A felszólalás szövege:
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 3., amelyről időközben kiderült, hogy a képviselő úr visszavonta, illetve a 9., 10., 11., 12. és 13. módosító javaslatokhoz kívánok hozzászólni támogatólag.
Alapvetően ez a törvényjavaslat, az első része a gyorsforgalmi utak, autópályák közérdekűségéről, közhasznúságáról szól, és az elmúlt évek tapasztalatait, amely az engedélyezéstől a kivitelezésig szól, arra a szakaszra vonatkozóan próbálja a közérdekű és a közhasznúságot is kifejező szabályokat keretbe foglalni.
Nos, én nagyon sajnálom, hogy Molnár László képviselő úr visszavonta a javaslatát, hiszen az is azt az elvet próbálta érvényesíteni, hogy ezek a beruházások egy-egy térség, egy-egy országrész lakosságának a döntő többsége szempontjából fontosak, azaz közérdeket szolgálnak. De szerencsére a támogatott indítványok között vannak Szántó János, illetve Kovács Tibor képviselőtársak már említett 9., 10., 11., 13. módosító javaslatai, amelyek a dokumentáció elkészítése, az engedélyezés szabályaira vonatkoznak. Ezt támogatja a kormány, én ajánlom képviselőtársaim figyelmébe, hogy szintén a szavazáskor is majd támogassák ezt.
Szeretném felhívni a figyelmet egy apró problémára, a 12. módosító indítványra, amelyet dr. Orosz Sándor képviselőtársam nyújtott be, amely a törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak töltései, földművei vonatkozásában tesz egy pontosítást. Itt a földművek, tehát a töltések vonatkozásában a homok, kavics, agyag, ásványi nyersanyag felsorolásra kerül, azonban szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy egyre több helyen alkalmaznak töltésanyagként bányameddőket, illetve kohászati salakanyagokat. Ez a volt bányászati, illetve kohászati városok környékén nagy mennyiségben fellelhető, akár ha választókerületemet említem, Diósgyőrt, de Ózd, Tiszaújváros, Salgótarján, Dunaújváros mind-mind megemlíthető ebből a szempontból. Sajnálom, hogy kimaradt, de remélhetőleg a kormány az ide kapcsolódó döntései során érvényesíteni fogja, hogy a földművek kialakításakor bizony nagyon komoly környezeti szempont lehet, hogy ne okozzunk újabb tájsebeket újabb földkitermelő, kavics- vagy homokkinyerő bányák segítségével, hanem meglévő tájsebeket, bányameddőket, kohászati salaklerakókat hasznosítsunk. Nos, ezért is ajánlom ezt a módosítást a figyelmükbe.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az várható volt, a 18-53. pontig terjedő ajánlási szakaszok, módosító indítványok fogják a legnagyobb vitát kiváltani. Erre már Fónagy képviselőtársunk is utalt. Meggyőződésem, és ezt a bizottsági vitában is kifejtettem, nem szerencsés, hogy a törvényjavaslatnak van egy ilyen fejezete. Hiszen azt sugallja, hogy aki nincs itt, az nem eléggé közérdekű, vagy nem eléggé közhasznú, miközben persze tudjuk, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv közlekedési operatív programjában az indikatív listák is tartalmazzák a közutak, illetve gyorsforgalmi utak egy körét. És tudjuk, hogy a Magyar Köztársaság településszerkezeti terve is meghatároz bizonyos távlati fejlesztési irányokat.
Éppen ezért sem tartom ezt szerencsésnek, hogy időről időre ez a törvény ezt a mellékletet tartalmazza, mert hiszen a képviselőtársaim olyan érzéssel indulnak neki módosító indítványt gyártani, hogy ha most nem sikerül, akkor talán soha nem lesz abban a térségben a közútból akár gyorsforgalmi út, akár autópályává fejleszthető út. Érdekes módon két olyan módosító javaslat kapcsán akarok szólni, amelyeket megyémbeli ellenzéki képviselőtársaim nyújtottak be. Arra a kompromisszumkeresésre szeretném őket felszólítani, ami egy mérlegelés következtében jön létre; vajon elegendő-e, ha tudjuk, hogy Miskolc és Kassa között távlatilag szükség van autópályára, de a mai forgalmi viszonyok között, ha azok a településelkerülő szakaszok megépülnek, amelyek Szikszótól Encsig még nincsenek megoldva, azzal már a térséget nagyon erőteljesen fejleszteni tudjuk, nagyon erőteljesen hatunk abba az irányba, hogy a települések forgalmi terhelése, közlekedési terhelése csökkenjen.
Egyébként pedig arra természetesen szükség van, hogy a távlati fejlesztési tervekben a nyomvonal biztosított legyen, és amikor eléri azt a forgalomnövekedést, akkor ott megépíthető legyen az autópálya vagy az első változatban az autóút. Én tehát azt gondolom, hogy a kormányzati tervekben, a távlati fejlesztési tervekben nagyon helyesen szerepel a Miskolc-Kassa, Miskolc-Tornyosnémeti közötti autópálya megépítése, de ebben a közlekedési periódusban minden bizonnyal az támogatható, és annak van realitása, hogy a településelkerülő szakaszokat mielőbb megépítse a különböző európai uniós forrásokból a kormányzat.
Ugyanez a gondom Hörcsik képviselőtársammal, aki a 37-es út kapcsán megszólalt. Megint csak a helyi viszonyok ismeretében természetesen szükséges volna, hogy azok a közlekedési állapotok mielőbb megszűnjenek. Örvendetes tényleg, hogy első körben a geszteji körforgalomig a négysávosítás meg fog történni, és remélem, ez folytatódik. Mert látszik a forgalmi terhelés alapján, hogy Szerencsig van még igazán olyan komoly forgalom, amely a négysávosítást is igényli. Azonban azt is fontosnak tartom a 37-es út szempontjából, hogy például a szerencsi átkelési szakasz vagy a sátoraljaújhelyi elkerülő szakasz előbbi rangsort kell hogy kapjon a különböző fejlesztésekben, nem beszélve például a Szerencs és a tarcali elágazás közötti szakaszról, ahol ráadásul egy vasúti kereszteződés is bonyolítja a helyzetünket.
Nos, azt gondolom, hogy itt is a realitásokból célszerű kiindulni. Örülök annak, hogy a 37-es szóba került, de belátható időn belül ezeknek a településelkerülő, illetve a településeket tehermentesítő elkerülő szakaszoknak van realitásuk.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer a nyomaték kedvéért szeretném elmondani azt az előbbi polémia kapcsán, ami az M30-as Miskolc-Kassa közötti autópályát érinti. Borzasztó fontos volna a két kormány szándékainak az összeegyeztetése. Az elmúlt években is többször történt üzenetváltás különböző politikai szinteken. Ez egy észak-déli összeköttetésnek nagyon fontos eleme, hiszen Krakkótól a Fekete-tengerig, és itt most már az M35-ösről, Románia, Erdélyen keresztüli eljutásról van szó. Ha ebben az érintett kormányzatok összefognának, és azokat az ütemeket, azokat a fejlesztési ütemeket egyeztetnék egymással, így talán elkerülnénk a helybéli vitákat is, valamint látnánk, hogy körülbelül kinek milyen szándéka van, mert tudjuk persze, hogy Szlovákiában Kassa fölött sem egészen ér el a lengyel határig még az autópálya.
Éppen ezért reményeink szerint talán bízhatunk benne, hogy komolyan veszik a Kassa-Tornyosnémetiig történő megépítést, ehhez pedig, és ebben én is csatlakozom Ódor képviselőtársamhoz, a kormányzatnak kellene mielőbb olyan egyeztetéseket lefolytatni, hogy ténylegesen egy teljes mértékben használható Kassa-Miskolc autópálya jöjjön létre.
Köszönöm szépen.
DR. TOMPA SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A környezetvédelmi bizottság az elmúlt heti ülésén megtárgyalta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt többségi véleménnyel általános vitára alkalmasnak találta. De mik azok a szempontok, amik miatt ez a többségi vélemény alakulhatott ki a bizottságunkban?
Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy úgy ítélte meg a kormánypárti többség - bár még néhány ellenzéki képviselőtársunk is egyetértett ezzel -, hogy a zöldkormányzás céljai visszatükröződni látszanak ebben a törvényjavaslatban, azzal együtt, hogy nem túl sok környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos kérdést érint az előttünk fekvő törvényjavaslat.
Mire gondolok? Mindenekelőtt úgy látjuk, hogy a fekete- és szürkegazdaság elleni küzdelem, ennek kifehérítése, az ellenőrzési hatékonyság növelése egybeesnek a zöldkormányzás gondolatával, hiszen a hulladékgazdálkodás, a környezetszennyezés, a különféle üzemanyagokkal kapcsolatos visszaélések mind-mind jelentős részt számítanak a feketegazdaságból, és ez bizony a környezetvédelemmel, a környezetünk tisztaságával kapcsolatos kérdéseket nagyon keményen érinti. Tehát a törvényjavaslat alapgondolatával a bizottság, azt gondolom, egyetértett.
Emellett szeretném elmondani, hogy a környezetvédelmi termékdíjjal, ezen belül a jövedéki adó módosításával, az energiaadó európai uniós összhangjának a megteremtésével külön foglalkozik a törvényjavaslat, amelyet a bizottság támogathatónak talált.
Szeretném megemlíteni, hogy a már több bizottságban is vitát kiváltó, úgynevezett kis adók ügye nálunk is terítékre került, hiszen a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járulék vagy a rehabilitációs hozzájárulás egy új adónemben, az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásban jelenik meg. Bizottságunkban is részben a szakképzési hozzájárulás kérdésköre váltott ki vitát, és megnyugtatónak találjuk, hogy hasonlóképpen az eddigi eljárásokhoz, a szakképző intézmények hozzájutnak ehhez a forráshoz, amelyre eddig is lehetőségük volt. De ugyanilyen fontosnak tartom, hogy az innovációs járulék többek között a környezetvédelem, a környezetvédelem terén folyó kutatások, innovációs fejlesztések tekintetében is hozzáférhető legyen, ez a szabályozás is remélhetőleg ennek megfelelően alakulhat.
Összességében tehát úgy ítélte meg a bizottság, hogy bár a többi területen minden bizonnyal - és ez itt, a parlamentben is megfogalmazódott - nagyon komoly vitát válthat ki majd az előttünk fekvő törvényjavaslat, a környezetvédelem, a természetvédelem, a zöldgondolat szempontjából mindenképpen üdvözlendő ez a módosítás. Csak hogy például egy kérdésre utaljak: a termékdíjak kapcsán például a hűtőgépek besorolása megváltozik. Ez egy komoly egyszerűsítést jelent. Komoly egyszerűsítés figyelhető meg egyébként a törvényjavaslat más adófajtáinak az elszámolása kapcsán is. Ez a gondolat is a bizottsági ülésen támogatásra talált.
Összességében tehát, ahogy a bevezetőben jeleztem, a bizottságunk 10 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett általános vitára ajánlja ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. TOMPA SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság megtárgyalta az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot, amely, mint ahogy az expozéból is hallhattuk, egy újrakodifikált áfatörvény.
Alapvetően a bizottság a saját szakterülete szempontjából igyekezett megítélni az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és az általánosságokon túlmenően, nevezetesen a jogharmonizációs törekvésekkel vagy az adócsalások visszaszorítása érdekében tett intézkedésekkel maga a környezetvédelmi bizottság is egyetért. Hiszen ha a jogharmonizációs törekvéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy a környezetvédelem területén is egy sor olyan jogszabályt, irányelvet vettünk át az elmúlt időszakban, amely részben egyszerűsíti a környezetvédelem működését, a környezetvédelem területén megvalósuló beruházásokat, a környezetvédelmi szolgáltatásokat, másrészt nyilván a szigorúbb szabályokkal, követelményekkel kapcsolatosan pedig van újratanulnivaló ezen a szakterületen. Az adócsalások tekintetében csak utalni szeretnék arra, hogy itt egy sor olyan, a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás, az illegális szemételhelyezés kapcsán felmerülő jelenség van, amely a környezetvédelem területén dolgozó szakembereket, politikusokat is egyaránt foglalkoztatja, tehát szükségesnek ítéljük meg ezeket a szigorításokat.
Hadd szóljak egy kérdéskörről, amelyet alaposabban megvizsgált a bizottság. Ez nevezetesen az áfamentességek köre. Ez az uniós irányelvekkel összhangban a környezetvédelem területén egy szigorítást tartalmaz, ha úgy tetszik, nehezíti a környezetvédelmi beruházásokkal - különös tekintettel a hulladék-, szennyvízelhelyezéssel - kapcsolatos áfa-visszaigénylés, -visszatérítés lehetőségét. Nos, bár ez a nagy induló uniós projektek kapcsán megnehezíti a beruházók, a fejlesztők pénzügyi helyzetét, ezzel együtt, mivel az irányelvekben ez a mentesség már nem szerepel, így tudomásul vette ezt a változtatást a bizottság.
