Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége nem támogatja ezt a törvényjavaslatot, mert a javaslat az alkotmánybírósági határozat ürügyén jelentős hatáskörcsökkentést tartalmaz az ombudsmani tevékenységgel kapcsolatban, és ezzel mi nem tudunk egyetérteni.

A javaslat mindössze öt paragrafusból áll, és ha megengedik, azt a módszert választanám, hogy szakaszonként mennék végig a törvényjavaslaton, és a megjegyzéseimet ennek megfelelően tenném meg.

Úgy gondolom, hogy az első két paragrafussal nagyjából minden rendben van, apró módosítást tartalmaz. Csak megjegyezni szeretném, azt, hogy "az országgyűlési biztoshoz fordulása miatt senkit sem érhet hátrány" kitétel belekerült a törvénybe, igazából helyes dolog, de rögtön az jut eszembe, hogy szomorú, ha Magyarországon tíz évvel a rendszerváltás után ezt törvénybe kell iktatni, mert ez azt jelentheti, hogy ért vagy érhet bárkit is hátrány emiatt - de természetesen egyetértek vele.

Még egy megjegyzés: sajnálatos dolog, hogy ez csak egy deklaratív mondat, semmilyen jogkövetkezménye nincs, ha ettől függetlenül bárkit hátrány ér. De azt, hogy benne van, természetesen nem kívánom támadni, és ezt nem hibaként rovom fel, csak ebből következtetéseket lehet levonni.

A 3. §-sal kapcsolatban az első problémám a (6) bekezdésben foglaltakkal van. A (6) bekezdés eredeti szövege "az országgyűlési biztos az iratbetekintési jogát a fegyveres erőknél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatóságánál, a vám- és pénzügyőrségnél, valamint az ügyészség nyomozást végző szervénél az állam- vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok tekintetében" kitételt, illetve megszorítást tartalmazza. Ez a gondolatjelek közé foglalt mondatrész elmarad. Ebből az következik, hogy korábban csak az állam- és szolgálati titkok tekintetében tartalmazhatott korlátozó rendelkezéseket ez a törvény, hogy ez kikerül innen, azt jelenti, hogy ezen szervek egész tevékenységével kapcsolatban tartalmazhat megszorító rendelkezéseket a törvény.

A 4. § az, amelyről igazából ennek a törvényjavaslatnak szólnia kellene; a 4. § az, amit ha egyetlen paragrafusként benyújtana a kormányzat, akkor azt lehetne mondani, hogy ez nagyjából megfelel az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak, azaz az összes többi szakasz nem feltétlenül szükséges az Alkotmánybíróság határozata miatt. Két felsorolást tartalmaz ez a paragrafus, és részben egyet lehet vele érteni, részben azonban nem.

(17.40)

Nem szeretnék végigmenni minden egyes rendelkezésen, mert érdekes eltérések mutathatók ki a jelenleg hatályos és a tervezett szöveg között, például csak nemzetbiztonsági szolgálatról beszél a jelenlegi szöveg, korábban nemzetbiztonsági szolgálatok voltak. Úgy tudom, hogy több nemzetbiztonsági szolgálat is működik Magyarországon, tehát a többes szám indokolt. Hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok közül melyik az, amit vizsgálhat az ombudsman, számomra így most kissé kétséges.

De egyébként az elfogadható, hogy például a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat is szerepel, korábban csak a helyi önkormányzat szerepelt.

Van egy másik felsorolás is, amely teljesen új a szövegben, eszerint "nem minősül hatóságnak", és itt megint csak nem szeretném megismételni a felsorolást. Lehet vitatkozni ennek a felsorolásnak az első elemein is, hogy ezt ilyen formában kell-e meghatározni, könnyebb vitatkozni azonban az utolsó két tagjával, mert én is úgy gondolom - ahogy azt Kósáné Kovács Magda és az MSZP képviselői is elmondták előttem -, hogy bizony a közjegyző és a bírósági végrehajtó nem feltétlenül indokolt, hogy ebben a felsorolásban szerepeljen. A közjegyzőkkel kapcsolatban én sem tudok olyan dologról, ami miatt indokolt lenne az ide történő bekerülés, de nem lehet tudni, soha nem lehet ennek a lehetőségét kizárni. Viszont az utolsó résszel, a bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó szerepeltetésével alapvető problémám van, mert engem országgyűlési képviselőként az elmúlt egy évben a végrehajtókkal kapcsolatos korrupciós ügyek miatt többen kerestek meg, mint azt megelőzően tíz év alatt. Szeretném ezúton is figyelmeztetni a kormány tisztelt képviselőjét - ahogy azt egyébként a végrehajtási törvény kapcsán elmondtam, és ha jól emlékszem, ebben közöttünk nincs vita -, elképesztő korrupció lett úrrá a végrehajtás terén, magyarul ott óriási veszélyek vannak. Nem akarok bővebben beszélni a dologról, szerintem ezen a téren a problémát hasonlóan látjuk. Éppen ezért úgy gondolom, ha az állampolgárok számára egyfajta védelmet lehet adni azzal, hogy az országgyűlési biztosok vizsgálódhatnak ezen a területen, akkor bizony nem feltétlenül indokolt, hogy megfosszuk őket ettől. Ezen tehát szerintem változtatni kellene.

Az alapvető probléma az 5. §-ban foglaltakkal van. Úgy gondolom, ezt semmi nem indokolja. Az Alkotmánybíróság határozatából sem, az ombudsmanok eddigi tevékenységéből sem és semmi egyéb dologból nem következik az, hogy itt egy körülbelül húsz pontból álló felsorolás legyen, viszont nyilvánvaló, hogy ez jelentős mértékben csökkenti az ombudsmanok vizsgálati lehetőségét. Minden egyes ilyen, akár pozitív taxáció arra ad lehetőséget, hogy ezeket mindenki elkezdje eltérően értelmezni. Addig jó, amíg azt mondjuk, hogy általában véve mindent vizsgálhat az ombudsman, de van, amit nem, és ezt nagyon pontosan, nagyon precízen és nagyon szűk körben lehet és kell felsorolni, mert ne felejtsük el, hogy az ombudsmanok a Magyar Országgyűlés biztosai, a Magyar Országgyűlés nevében, a végrehajtó hatalom ellenőrzése érdekében járnak el és az állampolgárok érdekeit védik, tehát nem lehet elég tág a vizsgálati joguk.

Én semmilyen aggályt nem látok amögött, hogy az ombudsmanok ennek kapcsán olyan állami és szolgálati titkot ismerhetnek meg, amelyek egyébként valóban eléjük kerülhetnek. Ha az az állami és szolgálati titok keresztül mehet 50 ezer vagy ötven hivatalnok kezén és ők kezelhetik az állampolgárok legkülönfélébb személyes adatait, akkor azok, akik az állampolgárok érdekeit védik, igenis indokoltan juthatnak hozzá ezekhez az adatokhoz és kezelhetik azokat.

Sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy a kormányzat ezzel az előterjesztéssel csalárd módon próbálja megzsarolni az ellenzéket, hiszen pontosan tudja azt, hogy a Ház sajátságos működéséből adódóan vagy az egész javaslatot együtt fogadja el az Országgyűlés, vagy pedig az egész javaslatot együtt kell elutasítani az alapjavaslat tekintetében, ha módosító indítványokat nem fogad el, vagy nem olyan körben fogad el az Országgyűlés, ahogy azt az ellenzék szeretné. Ha ez a javaslat emiatt kudarcot vall, az kizárólag a kormány és a többség felelőssége lesz, mert ha a benyújtást megelőzően korrekt módon - ahogy az egyébként nyolc éven keresztül a Magyar Országgyűlésben divat volt és íratlan szabály - hatpárti egyeztetést tartott volna, akkor most nagy valószínűséggel egy olyan felszólalást tudtam volna elmondani, mint amit a szerzői jogi törvény kapcsán egyébként szívesen tettem. Ezt most sajnos nem tudom megtenni.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, a Szabad Demokraták Szövetsége ebben a formájában egyáltalán nem tudja támogatni a javaslatot, csak alapvető változtatásokat követően tudnánk elfogadni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.