Készült: 2021.04.20.09:20:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

64. ülésnap (2015.04.13.), 266. felszólalás
Felszólaló Giricz Vera (ruszin nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:04


Felszólalások:  Előző  266  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GIRICZ VERA nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Честованый пан Предсїдатель! Честованї парламентарії!

Дякуву за можность выступити на языкови Александра Духновича- русинського просвітителя, день родженя котрого празднуєме кунцём апріля.

Köszönöm szépen, hogy üdvözölhetem önöket a ruszin felvilágosodás atya, Duchnovics Alexander nyelvén, akinek születésnapját április végén ünnepeli közösségünk.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2015. március 16-i ülésén az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése alapján megvitatta ‑ vitához kapcsolódó bizottságként – „az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013” címmel B/101. számon benyújtott beszámolót, és arról állásfoglalást alakított ki.

A bizottság az Igazságügyi bizottsághoz hasonlóan támogatja az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről szóló beszámoló plenáris ülésen történő elfogadását.

A beszámoló szerkezete is alátámasztja, hogy az alapvető jogok biztosának feladatai összetettek, átölelik a társadalmi élet majd’ minden problémás területét. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosa tevékenysége során ‑ egyebek mellett ‑ megkülönböztetett figyelmet fordít az Alaptörvény XXVII. cikkében meghatározott nemzetiségi jogok védelmére. A jogszabály több helyen is garanciákat nyújt ennek biztosítására, így a 40. § (2) bekezdése előírja, hogy az alapvető jogok biztosa az éves beszámolóban tájékoztatni köteles az Országgyűlést az alapjogvédelmi tevékenységéről, külön fejezetben bemutatva a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében tett lépéseit.

A nemzetiségi jogok védelme alapvető feladatként megjelenik az ombudsman munkájában, mivel tevékenysége a jogvédelem más területeit is érinti a jelenlegi struktúrában.

A beszámolóból kitűnik, hogy az alapvető jogok biztosa jogvédelmi feladatainak a nemzetiségi terület átfogó jellegű monitorozása mellett a hivatalból indított eljárások lefolytatásával is eleget tett. A jogi szabályozás változásai terén történt alapjogi biztosi tevékenységet és annak eredményeit jónak értékelhetjük.

Egyetértünk az ombudsmani véleménnyel, hogy a köznevelési intézmények szmsz-ének, valamint a pedagógiai programjainak jóváhagyásához kapcsolódó egyetértési jog megszüntetése nem volt indokolt.

A nemzetiségi önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban osztjuk az ombudsman megállapítását, amely szerint az önkormányzati jogok akkor gyakorolhatóak ténylegesen, ha az állam a szervezeti, a funkcionális és a költségvetési autonómia érvényesülését intézményes garanciákkal biztosítja. Megállapítjuk, hogy a gyakorlatban nem érvényesül az a közjogi alapelv, hogy a helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat egyenrangú félként jelenjen meg.

Egyetértünk az ombudsmannak a népszámlálás adatainak utólagos felhasználásával kapcsolatos megállapításaival. Továbbra is vitatjuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának alapja a népszámlálás során a nem kötelezően megválaszolandó nemzetiséghez tartozás legyen.

Egyetértünk azzal, hogy a nemzetiségi önigazgatáshoz biztosítani kell a gazdasági alapokat is.

Közös véleményként fogalmazhatjuk meg, hogy a nemzetiségi lét jövője a nemzetiségi nevelés-oktatás hatékonyságától függ.

A nemzetiségi nyelvhasználati jogok érvényesülése viszont a közéletben továbbra is nagyon vegyes képet mutat.

A nemzetiségi jogok védelme nem képzelhető el megfelelő jogintézmények nélkül. Az Alaptörvény szerint a nemzetiségi jogok biztosának helyettese látja el a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét. A további részletszabályokat, a biztos­helyettes mozgásterét az Alaptörvény 30. cikkének rendelkezései mellett az alapvető jogok biztosáról szóló törvény 3. § (2) bekezdése határozza meg részletesen. A szabályozásból kitűnik, hogy a feladat ellátása feltételezi az alapvető jogok biztosának és a nemzetiségi jogokért felelős biztoshelyettesnek a szoros együttműködését.

A vizsgált időszakról megállapítható, hogy ez nem teljesen valósult meg. A jogintézmény 2012. évi megreformálása nem segítette a jogvédelem kiteljesítését, mivel a jogalkotó a személyi kérdéseket nem rendezte teljeskörűen.

Nemzetiségi közösségeink részéről reméljük, hogy az új szervezeti és működési szabályzat megfelelő kereteket biztosít majd az ombudsman új helyettesének feladatai ellátásához.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága „az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013” címmel B/101. számon benyújtott beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslatot támogatja. Köszönöm a figyelmet! - Дякуву за позур!(Taps.)




Felszólalások:  Előző  266  Következő    Ülésnap adatai