Készült: 2024.03.28.10:46:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

301. ülésnap (2013.09.11.), 82. felszólalás
Felszólaló Gajda Róbert (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:28


Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GAJDA RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvénye negyedik módosításának 8. cikk (3) bekezdése az Országgyűlést, illetve a helyi önkormányzatot feljogosítja arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.

(13.00)

Az előttünk fekvő törvényjavaslat e felhatalmazás alapján tesz javaslatot a részletszabályokra; tulajdonképpen alkotmányos kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés akkor, amikor olyan szabályozás elfogadását javasolja, amely az alaptörvény hivatkozott garanciális szabályait figyelembe veszi.

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy különösen Budapesten és egyes vidéki városokban a hajléktalanhelyzet megoldatlansága milyen áldatlan állapotokat eredményezhet, különbséget csupán abban látok, hogy az előttünk lévő kormányok féltek hozzányúlni a hajléktalankérdéshez, a szőnyeg alá söpörték a problémát. Mint annyi minden másban, itt is a tehetetlenség volt a meghatározó. A témával kapcsolatos félelem és társadalmi érzékenység a szocialista kormányok teljes érzéketlenségét, közönyét eredményezte.

A korábbi helyzet azonban nem csupán a társadalom többsége számára volt sérelmes, hanem a hajléktalanok számára is. Ahogyan az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán is elmondtuk, a tilalom bevezetése előtt, 2006-2010 között 131 hajléktalan ember fagyott meg Budapest utcáin a Fővárosi Önkormányzat szociális osztályának adatai szerint. Ehhez képest a tilalom bevezetését követő évben összesen egy ember vesztette életét hasonló okokból. Így az e szabályozással szemben érvelők hiába próbálnak tetszelegni a hajléktalanok védelmezőinek szerepében, valójában egy, mind a többségi társadalomnak, mind a hajléktalanoknak sérelmes szabályozás helyreállítása mellett állnak ki. A tilalom bevezetésével az állam nem csupán a közrend, a közbiztonság és a közegészség védelmében lép fel a társadalom többségének oldalán, hanem a hajléktalanokkal szemben is fennálló életvédelmi kötelezettségének tesz eleget.

Ahogyan ebben a témában többször is elmondtuk, ugyan nem értettünk és ma sem értünk egyet az Alkotmánybíróság e tárgyban meghozott döntésével, mégsem hagytuk figyelmen kívül a testület által megfogalmazottakat. Az Alkotmánybíróság legfőbb kritikája szerint sem a szabálysértési törvény szabályozása, sem annak indoklása alapján nem állapítható meg az az ok, az a védeni kívánt érdek, ami indokul szolgál arra, hogy az alaptörvény XIX. cikkében szabályozott állami feladatvállalás alapján a szociális ellátás körébe vont élethelyzetet a törvényhozó a társadalomra veszélyes, kriminális magatartássá nyilvánítsa. Az Alkotmánybíróság azonban azt is rögzíti, hogy a közrend védelme lehet olyan alkotmányos érdek, amelynek érdekében a jogalkotó szabálysértési szankció alkalmazását írja elő.

Az Alkotmánybíróság döntése szerint az önkormányzati rendelet megalkotására adott, korlátok nélküli biankó felhatalmazás tette alkotmányellenessé a korábbi szabályozást, ezért a negyedik alaptörvény-módosítás e kritériumnak is eleget téve rögzítette, hogy az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenessé nyilvánítására csak a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében kerülhet sor, ráadásul ilyen tilalom elrendelésére nem korlátozás nélkül, csupán a közterület meghatározott részére vonatkozóan van lehetőség.

Az emberi jogi bizottság tagjaként ugyanakkor megjegyezném, hogy nemcsak a fedél nélkül élő embereknek vannak szabadságjogai, hanem a többi városlakónak is, így az egészséges környezethez, a személyi biztonsághoz való jognak ugyanúgy kell érvényesülnie, mint természetesen a szociális biztonsághoz való jognak. Ahogyan az alaptörvény fogalmaz: "Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa." Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal segítik, hogy törekszenek valamennyi, hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. Szeretném továbbá kihangsúlyozni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat az elmondottakat is figyelembe véve csak abban az esetben tekinti szabálysértésnek az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást, ha az a helyi önkormányzat rendeletében kijelölt közterületen valósul meg, és a szabálysértést elkövető a szabálysértési hatóság felkérésére önként nem hagyja el a közterületet.

Nagyon fontos, hogy az önkormányzatok az alkotmányos követelmények figyelembevételével határozzák meg a kijelölt területet, ahol a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme indokolja ezt, ennek megítélésében pedig valóban a helyi közösségek, a helyi önkormányzatok a legilletékesebbek. Szeretném üdvözölni és egyetértésemet kifejezni a törvényjavaslat azon rendelkezésével kapcsolatban, hogy e szabálysértés miatt természetesen minden feltétel fennállása esetén a fő szabályként kiszabható szankció a közérdekű munka. Úgy vélem, ez jó eszköz lehet arra is, hogy a lepusztult közterületek, parkok helyreállításában közreműködjenek azok, akik adott esetben tönkretették a környezetet. Előremutatónak tartom azt is, hogy a probléma megoldását nem teljes egészében a rendőrségre bízzuk. A járási hivatal felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, a mezőőr is felléphet a szabálysértő ellen, ráadásul utóbbiak a közelmúltban hozott jogszabály alapján immáron valóban a közrend megteremtéséhez szükséges hatékony jogosítványokkal rendelkeznek.

Végezetül engedjék meg, hogy kiemeljem a tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés tényállásának kiegészítését. Az engedély nélküli bódék, standok egy város összképét, élhetőségét jelentősen rontják. Ugyan ott még nem tartunk, ahol Európa több nagyvárosa, hogy mozgóárusok állandó zaklatásával kell szembesülni, de érdemes elgondolkodnunk ennek a hatékony megelőzésén is, hiszen hasonlóan a hajléktalanproblémához, az illegális árusok ugyanúgy közegészségügyi, közrendvédelmi gondot jelenthetnek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)




Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai