Készült: 2021.05.14.20:58:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

162. ülésnap (2020.11.04.), 84. felszólalás
Felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:47


Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a NAV mai szervezeti rendszere 2011-ben jött létre a korábbi adóhivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség integrációjából. Az azóta eltelt időszak azt mutatja, hogy a NAV struktúrája és működési formája sikeresnek bizonyult. Az elmúlt kilenc évben úgy tudtak folyamatosan növekedni a központi költségvetés adóbevételei, hogy közben a kormány jelentős adócsökkentést hajtott végre a munkavállalók, a családok és a vállalkozások számára, mindez a magyar gazdaság elmúlt évekre jellemző dinamikus bővülése mellett a gazdaság fehéredését és a NAV hatékony munkáját is bizonyítja. Itt szeretnék köszönetet mondani az államtitkár úron keresztül is a NAV minden dolgozójának, aki ebben a kemény és mindennapi munkában részt vesz. A NAV központi kormányzati igazgatási szervnek minősül, ugyanakkor egy speciális kategóriának tekinthető, ugyanis egyszerre lát el klasszikus hatósági feladatokat és mellette rendvédelmi feladatokat is. A NAV személyi állománya ebből kifolyólag összetett, a NAV által foglalkoztatottak közé hivatásos szolgálati jogviszonyban álló pénzügyőrök, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők is tartoznak. A NAV tényleges személyi állományáról az államtitkár úr is beszélt, azt is elmondta, hogy több törvény is szabályozza a NAV által foglalkoztatottak jogviszonyát, például a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, valamint a NAV egy kisebb számú munkavállalója esetén még a munka törvénykönyve is. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi esetben a NAV által foglalkoztatott kevesebb mint 300 munkavállalót a mostani törvényjavaslat nem érinti.

A NAV személyi állományának jogállását jelenleg tehát három, ha úgy tetszik, négy törvény szabályozza, minden személy tekintetében legalább két törvény alkalmazandó. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célkitűzése szerint elérhetővé válik, hogy a NAV által foglalkoztatott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és pénzügyőrök ugyanabban a jogviszonyban álljanak a NAV-val, tehát megszűnik az a kettősség, amely alapján ugyanazon szervvel két eltérő jogviszony létesítésére is lehetőség van.

A NAV 2011-es létrejötte óta az első években évről évre komoly bérfeszültség bontakozott ki az adóhivatal kormánytisztviselői és a pénzügyőrök között. Ezt a helyzetet a 2016-os törvénymódosítás rendezte, amely alapvető változást hozott az Adó- és Vámhivatal dolgozóinak illetmény- és előmeneteli rendszerében. A 2016-ban bevezetett közös életpályamodell és a kompetenciaalapú illetménytábla lehetővé tette többek közt, hogy a NAV állományába tartozó kormánytisztviselők és a pénzügyőrök közötti bérfeszültség elrendezésre kerüljön. A bértáblán belül különböző kompetenciafokozatok kerültek kialakításra, valamint bevezetésre került a közszolgálati pótlék és a szolgálatiidő-pótlék is. Ezzel egyidejűleg a NAV dolgozói 2016. július 1-jétől 30 százalékos béremelésben részesültek, amit 2017. január 1-jével egy 5 százalékos, majd 2018. január 1-jével egy újabb 15 százalékos béremelés követett.

A továbblépéshez ugyanakkor egy új, önálló, egységes jogállás megteremtése indokolt, ami rendezi a szakmai és az esetleges bérfeszültségeket, a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket és versenyképesebb fizetéseket teremt a NAV minden dolgozója számára, megbecsüli, értékeli és elismeri a minőségi munkát, kiszámítható, stabil előrelépési lehetőségeket biztosít, valamint díjazza a szervezetnél eltöltött évek számát is. A most tárgyalt törvényjavaslatban ennek megfelelően az illetmény- és előmeneteli rendszer úgy kerül kialakításra, hogy megvalósuljon a jelenleginél fenntarthatóbb illetmény- és előmeneteli rendszer megteremtése, lehetőség nyíljon a teljesítményalapú bérezésre, és biztosított legyen, hogy a jelenlegi helyzetnél senki se járjon rosszabbul, hanem csak kedvezőbb helyzetbe kerülhessen.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi illetményrendszer a 2016-os életpályamodellnek és a béremeléseknek köszönhetően most is kedvező életpályának számít, jelenleg is a NAV-ra speciálisan került kialakításra, így annak teljes átalakítására nincs szükség. Ugyanakkor szükségessé vált az illetményrendszer korrekciója az életpálya bevezetése óta tapasztalt gyakorlati anomáliák kiküszöbölése vagy csökkentése érdekében.

Az új illetményrendszer az azonos komplexitású feladatköröket azonos kategóriába tereli, ezáltal megteremti annak a lehetőségét, hogy a bérolló szűküljön. A hosszú távú cél az egyenlőtlenségek korrigálása, az azonos munkakörben lévők, az azonos feladatot ellátók illetményének közelítése. Ennek értelmében az illetmény a besorolási kategória és a szolgálati idő figyelembevételével egy sávos tartományban kerül meghatározásra, ami a teljesítményt tükröző egyéni differenciálás lehetőségét teremti meg.

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.)

Az új illetményrendszer megállapításának további fő célja, hogy a pótlékok szerteágazó és bonyolult rendszere kisebb mértékben határozza meg a béreket, tehát a pótlékok a jelenleginél kevésbé legyenek meghatározóak a dolgozók összilletményét tekintve. A cél, hogy számos pótlék egyszerűsödjön vagy kivezetésre kerüljön, és inkább épüljön bele a havi illetménybe  ez egy olyan irány, amelyet szerintem mindannyian tudunk támogatni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A törvényjavaslat tartalmazza az illetményrendszerben a besorolási kategóriák felülvizsgálatát és a gyakorlati tapasztalat alapján szükségessé váló korrekcióját. A mostani javaslattal tehát létrejön egy egységes NAV-jogviszony, megszűnik a mostani sajátos kettősség, csökkennek a bérfeszültségek, és a korábbinál kedvezőbb illetményrendszer jön létre. Mindezek figyelembevételével a KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai