Készült: 2024.03.29.06:04:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

324. ülésnap (2013.11.13.), 96. felszólalás
Felszólaló Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:51


Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én szeretnék visszatérni tehát a 12910. számú törvényjavaslathoz, ami a területrendezésről szól, tehát az OTRT-ről szól. Magam mögött hagytam már jó két órával ezelőtt a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényjavaslat módosítását, és most csak erről a napirendről szeretnék beszélni. Egyben fel szeretném hívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a széna meg a szalma hasonló fogalmak, de mégsem azonosak, csakúgy, mint a Gizike vagy a gőzeke. Tehát ha a szakmaiság talaján akarunk maradni, és az OTRT-ről, tehát az előterjesztés szerinti szövegről szeretnék beszélni, akkor itt most csak a területrendezés jöhet szóba.

A következőket szeretném hozzáfűzni még. Ott tartottam, ami a 13. § módosító indítványai, hogy az országos övezeteken és a kiemelt térségi és megyei övezeteken felül lesznek ajánlott megyei övezetek. Ez jó, ez nagyon jó, már csak azért is, mert belekerült a tanyás térség mint lehetőség, mint fogalom. Csak mély tisztelettel szeretném a figyelmükbe ajánlani azt, hogy nyilvánvalóan nem lehet kötelezővé tenni a tanyás térség fogalmának a használatát, mondjuk, egy Vas megyei területrendezési tervben, de mondjuk, egy Bács-Kiskun megyei tervben én kötelezővé tenném. Tehát az, hogy ajánlottnak minősítjük ezt a kategóriát, ez szerintem egy további pontosításra szorulna, legyen nyugodtan csak a kiemelt térségi és megyei övezetek közé beemelve, úgy, hogy a szöveg szerinti magyarázatban, illetve amikor később visszatérünk arra, pontosítjuk, hogy mit is jelent ez az övezet, akkor hozzátesszük, hogy mely megyékben alkalmazható egyébként ez a fogalom.

Egyébként pedig, még egyszer a tanyás térségek kapcsán azért azt le szeretném szögezni, hogy ez nagyon fontos, hogy bekerült végre egy olyan szakmai javaslat, amit nagyon tudunk támogatni, már csak azért is, mert ez egy hungarikum, ami kifejezetten Magyarországra jellemző területfelhasználás vagy beépítési mód, azon belül pontosan egy olyan életformát jelent, amely igenis a mai Magyarországon nagyon is támogatandó, mindamellett, hogy eléggé különös igényei vannak, és más ágazati tervekben vagy törvényekben is szerepelnie kell a tanyás térség kezelésének.

A továbbiakban a tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezeteiről szeretnék beszélni, amit itt a törvény egy másik, korábbi fogalomból emel át. Csakhogy oda be volt írva, hogy a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv tartalmazza, s a többi. De az eredetibe az is bele volt írva, hogy csak olyan területfelhasználási kategória jelölhető ki, ami a tájképi értéket nem veszélyezteti. Meggyőződésem, hogy ez egy probléma, hogy innen kikerült, tehát az, hogy a tájképi értéket nem veszélyeztető korlátozás benne volt és ez most kikerült, mert melyek is azok az értékek, amelyeket szeretnénk védeni ezáltal? Ha a települési térséget nézzük: magának a településnek a szerepe, a helyzete a tájban, a kilátás, a rálátás, a településnek a szerkezete, az utcakép, a karaktere, tehát hogy milyen növényeket telepítenek, milyen növényfajtákkal foglalkoznak, miből építik a házakat, milyen színeket szeretnek használni, s a többi, s a többi. Tehát ezek olyan dolgok, amelyek igenis a későbbiek során persze egy helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben és helyi értékvédelmi rendeletbe bele kell hogy kerüljenek, de már országos szinten is meg kell hogy jelenjen ennek a szabályozásnak a fontossága és maga a lehetőség, hogy erre minden szintű terv gondoljon.

(13.20)

Ezen övezeten belül én nagyon nem javaslom bármifajta bányászati tevékenység engedélyezését, noha erre most lehetőséget ad a törvényjavaslat. Javaslom tehát, hogy ez legyen kivéve. Az ökológiai folyosó övezetére eddig a következő megfogalmazás volt: "ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki". De most már ott van rögtön a puhítás, folytatom: "kivéve, ha a települési terület ökológiai folyosó vagy magterület és az ökológiai folyosó által van körülzárva". Ezt tulajdonképpen miért is kellett beletenni? Kinek az érdekét szolgálja? Megint csak ezt szeretném kérdezni. Senki másét értelmezésem szerint nem szolgálhatja, mint egy jó szemű ingatlanfejlesztőét, aki tudja, hol lehet olyan területeket jól hasznosítani vagy jól eladni, amelyek egyelőre nincsenek beépítve. Ugyanez a helyzet, amikor ugyanezen övezeten belül megteremti annak lehetőségét, hogy erőművek és kis erőművek is elhelyezésre kerüljenek, ezt szintén nem támogatjuk.

A belvíz járta területekről már volt szó: jaj, de jó, hogy most már bele van téve, hogy új beépítésre szánt terület a belvíz járta területeken csak akkor engedélyezhető, ha a vízügyi hatóság véleményében hozzájárul. Miért írjuk azt, hogy véleményében hozzájárul? Kössük egy hatósági határozathoz, egy engedélyhez, hogy hozzájárul vagy sem. Illetve tudom, ez újszerű megoldás lenne, tehát nem biztos, hogy ebben a formában kivitelezhető, amit most mondok, mindenesetre az, hogy belvízrendezési munkarészhez kötjük, minimálisan elvárható volna, és ez ebből momentán hiányzik.

Egy pillanat, még lett volna két dolog. (Az iratait lapozza.) A hatályvesztő rendelkezések között van két érdekes dolog. Az egyik az állami főépítész szerepére vonatkozik, ami ilyen értelemben érinti az előző napirendet is, mert abban is volt egy olyan pont, ami korlátozta az állami főépítész szerepét. Itt az van írva, hogy térségi területfelhasználási engedélyt előzetesen eddig ő adhatott ki. Most ez hatályát veszti, ez a lehetőség továbbá nem fog a rendelkezésére állni.

Továbbá az eredeti 17. § (3) és (5) bekezdése is hatályát veszíti. Miről szólt az? Arról, hogy az új közművek elhelyezését tájba illesztett módon, adott esetben felszín alatt is meg lehessen oldani, illetve arról, hogy ezt a HÉSZ-ben és az SZT-ben, tehát a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben külön meg kell fogalmazni, bele kell tenni. Megint csak érthetetlen számomra, hogy miért került ki ez ebből.

Egy utolsó hatályát vesztő paragrafusra szeretném felhívni a figyelmüket. Ez pedig a nagyvízi meder mint olyan. Nem igazán értem, hogy miért kell ezt a paragrafust egy az egyben törölni. Ebbe bele volt írva, hogy a nagyvízi mederben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A korábbiak során egy másik pont kapcsán már említettem a római-gát esetét, ez pontosan ugyanaz a helyzet szerintem. Hozzáteszem, hogy a szemben lévő Duna-oldalon, az újpesti Duna-parton is vannak olyan területrészek, amelyek a nagyvízi medernek a részei, hiszen a nagyvízi meder a Váci út vonalában húzódik, és azon belül a helyi, tehát az újpesti önkormányzat már a saját KSZT-jét módosította. Most már fel van terjesztve ez a fővárosnak, csak a főváros jóváhagyására vár, illetve arra, hogy a főváros az FSZKT-t módosítsa, és ez az igen jelentős sáv is beépítésre, méghozzá nagyon intenzív beépítésre vár a nagyvízi mederen belül. Majd megint fognak jönni önökhöz sírni, hogy tessenek adni pénzt a gátépítésre, mert ott is mossa majd az áradó Duna ezeket az épületeket.

Azt szeretném mondani összegzésképpen befejezésül, hogy az OTFT előttünk fekvő módosításai olyan pontokat tartalmaznak, amelyek nincsenek megalapozva szakmailag, az élet kifejezetten ezzel ellentétes módosításokat indokolna. Tehát pontosan azt, hogy bizonyos befektetői szándékokat próbáljunk korlátozni a tájrehabilitáció, a táj védelme érdekében, sokkal hatékonyabb eszközöket próbáljunk megtenni, ezt önök valami miatt elmulasztják, sőt kifejezetten a tájrombolásba állnak be. Ezért ezt tehát nem fogjuk támogatni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai