Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Elég pontosan és részletesen összefoglalta azt az eseménysort, ami Magyarországgal kapcsolatban Négy Mancs-ügyben történt, én néhány dologgal kiegészíteném, hogy pontosan lássák önök, hogy hogyan is indult ez az egész.

Az első kampány 2006-ban indult a Négy Mancs által, és köztudottan a liba- és kacsatömés betiltása érdekében. Tették ezt annak ellenére, hogy Magyarország és még több európai ország európai uniós normák szerint végzi ezt a tevékenységet, tehát semmiféle tilalom nincs ebben az ügyben. Nyilván vannak olyan kódexek - amelyek közt egyébként jellemzően a magyar a legszigorúbb -, hogy ezt hogyan kell végezni. Az állatok kényszer-takarmányozása nem csak ennél a két állatfajnál van jelen; nagyon sok ilyennel találkozhatunk, és nekünk is nagyon furcsa volt, amikor pont ezt a magyar liba- és kacsaállományt pécézték ki maguknak. Nyilvánvalóan emögött lehet más szándék is, ahogy képviselő úr is jelezte.

Mi megpróbáltunk az egyeztetések során - hiszen azonnal elkezdtünk tárgyalni, mivel azt gondoljuk, hogy ez a kötelességünk - egy olyan megállapodást előkészíteni, ahol végül is a végső fogyasztó döntheti el, miután tisztában van azzal, hogy milyen tartástechnológiából származó állati terméket vásárol, hogy akkor ő eldönthesse mindenféle befolyás nélkül, hogy akar-e ilyet vásárolni vagy sem. Ezért egyeztünk meg még a rendelet szövegében is a magyarországi képviselőkkel, hogy milyen jelölési módot kell alkalmaznunk, amit egyébként az összes magyar baromfitartó a terméktanáccsal együtt tudomásul vett.

Ezek után néhány napra ez az ominózus feketelista le is került legalábbis a magyarországi honlapról, és nagyon meglepődtünk részben azon, hogy a tárgyalásokat végigvezető magyarországi vezetőjük lemondott, részben azon, hogy újra visszakerültünk a honlapra, mondván, hogy ez a rendelet nem elég jó, mert ezt meg kell nekünk jeleníteni a különböző országok nyelvén is. Nyilván mi erre is készek vagyunk, csak azt látjuk, hogy ez már a "ha van sapka, ha nincs sapka" esete. Tehát én úgy gondolom, nem nagyon tudunk olyat tenni, amivel csak simán tárgyalásos és diplomáciai úton ez a kérdés rendezhető.

Én azt gondolom, hogy jogi lépéseket ebben az esetben elsősorban azoknak a cégeknek kell és fognak is tenni információim szerint, akiket nagyon komoly anyagi hátrány ért, hiszen olyan komoly piaci károkat szenvedtek, amiről azt gondolom, hogy megengedhetetlen, és nem beszélve arról a rengeteg foglalkoztatottról, akik az alapanyag-előállítástól egészen a végtermékig érintve vannak ebben a történetben.

(8.20)

Attól tartunk, hogy ha bizonyos körök ilyen kísérletei sikeresek lesznek, akkor nem fogjuk megúszni más jellegű támadások kapcsán sem. A legordítóbb a dologban, hogy amikor nagy nehezen elmagyaráztuk a képviselőnek - aki azt mondta, hogy ők a hungarikumot nem támadják, amiről egyébként elfogadtunk egy országgyűlési határozatot, nagyon helyesen, és törvényt is fogunk készíteni, hiszen erre kaptunk felhatalmazást -, azt mondta, ők igazából csak a gépi típusú kényszertömést támadják, a hagyományos, régi klasszikus módszert nem. Megpróbáltam elmagyarázni a hölgynek - mivel én láttam néhányszor családi háznál, hogy hogyan történik a kézzel való tömés -, hogy a jelenlegi technológia az állatok szempontjából sokkal biztonságosabb, mert azt tudni kell, hogy minden nyolcadik-tizedik állat nem nagyon viselte el a kézitöméses technológiát, nagyon függött attól, hogy aki ezt csinálja, az mennyire jól ismeri ezt a módszert. Minden faluban volt néhány idős hölgy, aki ki tudta szedni a légcsőből az oda került kukoricát, ami ennél a technológiánál abszolút nem jellemző. Gyerekként persze örültünk annak, amikor tudtuk, hogy este megint kacsa- vagy libavacsora lesz, mert a szegény állat ezt nem mindig bírta ki. Ezért nem értettük, hogy abszolút laikusok hogyan próbálnak egy olyan technológiával szembemenni, amelynél ilyen elképzelhetetlen, és amelyik sokkal kíméletesebb megoldást alkalmaz, mint a magyarországi hagyományos, régi klasszikus módszerek. Látszott rajta, hogy nem erről van szó, hanem teljesen más dolgokról.

Azt tudom mondani képviselő úrnak és a nyilvánosságnak is, hogy minden rendelkezésünkre álló jogi eszközt meg fogunk próbálni - természetesen diplomáciai eszközt is -, és személyesen is tárgyaltunk különböző áruházláncokkal, hogy ne üljenek már fel ennek a dolognak, hanem jöjjenek el és személyesen győződjenek meg arról, hogy akiket most kilistáztak, vagy kilistáznának, azoknál szó sincs semmiféle állatkínzásról és egy teljesen normális, Európában is elfogadott technológiával végzik ezt a tevékenységet. Remélem, hogy ez a kezdeményezésünk sikeres lesz, és januártól az a sor is újra indulhat, amit emiatt bezártak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)