Készült: 2024.03.28.15:25:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

245. ülésnap (2009.11.18.), 24. felszólalás
Felszólaló Varga József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:58


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért jelentkeztem be hozzászólásra, hogy lehetőséget kapjanak a parlament jelen lévő képviselői a vitatkozásra. Sajnálatos módon ez a beszámoló és az eddigi beszámolók is azt a helyzetet írják le, amit Béki Gabriella már ecsetelt, hogy tulajdonképpen a kormányzat ebben az elmúlt két évben milyen tevékenységet folytatott. Önmagukban a beszámolók nem alkalmasak arra, hogy például összevessük őket, az előzőeket a mostanival, mert akkor derülne ki pontosan, hogy milyen érdemi munka folyik a kisebbségek, a magyarországi cigányság érdekében, mert hozzászólásom lényegi mondanivalója a magyarországi cigányságról fog szólni.

Nem vitatom, hogy eddig minden kormányzat megpróbált valamit tenni a magyarországi cigányság érdekében. De ha az elmúlt húsz évet nézem, meg kell állapítanom, hogy sajnálatos módon semmilyen áttörést nem hozott a magyarországi cigányság számára, még egyszer mondom, az elmúlt húsz év kormányzása, kormányzati tevékenysége. Azért gondolom, hogy erről kellene beszélnünk, bár tudom, hogy nem feltétlenül a beszámoló része, mert be kellene ismernünk, mindannyiunknak talán, hogy valami új és más kellene romaügyben. Új és más kellene, mert megváltozott a világ, megváltoztak a körülmények, talán változtak a többségi társadalomban élők, és biztosan változott, bár nem feltétlenül mindenki jó irányba, a magyarországi cigányság is.

Az elmúlt húsz év szellemi terméke az, hogy talán a patkó mindegyik oldalán ülő pártok abban egyetértenek, hogy a roma integrációnak három alapeleme van, az oktatás, a foglalkoztatás és a lakhatás. Na most, nézzük, hogy az elmúlt 8-10 évben ezek hogyan alakultak. Ha abban egyetértünk, hogy a roma oktatás a legfontosabb, akkor szerintem azt a téves felfogást, ami az elmúlt húsz évben kialakult, hogy a magyarországi cigányság problémái elsősorban kisebbségi, emberi jogi problémák, meg kellene tagadnunk, mert azt gondolom, nem ez a legnagyobb problémája a magyarországi cigányságnak. A központba kell állítani a tanulni akaró és a dolgozni akaró embert. Ez lehet az első olyan alap, hogy ha ebben egyetértünk, amire majd valamilyen kormányzati összcselekvési programot létre lehet hozni.

Itt a hozzászólók már jelezték, hogy folyamatosan óriási pénzeket költenek oktatásra. Szeretném a tisztelt képviselőtársaimat tájékoztatni arról, hogy ez nem feltétlenül így van. Ha abban egyetértünk, hogy a roma oktatás a legfontosabb, akkor szerintem nem lehet Magyarországon olyan kormány, amelyik az előző kormánynál kevesebb pénzt költ a roma oktatásra. Sajnálatos módon előfordult, például a szocialista kormánynál, hogy a végére, nem az első, hanem a második négy évről beszélek, eljutott oda, hogy ugyanott tart, ahol az Orbán-kormány elkezdte. 2003-ban a Medgyessy-kormány még ösztöndíjra 938 millió forintot költött. Ez éves adat. Ez 34 403 diákot érintett. 2005-re, ez már az első Gyurcsány-kormány, ez lecsökkent 11 699 főre és 314 millió 270 ezer forintra. 2007-re tovább csökkent: 11 352 főre és 274 millióra. Teleki László mondta, hogy a Katapult-programra is sok pénz megy. Ez eddig így volt, de a 2009. évi költségvetésben már 2,2 milliárd forint helyett csak 1,1 milliárd van betervezve.

(9.40)

Én nem láttam olyan módosító indítványt a kormány részéről, amelyik ezt megváltoztatná.

Kell szólnunk az alapproblémáról, nevezetesen arról, hogy Magyarországon a magyarországi cigányság foglalkoztatása tulajdonképpen nem létezik. Az elsődleges munkaerőpiacon a magyarországi cigányságnak egy-két százaléka dolgozik, ez azt jelenti, hogy a normál munkaerőpiacon normális bérért, ami a megélhetésüket biztosítja, ilyen kevés ember dolgozik. Én azt látom - s még egyszer mondom, nem feltétlenül a mostani kormányról beszélek -, vannak erőlködések arra nézve, hogy közmunkaprogramokban, közhasznú munkákban és legújabban az "Út a munkához" programban valamilyen típusú munkát végezzenek a magyarországi cigányság munkavállalói. Azt gondolom, ezek arra jók, hogy valamilyen megélhetést biztosítsanak a magyarországi cigányságnak, de az integrációhoz, a minél előbbi felzárkózáshoz kevés.

Nem kerülhetjük meg a lakhatás problémáját sem. Ma a magyarországi cigányság felemelkedésének egyik alapja, hogy azokat a romatelepeket, ahol körülbelül 60-70 ezer mélyszegénységben és teljesen kilátástalan helyzetben lévő ember él, meg kell szüntetni. Az a tempó, amit a szocialista kormány elkezdett, szerintem lassú. Vannak eredmények - nem mondom, hogy nincsenek -, de engedjék meg nekem, hogy a 2010-re tervezett száz romatelep felszámolására betervezett 1 milliárd forintot kevésnek tartsam arra, hogy ez a program meg is fog valósulni. S élek a gyanúperrel, hogy miután 2010-ben választások lesznek, ez megint csak egy választási ígéret.

Ugyanilyen súlyos problémának tartom a közbiztonságot. Ma Magyarországon - ki kell mondanunk - nincs közbiztonság, a rendőrség képtelen megvédeni az állampolgárokat, és oda jutottunk, hogy a magyarországi cigányság gyűlöletével pártot lehet szervezni, és ez a párt óriási sikerekre képes, egy választáson majdnem megveri a kormányzó pártot. Ez kritika a kormány részére. A közbiztonságot vissza kell állítani, és meg kell akadályozni az erősödő romaellenességet is.

Kell beszélnem a kisebbségi önkormányzati rendszerről is. Elnézést kérek a jelen lévő kisebbségi önkormányzati vezetőktől, hogy nem feltétlenül róluk fogok beszélni, hanem a magyarországi cigányság önkormányzati rendszeréről, amely szerintem tökéletesen alkalmatlan arra, hogy az integrációban valamit is segítsen, mert lefojtja a magyarországi cigányság mozgásterét, és azt a problémát, amit a kisebbségi önkormányzatok jelentenek, sajnálatos módon se a kormány, se a magyar társadalom nem tudja kezelni. Ilyen gazdasági körülmények között megengedhetetlen pénzt költeni egy olyan önkormányzati rendszerre, amelyik nem szól semmi másról - ez így erős kifejezés -, zömében arról szól, hogy kisebbségi vezetők alsó, közép- és felső szinten mennyi tiszteletdíjat kapjanak.

Szerintem a helyzet ennél sokkal súlyosabb. Ha csak ezt tudja ez az önkormányzati rendszer, meg azt, amit látunk, hogy nem programok, hanem pártpolitika mentén vitatkoznak a cigány kisebbségi önkormányzatok, akkor ennek szerintem nincs értelme. Ezt át kell gondolni, és nem biztos, hogy a magyarországi cigányságot ebbe az önkormányzatiságba be kell szorítani, már csak azért sem, mert nagyon nehéz lenne a magyarországi cigányság többségét, mintegy 85 százalékát kisebbségnek nézni; ez a saját véleményem. Én azt gondolom, hogy a magyarországi cigányság 80-85 százaléka magyar, elszegényedett magyar. Akik a nyelvet beszélik, azok tudnak megfogalmazni kisebbségi önkormányzatra való igényt. Azt nem tagadom, hogy ezt kellene csinálni, de nem feltétlenül egy kalap alatt mindent.

Összességében: Magyarország megérett arra, hogy a romaügyet újragondolja, de pártoktól függetlenül. Én ebben nyitott vagyok.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai