Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

Vissza 100 évvel ezelőtt lett Gaál Gaszton a Nemzetgyűlés elnöke



1921. augusztus 12-én választották meg Gaál Gasztont a Nemzetgyűlés elnökévé, s ezt a tisztet 1922. augusztus 8-ig töltötte be. Ebben a minőségében szigorú, de a házszabályokat liberálisan értelmező, pártatlan, a kormány és az ellenzék közötti megegyezést személyes közreműködésével is mindig támogató, nagy tekintélyű politikus volt.

Leleményességét mutatja, hogy 1922. február 15-én megállíttatta az Országház óráit, hogy esélyt adjon a választójogi törvény elfogadásának még a Nemzetgyűlés feloszlatása előtt. Nem rajta múlt, hogy a jogszabály – ekkor – nem született meg. Elnöklete alatt került napirendre a Habsburg-ház trónfosztása. Ahogy az Egységes Párt létrehozásában, a mérsékelt földreform végrehajtásában és a választójog kérdésében, ebben is támogatta Bethlen István miniszterelnököt. A kormány mezőgazdaságot sújtó adópolitikájával viszont nem értett egyet, ezért 1922 augusztusában lemondott elnöki tisztéről, és kilépett a kormánypártból. Haláláig, 1931-ig ellenzékben politizált, 1930-tól a Független Kisgazdapárt elnökeként.

Gaál Gaszton portréja – Glatz Oszkár olajfestménye, 1923
Forrás: Országgyűlési Múzeum

Közzétéve: 2021-08-12 13:11

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.