Felszólalás adatai

Ha egy kicsit visszatekintünk az elmúlt időszakra, az Európai Unió történetére, akkor két alapvető jövőkép vitatkozik egymással: az egyik egy nagyon erősen kereszténydemokrata gyökerű, amelyik szabad államok, független államok közössége, egy közös piacon tevékenykedik, és a szubszidiaritás elvét is alkalmazza, hogy miként oldja meg a helyi problémákat; és vele párhuzamosan pedig egy erősen centralizáló, ha úgy tetszik, egy európai egyesült államok irányába haladó, és hozzátenném, alapvetően szocialista elképzelés.

Nos, ez a két elképzelés egyébként az elmúlt négy-öt évtizedben folyamatosan váltotta egymást: a kiinduló alapállapot valóban a kereszténydemokrata elképzelés, aztán Mitterrand idején az erős szocialisztikus és centralizáló Európa. 1990 jelentős változás, amikor a kelet-közép-európai államokban megtörténik a rendszerváltás, és olyan kormányok jelennek meg, amelyek szintén kereszténydemokrata alapokra építenek, szintén a független európai államok közösségére, majd - időben továbbhaladva - 2008-ban, a válság kitörésekor ismét felerősödnek a centralizáló hangok.

Csak azért próbáltam felvázolni ilyen menetben, mert ha valaki kicsit figyeli Magyarország és az Európai Bizottság viszonyát, akkor azt azért látnunk kell, hogy két különböző koncepció is meghúzódik mögötte.

Említeném még szintén kereszténydemokrata alapvetésként, hogy ott a versenyt favorizálják, és minden monopol- vagy oligopolhelyzet ellen fellépni. Úgy gondolom, hogy mindaz, ami a rezsicsökkentés területén elindult, éppen ebbe az irányba mutat és erre az alapvetésre épül. Nagyon jól tudjuk, hogy ebben az esztendőben 10 százalékkal csökkentek a rezsiköltségek, és a kormány terve az, hogy ez a 20 százalékos csökkentés elérhető legyen.

Hadd idézzek azért néhány számot mindehhez. Ez ugye azt is jelenti, hogy négymillió család otthonában január 1-jétől 10 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő ára. Egy átlagos - most csak a 10 százalékosról beszélnék - nyugdíjasnál évente 35-40 ezer forint megtakarítást jelent, egy átlagos kétgyermekes családban pedig 40-65 ezer forint megtakarítást jelent az a rezsicsökkentés, amelynek a lépéseit eddig megtettük. Nyilvánvalóan, amikor a rezsicsökkentés eléri a 20 százalékot, akkor az ennél jóval magasabb. Ez valóban szöges ellentétben áll azzal a politikával, amit a megelőző évtizedben a szocialista kormányok folytattak, amelyek folyamatosan emelték a rezsiköltségeket, a villamos energia árát vagy a földgáz árát, és alapvetően egyébként visszamegy ez még arra az elhibázott privatizációra, amit a szocialista kormányok az energiaszolgáltatásnál végigvittek.

Tisztelt Képviselő Úr! Említette a családi adózást is. Úgy gondolom, a legfrissebb számok önmagukért beszélnek: 2012-ben a családi kedvezményt érvényesítő adózók száma - tehát 1 millió 102 ezer adózó tudta érvényesíteni a gyermekek után járó adókedvezményt, és ez összesen 184 milliárd forint, ennyi kedvezményben részesültek. Egy gyermek után 530 ezer adózó 54 milliárd forinttal, két gyermek után 387 ezer adózó 68 milliárd forinttal és három vagy több gyermek után pedig 185 ezer adózó 62 milliárd forinttal.

És valóban a terveink azok, ön is említette, hogy kiterjesszük ezt. Ugye mindannyian tudjuk azt a problémát, hogy bizonyos jövedelemhatárnál nem tudják teljes egészében ezt érvényesíteni, éppen ezért a kormány megteszi az ehhez szükséges lépéseket. Ez azt jelenti, hogy közel 260-270 ezer háztartás tudja majd érvényesíteni teljes egészében - itt alacsony jövedelműekről van szó - ezt az adókedvezményt, amelyik szintén további 50 milliárdot jelent majd a 184-hez, tehát így mintegy 230 milliárd forintos kedvezményben részesülhetnek a következő esztendőben az adózók. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)