Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

Vissza 225 éve született báró Wesselényi Miklós



1796. december 30-án született báró Wesselényi Miklós erdélyi arisztokrata és földbirtokos, a főrendiház és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az „árvízi hajós”. 

Fiatal nemesként hasonló hatások érték, mint barátját, Széchenyi Istvánt. Tudatosult benne, hogy hazája leszakadóban van Európa nyugati felétől, ezért energiáit a magyar társadalmi és politikai viszonyok megváltoztatására kezdte koncentrálni. A reformkorban olyan kezdeményezések kötődtek a nevéhez, mint az első vívókör létrehozása és javaslattétel egy magyar nyelvű színház megalapítására, valamint részt vett a Széchenyi kezdeményezte Nemzeti Casino létrehozásában is.

A közéletben a jobbágyfelszabadítás támogatója volt, és birtokain a nemesség tagjai közül elsőként szabadította fel jobbágyait. Az 1830-as pozsonyi országgyűlést követően hamar a főrendi ellenzék egyik vezéralakjává vált. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején személyesen vett részt a mentésben, amiért Vörösmarty Mihálytól az „árvízi hajós” nevet kapta. Nem sokkal ez után szembaj hatalmasodott el rajta, ettől kezdve idejét a gyógykezelések foglalták le. A politikai életbe az 1848-as forradalom után tért vissza, amikor – már vakon – jelentős szerepe volt abban, hogy az erdélyi országgyűlés kimondta az uniót Magyarországgal. Majd betegsége miatt külföldre ment. 1850 tavaszán hazaindult, de útközben tüdőgyulladást kapott, és április 21-én elhunyt.


 

Ifjabb báró Wesselényi Miklós 1835. január 29-én kiosztja a kősajtón nyomott cenzúrázatlan Országgyűlési Naplót

Forrás: Országgyűlési Könyvtár

Közzétéve: 2021-12-30 13:40

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.