szektor pénzmosásra történő felhasználása elleni védekezés.

A direktíváktól való eltérések részben az európainál fejletlenebb piac tükörképei, részben az annak védelmét célzó megfontolások eredményei.

Az első egységben a fiókalapítást tekinteném át. Itt három alapelv érvényesülését láthatjuk a törvényben: az egyszeri engedélyezés elvét, a felügyeletek kölcsönös elismerését és a székhely szerint illetékes felügyelet felügyeleti jogkörének elismerését.

Ezek után feltehetjük a kérdést, hogy vajon milyen hatásai lehetnek ezen elvek átvételének a magyar pénzügyi piacon szolgáltatást nyújtókra az uniós szabályozás átvételével. Mindenekelőtt a piacon zajló versenyt fogja befolyásolni. A verseny éleződésére a várható klasszikus reakció a koncentráció lehet, amely a magyar piacon egyre gyorsuló ütemben jelenleg is zajlik. Ezzel párhuzamosan polarizálódásra is számíthatunk, aminek következtében a tőkeerős bankok a tevékenységek szélesebb körének vállalásával, a másik póluson lévő kisebb tőkeerejű pénzintézetek regionális hatókörű specializálódásával, illetve a helyigények kiszolgálásával stabilizálhatják helyzetüket.

Ebben a folyamatban az új fiókoknak feltehetően nem lesz nagy szerepük. Új intézmények tömeges belépése a túlbankosított magyar piacra ugyanakkor már csak azért sem várható, mert a legjelentékenyebb európai bankok jó ideje már itt vannak. Továbbá aligha várható az, hogy a jelentékeny tőkebefektetést igénylő és magas belépési költségekkel járó lakossági piacon európai bankok fiókokkal jelennének meg. Hosszabb távon a technika rohamos fejlődése - gondoljunk csak az internetes és a telefonos bankszolgáltatások térnyerésére - miatt egyébként is erősen megkérdőjeleződik a fiókok jelentősége a pénzügyi szolgáltatások nyújtásánál. A felügyelő hatóságoknak inkább a bankmérlegek várható átrendeződése vagy a nem harmonizált területek közé tartozó adózás okozhat fejfájást.

Valószínűleg arra sem kell számítani, hogy magyar bankok nagyszámú fiókot nyitnak az uniós országokban. A verseny Nyugat-Európában is mindenütt kiélezett, ehhez képest a magyar bankok tőkeereje és piacismerete azonban hiányos. Realitása inkább annak van, hogy a környező, többségükben velünk együtt csatlakozó országokban bővítik piaci részesedésüket.

A tőkekövetelményeket illetően - mint második igen fontos témakörben - már jelenleg is megfelelünk az EU-s direktíváknak, hiszen generálisan előírja a jelenlegi szabályozás a 2 milliárdos jegyzett tőke követelményét, amit az Unióban 5 millió euró, illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén 1 millió euró. Ez persze annyiban jelképesnek is tekinthető, mivel a banküzlethez - különösen a nemzetközi piacon kifejtett aktivitáshoz - jóval nagyobb tőkére van szükség. Az alaptőke-követelmény tekintetében a hazai szabályozás a szövetkezeti hitelintézetek tekintetében problematikus, amelyet még a csatlakozás előtt nyugvópontra kell helyezni.

A tőkekövetelményeket illetően nagyon fontosnak tartom még kiemelni, hogy a hitelintézet jegyzett tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel. Idetartozó elem még a szavatolótőke elemei és kiszámításának módja. Az elemek tekintetében fontos, hogy bővülnek mind az alapvető, mind a járulékos tőkeelemek. A kiszámításnál pedig az alárendelt kölcsöntőke szavatolótőkébe beszámított összege nem lehet magasabb, mint az alapvető tőkeelemek 50 százaléka, az eddigi 100 százalék helyett.

A harmadik nagy témakör a betétbiztosítás. A közvéleményben a betétbiztosítás a betétesek védelmének eszközeként jelenik meg. Ezzel szemben mi inkább a bankrendszert, a betétesi pánik ellen védő eszközt látjuk benne, ezért is célozza meg a pánikra hajlamosabb, a bankok tényleges helyzetét bemutató információkhoz kevésbé hozzájutó kisbetéteseket.

Az első betétbiztosítási rendszer még 1829-ben jött létre, a mai rendszerek pedig az 1933-as világválság után terjedtek el, azonban az uniós direktíva is csupán hosszadalmas egyeztetések után kialakult minimális követelményeket rögzít. A betétbiztosításra azért is van szükség, mert egy bank minél betegebb, menedzsmentje, tulajdonosai minél kevésbé látják perspektíváit, azaz a munkájuk és tőkéjük várható hozama minél kisebb, annál inkább válik egyetlen céljukká a tisztességtelen hasznosságmaximalizálás, a betétesek, az adófizetők terhére. Ez az úgynevezett "morál-hazárd" problematikáját veti fel, mely a Postabank esetében iskolapéldaként vetődött fel.

A törvényi szabályozásból kiemelendő az, hogy a hitelintézet - egy-két kivételtől eltekintve - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz csatlakozni. Az alap a kártalanításra jogosult személy részére a csatlakozás után a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan, legfeljebb 6 millió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Itt belép még egy direktíva, amelynek értelmében az alap által fizetett kártalanítás mértéke 1 millió forint összeghatárig 100 százalék, 1 millió összeghatár felett 1 millió forint és az 1 millió forint feletti rész 90 százaléka.

