Készült: 2024.03.29.02:08:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

244. ülésnap (2009.11.17.),  87-91. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 11:48


Felszólalások:   69-87   87-91   91      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr ügyrendi javaslatát. Egy körről beszéltem az előbb.

Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan a következő ülésünkön kerül sor. Köszönöm képviselő urak aktivitását az előterjesztéshez kapcsolódóan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Bárándy Gergely, MSZP képviselő önálló indítványát képviselőtársaim T/11061. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/11061/1. és 2. számokon már megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többször hangoztattam már a Ház előtt, egy társadalmat bizony minősít az, hogy hogyan bánik a kiszolgáltatottakkal, hogyan bánik más élőlényekkel, különösen azokkal, amelyeknél bizonyított az, hogy szenvedésre képesek. A jogalkotó ezt felismerve több mint tíz évvel ezelőtt megalkotta az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt, amelyben pontosan ennek a társadalmi elvárásnak tesz eleget.

Ugyancsak ezt követte és a folyamat részeként került elfogadásra a büntető törvénykönyv módosítása, amely az állatkínzást bűncselekménnyé nyilvánította, érzékeltetve ezzel azt, hogy nem tehető egyenlőségjel az állat és egyéb tárgyak között, tehát nem rongálásnak kell innentől kezdve minősíteni ezt a bűncselekményt.

Ugyancsak ennek a folyamatnak a része, hogy ez a törvényi tényállás a büntető törvénykönyvben megváltozott, tehát differenciáltan került szabályozásra, egy minősített eset került beiktatásra. S mellékesen megjegyzem, én úgy hiszem, hogy a törvényi tényállást tovább kell majd differenciálni, illetve más törvényi tényállásokban is meg kell ennek a szemléletnek jelenni, így például azt gondolom, hogy az állatlopást esetleg később - nem is esetleg, hanem feltétlenül - másként kéne szankcionálni, mint bármi másnak az ellopását.

És elérkezünk a jelen törvénymódosító javaslathoz - amely szintén ennek a folyamatnak és szemléletváltásnak a részét képezi -, amely előttünk fekszik. Az állatvédelmi szabályozás alapját jelentő alapjogszabályt, tehát az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt már több mint tíz éve fogadta el az Országgyűlés. Azóta több alkalommal módosításra került, ám a napi gyakorlati alkalmazás során merültek fel további pontosítási igények, részben az egyéb jogszabályi környezet módosulása, részben a társadalmi elvárásokban bekövetkező hangsúlyváltozás miatt; erre utaltam az előző folyamat vázolása kapcsán. A jelen módosítási javaslat is részben pontosító jellegű, részben azonban az állatokkal való felelős bánásmódra való nevelés kihangsúlyozását szolgálja.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A törvényjavaslat 1. §-ában egy kiegészítésre kerül sor, amely azt célozza, hogy nemcsak a természetes ellenségeitől kell megóvni a szabadon tartott állatokat, hanem például a kóbor ebek zaklatásától és továbbá minden olyan káros hatástól, ami az egészségüket veszélyezteti.

A 2. § egy gépelési hibát javít ki, azonban ez a gépelési hiba meglehetősen nagy jelentőséggel bír, hiszen az adott rendelkezés - ami kifejezetten ebbe a törvénybe való - egy másik törvényben került szabályozásra. Ezt alakítja vissza a 2. §-ban az általam benyújtott törvénymódosító javaslat.

A 3. § gyakorlatilag fogalompontosítást tartalmaz.

A 4. és 5. §-ban pedig az ott meghatározott és vázolt eljárások tisztasága érdekében összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, illetve pontosít a javaslat. Az állatvédelmi törvény fogalomrendszere szerint az állatmenhely, illetve állatpanzió egy fogalom alá esnek, ez az állatotthon fogalma. Azonban céljuk, finanszírozásuk fenntartási módjuk teljes mértékben eltérő, így célszerű e javaslatban pontosítani a szöveget, különös tekintettel arra, hogy a tartós működéshez elégséges vagyoni fedezet megléte nem követelhető meg egy állatpanziótól. Ez a gyakorlatban meglehetősen sok problémát jelent. Marginálisnak tűnhet első ránézésre a probléma, de a módosítás kapcsán úgy hiszem, hogy a jogszabály alkalmazása sokkal inkább fog megfelelni a társadalmi és szakmai igényeknek és elvárásoknak.

A 7. §-ban egy korrekciót hajt végre a törvényjavaslat. Itt a törvény egy fejezet címének a módosítását végzi el. Itt szeretném megjegyezni - hiszen ez az állatvédelmi bírsághoz kapcsolódik -, hogy az én meglátásom szerint ideje emelni az állatvédelmi bírság kiszabható összegét, ez azonban nem törvényhozási aktus, hanem rendeleti úton kell hogy szabályozásra kerüljön. Ezúton is kérem tisztelt államtitkár urat, hogy ebben segítségemre lenni szíveskedjék, ha egyetért a felvetésemmel.

A 8. § talán az egyik legfontosabb ebben a törvényjavaslatban. Itt arról rendelkezne a jogszabály, amennyiben az Országgyűlés elfogadja, hogy a törvény ne a zárórendelkezések között sorolja az iskolai oktatást és az állatvédelemre történő oktatást, hanem külön fejezetben a törvényben, hangsúlyozva ezzel a kiemelt jelentőségét ennek a dolognak. Így tehát a törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy az iskolai oktatás, illetve az állatvédelmi oktatás egy külön fejezetben kerüljön szabályozásra. Értelemszerűen ezt is igazi konkrét, pontos tartalommal a rendeleti szabályozás tudja megteremteni, de azt, hogy a törvényalkotó jelezze ennek az igényét, én nagyon fontos dolognak tartom. Azt ugyancsak, hogy az állatvédelmi hatóság szakmailag felügyelni tudja az állatvédelmi előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli képzést és vizsgáztatást, illetve részt tudjon venni a tartalmi követelmények kidolgozásában és a képzés szervezésében.

Röviden tehát a javaslatban ezek a felvetések szerepelnek. Hangsúlyoztam a 8. § kapcsán, de hangsúlyozom a teljes törvényjavaslat kapcsán is, hogy a legfontosabb rendelkezéseket kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet kell hogy kiegészítse, azt konkrét tartalommal megtöltse.

Tisztelt Országgyűlés! Felvetődött a bizottsági vitában, hogy a javaslat korlátokat állít az állatokkal kapcsolatos gazdálkodók elé. Igen, tisztelt Országgyűlés, ez így van, korlátokat állít, de ésszerű korlátokat állít az állatokkal kapcsolatos gazdálkodók elé. Úgy hiszem - ezt a bevezetőmben szintén elmondtam -, hogy az állatokkal való humánus bánásmód, amely egy európai demokratikus állam sajátja kell hogy legyen, van olyan súlyú társadalmi érdek, amely indokolja a jól átgondolt és arányos korlátok felállítását.

Mindezek alapján, tisztelt Országgyűlés, indítványozom azt, hogy a végszavazásnál a javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Gőgös Zoltán államtitkár úr válaszol.

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Nem kívánnám megismételni, amit az előterjesztő képviselőtársam elmondott. Nyilván sok-sok szakmai egyeztetés előzte meg ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását, és én abban se látok semmi problémát, hogy önálló képviselői indítványként került ide elénk, hiszen ez az egyik jogalkotási rend.

(13.10)

Mi is beláttuk, hogy majdnem 12 évvel az eredeti törvény megalkotása után bizony részben technikai, részben pedig tartalmi felújításra is szorul. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások mindenképpen erősítik azt a magyarországi elvet, amit képviselő úr is mondott, hogy ez a kör ugyanúgy védettségre szorul, és ugyanúgy az európai kultúrának a része, hogy hogyan kezeljük ezt az állatvédelemmel összefüggő ügyet.

Tehát annyit tudok mondani, hogy ugyan a gyors benyújtás miatt a kormány csak holnap fogja tárgyalni ennek a törvényjavaslatnak a támogatását, de nyugodtan megelőlegezhetem ebben a döntést, hiszen mind az Igazságügyi Minisztériummal, mind pedig velünk, mind a területért felelős minisztériummal az egyeztetés megtörtént. Azt nem mondom, hogy nem lesz néhány kisebb korrekciós javaslat, de én is azt kérem a parlamenttől, hogy jobbá teszi ez az önálló indítvány ezt a törvényjavaslatot, és kérem a támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: A mezőgazdasági bizottság írásban nyújtotta be ajánlását, a környezetvédelmi bizottság most nem állított előadót, írásban előre nincs jelentkező. Kérdezem, kíván-e valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Nyilván képviselő úr sem kíván az elhangzottakra válaszolni.

Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, következő ülésünkön a törvényjavaslat elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Ahogy a viták során elhangzott, az úgynevezett korrupcióellenes csomaghoz, tehát a T/11025., T/11026. és a H/11027. számú előterjesztéshez holnap délelőtt 10 óráig lehet módosító javaslatot benyújtani. Emlékeztetem önöket arra is, hogy a polgári törvénykönyv hatálybalépését és végrehajtását kezdeményező törvényjavaslathoz kapcsolódó T/11075., T/11076. és T/11077. számú előterjesztéshez ma 17 óráig lehet módosító javaslatot benyújtani.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm munkájukat. Holnap reggel 8 órakor folytatjuk az Országgyűlés ülését.

Az ülésnapot bezárom.

(Az ülésnap 13 óra 12 perckor ért véget.)



Móring József Attila s. k.

Nyakó István s. k.

jegyző

jegyző

A kiadvány hiteléül:

Dr. Soltész István

az Országgyűlés főtitkára



Szöveghű jegyzőkönyv

" A 2006-2010-es országgyűlési ciklus

35493 Az Országgyűlés őszi ülésszakának 25. ülésnapja 2009. november 17-én, kedden 35494




Felszólalások:   69-87   87-91   91      Ülésnap adatai