Összefoglalva tehát azt tudom mondani, hogy a környezetvédelmi bizottság ülésén az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat vitája után 10 igen és 7 nem szavazattal általános vitára bocsátja azt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Katona Kálmán elnök úr hozzászólása indított a felszólalásra. Részben államtitkár úr reflektált az ön által feszegetett környezetvédelmi gondokra. Szeretném elmondani, hogy a környezet és energia operatív program maga 49 milliárdnyi fejlesztési lehetőséget tartalmaz, és régiónként is 5-10 milliárdnyi környezetvédelmi fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzzel számolhatnak az egyes régiók.
Lehet azon vitatkozni, hogy vajon ha címzetten oldunk meg egy feladatot vagy pályázat keretében - én azt gondolom, az a lényeg, hogy a probléma megoldható legyen, és ez vonatkozik a miskolci vízellátás helyzetére is, amely tekintetében köszönöm elnök úr szolidaritását a városunk nevében is.
Azonban szeretném megemlíteni, hogy aggódott a kisebb mértékű légszennyezésből befolyó bírságok miatt. Érdemes végiggondolni, hogy ezen a területen az ipari üzemek rendkívül komoly fejlesztéseket hajtottak végre, talán ezért is csökkenhetnek ezek a bírságok.
Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Államtitkár Urak! A mai vitában is többen szóba hozták a környezetvédelem ügyét, a környezetvédelmi fejezeteket érintő megállapításaikat. Azonban igazán markáns kritika az ellenzék oldaláról sem fogalmazódott meg. Nem is fogalmazódhatott meg, hiszen ha megnézzük az idei költségvetés számait, 317 milliárd forint jut környezetvédelemre, míg az előttünk lévő tervezetben 418 milliárd forint szerepel összesen. Ez tehát egy százmilliárdos növekedést jelent a környezetvédelem fejezetei kapcsán, ami azt jelenti, hogy elindultunk a zöldköltségvetés tervezése irányába. Ez a szemlélet érvényesül ennek a munkának a nyomán, mint ahogy erre már Oláh Lajos képviselőtársam is utalt.
De mondhatjuk ezt, hogy a fenntartható fejlődés elgondolását is magában foglalja ez a költségvetés-tervezet, éppen ezért sem váltott ki a környezetvédelem terén olyan nagyon nagy vitát a költségvetési törvény tervezete, és ezt örömmel üdvözöljük.
(13.50)
Megemlítem, hogy a környezetvédelmen belül a természetvédelmi értékek megőrzésére is komolyabb források állnak rendelkezésre az előző évekhez képest, ezen belül - különösen a nemzeti parkok területén - létszámbővítésre is lehetőséget kap a tárca. De a fejezeti kezelésű előirányzatok is nőnek, többek között a Vásárhelyi-tervre fordítható összeg, vagy akár a vízkár-elhárítási művekre fordított összeg is nőni fog az elkövetkezendő évben.
Zárásként hadd említsem meg, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlása kapcsán a parlagfű-mentesítésre való állampolgári felajánlás lehetősége is benne van a törvényjavaslatban. Ezért is kérem, hogy támogassák a 2008. évi költségvetést.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
TOMPA SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A közlekedés biztonsága és a környezetünk biztonsága párban járó fogalmak. Ezzel együtt azt gondoljuk, hogy a környezetvédelmi kérdések tekintetében nemigen kerül reflektorfénybe ez a törvényjavaslat, amelyet tárgyal a parlament, hiszen van ugyan néhány környezetvédelmi vonatkozása, mégis inkább, mint ahogy az államtitkár úr expozéjában elhangzott, majd a bizottsági véleményekben is, inkább a közlekedésbiztonságot érintő fejezetek, az ott kilátásba helyezett módosítások váltottak ki vitát, és váltanak ki a társadalomban, az állampolgárokban is nagyobb vitát, fogalmazódnak meg javaslatok.
A környezetvédelmi bizottság ülésén a kormánypárti többség általános vitára javasolja ezt a törvényjavaslatot, azzal együtt, hogy néhány olyan, a környezetvédelmet is érintő kitétele van, amelyet üdvözölni tudunk, illetve van olyan, amelynek a szigorításában partnerek lennénk módosító indítványok formájában. Az egyik ilyen, amely a közúti közlekedésről szóló törvényben fogalmazódott meg, az új utak, illetve utak fejlesztése kapcsán a forgalomcsillapító zónák elhelyezésének az újraszabályozása. Ezt mindenképpen támogatja a bizottság, hogy ez a kérdéskör ilyen módon megfogalmazásra került, hiszen nagyon sok településen gondot okoz a megnövekedett személygépkocsi-, illetve teherautó-forgalom, és ennek közlekedésbiztonsági megoldására a forgalomcsillapítás bevált eszköznek fogadható el.
Ugyanakkor a másik olyan probléma, amelyben szeretnénk majd pontosítani az általános vita során a bizottságunkban, a légi személyszállításhoz és légi árufuvarozáshoz kapcsolódóan a 24. §-ban az illetékes környezetvédelmi hatóságok szerepének újragondolását fogalmazza meg a törvényjavaslat.
(15.00)
Mi azt gondoljuk, hogy ezt a szerepet mindenképpen szükséges újrafogalmazni. Az elmúlt évek tapasztalatai, akár csak Ferihegyre és környezetére gondolunk, ezt indokolják.
Harmadikként szeretném megemlíteni, hogy a környezetvédelmi bizottság ülésén is, de azt gondolom, mindazokon a helyeken is, ahol nemzeti parkok működnek, vagy védett erdők találhatók, nagyon sok jogos lakossági, természetvédői, környezetvédői panasz érkezik a segédmotoros kerékpárok, illetve a quadok közlekedésére, hogy más szót ne használjak, amikor ezek a közlekedési eszközök, ráadásul nagyon sokszor beazonosíthatatlanul, felverik az erdők csendjét, károsítják természeti értékeinket. Üdvözöljük, hogy megpróbálja ez a törvényjavaslat közlekedésrendészeti szempontból rendezni a kérdést, azaz a segédmotoros kerékpárok, illetve a quadok nyilvántartásba vételével számol. Szeretnénk, ha ez nagyon világosan és nagyon egyértelműen megoldhatóvá válna, és talán ez a háború, amit a nemzeti parkok vívnak éppen a mi megbízásunkból a természeti értékek védelme érdekében, megnyugtatóan rendeződhetne.
Nos, összességében, ahogy jeleztem, a környezetvédelmi bizottság ülésén az előttünk lévő egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm figyelmüket.
DR. TOMPA SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Köszönöm szépen. A környezetvédelmi bizottság április 1-jén tárgyalta az előterjesztést, és öt olyan észrevételt szeretnék a többségi vélemény megfogalmazása keretében önök elé tárni, amelyeket megfontolásra javaslunk.
Mindenekelőtt megállapítottuk, megfogalmaztuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat és korábbi, már élő törvények fogalomhasználata nem mindig egyezik meg, szükség van a további és akár módosító javaslatok formájában is ezek összehangolására. Utalok itt akár a természetvédelemről, a vízgazdálkodásról, hulladékgazdálkodásról szóló törvények fogalmi használatára, illetve az itt, ebben a törvényben használt fogalmakra.
A környezetvédelmi bizottság üdvözölte, hogy a törvényjavaslatban 11 darab országos övezet kerül meghatározásra, és ezek között 6 új övezet fogalma is bevezetésre kerül, köztük nem egy olyan, amely a környezetvédelemmel, a környezettudatos gazdálkodással, gondolkodással kapcsolatos. Ilyeneknek tekintjük a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, az országos jelentőségű tájképvédelmi területek övezetét, de ilyennek tekintjük az ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek kijelölését is. Fontosnak tartjuk, hogy ezek megjelenése és ezek értelmezése az elkövetkezendő vitákban pontosan meghatározásra kerüljenek.
Ugyancsak fontosnak tartjuk harmadikként a bizottságban, hogy a közlekedéspolitika, a közlekedéspolitikai koncepciók, ha finoman akarok fogalmazni, folyamatos változása következtében nem mindig van szinkronban az előttünk fekvő törvényjavaslat és az egyes szaktárcák elképzeléscsomagja. Vonatkozik ez a vasúti, közúti, de légi közlekedési koncepciók kiforratlanságára is és ennek a törvényjavaslatnak a megfogalmazásaira is.
(11.40)
Fontosnak tartjuk tehát, hogy egyrészt a közlekedés, de a logisztika területén is egy finomhangolás a törvényjavaslat vitája során megtörténjen, illetve ebben intenzív szerepet vállaljanak az illetékes tárcák.
Negyedszerre: szeretném megjegyezni, hogy a környezetvédelmi bizottság fontosnak tartotta az energiagazdálkodással, az energiakoncepcióval való összehangolását az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, hiszen már az előbb az övezetek kapcsán is utaltam rá, nem világos pontosan a törvényjavaslatból, hogy az energiafelhasználás, az energiaigények kielégítése terén milyen irányt fogalmaz meg a törvényjavaslat, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználására, illetve az ezekkel való tervezésre.
Ötödszörre: szeretnénk jelezni a bizottság részéről is azt az aggályunkat, miszerint - itt már ez elhangzott a bizottsági véleményekben - viszonylag későn jutottunk a teljes anyaghoz, későn került fel a parlament internetes oldalára. Éppen ezért mi azt javasoljuk, hogy egy hosszabb időkeretben, de úgy is mondhatnánk, hogy nagyobb áttekintéssel, több háttértárgyalással tudjunk megismerkedni az előttünk fekvő törvényjavaslattal, és a megfogalmazódó módosító javaslatok kiérlelésére, a szaktárca szakembereivel való egyeztetésre kellő idő maradjon. Így, ha mindezeket is figyelembe vesszük, és elfogadja a tárca ezt a tárgyalási ütemtervet, akkor lehetőség van azoknak a már előbb említett hiányosságoknak a megszüntetésére, akár a megújuló energia vagy akár a közlekedéslogisztikai programok tekintetében az összehangolás megteremtésére is.
Végezetül szeretném elmondani, elhangzott, hogy a jogalkotási törvénynek megfelelően a megyei önkormányzatokkal, a fővárosi és az önkormányzati érdek-képviseleti szervezetekkel az egyeztetés megtörtént, és megtárgyalta az Országos Területfejlesztési Tanács. Azt azonban látni kell az előterjesztőnek is, hogy a politikusok, az Országgyűlés egyes bizottságai is politikusi szemmel, adott esetben egy-egy térségben megfogalmazódó törekvéseken keresztül értékelik ezt a törvényjavaslatot. Ezért is tartjuk fontosnak már az előbb említett kicsit lassúbb, részletesebb tárgyalását, akár az általános vita hosszabb ideig való megtartását.
Zárásként szeretném elmondani, hogy a környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslatot 9 igen és 1 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
DR. TOMPA SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán mindenekelőtt azt szeretném megállapítani a szocialista képviselők nevében, hogy ez a környezetvédelemhez nagyon jól kapcsolódó javaslat, hiszen a távhőről, a távhőszolgáltatásról ma is tudjuk, hogy a leginkább környezetkímélő az ismert fűtési módok közül, hiszen a legkevesebb károsanyag-kibocsátással jár. Másodikként azt is szeretném hozzátenni, hogy egy jól megépített távhőrendszer ráadásul energiatakarékos is.
(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
Ezt a célkitűzést fogalmazza meg ez a törvényjavaslat, és abban van egyetértés a kisebbségi véleményekkel, illetve a környezetvédelmi bizottság részéről az elnök úr megállapításaival, hogy a törvényjavaslat módosító indítványokkal javításra szorul.
Ezzel együtt mi úgy látjuk, hogy a javaslat kapcsán a helyzetelemzésben a parlamentben helyet foglaló pártok, valamint a bizottsági üléseken megszólaló szakmai szervezetek egyetértenek: a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakókkal, a tulajdonosokkal, a távhőszolgáltatást igénybe vevőkkel valamit kezdeni kell. Körülbelül idáig tart az egyetértés.
Azt mindannyian elismerjük, elismerik, hogy ők, mármint a távhőszolgáltatást igénybe vevők ezt egy kényszerszolgáltatásként élik meg. Mindannyian ismerjük azt a helyzetet, hogy a társasházak, lakásszövetkezetek közös döntéseire volna szükség, és ez bizony eléggé nehezen megy. Mindannyian ismerjük azt is, hogy ezek az épületek rendre korábbi hőtechnikai szabványok szerint épültek, mára korszerűsítésük szükséges, a fűtési rendszerüket szabályozhatóvá kell tenni, és a mérhetőséget, mármint a felhasznált hőmennyiség mérését is meg kell oldani, valamint - és ez is ismert, hiszen 2001 óta folyik az úgynevezett panelprogram - szigetelni szükséges a homlokzatokat, valamint a nyílászárókat korszerűbbre kell lecserélni. Azt gondolom, mindezekben egyetértés van a parlamenti pártok és a szakértő közönség között. Idáig el is jutottunk minden szakmai egyeztetésen, s a bizottsági üléseken is. Az is vitán felül áll, hogy mindaddig, amíg ezek a kényszerszolgáltatásban lévő lakók valódi fogyasztókká nem válnak, valamilyen szociális támogatást kell számukra nyújtani.
Nos, a teendőkben nagyjából egyetértés van, a megoldáskeresésben, a megoldásokban már különböző utakon járnak az egyes politikai erők, az egyes frakciók. A környezetvédelmi bizottság ülésén is ez derült ki, hogy a helyzet megítélésében nagy az azonosság, a probléma megoldására azonban különböző javaslatokat fogalmaznak meg a különböző erők.
A T/6308. számú törvényjavaslat a kormány és a mögötte álló MSZP-frakció álláspontját tartalmazza, s a szocialista képviselők a környezetvédelmi bizottság ülésén 9 szavazattal támogatták is, hogy általános vitára kerüljön, azzal a megfogalmazással, amely elnök úr részéről is elhangzott, miszerint módosító indítványokra, azok benyújtására szükség lesz, és ebben a kormány szakértőivel, szakembereivel együtt kívánunk működni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, mindannyian tisztában vagyunk azzal, önök is ott mind a heten az ellenzéki padsorokban, hogy ez egy olyan költségvetés, amelyben kényszerek, korlátozások szerepelnek. Azon még hosszú ideig vitatkozhatunk, pontosan hogyan alakult ki a helyzet, de előrébb nem leszünk, és eközben a világ halad előre. Megoldásokat, javaslatokat, kezdeményezéseket kell tennünk arra, hogy a magyar költségvetést, a magyar forintot, a magyar gazdaságot megvédjük.
Általában azt szoktuk meg, hogy a költségvetésbe a lehetőségeket szerkesztjük bele, a képviselőtársak, a különböző frakciók megpróbálják elérni azt, hogy az előző évekhez képest fejlődés, fejlesztések legyenek. Most azonban más a helyzet. Előbb azokat a pozíciókat kell megvédenünk, ahová eljutottunk, ahonnan visszább juthatunk a nemzetközi pénzügyi válság hatására, ami miatt veszélyben van a gazdaságunk is. Azaz előbb védekeznünk kell, meg kell védenünk a pozíciókat, és innen lehet majd egy fejlesztési programot közösen elindítani, hiszen önök közül is többen utaltak arra, hogy együtt kell gondolkodnunk, össze kell dugni a fejünket, és meg kell nézni, hogy hogyan tovább. Én is azt gondolom, hogy legyünk túl a nehezén, alkossuk meg a költségvetést, de közben kezdjük el a gondolkodást, a tervezést arról, hogy hogyan tovább, mi legyen a gazdasággal.
A környezetvédelmi bizottság tagjaként hadd szóljak elsősorban erről a területről, amely a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakterületeit is érinti. De majd utalok rá, hogy nemcsak az ehhez a minisztériumhoz tartozó fejezetekben találhatók ilyen témák. Úgy ítélem meg, hogy ennek a szakterületnek a védelmét, azokat a pozíciókat, amelyeket a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az energiagazdálkodás megszerzett, a beterjesztett törvényjavaslat jól formálja meg, és a pozíciói alapvetően nem romlottak.
Nézzünk meg két olyan dolgot, amelyek mindenképpen fontosak ennek a szakterületnek is. Az egyik: megvédjük az életképes és tisztességes hazai vállalkozásokat, hiszen átcsoportosítunk munkahelymegőrzéshez, segítjük a piachoz és hitelhez jutásukat. Ez bizony sok-sok, a környezetvédelem területén működő vállalkozás számára is levegőt, életképességet jelenthet. A másik: megvédjük az uniós fejlesztések soha vissza nem térő lehetőségét. Ezzel munkahelyeket őrzünk meg, fejlesztéseket segítünk, építőipari kapacitásokat bővítünk. A szakterület, a környezetvédelmi és energiaügyi operatív program - amit minden bizonnyal már nagyon sokan megtanultak az elmúlt időszakban - már eddig is nagyon sok vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági projektet fogadott be, és a kormánynak az a szándéka, hogy felgyorsítsa a szerződéskötéseket, a fejlesztések elindítását.
Nagyon egyoldalúan kezelnénk a környezetvédelmet és tárgyalnánk róla, ha csak a szaktárca oszlopait elemeznénk. Ajánlom figyelmükbe például az energiaügyet, az energiatakarékossági programokat. Ez nem tárcaprogram, hanem egy szemlélet, amely megjelenik a költségvetésben. Hadd érzékeltessem ezt néhány olyan adattal, amellyel minden bizonnyal találkoztak már, de ha nem, akkor lapozzanak fel újabb fejezeteket. Az Önkormányzati Minisztérium fejezetei között például található egy 9 milliárdos csomag, amely az úgynevezett iparosított technológiájú épületek felújítását - magyar nevén a panelprogram folytatását - és ezen belül a fűtés-korszerűsítés támogatását célozza meg. Ez az előző évekével megegyező és az elkövetkező években is hasonló nagyságrendű összeget jelent, és nagyon komoly környezetvédelmi - majd utalok rá - vonatkozásai vannak.
Egy másik tárca fejezetszámai között lapozva a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnál is az elkövetkezendő évekre 2-2,5 milliárd forint lakossági energiamegtakarítási forrásokat találunk. Ez lakások hőszigetelésére, nyílászárók cseréjére, fűtés-korszerűsítésre, megújuló energiák hasznosítására szolgáló pályázati forrás. Azt kell mondjam - s ebben minden bizonnyal az ellenzéki oldalon ülők is egyetértenek -, hogy sikeres mind a két pályázati forma, hiszen a kormány szándékai találkoztak a lakosság terveivel. Abban nincs vita közöttünk, hogy a világ egyik fő stratégiai kérdése az energiához való hozzáférés, az energiával való gazdálkodás, a megtakarítás ösztönzése, azaz a Föld véges energiakészleteinek és az emberiség energiaigényének az összehangolása. Ez a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek egyik legfontosabb feladata a mai világban. Ezt a szemléletet - mint ahogy utaltam rá - nyomon követhetjük a költségvetésben, s emiatt is mondom, hogy támogassák a költségvetés elfogadását, hiszen olyan, az egész gazdaságot, az egész lakossági energiaszektort is behálózó fejlesztésekről beszélhetünk, ami mindenki számára egyfajta biztonságot és védelmet nyújt a folyamatosan változó energiaárakkal szemben.
(15.40)
Hadd említsem meg, és ezek napi hírek is, amire utaltam, hogy többek között az Önkormányzati Minisztérium nagyon komoly fűtés-korszerűsítési, illetve panelfelújítási programot tervez az elkövetkezendő években is, hogy Magyarországon több mint 800 ezer panellakás található, 2 millió ember lakik ilyen épületekben. A kormány - az előző kormány által elkezdett programot folytatva - 2001 óta majdnem 200 ezer ilyen lakást újított meg 35 milliárd forintos támogatással. Ez durván a lakások 20 százalékát jelenti. Tehát van még mit tenni ezen a területen, és ezért is ajánlottam figyelmükbe azokat a számokat, amelyek nem szorosan a környezetvédelemhez tartoznak, de mint szemlélet, mint szakmagazda, azt hiszem, mindenképpen ideidézendő sor volt.
Nos, ezek alapján javaslom önöknek, hogy még egyszer fontolják meg az eddig elmondottakat, és legyenek szívesek támogatni a költségvetés jövő évi tervezetét.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Mint a számokból, amelyeket ön is idézett, látszik: Miskolcon nagyon népszerű a panelprogram. Ezt érzékelve a miskolci önkormányzat az erre az évre tervezett 750 milliós önkormányzati keretet megemelte 1 milliárd forintra.
Három oka is van annak, ami miatt ilyen népszerű a miskolciak körében ez a felújítási program. Mindenekelőtt jelentős, akár esetenként több mint 50 százalékos energiamegtakarítás is elérhető, és ez a fűtésszámlákban jelentkezik. Másodszor: megszépülnek, megújulnak a lakótelepek. Harmadszor: a beruházásokat, felújításokat miskolci cégek, miskolci emberek végzik.
Ezért is kérdezem miniszter urat, hogy mikorra várható a pályázataink további elbírálása, illetve mikorra várható az idei panelpályázatok kiírása. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.