Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A köztársaság kormánya T/5059. számú törvényjavaslatát - a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről - a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja és a saját nevemben támogatom. Tudjuk, hogy az uniós csatlakozás érdekében szükséges olyan törvényt alkotni, amely a jogi személlyel szemben egyfajta büntetőjogi szankciót tartalmaz. Persze az is közismert, hogy ez ellentmond a társaság bűnössége megállapítása elvének, amely elv ez ideig töretlenül érvényesült a magyar büntetőjogban.

A kodifikátor érdeme az, hogy egy jogelv sérelme valójában minimális, mert a javaslat egyrészt nem szól a jogi személyek büntetőjogi bűnösségéről, nem szól büntetőjogi büntetésről. A büntetőjogi intézkedések - amely a javaslat címe - megnevezés a tűrhetőség határán belül van, nemcsak azért, mert külön törvénybe és nem a büntető törvénykönyvbe kerültek a szabályok, hanem mert azok tartama is úgy állapíttatott meg, hogy a büntető ítélkezés keretei között elfogadható. Az előttem felszólalóval ellentétben én ezt kifejezetten szellemes törvénynek tartom egyébként.

Támogatjuk tehát a törvényjavaslatot azért, mivel a klasszikus európai büntetőjogi hagyományokat úgy emeli be, át a XXI. századba, hogy a jogelv nem roppan, nem sérül, ugyanakkor az új intézmény álláspontom szerint működőképes lesz. Nem kétséges persze álláspontom szerint, hogy a szöveg helyenként pallérozásra szorul. Módosító indítvány formájában javasoltam, hogy a törvényjavaslat 1. § első pontját - elmondtam a bizottsági vita során is - a fejéről állítsuk a talpára. A szöveg szerkezete ugyanis, merőben szokatlan módon a kivételeket úgy sorolja előre, mintha az a főszabály taxációja lenne. Egyébként javaslom, hogy támogassa a kormány ezt a megoldást, a normaszöveg rendkívül egyszerű: "E törvény alkalmazásában jogi személy minden olyan szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet az irányadó jogszabályok jogi személyként ismernek el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is." E törvény nem alkalmazható - és itt jön a taxáció - a magyar állam, külföldi állam, az alkotmányban felsorolt intézmények s a többi.

Megismételve álláspontomat, miszerint a törvényjavaslatot elfogadjuk és elfogadásra ajánljuk azzal, hogy bizonyos finomításokat tartunk részleteiben is szükségesnek, így nevezetesen a jogi személy képviselőinek jogállásáról szóló 9. § esetében a magunk részéről célszerűnek tartanánk kizárni a képviselői körből azt az ügyvédet, aki munkaviszonyban vagy tartós megbízási viszonyban állt a kriminális időszakban a büntetőeljárás alá vont jogi személlyel kapcsolatban. Ezt az indítványunkat egyébként a gyakorlat motiválja, egyrészt a bizonyítás szinte lehetetlen helyzetbe kerül, másrészt pedig a védelem morális tisztasága válik kétségessé, ha az elkövetésben esetleg részes ember képviseli a jogi személyt.

Nem vitás, hogy aggályok merülhetnek fel a jogi személy megszüntetése kapcsán felmerült és teljesítetlen kötelezettségek jövőjével kapcsolatban. Itt az a különös, szinte anomália fordult elő, hogy az indokolás teljesen egyértelműen megadja ennek a kulcsát. Én megfontolás tárgyává javaslom tenni - bár ezzel kapcsolatban nem nyújtottam be módosító indítványt -, hogy ha az indokolás egy mondatát beemeli a törvényalkotó a normaszövegbe, akkor ez megoldható. Ugyanis így szól az indokolás eme kriminális mondata: "Megszünteti a bíróság a jogi személyt, ha valós gazdasági tevékenysége elhanyagolható." Ez implicite azt jelenti, hogy rendkívül kevés valós gazdasági érdek sérülhet, ha e rendelkezés valamilyen - megmondom őszintén, hogy én nem gondoltam normaszövegen - formában bekerül a normaszövegbe, mert ez biztosíték a társasággal, a jogi személlyel gazdasági kapcsolatban álló emberekkel szemben ott, ahol súlyos gazdasági érvek szólnának a fenntartás mellett, akkor maradjon a jogi személy, legfeljebb értelemszerűen a tevékenységét kell korlátozni.

(13.00)

Ugyanezen rendelkezési körön belül van egy aggályom a megszüntetéssel kapcsolatban, az 5. § (3) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni. Már most megkövetem önöket, mert nem néztem olyan alapossággal utána, mint ahogy kellett volna, de én úgy emlékszem, hogy ezek a bejegyzések konstitutív hatályúak, következésképpen ellentét látszik fennforogni az alapjogszabályban adott konstitutív hatály és itt egy másik konstitutív hatály között.

Mindezekre is figyelemmel és az esetleg szükséges korrekciók mellett én e valóban merőben új technikát elfogadom, a magyar jogrendszerbe illőnek tartom, és a Fórum képviselőcsoportja a szükséges módosításokkal elfogadja, és önöknek is elfogadásra ajánlja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)