Készült: 2024.03.29.10:26:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2000.10.18.), 215. felszólalás
Felszólaló Dr. Lotz Károly (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:49


Felszólalások:  Előző  215  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Többször szóba került már ez a bizonyos egyéves, kétéves költségvetés. Néhány megjegyzést szeretnék még fűzni ahhoz, amit itt néhány képviselőtársam már elmondott.

Megítélésem szerint túl a felelősség kérdésén, itt valóban már a parlamenti demokrácia alapvető értékeinek megőrzése és az érdemi társadalmi ellenőrzés válik kétségessé. Ez a bizonyos kétévesnek vagy kétszer egyévesnek nevezett költségvetés ugyanis valóban kizárja annak lehetőségét, hogy megbízhatóan elemezni tudjuk, igazából mire kívánja fordítani a kormány az adott évben az adófizetőktől befolyó pénzeket.

Itt jegyzem meg, hogy talán nem figyelt eléggé államtitkár úr, amikor azt említette, hogy az osztrák kormány kétéves költségvetést terjeszt a parlament elé; a mai újságban éppen az van, a Napi Gazdaság 7. oldalán egyértelműen ezt mondja, hogy egyéves költségvetés lesz, tehát valami tévedés lehet. Tehát tulajdonképpen nincs olyan költségvetés pillanatnyilag Európában, amely ezt a bizonyos éves társadalmi kontrollt kizárja. Meggyőződésem, hogy egy ilyen éves ellenőrzés nélkülözhetetlen, és egyszerűen azt kell mondani, hogy példátlan ebben az esetben, hogy az ellenőrzést kizárjuk.

Ezt egyértelműen megerősíti az a tény, hogy a 2000. évi bázis, illetve a '99. évi tényadatok csak a fejezeti részletes táblázatokban találhatók meg. Ily módon egy sor kérdés megítélhetetlen, követhetetlen, különösen azután, hogy idén a terv- és tényadatok jelentősen eltérnek egymástól, mint ahogy ezt államtitkár úr is említette, illetve a kormány javaslata szerint a '99. évi zárszámadási törvény még a 2000. évi tervszámokat is módosítja.

Tisztelt Ház! Pusztán az eddig elmondott néhány példa alapján, megerősítve az elmúlt, illetve jelen időszak tapasztalataival, egyszerűen elfogadhatatlanok - és erről ma már többször esett szó - az inflációra vonatkozó prognózisok. Az a tény, hogy ma már látható, mind a kiinduló alapot jellemző 2000. évre tervezett, mind pedig a 2001-re és 2002-re prognosztizált értékeknél lényegesen nagyobb inflációval kell számolnunk, és ez kumulált torzulásokat eredményez egyfelől a bevételi és ennek következtében a kiadási oldalon, és az Országgyűlés által - és ez a legnagyobb baj - követhetetlen, befolyásolhatatlan, de 100 milliárdos nagyságrendű összegek felett szabad rendelkezési lehetőséget ad a kormánynak. Ez a mai napon megkapott szakértői számítás szerint 250 milliárd forint körül van. Másfelől kérdésessé teszi a fennen hirdetett dezinflációs politikát, vagyis maga a kormányzat segíti az infláció növekedését, gerjedését.

Érdemes lenne ezért megszívlelni - amit ma már egyszer elmondtam kétpercesben, de még egyszer, nem győzöm hangsúlyozni - az OECD-nek azt a bizonyos aggódását, hogy Magyarországon az infláció a tervezettnél jelentősen nagyobb lesz, ha a kormányzati fiskális politika nem lesz lényegesen szigorúbb az eddiginél. Az általános helyzetképet két tényező még csak súlyosbítja:

Az egyik, amit véleményében az Állami Számvevőszék is kiemelendőnek tart, és ami ma még nem került szóba, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz semmiféle megoldást arra az esetre - mint ahogy ez bizonyosan bekövetkezik -, amikor a különböző belső és külső hatások következtében a 2002. évi előirányzatokat valóban módosítani kell.

 

(19.00)

 

Így az állami erőforrások elosztásának szükségszerű változtatása, a tényekhez való igazítása - amely jelenleg az Országgyűlés hatásköre - a tervezett rendszerben átcsúszik a kormány kezébe, ez pedig a kormányzati szervezetek számára szabadosságot, az ötletek parlamenti ellenőrzés nélküli áramlását és érvényesíthetőségét eredményezné.

A másik tényező a mindinkább kibontakozó jogszabályi bizonytalanság. Minden valós célt szolgáló költségvetési javaslat maga a pénzügyi terv. Ez jól alátámasztva bemutatja a bevételek megalapozottságát, illetve indokolja a kiadások fontossági sorrendjét, javasolt szerkezetét és a főbb tételek nagyságrendjét.

Ezzel szemben mi van az előttünk fekvő törvényjavaslatban? Egyrészt az általánosság szintjén mozgó jelszavak sorozata, másrészt nem egynemű és nem azonos fajsúlyú elemeket elegyítő, keverő preferenciák, harmadrészt állandóan módosuló törvények, eljárási szabályok, újabb indokolatlan kormányzati jogosítványok kavalkádja. Egyenesen megdöbbentő, hogy a 2001-2002. évi költségvetési törvénnyel szándékozott mintegy 25 törvénymódosítás mellett már az 1999. évi zárszámadási törvényjavaslat is tartalmaz az említett időszakra vonatkozó, sőt annak kiindulási feltételeit alapvetően befolyásoló törvénymódosítási javaslatokat. Ez ellen már az 1999. évi zárszámadási tárgyalásokon is tiltakoztunk. Ráadásul a módosítások nagy része éppen olyan, amely feltétlenül indokolná önálló napirendi pontként való tárgyalásukat. Környezetükből való kiszakításuk, egyvelegkénti tárgyalásuk bárki előtt kétségessé teszi a hazai jogalkotási munka megalapozottságát, komolyságát.

Mindez egyértelműen gátolja az Országgyűlést alapvető feladatainak teljesítésében, aláássa a költségvetés adatainak hitelét, hitelességét, és jól érzékelhetően hátrányos a lakosság döntő többsége számára. Ez utóbbira jellemző példa a tervezettnél jóval nagyobb infláció miatt a reáljövedelmek prognosztizált és várható értékeinek alakulása közötti eltérés, vagy a személyi jövedelemadó tervezett bevételének a nemzeti termék, a GDP normális növekedésénél lényegesen gyorsabb, 17 százalékos emelkedése.

Tisztelt Ház! Rövid elemzésemben bizonyítani kívántam, milyen súlyos veszélyeket rejt a kormány kétszer egyévesnek nevezett költségvetési javaslata, illetve az ebbe beépített inflációs és jogszabályi bizonytalanságot okozó kormányzati szándék.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  215  Következő    Ülésnap adatai