Magyarországon egyébként - 1999-es adatok szerint - az OBA-biztosítottság részaránya a hitelintézetekben lévő megtakarítások 71 százaléka, az állam által garantált állomány 7,7 százalék, míg a nem biztosított állomány 21,3 százalék. Mint köztudomású, az anonim betétek nem élvezik az OBA-biztosítás védelmét.

Érdekes és fontos tény, hogy az OBA kártalanítási kötelezettségének aránya a biztosított állományon belül a jelenlegi 1 millió forintos védettségi összeghatár következtében 45 százalék volt, amely védettség nemzetközileg közepesnek mondható. Például az uniós átlag 50 százalék körüli, de kisebb ez a biztosítottság az IMF adatai szerint Kanadában, de kissé nagyobb például az USA-ban.

Az OBA-biztosítás és az állami garancia együttes mértékét tágabban úgy is értelmezhetjük, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között a betétesek bizalmának erősítése érdekében mintegy 40 százalékos kártalanítási kötelezettség áll fenn, ebből 32 százalék jut az OBA-ra, 8 százalékért pedig az állami költségvetés áll helyt.

Ehhez a témakörhöz tartozik még az anonim betétek sokat vitatott ügye. A törvény hatálybalépését követően új, bemutatóra szóló takarékbetét-szerződést kötni, ilyen takarékbetétkönyvet nyitni, továbbá bemutatóra szóló takarékbetét-szerződés alapján új befizetést, betételhelyezést teljesíteni nem lehet, valamint a bemutatóra szóló vagy az egyéb megkötéssel, fenntartással elhelyezett takarékbetétkönyvből kért kifizetés esetén az ügyfél azonosítását összeghatárra tekintet nélkül el kell végezni.

A betétbiztosítás értékelésénél látnunk kell azt, hogy ennek szempontja napjainkban elhanyagolható. A kisbetétesek inkább a nominális kamatok alapján döntenek; a nagybetétesek esetében az 1 és 6 milliós összeghatár egyformán alacsony ahhoz, hogy befolyásolja őket döntéseikben. Tekintettel arra, hogy a bankbetét távolról sem az egyetlen befektetési lehetőség, önmagában a betétbiztosítás összegének növekedésétől aligha várható a betétek állományának hirtelen megugrása, ám jelentősége két területen azért roppant nagy. Egyrészt egy gazdasági sokkhatás esetén ez az eszköz képes lehet a pénzügyi pánik megállítására, másrészt az anonimitás eltörlése a pénzmosás egyik legnagyobb fegyverét lehetetleníti el.

Tisztelt Ház! A továbbiakban a törvény három további elemével kívánok még foglalkozni. A fogyasztóvédelmi intézkedések még hangsúlyosabbá teszik a banki ügyfelek komplexebb védelmét. Különösen a fogyasztási, áruvásárlási hiteleknél van erre leginkább szükség, már csak azért is, mert ez a banki aktivitás manapság egyik leginkább bővülő területe.

Az EU 87/102-es tanácsi irányelve is foglalkozik e témával, amikor arról szól, hogy a fogyasztóval áru szállítására vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó szervezet és a hitelező előzetes kizárólagossági megállapodásán alapuló kölcsönnyújtás esetében a hitelező mögöttes felelősségét írja elő, és további számos fogyasztóvédelmi előírás is szerepel a tervezetben.

A törvényjavaslat külön foglalkozik a Magyar Fejlesztési Bank státusával is. Különleges helyzetére való tekintettel néhány könnyítést fogalmaz meg a prudenciális szabályok teljesítése alól. Ez elsősorban a nagy hiteleket érinti. A speciális helyzetére és az ebből fakadó könnyítésekre már Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter úr is rámutatott 1996-os expozéjában. Idézem: "Ez a speciális tevékenység szükségessé teszi az egyes prudenciális szabályok, így a nagyhitelkorlátok, a kapcsolódó hitelbefektetési korlátok tekintetében az általánostól eltérő szabályozást."

(8.40)

Utoljára, de nem utolsósorban, szeretnék még szólni arról az új elemről, amely alapján a felügyelet elnöke rendelkezésalkotási joggal rendelkezne ezután. Szükségességét az indokolja, hogy a felügyeleti munka szempontjából kiemelt fontossága van annak, hogy a felügyeleti hatóság gyorsan, rugalmasan, a problémák észlelését követő lehető legrövidebb időn belül tudjon reagálni a piaci folyamatokra. Remélem, ennek szükségességét és fontosságát tisztelt ellenzéki képviselőtársaim is átérzik, és biztosítják ezen törvénycikkek elfogadását.

Mindezen értékelő megállapítások után (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) látható, hogy rendkívül nagy horderejű és joggal várt törvény fekszik előttünk. Elfogadásával, amelyre mindenkit buzdítok, valóban az EU-direktíváknak is megfelelő, korszerű törvényt (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) fogadhatunk el, amellyel biztosítani tudjuk a gazdaság egyik legfontosabb szereplőjének, a pénzközvetítőknek a hatékony betagozódását az Európai Unió pénzügyi rendszerébe, és az elfogadandó további módosítások pedig a pontosságot...

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): ...a biztonságosabb pénzügyi rendszer működését, valamint a prudenciális szabályok...

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): ...még fokozottabb érvényesítését segítik elő. Köszönöm.