Készült: 2024.03.28.20:46:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

280. ülésnap (2013.05.22.), 250. felszólalás
Felszólaló Kontrát Károly (Fidesz)
Beosztás Belügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 11:06


Felszólalások:  Előző  250  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat tartalmazza egyrészről az egyes migrációs, illetve menekültügyi tárgyú törvények módosítását, másrészről pedig a szabálysértési jogterülettel összefüggő törvények módosítási javaslatait.

Miért van szükség az önök előtt fekvő javaslatra? Először is azért, mert jelentős mértékben megnőtt az illegális migránsok száma, és a menekültek által elkövetett jogsértések száma is emelkedett. Magyarország természetesen ezután is eleget tesz a humanitárius és emberiességi szempontoknak, de szükséges a nemzeti érdekeket előtérbe helyeznünk. Másodszor pedig azért, mert a szabálysértési jog területén - mint arra már utaltunk a korábbi törvények vitájában - közérdek, hogy jó és pontos szabályozás alakuljon ki, ehhez pedig az szükséges, hogy ezen a fontos területen a gyakorlati tapasztalatok a joganyagba is bekerüljenek.

A közös európai menekültügyi rendszer megteremtése érdekében, valamint Magyarország nemzeti érdekeire is tekintettel szükséges a hazai migrációs és menedékjogi szabályozást módosítani. A jelen törvényjavaslat az Európai Unió által nemrégiben elfogadott kvalifikációs irányelvnek megfelelő törvénymódosításokat vezeti át a magyar jogrendbe. Az irányelv átültetésének határideje 2013. december 21-én jár le. A magyar menekültügyi jogszabályok nagy része jelenleg is megfelel az irányelv rendelkezéseinek, így a javasolt módosítások elsősorban pontosító jellegűek.

A bevezetni kívánt módosítások főképp a menekültek befogadásának anyagi feltételeire és különösen a menedékkérők őrizetével kapcsolatos szabályainak korszerűbbé tételére koncentrálnak, és Magyarország teherbíró képességéhez is igazodnak.

A menedéket kérő külföldiek jelentős része illegálisan érkezik Magyarországra. Sokan közülük abban érdekeltek, hogy a hatósági eljárásokat kikerülve mielőbb továbbutazhassanak Nyugat-Európába, valódi úti céljuk felé. A jelenlegi jogszabályi környezetben a menedékkérelem előterjesztése lehetőséget biztosít számukra, hogy akadálytalanul elhagyják az országot, mivel jelenleg csak olyan lehetősége van a hatóságnak, hogy nyitott befogadó intézményben helyezze el az illegális menekültet. Az új szabályozás viszont lehetővé teszi azt, hogy ha az eltűnésük veszélye fennáll, akár őrizetbe vétellel is biztosítani lehessen a hatósági eljárások sikeres befejezését.

A jelen törvénymódosítás egyik leglényegesebb eleme a menekültügyi őrizet intézményének meghonosítása. Az új jogintézmény bevezetésével egyidejűleg a javaslat az őrizet elrendelését és végrehajtását övező garanciális elemek törvénybe iktatásáról is gondoskodik.

A törvényjavaslat új rendszert alkot, alternatív megoldásokat tesz alkalmazhatóvá úgy, hogy az őrizet elrendelése egyfajta ultima ratio legyen. A tervezet nevesíti a rendelkezésre állást biztosító intézkedéseket. Ilyenek a menekültügyi óvadék, kötelező magatartási szabályok előírása mellett meghatározott helyen kijelölt tartózkodás elrendelése és a menekültügyi hatóság előtti rendszeres jelentési kötelezettség. Bízunk benne, hogy az új jogintézmény a gyakorlatban hozzájárul a menedékjogokkal való visszaélések számának jelentős csökkentéséhez.

Az Európai Bizottság korábban a menekültek befogadásának anyagi feltételeinek korlátozásával összefüggésben is megfogalmazott hiányosságokat, amelyeket a jelen törvényjavaslat megfelelően orvosol. Az elismert menekültek és oltalmazottak jelenleg anyagi jogon részesülnek rászorultságuk esetén különféle támogatásokban az elismeréstől számított négy évig. (Dr. Apáti István: Alanyi jogon.)

Az új szabályozás alapján az integrációs szerződés megkötése segítheti a külföldit a társadalmi beilleszkedésben, amelynek keretében ezentúl a menekültként való elismeréstől számított két évig részesülhet támogatásban. Az új szabályozás közelíti a támogatási rendszert a hasonló helyzetben levő magyar állampolgárok részére biztosított szociális támogatásokhoz.

(18.00)

Az integrációs szerződés kötelezettségeket és egyéni elérendő célokat fogalmaz meg számukra a sikeres integráció érdekében, ha ezeket nem teljesítik, elesnek az állami segítségtől. A célunk ezzel az, hogy a külföldieket ösztönözzük a hatóságokkal történő hatékony együttműködésre.

Az Európai Unió 2011. december 13-án elfogadta az úgynevezett összevont engedély irányelvet, amelynek célja, hogy egyetlen közigazgatási rendelkezés keretében legyen kiadható a magyarországi tartózkodáshoz, illetve a belföldön történő munkavállaláshoz szükséges hatósági engedély. Ennek az az oka, hogy a kedvező nemzetközi tapasztalatok tükrében hazánkban is indokolt a külföldi munkaerőt foglalkoztatni kívánó munkáltatókat segíteni. Ez a megoldás a külföldiek munkavállalása jogszerűségének ellenőrzését is jelentős mértékben megkönnyíti.

Az Európai Bizottság 2013. február 21-én küldött hivatalos felszólításával a vízumjogorvoslat hazai rendszerével kapcsolatban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelynek a megszüntetéséhez szükséges korrekciókat az önök előtt fekvő törvényjavaslat teljesíti. Amint az a fentiek alapján is jól látható, a tisztelt Ház előtt fekvő javaslat a magyar nemzeti érdekeket szolgálja, és igazodik Magyarország teherbíró képességéhez. Egyben biztosítja a magyar migrációs joganyag koherenciáját, és növeli a jogbiztonságot.

Tisztelt Országgyűlés! Áttérek a szabálysértési törvény módosításának ismertetésére. A szabálysértési törvény módosításának célja a törvény hatálybalépése óta felhalmozódott gyakorlati tapasztalatok jogalkotásba történő átültetése, mert a helyes és pontos szabályozás megteremtése közérdek. A javaslat ennek keretében tartalmaz enyhítő, az eljárást könnyítő, valamint szigorító rendelkezéseket. Enyhítő szabály például a fiatalkorúakkal szemben kiszabható pénzbírság és helyszíni bírság legmagasabb összegének csökkentése a felnőttkorúakkal szemben kiszabható bírságéhoz képest. A legmagasabb összeg 150 ezer forintról 100 ezerre csökken ott, ahol a szabálysértési elzárás is kiszabható, a további szabálysértési tényállásoknál 100 ezer forintról 50 ezer forintra csökken. A helyszíni bírság legmagasabb kiszabható összege fiatalkorúak esetén 50 ezer forintról 25 ezer forintra csökken.

Rögzíti továbbá a javaslat azt is, hogy a helyszíni bírságot nem lehet kiszabni a fiatalkorúval szemben akkor, ha törvényes képviselője nincs jelen. Az is enyhítő jellegű szabály, hogy a javaslat lehetővé teszi azt a rendőrségi szolgálati szabályzatban meglevő lehetőséget, annak alkalmazását, hogy a rendőr szóban figyelmeztesse azt, aki olyan csekély súlyú szabálysértést követ el, ami miatt a helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen. Rögzíti továbbá a törvényjavaslat, hogy az előterjesztett kifogás alapján indult bírósági eljárásban súlyosítási tilalom érvényesül.

Költségkímélés szempontjából, valamint ideiglenesen vagy állandóan mozgásképtelen személyek tanúvallomásának beszerzése érdekében megteremti a javaslat annak lehetőségét, hogy a tanú a vallomását írásban tegye meg.

Az Alkotmánybíróság határozatai rámutattak, hogy a szabálysértési jogszabály nem tartalmazza azt a büntetőeljárásban ismert gyakorlatot, hogy helye lehet a befizetett pénz- és helyszíni bírság visszafizetésének, illetve az elzárás és a közérdekű munka kiszabása miatti kártalanításnak. A javaslat megteremti a kártalanítás jogintézményét a szabálysértési eljárásban az elzárás, illetve a közérdekű munka vonatkozásában, valamint a befizetett bírság visszafizetésének lehetőségét. A normaszöveg biztosítja továbbá, hogy a 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint a fogyatékos személyről gondoskodó személy is megválthatja a kiszabott bírságot közérdekű munkával. A módosítás rögzíti azt is, hogy a közérdekű munkánál is be kell számítani az eljárás során elrendelt, személyi szabadságot korlátozó intézkedéseket.

Az elzárásra való átváltoztatás iránt indult bírósági ügyekben a bíróság csak az elkövető kérelme alapján tart tárgyalást, amelyről a terheltet az átváltoztatásra vonatkozó szabályok ismertetésével értesíti. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy ösztönözze a bírságok önkéntes megfizetését, valamint csökkentse a tárgyalásra kerülő ügyek számát, s ennek eredményeképpen a bíróságok leterheltségét.

A törvény az elzárással is büntethető szabálysértések esetében ma is lehetőséget ad a bíróságok számára a szabálysértési ügyek áthelyezésére, a jelen javaslat viszont minden szabálysértési ügyben megengedné, hogy a törvényszék elnöke az ügyek gyorsítása érdekében az illetékes helyett másik járásbíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására.

A jogkövető magatartás elősegítése és a büntetések végrehajtása érdekében a következő módosításokat tartalmazza még a javaslat: a közveszély helyszínén, meghatározott közlekedési szabályok megszegése esetén szigorúbb szankciók kilátásba helyezésére kerüljön sor. Amennyiben a kiskorú gondozója nem gondoskodik arról, hogy a kiskorú mint tanú megjelenjen a meghallgatáson, rendbírsággal legyen sújtható a gondozó. Ha az elkövető az elzárás végrehajtása érdekében a megjelölt időpontban nem jelent meg a büntetés-végrehajtási intézetben, a hatóság elrendelhesse az elkövető körözését, az elfogása és az intézetbe történő előállítása céljából. Azokban az esetekben, amikor a kiszabott pénzbírság meg nem fizetése esetén nincs lehetőség annak közérdekű munkával történő ledolgozására, sem pedig elzárásra átváltoztatásra, a bírság adók módjára történő behajtására legyen lehetőség.

A javaslat szankcionálná az alaptalan segélyhívásokat és ezzel a valódi segélykérések bejelentését megakadályozó magatartást, mivel az veszélyezteti a veszélyhelyzetben levők telefonhívásának fogadását, a veszélyhelyzetben levő személyek mentésének megkezdését. A törvényjavaslat bevezeti a katasztrófavédelemmel kapcsolatban elkövetett gazdasági, anyagi szolgáltatási kötelezettség megsértése tényállást. A javaslat ismételten szabályozza a vasúti szabálysértést, amely többek között a vasútállomásokon az utasok közlekedését, a vasúti szerelvényeken való utazást szabályozza.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  250  Következő    Ülésnap adatai