Készült: 2021.05.10.09:13:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

162. ülésnap (2020.11.04.), 6. felszólalás
Felszólaló Giricz Vera (ruszin nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó Magyarországi nemzetiségek bizottsága
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 15:27


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GIRICZ VERA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Честованый пан Предсїдатель! Честованї депутаты! Честованый пан и панї Обудсман! Уд имени русинськуй сполности Мадярщины из честованём привітствую Вас!Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Úr és Biztoshelyettes Asszony! A hazai ruszin nemzetiségi közösség nevében tisztelettel köszöntöm önöket.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2020. június 29-i ülésén az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése alapján dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes jelenlétében és tájékoztatása alapján  vitához kapcsolódó bizottságként  megvitatta „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2019” címmel B/8769. számon benyújtott beszámolót, és arról állásfoglalást alakított ki.

A nemzetiségi jogok védelmét ellátó biztoshelyettes a beszámolási időszakban is kiemelt feladatának tekintette a magyarországi nemzetiségek érdekeit szolgáló jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kísérését, értékelését és ellenőrzését. Tevékenységével jelentős mértékben elősegítette a szükséges nemzetiségi jogszabályi módosítások előkészítését és azok indokoltságának szakmai alátámasztását, parlamenti elfogadtatását. A bizottság elismeréssel nyugtázza és köszöni dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszonynak az elmúlt közel hét év alatt végzett eredményes munkáját.

Az Alaptörvény rendelkezése szerint a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vallásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.

A 2019. év a nemzetiségi jogterület szempontjából a számvetés és újratervezés időszaka volt, így elsősorban stratégiai döntésekről és az azokat kísérő folyamatokról szólt. 2019-ben emlékeztünk meg arról, hogy 25 évvel ezelőtt a hazánkban élő nemzetiségek először lehetőséget kaptak a helyi kisebbségi önkormányzatok megalakítására. A beszámoló 6. része áttekintést ad a nemzetiségi jogok magyarországi helyzetéről, különös tekintettel a fent említett évfordulóra.

A beszámoló fókuszában három különböző, de a jogérvényesítési rendszert alapjaiban meghatározó területet érintő változás áll: az ombudsmani jogvédelem, a nemzetiségi önkormányzati rendszer és a törvényi szabályozás. Mindhárom említett esemény szakmai kihívás elé állította a nemzetiségi biztoshelyettest és stábját is, hiszen folyamatos alkalmazkodást, egyben stabilitást kívánt meg az intenzív külső változások ellenére is. A programok száma a biztoshelyettesi intézmény megalakulása óta, vagyis 2012-től egészen 2018-ig töretlenül emelkedett, a vizsgált évben azonban visszaesés következett be. Ennek okai az ombudsmani hivatal költözésével, a lejáró biztoshelyettesi mandátummal összefüggő intenzív, összegző záróidőszak és az újraválasztással kapcsolatos feladatok.

Fontos azonban kiemelni, hogy a korábbi választások tapasztalatai szerint a beadványok mennyisége az átmeneti időszakokban legjobb esetben stagnált, de általában csökkent, 2019-ben viszont 6 százalékkal még bővült is a panaszügyek száma, és elérte a 409-et.

A biztoshelyettes munkáját 2019-ben is két különálló szervezeti egység segítette: a Nemzetiségi Biztoshelyettes Titkársága, amelynek vezetője dr. Török Tamás, és a Nemzetiségi Jogi Osztály, dr. Varjú Gabriella osztályvezetővel az élen.

Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet hatéves biztoshelyettesi mandátuma 2019. október 21-én járt le, így az Alaptörvény és az ombudsmantörvény alapján az ombudsmannak új személyt kellett jelölnie a pozícióra. A kötelező egyeztetési eljárás folyamán az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége és az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyhangú támogatásáról biztosította a korábbi biztoshelyettest. Az Országgyűlés 2019. november 4-én 153 szavazattal ismételten dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébetet választotta a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettessé.

Tekintettel arra, hogy a 2019. év cikluszáró év is volt, helyénvalónak tartjuk tehát a visszatekintést. 2013 és 2019 között 1966 panaszügyben járt el a biztoshelyettes, ezek közül 2020. január 1-jére 1866 ügyet már lezárt, 1515 esetben érdemi intézkedésre is sor került.

(9.40)

Üdvözöljük a biztoshelyettes által kiválasztott szerkesztési módszert, amelynek alkalmazásával a beadványokat az ügyek száma és típusa szerint, valamint a nemzetiség és a beadványozó lakhelye szerinti bontásban mutatja be színes ábrák segítségével, ami számos átfogó következtetésre nyújt lehetőséget, különösen az adatsorok többévnyi változásának összehasonlításában.

Általánosságban megállapítható, hogy a biztoshelyettes gyakorlata alapján a nemzetiségek jogait érintő alapvető szabályozás jogi háttere és szövege is kidolgozott, magas védelmi szintet biztosít, így megfelel a hazai adottságoknak és a nemzetközi vállalásainkból származó követelményeknek is. A részletszabályokkal kapcsolatban azonban gyakoriak a jogalkalmazási anomáliák, egyes területeken  így például a nemzetiségi önkormányzati igazgatás, nevelés-oktatás, finanszírozás, kulturális és nyelvi jogok gyakorlása körében  strukturális problémák is megfigyelhetők.

Tovább árnyalja az összképet az a körülmény, hogy míg 12 közösség esetében elsősorban a klasszikus nemzetiségi jogokkal kapcsolatos beadványok érkeztek, a roma közösség esetében a szociális, lakhatási és a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő ügyek domináltak.

A beszámoló fontosnak tartja kiemelni, hogy a beadványok többségében csak általánosságban  konkrét diszkriminatív eljárás kifogásolása nélkül  utaltak a roma származásukból adódó, hivatali ügyintézés során tapasztalt hátrányokra.

A beszámolás évében 70 panasz érkezett, amelyek a nemzetiségi nevelés-oktatás területét érintik, jellemzően a pedagógushiányt, az eszköz és felszerelés hiányosságait és a tankönyvek nemzetiségi tartalmát kifogásoló beadványok. De megjelent a gyermekekkel szembeni iskolai bánásmód tárgyköre is, a tankötelezettség teljesítésének akadályozásával és a magántanulói jogviszony engedélyezésével, valamint a tanodák 2019. évi működési költségeinek állami támogatását érintő problémákkal kapcsolatban. Külön problémakörként jelentkezett a fenntartói jogok helyes gyakorlása.

A biztoshelyetteshez a vizsgált évben a nemzetiségi önkormányzatok működését érintően 25 panasz érkezett, amelyeknek visszatérő kritikus témái voltak az összeférhetetlenségi kérdések, a nemzetiségi önkormányzatok finanszírozása, a működési és feladatalapú támogatások, a pályázatok finanszírozási környezete, valamint a helyi és települési nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködést érintő kérdések.

Az egyéni és közösségi névhasználat többéves létező probléma a nemzetiségi közösségek számára. E témában több jelzés és egyedi panasz is érkezett a biztoshelyettesi titkársághoz, amelyekre alapozva hivatalból hét vizsgálat indult. A vizsgálatok a beszámolási időszak lezárásakor még folyamatban voltak.

A biztoshelyettesi beszámoló kiemeli, hogy 2019-ben kettős jubileumot ünnepeltünk: a nemzetiségi önkormányzati rendszer 25 éves fennállását és az aktuális választások eseménydús időszakát. A folyamat léptékét jól jelzi, hogy 2019-ben 2200 helyi nemzetiségi  köztük 1200 roma  és 62 nemzetiségi területi szintű  ezek közül 20 roma  önkormányzatot választottak, és mind a 13 elismert magyarországi nemzetiség megalakította országos önkormányzatát.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a 2019. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kiírását megelőzően, majd azt követően is 20 beadvány érkezett a biztoshelyetteshez, amelyek egyrészt jogszabálykritikát fogalmaztak meg, másrészt a választási szervek gyakorlatát kifogásolták. A biztoshelyetteshez benyújtott panaszok természetére és rendszerszerűségére tekintettel a nemzetiségi önkormányzati választásokat követően átfogó vizsgálat indítása vált indokolttá.

A beszámoló évének harmadik kiemelkedő szakmai kihívása a nemzetiségi jogi törvény átfogó módosításának előkészítése volt. 2017-ben az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a nemzetiségi jogi törvény módosítása tárgyában több tartalmi és technikai módosítást tartalmazó törvényjavaslat-tervezetet dolgozott ki, amelynek különböző változatai kapcsán a biztos és a biztoshelyettes több alkalommal is észrevételt tett, szakértelmével közreműködött a törvény módosításában.

A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága által életre hívott, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága által kiemelten támogatott szakmai munkacsoport tagjaként a biztoshelyettes összesen 58 darab  27 technikai és 31 tartalmi  szövegszerű módosítást javasolt, valamint 6 általános észrevételt fogalmazott meg a törvény vonatkozásában. A megfogalmazott és részletes indokolással alátámasztott javaslatok közel 90 százalékát a munkacsoport elfogadta.

A beszámoló behatóan foglalkozik a 2021. évi népszámlálás nemzetiségeket érintő tennivalóival. Az 1910. évi népszámláláskor a lakosság több mint 45 százaléka vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak, az 1990-es népszámlálás során már csak 2 százaléka. Az Európában is egyedülálló jogi szabályozás és az erre épülő finanszírozási, valamint intézményrendszer lehetővé tette a közösségek lehetőségeinek kibontakoztatását és az identitás megerősödését. Ennek eredményeként a 2011. évi népszámlálás adatai szerint már a lakosság 6,5 százaléka vallotta magát valamely hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak.

A biztoshelyetteshez 2019-ben több jelzés érkezett a Központi Statisztikai Hivatal gyakorlatának a népszámlálások során gyűjtött adatok feldolgozásával és a 2021. évi népszámlálás előkészítésével kapcsolatban. A felvetett problémák nem pusztán elvi vagy módszertani szinten eredményezhetik az eljárás anomáliáit, de tekintettel arra, hogy a népszámlálás adatsorai hatással vannak az önkormányzatok megalakíthatóságára, a közösségi nyelvhasználati lehetőségeken át a finanszírozási környezetig számtalan területen meghatározóak, hosszú távú hatással lehetnek a közösségek kollektív jogainak gyakorlására is. Ezért a 2021. évi népszámlálás előkészítését érintő nehézségek sokrétűsége és komplexitása okán a nemzetiségi biztoshelyettes álláspontja szerint szükségessé vált egy átfogó vizsgálat indítása.

A 2019. év sok szempontból speciális volt, ezért érdemes megfigyelni a 202 program típus szerinti bontását, amelyeket színes diagramok szemléltetnek.

Elismerést érdemel a biztoshelyettes által kifejtett tevékenység a V4-es országok ombudsmanjainak együttműködése terén, valamint a biztoshelyettes és munkatársainak részvétele az európai szintű regionális együttműködésben, az emberi és nemzetiségi jogokkal kapcsolatos tudatosság növelésében.

A beszámoló alapján és az elmúlt év gyakorlata szerint a bizottság tartalmasnak és eredményesnek értékelte a biztoshelyettes hivatala és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága együttműködését, valamint bízik a közös, eredményes munka folytatásában.

A fentiek alapján az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló plenáris ülésen történő elfogadását.

Дякуву за позур! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai