Kossuth Lajos javaslatára 1848. szeptember 16-án a képviselőház kijelölt egy testületet, amelynek tagjai – volt miniszterek,...
Az Igazságügyi Palota a Kossuth tér másodikként átadott középülete volt a Földművelésügyi Minisztérium épülete után, és...
1893. augusztus 3-án pályázatot írtak ki Ferenc József és Erzsébet királyné szoborcsoportjának elkészítésére. Az alkotást az...
A villamosság annyira új volt az Országház építése idején, hogy az épületben a bevált gázvilágítás mellé tulajdonképpen csak...
Az Országház iparművészeti remekei közül kiemelkednek az épületbe tervezett bútorok és famunkák, melyek kivitelezésében...
Az első, népképviseleti alapon összeülő országgyűlést 1848. július 2-ára hívták össze, ám az ünnepélyes megnyitót július 5-re...
Az Országház építésénél több kiemelt rendeltetésű helyiségében alkalmaztak márványanyagokat. Habár fontos szempont volt, hogy...
A Kolozsváron tartott utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848. május 29. és július 18. között alapvető fontosságú törvényeket...
Az Országház díszítőfestészeti alkotásai Scholtz Róbert és közel százfős műhelye megfeszített munkájának köszönhetők. Scholtz...
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1898. május 12-i ülésén a Tömő teret (a mai Kossuth teret) övező telekrendezési ügyek kapcsán...
Az Országház tervpályázatára, mely 1882. április 9-én jelent meg a hírlapokban, 1883. február 1-jéig lehetett pályaműveket...
1848. április 11-én alakult meg az első, parlamentnek felelős kormány, a Batthyány-kormány.
A felelős magyar kormány...
V. Ferdinánd király 1848. április 11-én szentesítette az utolsó magyar rendi, 1847–1848-as pozsonyi országgyűlésen elfogadott...
A pozsonyi országgyűlés történelmi jelentőségű törvényalkotó munkájával megteremtette a hazai polgári fejlődés alapjait. Ezen...
Miután az Országgyűlés elfogadta a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslatot, az 1948. évi XVIII. törvénycikknek...
1823. március 8-án született gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök.
Andrássy kezdetben Széchenyi híve volt, majd...
1848. március 3-án „roppant számu hallgatóság, fuladásig tömött karzatok” előtt, „remegő várakozás” közepette kezdődött meg a...
A Végrehajtó Bizottság 1898. február 16-án kötött szerződést Zsolnay Vilmossal száz szobor kivitelezésére: nyolcvannyolc...
1933. február 7-én, 87 éves korában elhunyt gróf Apponyi Albert házelnök, majd vallás- és közoktatási miniszter, az 1920-as...
Perczel Dezső jogász, szabadelvű párti politikus, miniszter, házelnök 1848. január 18-án született Szekszárdon.
Apja, Perczel...
Trefort Ágoston kultuszminiszter az Országgyűlés 1883. január 12-i ülésén jelentette ki először, hogy az Országház építését...
Az Országgyűlési Őrséget az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény hozta létre, működését 2013. január 1-jén kezdte...
I. Ferenc József 1872. december 23-án szentesítette a „Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről” szóló...
Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus, földművelésügyi miniszter három méter magas bronzszobrát 1932. április 29-én...
Az I. világháborút követően a Bethlen-kormány úgy döntött, hogy a rendkívül súlyos mértékű államháztartási deficit ellenére...
1847. november 11-én nyitotta meg az uralkodó, V. Ferdinánd Magyarország utolsó rendi országgyűlését, amely elindította...
1902. október 8-án az Országgyűlés képviselőháza gróf Apponyi Albert házelnök vezetésével megnyitotta első ülését az...
1897. szeptember 17-én hunyt el Péchy Tamás politikus, országgyűlési képviselő, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, a...
1897. szeptember 15-én kötöttek szerződést Vajda Zsigmonddal a két országházi társalgó mennyezetképének elkészítésére.
A két...
Steindl Imre építész, műegyetemi tanár munkásságának csúcsát az Országház épülete jelentette. Művének végső befejezését és...
1947. augusztus 31-én tartották Magyarország második világháborút követő utolsó legalább részben szabadnak tekinthető...
Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922. július 26-án terjesztette a Nemzetgyűlés elé „A nemzeti nagy...
1892. július 18-án nemzetközi pályázatot írtak ki gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök, az Osztrák–Magyar Monarchia...
1722. június 30-án a magyar országgyűlés is elfogadta a Pragmatica Sanctio néven ismertté vált 1722. évi I–III....
Az Országgyűlés 1902 nyarán és őszén költözött be az Országház épületébe. A június 20-tól október 6-ig tartó ülésezési...
1922 május végén és júniusban országgyűlési választásokat tartottak. Ezt megelőzte egyrészt az új kormánypárt, az Egységes...
1912. június 7-én lőttek rá Tisza István házelnökre az ülésteremben. A pulpituson örökre megmaradt a golyó ütötte lyuk.
1912...
Az 1947-es év politikai vitáit a megfélemlítés, az erőszak és a zsarolás jellemezte. A legjelentősebb, egyben legtragikusabb...
1622-ben kezdődött meg a soproni országgyűlés, melyre május 24-én érkezett meg II. Ferdinánd császár, magyar király, akit az...
Az Országház üvegfestészeti együttesének a megalkotása Róth Miksa életművének egyik első jelentős munkája volt. A kivitelezés...
1822. május 3-án született Bittó István miniszterelnök, képviselőházi elnök.
Bittó István már 1848–49-ben tagja volt az első...
II. András 800 évvel ezelőtt, 1222. április közepén bocsátotta ki Székesfehérváron az Aranybullát, a magyar középkor egyik...
1882. március 31-re készült el véglegesen az Országház tervpályázatának programja, és április 9-én jelent meg a hírlapokban. A...
1897. március 28-án született Sulyok Dezső ügyvéd, kisgazdapárti politikus.
Sulyok Dezsőt 1935-ben a kormánypárt színeiben...
Az Országház kupolacsarnokban, körben a pilléreken 16 magyar uralkodó, kormányzó, illetve erdélyi fejedelem horganyból öntött...
Ghyczy Ignácz uradalmi jószágigazgató, országgyűlési képviselő, híres könyvgyűjtő volt. Könyvtárát halála után gyermekei a...
Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke 1947. február 26-án jelentette be a Tisztelt Háznak, hogy a szovjet katonai hatóságok előző...
A második világháborút hivatalosan lezáró, 1947. február 10-én aláírt egyezmény visszaállította hazánk trianoni határait....
1922. február 10-én született Göncz Árpád író, műfordító, az Országgyűlés elnöke, köztársasági elnök. Göncz Árpád a Pázmány...
1847. január 16-án Szklabonyán született Mikszáth Kálmán író, a képviselőház krónikása, a magyar kritikai realista próza...
2012. január 1-jétől lett a Kossuth tér
az ország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház, a tér, az...
1796. december 30-án született báró Wesselényi Miklós erdélyi arisztokrata és földbirtokos, a főrendiház és a Magyar...
1351. december 11-én hirdette ki Budán Nagy Lajos magyar király az ősiség törvényét, amely a földbirtokok feletti rendelkezést...
Az Országház építésére kiírandó pályázat összeállításával megbízott albizottság 1881. december 8-i ülésén gróf Andrássy Gyula...
Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter 1946. december 3-án nyújtotta be törvényjavaslatát a paraszt- és...
A Delegációs terem reprezentatív dísze a Ferenc József koronázási kardvágását megörökítő falkép, melyet 1901. november 20-án...
1871. november 16-án hangzott el gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök kormányprogramja az Országgyűlés képviselőházában.
Az...
1921. november 6-án szavazta meg a nemzetgyűlés a „IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház...
1901. november 1-jén helyezték üzembe az Országház fűtési rendszerét, mely a korban a legmodernebbnek számított. A...
Az Országház kupolájára 1950. augusztus 20-án került a szocializmust szimbolizáló három méter átmérőjű, tíz mázsa súlyú vörös...
1946. október 5-én hunyt el gróf Bethlen István, a két világháború közötti Magyarország egyik legbefolyásosabb politikusa.
Az...
Az Országház képviselőházi üléstermének karzatáról öt lövést adott le 1921. szeptember 24-én a teremben ülő Rakovszky István...
Wekerle Sándor, a dualista Magyarország háromszoros miniszterelnöke 1921. augusztus 26-án, 73 éves korában hunyt el. Első...
1921. augusztus 12-én választották meg Gaál Gasztont a Nemzetgyűlés elnökévé, s ezt a tisztet 1922. augusztus 8-ig töltötte...
A világcsúcsot döntő infláció megszüntetésére és a gazdaság stabilizálására a képviselők 1946. július 31-én elfogadták az...
A Vadászterem az Országház egyik leggazdagabb falképprogramjával rendelkező helyisége. Az ablakokkal szembeni falra Spányi...
Az Országgyűlés 2011. július 11-én döntött arról, hogy 2014. május 31-ig át kell alakítani a Kossuth Lajos teret. Az...
Pulszky Ágost 1846. július 3-án született Bécsben. 1871-től országgyűlési képviselő, a Képviselőházi Könyvtár lelkes...
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
