Felszólalás adatai

KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Megint sajátos bizottsági helyzetben vagyok a bizottság előadója, hiszen a bizottság szavazása során egyenlő arányban voltak az igenlő és a szemben álló szavazatok, tehát a bizottságnak sem többségi, sem kisebbségi előadója nincs.

Mindannyian tudjuk és értjük, hogy az országgyűlési biztosokról szóló törvény megnyitása az Alkotmánybíróság döntéséből származó kötelezettség. Államtitkár úr idézte az Alkotmánybíróságnak azokat a kitételeit, amelyek a törvény megváltoztatása indokaként szolgálnak. Ugyanakkor azt éreztem mind a bizottsági ülésen, mind most államtitkár urat hallgatva, hogy az Alkotmánybíróság döntése okot és alkalmat ad egy elhúzódó vita felújítására, hiszen a törvényjavaslat kapcsán válaszolnunk kell arra, hogy arra akarjuk-e felhasználni az Alkotmánybíróság döntését, hogy az országgyűlési biztosok hatáskörének és felelősségének a határait világosabban lássuk, és ez az én szememben mindig együtt jár az országgyűlési biztosok világos felelősségi körének a körülhatárolásával is. Mindebből következik természetesen az is, hogy ennek eredményeképpen az állampolgár világosabban és egyértelműbben tudja majd, hogy mely esetekben remélhet segítséget az országgyűlési biztosoktól akkor, ha a közhatalommal volna konfliktusa. Ha erre akarjuk felhasználni a változtatást, akkor meggyőződésem, hogy senkinek nincs kétsége vagy kifogása.

De az elmúlt években tanúi voltunk annak is, hogy néhány jeles képviselőtársunk elkezdte felszedni a köveit annak az útnak, amelyen most továbbhaladunk, és felszedett kövű úton továbbhaladni lehet, hogy botladozással jár együtt. Úgy tűnik, hogy az előbb elmondott csupa pozitív cél mellett a benyújtott törvényjavaslat prekoncepciózus alapon megkurtítani kívánja az országgyűlési biztosok jogait. Mivel ezeket az elemeket konkrétan is fel tudjuk sorolni és meg is fogjuk tenni, ezért a törvény a bizottságban többségi támogatást nem kapott.

Államtitkár úr utalt a pozitív és negatív taxációra. Ez persze lehet elvi kérdés, lehet gyakorlati. A taxációval kapcsolatban az ember egy picit mindig libabőrös lesz, hiszen tökéletes és teljes taxáció nincs soha, és különösen nehéz a helyzet akkor, amikor negatív taxációval akarunk körülhatárolni valamit, ebben az esetben az országgyűlési biztosok hatáskörét, mozgásterét és felelősségi körét.

A negatív taxáció első kizárását, azt hiszem, csak az országgyűlési biztosi gyakorlat nem ismeretében lehet komolyan felvetni. Az országgyűlési biztosok soha nem vizsgálták az Országgyűlés közhatalmi tevékenységét; hogy a kifejezés bírálható-e vagy sem, ebben én nem szeretnék szavazni, de az Alkotmánybíróság így használja. Ugyanakkor nem lehet kétséges, hogy az Országgyűlés munkájának a végterméke az országgyűlési biztosok tevékenységének fő tárgya, hiszen ha nem a törvényekkel vetik össze az állampolgári panaszokat, akkor megszűnik a feladatuk, akkor nem tudnak a feladatuknak eleget tenni. Ilyen értelemben tehát a feladatuk szorosan összefügg az Országgyűlés munkájával, és ha nem vizsgálják is, hogy mit tudom én, egy ellenőrző bizottság létrehozása vagy létre nem hozása sért-e állampolgári érdeket vagy sem, attól még a törvényhozással, a végeredménnyel foglalkozniuk kell.

A negatív taxációban az ügyészség, a közjegyzők kizárása és a végrehajtók kizárása okozza valóban a legtöbb problémát - ezt bölcsen látta előre államtitkár úr. És az is nagy kérdés, hogy szervezetileg vesszük ki ezeket a felsorolt egységeket a törvény hatálya alól - a logikusabb: az Országgyűlésnél, illetve a bíróságnál ezt a szervezetértelmezést kell használni -, de nem lehet ezt a szervezetértelmezést használni az ügyészségnél, a közjegyzőknél és a végrehajtóknál. Nem volt még közjegyzői panasz? Majd lesz, mert ott is meg lehet sérteni az emberi méltóságot, ott is lehet sérteni emberi jogokat, mint ahogy ez előfordulhat a végrehajtás során is. Tessék elképzelni az önálló végrehajtót, aki éppen durván beszél az ügyfelekkel, de a jelenlegi törvény szerint ezt az országgyűlési biztos nem vizsgálhatja!

Végül a bizottság szószólójává szegődik az országgyűlési biztosok kérésének, ami az Országgyűlési Hivatal dolgozóinak új besorolására vonatkozik. (Dr. Hende Csaba államtitkár a fejét rázza.) Látom, hogy rázza a fejét. Tájékoztattak minket a kormányzati álláspontról, attól még a jó ügyet képviselhetjük. És ha a szavunk nyitott fülekre talál, akkor mérlegelni tudjuk az álláspontunk megváltoztatását. Ezt a törvényt ebben a formájában nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen.

(17.10)