Eseménynaptár

11.20.

2019. november 20.

Szakmai Egyeztető Munkabizottság Munkacsoport ülés

11.20.

2019. november 20.

IEEP/SDSN/EEAC launch of the Europe Sustainable Development Report , Brüsszel

11.28.

2019. november 28.

BCSDH üzleti ebéd

12.06.

2019. december 6.

NFFT Tanácsülés

Hírek

null NFFT Tanácsülés

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács november 8-án tartotta ez évi harmadik Tanácsülését a a Parlament Tisza Kálmán termében.

Az ülésen a Tanács először tájékoztatót hallgatott meg az előkészítés alatt lévő Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Stratégiáról, majd a plenáris általános vitát folytatott le a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia harmadik Előrehaladási jelentése szövegtervezetéről.

A magyar kormány Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Stratégiája idén kerül megújításra, a szakpolitikai dokumentum előkészítését a Külgazdasági és Külügyminisztérium végzi. Az NFFT javaslata alapján az ENSZ Fenntartható fejlődési céljainak (2015. szeptemberében került elfogadásra 2030-ra szóló célkitűzésekkel) hazai megvalósítása két pályán előrehaladva történik: a hazai cselekvések koordinációja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégián keresztül, míg a nemzetközi fenntartható fejlődési együttműködési feladatok koordinációja a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Stratégián (NEFE) keresztül valósul meg. Így a most tervezés alatt álló, 2025-ig feladatokat kijelölő NEFE2025 egyik alappillére az ENSZ keretrendszer által kijelölt célok eléréséhez való hazai hozzájárulás. Az NFFT ülésén Joó István, a KKM helyettes államtitkára ismertette a stratégia tervezetét, koncepcióját.

Az NFFT országgyűlési határozatban rögzített kötelezettsége kétévente előrehaladási jelentést készíteni a 2013 márciusban elfogadott, 2024-ig szóló Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia céljai végrehajtásának állásáról, országunk fenntarthatósági szempontból értékelt helyzetéről. A fenntarthatóság horizontális jellegéből adódóan az NFFT előrehaladási jelentései a jelenlegi legátfogóbb általános országértékeléseknek tekinthetőek, amik egyaránt foglalkoznak az emberi erőforrásaink (demográfia, tudás, egészség, szociális helyzet), a társadalmi tőke (jó kormányzás, civil aktivitás, társadalmi inkluzivitás, bizalom, korrupció), a természeti környezet (területhasználat, anyagáramok: kitermelt ásványkincsek, szennyezések és hulladékok, továbbá klímaváltzozás) és a gazdasági adottságaink (foglalkoztatottság, innováció, államadósság, generációk közötti számlák) kérdéseivel. A Tanács idén a 2017-18-as évek fejleményeit, trendjeit értékelő jelentését készíti el. Az NFFT tagjai az ülésen az Előrehaladási jelentés általános vitáját folytatták le.

Ember

Nagy kép

A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen az emberi erőforrás: megvalósulásához szükség van megfelelő létszámban és jó egészségi állapotban elő emberekre, tudásukkal, képességeikkel együtt. Az ember immár a közgazdasági mérések szerint is a nemzet legfontosabb erőforrásává vált.

Környezet

Nagy kép

A természeti erőforrások megfelelő mennyisége és minőségi állapota elengedhetetlen. A természeti erőforrások által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások a természetes es az ember által módosított ökoszisztémák által a társadalom számára biztosított közvetett és közvetlen hasznokat jelentik. Ilyen hasznok a termeléssel összefüggő szolgáltatások (pl. élelem), a természeti körfolyamatokkal kapcsolatos szabályozó szolgáltatások (pl. klimaszabályozas), a támogató szolgáltatások (pl. tápanyag-körforgás), és a kulturális szolgáltatások (pl. pihenés-feltöltődés).

Gazdaság

Nagy kép

A gazdasági erőforrások jelentik az alapot az adott társadalom anyagi gyarapodásához. A termelőeszközök technikai színvonala, az infrastruktúra minősége, a befektetési-hitelezési intézmények megbízhatósága nemcsak az előállított javak érteket határozzak meg, de a termelés-fogyasztás során igénybe vett természeti tőke nagyságára is hátassal vannak. Az emberi erőforrások hasznosítása és kiteljesedése szinten elképzelhetetlen gazdasági erőforrások nélkül.

Társadalom

Nagy kép

A nemzet társadalmi erőforrásait az erkölcsi normák és értékek, az egyének közötti kapcsolatok és a bizalom, valamint az egyének alkotta szerveződések, intézmények, továbbá a kulturális tevékenységek és a kulturális örökség alkotják. A közös történelem, a  hagyományok, valamint az ezek továbbadásáért és a társadalom többi tagjáért, továbbá a jövő nemzedékekért érzett felelősség összetartó erőt képvisel, és alkalmakat teremt az együttműködésre, a nemzeti összetartozás érzésének megélésére.