Felszólalás adatai

(12.00)

Azért nem, azt jelenti ez a javaslatom, hogy a végszavazás "nem", mert nyilván ebben az előterjesztésben vannak a Jobbik által is támogatható módosítások, ugyanakkor a törvényalkotási bizottság szerepe, bevezetése az a kulcskérdés, amiért a Jobbik ezt az új háztörvényt és a hozzá kapcsolódó házszabályt nem támogatja. Nevezetesen, a törvényalkotási bizottság, ahogy a definíciójában is szerepel, az Országgyűléstől vesz át olyan hatásköröket, amelyekkel ügydöntő bizottsággá válik. Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy végül is szakmai szempontból talán jó lenne-e, ha az érdemi viták bizottságban zajlanának, és e folyamat végén ott állna egy új és meghatározó szerepű bizottság, hanem az a nagyon lényeges és új helyzet, hogy a döntések is ebben a bizottságban fognak megszületni.

Tehát, és itt szeretném hangsúlyozni, nem arról van szó, hogy egy képviselő, főleg ellenzéki képviselő minden esetben el tudta érni azt, hogy az ő javaslatáról szavazni lehessen, bár a jelenlegi rendszerben erre több lehetőség volt. Ha egyharmados támogatást kapott, már adott esetben szavaztunk róla; ha többségi támogatást kapott, ilyen is van, szavaztunk róla; ha nem kapott egyharmados támogatást, de a frakciója kikérte, szavaztunk róla. De, ami alapvető kérdés, az a törvényhozási aktus, amit ma meg az elmúlt időszakban itt a plenáris ülést gyakorol, nevezetesen, hogy az Országgyűlés képviselői a módosító indítványokról, mindenki a jogával élve, itt, a plenáris ülésen fog dönteni. Ezt a jogot átveszi adott esetben egy illetékes bizottság egy törvényjavaslat tárgyalásánál, ha egy lesz kijelölve tárgyaló bizottságként, és ez a bizonyos törvényhozási bizottság. Ennek természetesen az az eredménye, hogy egy adott törvényhozás tételes módosításairól dönt. És a törvényhozásnak lényeges kérdése az, hogy milyen módosító indítványokat fogadunk el, adott esetben az Országgyűlés 199 képviselőjéből 40-nek vagy 50-nek lesz csak joga, a többinek csak annyi adatik meg, hogy egyetlen gombnyomással a törvényalkotási bizottság által beterjesztett indítványról tudjon szavazni.

Ezzel kapcsolatban egy módosítót próbált a Jobbik még betenni, hogy legalább ilyen esetben is legyen majd meg a három kikérés lehetősége. Vagyis a törvényalkotási bizottság az, amely a mi meggyőződésünk szerint sérti a képviselők egyenlő mandátumának elvét, mert magában a törvényalkotási folyamatban adott esetben ki lesznek rekesztve képviselők. Mondok egy példát. Én nem vagyok tagja az oktatási, tudományos bizottságnak. Ugyanakkor a szakmai hátterem miatt ezeknek a törvényjavaslatoknak a tárgyalásában részt vettem. Itt tudtam indokolni a részletes vitában azokat a módosítóimat, és azokból volt, amit el is fogadott a vita után a többség. Lehet azt mondani, hogy ez szimbolikus, és bekerült a felsőoktatási törvénybe. További javaslataim az egyharmadot megkapták. Ettől kezdve nekem, aki az EU-ügyek bizottságának tagja vagyok, egy hasonló bizottsági elosztásban semmilyen lehetőségem nem lesz, sem a javaslataimat személy szerint kifejteni, sem szavazni róla. Tehát ezért nyújtottuk be ezt a módosító indítványt.

A másik egy csomag, a 2., 5. és 7. ajánlási pontban szerepel. A dolog lényege, hogy megszünteti azt a lehetőséget, hogy a képviselők a bizottsági ülésen döntéshozatalnál egymást helyettesíteni tudják, tehát egy képviselő egy másik képviselőt felhatalmazással helyettesítsen. Ezt annak idején beadtam országgyűlési határozati javaslatként, úgy utasította el a tárgysorozatba-vételt az illetékes bizottság, hogy egyetlenegy nem szavazat nem volt, és semmi ellenérv nem volt, csak tartózkodás. Ezzel utasították el. Tudniillik ez aztán a legsúlyosabban sérti a képviselők egyenlő mandátumának elvét, alkotmánysértő, alaptörvénysértő.

Csak egyetlen példát hadd mondjak! A bizottságnak lehetősége van arra, hogy kétharmados döntéssel a helyszínen bővítse a tárgyalási pontokat. Tehát az a bizonyos feltétel, hogy adott esetben a helyettesítő képviselő attól, akit helyettesít, tételes információkat kap, hogyan szavazzon, ennek még az elvi lehetősége sem áll fönn, mert ott, a helyszínen kétharmaddal napirendre veszünk egy új napirendi pontot, elhangzik a vitája, a döntés. És vigyázzunk, most már nemcsak olyan döntés lesz, mint itt, hogy ajánljuk vagy nem, tényleges törvényhozási módosító szavazás lesz. És a vita végén valaki így fog csinálni (Felemeli a két kezét.), neki két szavazata van, aki pedig ezzel a joggal nem él, annak egy szavazata van. Tehát az eddig is alkotmányellenes, alaptörvény-ellenes eljárás azzal súlyosbodik, hogy most már egyértelműen a törvényhozási aktusba kerül be.

Ezt követően én az Alkotmánybírósághoz fordultam ebben az ügyben, azonban 2012. január 1-től normakontrollt kérni csak 98 képviselő együttes beadványával lehetett. A továbbiakban azért nem léptem, 2012. január 1. után, mert önök is emlékeznek arra, hogy több magas szintű ígéret hangzott el, hogy kérem szépen, ezen nem változtatunk, de az új Országgyűlésben, ahol már "főállású" képviselők lesznek, akik nem lesznek ennyire leterhelve, ott már ezt a kettős szavazást el fogjuk törölni. Nem törölték el, és ezzel a lehetőséggel kívánok most élni. Tudom, van egy praktikus szempont, hogy azért minden bizottságban biztosítani kell adott esetben a kormányon lévők mandátumarányos többségét, és ha valaki mégsem ér rá, nem megy el, ezek olyan szempontok, amelyeknek van, persze, gyakorlati logikájuk.

De az az alapvető alaptörvény-ellenesség, ami ilyen súlyosan tesz különbséget egy döntéshozatalnál a jelen lévő két képviselő között, meggyőződésem, hogy alkotmányellenes, és ezért valóban nem akartam az Alkotmánybírósághoz fordulni, de most meg fogom tenni, alkotmányjogi panasz kapcsán, mivel ez engem személyesen érint. És még hadd tegyem hozzá, tisztelt képviselőtársaim, bár olyan sokan nincsenek ott, egy-két bizottságot ismerek: hogyan zajlik ez a helyettesítés? Most nem akarom önmagunkat, nem tudom a jogi kategóriát, hogy ez minek minősül, jogászok adták be, jobban meg tudják mondani, az ülés elején odajön a bizottság adminisztrátora, és azt mondja: akkor aláírná a helyettesítési papírokat? Itt van tíz darab. Mit kell ráírnom? Hát, ráírja a nevét, semmi mást nem kell. Majd amikor jön az adott ülés, a dátumot meg hogy kit helyettesít, rá fogjuk írni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elmondottakhoz képest ez az eljárás maga, nem tudom a pontos büntetőjogi minősítést, de tényleg nem fér össze azzal, amit tőlünk, képviselőktől elvárnak. Remélem, hogy ezt mérlegelni fogják.

A vizsgálóbizottságok lehetőségét rendkívül beszűkíti, amikor azt mondja, hogy ami interpellációval elintézhető, arra nem állítható föl vizsgálóbizottság. Formailag. Hát van olyan kérdés, ami nem intézhető el? Ha a parlament föl akar egy NAV-vizsgálóbizottságot állítani 78 aláírással, és adott esetben valaki azt mondja, kérem szépen, tessék megkérdezni az illetékes minisztert. Lesz rá négy napja, utánajár, ön föltette a kérdést, és ő meg fogja válaszolni az interpellációban, 4 percben el fogja mondani, hogy miért nincs, és attól kezdve a kérdés megoldható interpellációban.

Most ezt önök ki akarják terjeszteni az állandó bizottságok saját vizsgálatára is. Tehát úgy módosítják, hogy a feladatkörét érintő ügyben is csak olyan feltétellel hallgathat meg, illetve folytathat vizsgálatot..., és beteszik ide ugyanazt a paragrafust, amely az előzőek alapján ezt szűkítette.

Azt mondom, hogy hogyan tud így élni az Országgyűlés azzal a meghatározott feladatával, hogy adott esetben a végrehajtó hatalmat ellenőrzi, ha ilyen könnyen egy állandó bizottság esetében is egy ilyen vizsgálat megszüntethető lesz? Tehát nyilván a mi módosító javaslatunk, amit szintén, mint az előzőt, Staudt Gábor képviselőtársammal együtt adtam be, megtartja a jelenlegit. Tehát nem terjeszti ki ezt a rendkívül szűkítő feltételt, hogy ha interpellációval elintézhető, akkor aztán semmit nem lehet vizsgálni az állandó bizottságokban.

A 12. ajánlási pont és az ehhez kapcsolódó 13. pedig arról szól, hogy ebből kiolvasható adott esetben a többhetes ülésezési rend, a kéthetes, háromhetes, amire szép folyamatábrákat is kaptunk. Én '98-2002 között voltam országgyűlési képviselő, üléseztünk háromhetes ülésezési rendben. Csak egy érdekes példa. Ha az azonnali kérdés lehetősége megadatott egy adott ügyben, jelenleg 3 hét elteltével az illetőnek válaszolnia kell. Ez 9 hét lesz a háromhetes ülésezési rendnél. Akkor értelmetlenné válik ez az egész.

(12.10)

A másik az, hogy hogyan tudja az ellenzék azt a közjogilag rábízott, kormányt ellenőrző feladatát ellátni, ha két- vagy háromhetente kerülhet sor interpellációkra és azonnali kérdésekre. Éppen ezért a 12. és a 13. módosító indítványunk, amit Staudt Gáborral adtunk be, arra vonatkozik, hogy az országgyűlési ülésszak minden hetében meghatározott időpontban interpelláció, kérdés, s a többi, s a többi - a további megmarad. Ez arra vonatkozik, hogy egy háromhetes ülésezési rend esetében is, amikor egyébként adott esetben lehet, hogy négy vagy öt napon át zajlik a plenáris ülés, a közbülső hetekben legyen lehetőség ezen ellenőrző feladat ellátására.

A következő módosító indítványunk - mondhatnám azt, hogy persze, egy kicsit fricska, de így is fel akartuk hívni a figyelmet arra, amivel nem értünk egyet: ez a szemléltetés tilalma, tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés tilalma.

Itt teljesen világos, hogy eddig is nagyjából volt egy bizonyos különbségtétel, ha jól tudom. Eddig, ha valaki a helyén fölállt és egy táblát tartott, majd leült, ez nem váltotta ki még a nagyon szigorú házelnök úr büntetését sem; ha valaki a helyét elhagyva transzparenssel bevonult, erről is lehet vitázni, persze, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába az is beletartozik-e vagy sem, de nyilvánvalóan abban maradhatunk talán, hogy lehet kulturált formája is annak, hogy valaki egy szemléltetőeszközzel fejezze ki a véleményét.

Itt utaltam arra, hogy a tisztelt előterjesztők egyike is, aki bent ül most a teremben, megmutatta azokat a szép felvételeket, ahol itt a padsorokban egy szép nagy transzparenst tartanak fel, amelyben, ha jól emlékszem, felelős kormányt kérnek Pest-Budán, és hogy ne legyen félreérthető, Cser-Palkovics András, aki tudom, hogy azóta az ifjú Fidelitas-kort kinőtte, és már az alkotmányügyi bizottság elnöke, ott áll a szalonban, és külön mutatja, hogy lássák, hogy ezt a táblát fogják fönntartani, majd behozzák az ülésterembe.

Tehát megértem, ha önök azt mondják, hogy mindenkinek volt ifjúkora, már Kövér László sem gondolná olyan komolyan, hogy odaálljon, és az első szabadon választott parlamenti elnöknek, Szabad Györgynek fölmutassa, hogy "Come back, Stadinger!", utalva arra, hogy a kommunista rendszer utolsó elnöke is jobb volt. Mindenkinek van bohó fiatalkora, most másképp látják. Elfogadom. De akkor tegyék lehetővé a 35 éven aluliaknak változatlanul a kulturált szemléltetőeszközök használatát. A Jobbik ezzel elég nagy létszámban fog tudni élni. Tehát ezzel próbáltam kifejezni ennek a fonákságát.

Igyekeztem a rendelkezésemre álló 15 percet felhasználni és beleférni. Azt gondolom, hogy volt benne olyan, amit változatlanul megfontolásra fogok ajánlani.

Egyet hadd emeljek ki, amiről úgy tudom, támogatást kapott, ennek örülök. Nevezetesen az európai ügyek bizottságának szerepe bizonyos eljárások elindításában az Európai Unió intézményei irányába, a jelenleg beterjesztett javaslat ezt a szuperbizottságnak tette volna lehetővé, és én úgy ítéltem meg, hogy ebben az esetben azért az egyik kiemelt bizottságnak, az európai ügyekkel foglalkozó - nem tudjuk, mi lesz a neve - bizottságnak lehetővé kéne tenni az ilyen kezdeményezés elindítását. A bizottságunk támogatta, és ha jól tudom, az előterjesztő is. Örülök, hogy egy ilyen, adott területre vonatkozó talán nem is lényegtelen kérdésben esetleg nem volt felesleges a módosító indítvány beadása.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)