Eseménynaptár Eseménynaptár

05.30.

2019. május 30.

NFFT Tanácsülés

 

05.15.

2019. május 15.

Fenntartható Okos Város Munkacsoport ülés

05.02.

2019. május 2 - 4.

Global Festival of Action for Sustainable Development, Bonn

04.24.

2019. április 24.

Szakmai Egyeztető Munkabizottság ülése

Hírek Hírek

Vissza

Jubileumi ülésen ünneplet a 10 éves NFFT

December 7.-én, a Parlament Delegációs termében tartotta ünnepi ülését a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, melynek témája: "A fenntarthatóság mint az élhető társadalom és a versenyképesség alapja" volt.

Az ülést az NFFT társelnöke, Náray-Szabó Gábor vezette, köszöntőt mondott Kövér László, az NFFT elnöke, aki kihangsúlyozta, hogy a Tanács létrehozása, és azt követő működése parlamenti ciklusokon átívelő, a hagyományos kormánypárti-ellenzéki kettősségen felülemelkedő egyetértés alapján jött létre és maradt meg. A házelnök kiemelte: a fenntarthatóság a nemzet és nem mellékesen az egész emberiség sorsát hosszú távon, alapvetően meghatározó kérdés, amelynek jelentősége megnőtt az elmúlt évtizedekben.

Szili Katalin a Tanács alapító elnöke, és jelenlegi tiszteletbeli elnöke köszöntőjében megemlékezett az NFFT alapításának körülményeiről. Az elnökasszony szerint egykor az volt a cél, hogy a fenntartható fejlődés kapcsán társadalmi konszenzust teremtsenek a tervezés, egyeztetés és az ellenőrzés folyamatában és stratégiát készítsenek a nemzetközi folyamatokkal összhangban. Köszönetet mondott Kövér Lászlónak, akinek szerinte óriási érdeme van abban, hogy továbbvitte a testületet.

Az ülésen felszólalt Áder János köztársasági elnök, aki előadásában kiemelte; a gazdasági növekedés és fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak, a klímaváltozás nem csak veszély, egyúttal lehetőség is. Az államfő – összhangban a témában készült nemzetközi jelentéssel – egy új közgazdasági modell megalkotását szorgalmazta, amelyben a természeti tőke, a tiszta víz, a tisztább levegő és a biodiverzivitás gazdasági, társadalmi és egészségügyi előnyeit egyaránt figyelembe kell venni, illetve a természeti tőke felélésének negatív következményeit is be kell számítani.

A köztársasági elnök szerint véget kell vetni a “kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” kultúrájának.Át kell térni a körforgásos gazdaságra, ahol a hulladék már nem szemét, hanem nyersanyag. Példaként említette az e-hulladék hasznosítását és újrahasznosítását.

Áder János öt cselekvési területet mutatott be, elsőként arról beszélt, hogy tisztítani kellene az energiarendszereket, csökkenteni kellene a fosszilis energiahordozók támogatását, a széndioxid kibocsátást. Szólt az intelligens városfejlesztés jegyében a tömeg- és nem motorizált közlekedési hálózat fejlesztéséről. Felvetette, hogy szükség van az e-járművek számának növelésére. Harmadikként említette a fenntartható földhasználatot, azon belül az esőerdők megvédését, a leromlott talajok javítását, a korszerű művelési technológiák meghonosítását. Kitért a hatékony vízgazdálkodás fontosságára, a lakossági vízhálózat fejlesztésére. Emlékeztetett arra az adatra, miszerint a fejlődő országokban a szennyezett víz 90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza folyókba, tengerekbe.

Az ülésen felszólalt Schmuck Erzsébet, az NFFT társelnöke, aki Kövér Lászlóhoz hasonlóan méltatta a Tanács eddigi politikai különbözések feletti együttműködését, emellett hangsúlyozta, hogy az eddiginél gyorsabb és hatékonyabb munkára lesz szükség.

Farkas István, az NFFT társelnök beszédéban kiemelete és történelmi példákkal támasztotta alá az erkölcs meghatározó szerepét az egyén és a társadalom életében.

Weingartner Balázs államtitkár a fenntartható fejlődési célok megvalósításának kormányzati feladataira tért ki beszédében.

Végül Bartus Gábor, az NFFT titkára tartott előadást "Vannak-e megfelelő fenntarthatósági alapjaink egy élhető, versenyképes társadalom megteremtéséhez?" címmel. Előadásában kitért a fenntarthatóság értelmére és kapcsolódására a mai magyar politikai célokhoz, valamint optimista előretekintésként felvázolta, mik a fenntarthatóságot érvényesíteni képes politikai cselekvési lehetőségeink?

Kihangsúlyozta,hogy a fenntarthatósághoz elengedhetetlen az ökológiai reziliencia, a társadalmi reziliencia, versenyképesség megalapozása és jó élet hosszútávú feltételei. A politika eszközei a fenntarthatóság szolgálatában a tudatosság, elkötelezettség, érzékenység erősítése a társadalomba, a kapitalizmus erőinek mozgásba hozása gazdasági ösztönzők segítségével különösen a természeti erőforrások védelmében, a vállalkozó-képesség, a munka- és vállalkozásalapú társadalom támogatása és a politikák horizontális koordinációja.

 

 


Nagy kép
A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen az emberi erőforrás: megvalósulásához szükség van megfelelő létszámban és jó egészségi állapotban elő emberekre, tudásukkal, képességeikkel együtt. Az ember immár a közgazdasági mérések szerint is a nemzet legfontosabb erőforrásává vált.
Nagy kép
A természeti erőforrások megfelelő mennyisége és minőségi állapota elengedhetetlen. A természeti erőforrások által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások a természetes es az ember által módosított ökoszisztémák által a társadalom számára biztosított közvetett és közvetlen hasznokat jelentik. Ilyen hasznok a termeléssel összefüggő szolgáltatások (pl. élelem), a természeti körfolyamatokkal kapcsolatos szabályozó szolgáltatások (pl. klimaszabályozas), a támogató szolgáltatások (pl. tápanyag-körforgás), és a kulturális szolgáltatások (pl. pihenés-feltöltődés).
Nagy kép
A gazdasági erőforrások jelentik az alapot az adott társadalom anyagi gyarapodásához. A termelőeszközök technikai színvonala, az infrastruktúra minősége, a befektetési-hitelezési intézmények megbízhatósága nemcsak az előállított javak érteket határozzak meg, de a termelés-fogyasztás során igénybe vett természeti tőke nagyságára is hátassal vannak. Az emberi erőforrások hasznosítása és kiteljesedése szinten elképzelhetetlen gazdasági erőforrások nélkül.
Nagy kép
A nemzet társadalmi erőforrásait az erkölcsi normák és értékek, az egyének közötti kapcsolatok és a bizalom, valamint az egyének alkotta szerveződések, intézmények, továbbá a kulturális tevékenységek és a kulturális örökség alkotják. A közös történelem, a  hagyományok, valamint az ezek továbbadásáért és a társadalom többi tagjáért, továbbá a jövő nemzedékekért érzett felelősség összetartó erőt képvisel, és alkalmakat teremt az együttműködésre, a nemzeti összetartozás érzésének megélésére.