Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánom a 15 percet kimeríteni, de néhány felvetés elhangzott, amikre szeretnék reagálni. Varga-Damm Andrea képviselő asszony említette a rokkantnyugdíjak ügyét, ami ugyan nem kapcsolódik ide. Ott az alkotmánybírósági döntés egy nemzetközi jogalkotási kötelezettséggel kapcsolatban merült fel, és nem a belső szabályozás alkotmányellenességét állapította meg.

Ami a kimutatásokat illeti, hogy hol tartanak a végrehajtás során az éppen befolyó összegek, azzal kapcsolatban létezik a végrehajtó ügyviteli rendszer, tehát az eljárás bármely szakaszában erről felvilágosítást lehet kérni, és azt képes a rendszer megadni.

Gyüre Csaba képviselőtársam az 1 százalékról beszélt. Tudjuk, hogy 35 százalékra való leszállítás után lehet megállapítani azt, hogy ennél a minimálárnál már lefelé lehet menni. A korábbi 1 forintos szabály helyett jött be az 1 százalék, ami egy nagyobb értékű ingatlannál vagy ingóságnál mégiscsak magasabb, mint ami a korábbi időszakban volt. Azt is meg tudom jegyezni, hogy ha az adós érdekét sérti, akkor netán az adósnak is lehet ismerőse vagy akármilyen köre, aki ebben a licitfázisban ugyanúgy be tud lépni, és nem várják meg azt a méltatlanul alacsony összeget, hanem akár egy hirdetés útján tud potenciális vevőket hozni.

Tehát piaci viszonyok között történik meg ez a fajta értékesítés. Nyilvánvalóan az, ami 1 százalékon kel el, valószínűleg nem tartott kereskedelmi forgalomra igényt. A korábbi szabályozáshoz képest pedig még előrelépés is történt, ugyanakkor meg nem maradhat az, hogy évekig nem lehet értékesíteni ingatlanokat és ingóságokat, mert olyan irreális összeget tűzünk ki, mert nem ismerjük az ingóságok pontos állapotát.

Még egy felvetésre szeretnék reagálni. A szükséges egyeztetések természetesen lezajlottak a jogszabály benyújtása előtt, tehát nem történt semmiféle jogalkotással ellentétes lépés. Valóban fontos szempont az, hogy a szakmai szervezetek véleményét figyelembe vegyük, de azért a végrehajtási szabályok alkotásánál gondoljunk csak arra, hogy a végrehajtási moratóriumtól kezdve a százszázalékos becsértékig számos olyan intézkedés történt, ami elsősorban az adósoknak, tehát a szélesebb közönségnek az igényeit vette figyelembe. A minisztériumnak mindig meg kell találnia azt az egyensúlyt, ami az adósok, a hitelezők, a szakmai szervezetek között fennáll, és a jogalkotást így kell előkészíteni. Köszönöm a figyelmet és kérem a javaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)