Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedések alkalmazását lehetővé tenni kívánó javaslat eddig a magyar büntetőjogban ismeretlen, új jogintézmény bevezetéséről rendelkezik. A hatályos magyar Btk. szerint bűncselekményt csak természetes személy, tehát élő ember követhet el. A büntetőjogi felelősség egyéni felelősség. Ezt a jogi helyzetet a magyar jogi irodalom általában elfogadja, és a mértékadó szerzők egészen a legutóbbi időkig egyetértéssel idézték a societas delinquere non potest római jogi elvét.

Ugyanakkor a jogi személyek büntetőjogi felelősségének problémája már jóval régebben felmerült. A nemzetközi büntetőjogi társaság 1929-es kongresszusán például már foglalkozott a kérdéssel, és egy igen figyelemreméltó zárónyilatkozatot fogadott el, amelyet most az idő rövidségére tekintettel nem idézek. A jogi személy büntetőjogi felelősségre vonhatóságáról szóló viták hosszú ideig folytatódtak, azonban a kontinentális büntető jogalkotás tekintetében ezen a területen konkrét előrelépés sokáig nem történt.

A legújabb jogfejlődés azonban merőben új irányt vett. A jogi személy büntetőjogi felelősségét már régóta elfogadó angolszász államok mellett a kontinentális Európa országai is egymást követően vizsgálják felül korábbi elutasító álláspontjukat. Hollandia még 1976-ban, Norvégia 1991-ben, Izland 1993-ban, Franciaország '94-ben, Finnország '95-ben, Belgium '99-ben vezette be a jogi személy büntethetőségét. Anglia és Wales 2000-ben szélesítette e felelősség körét. Svédország '86-ban, Spanyolország '95-ben vezetett be sajátos szankciót a jogi személyekkel szemben. Nem büntetőjogi, hanem közigazgatási jogi szankciót alkalmaznak jogi személyekkel szemben Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Svájcban.

A kelet-közép-európai régióban először Szlovénia hozott törvényt e kérdésről '96-ban. Tervezetek készültek Horvátországban, Litvániában, Észtországban, Csehországban, Romániában és Lengyelországban is. A jogi személy ilyetén felelősségének bevezetését tervezi a szlovák büntető törvénykönyv 2000-ben elfogadott koncepciója is. A magyar büntetőjog fejlődésére hagyományosan számottevő befolyással levő Ausztriában, Németországban és Svájcban is oldódni látszik a korábbi elvi elutasítás, és valószínűleg hamarosan ott is törvényi szabályozás születik meg.

A jogi személy büntetőjogi felelősségének térhódítását nemzetközi egyezmények és az Unió jogi aktusai is előmozdították. E kérdésről az alábbi nemzetközi egyezmények rendelkeznek: az OECD keretében létrejött, '97. november 21-én elfogadott, a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezmény; az Európa Tanács '99. január 27-én kelt korrupció elleni büntetőjogi egyezménye; az 1997. július 19-én felvett második jegyzőkönyv az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez; az ENSZ keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény, valamint kiegészítő jegyzőkönyvei.

Törvényjavaslatunk az előzőekben felsorolt nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelően önálló törvényben, a büntető törvénykönyvtől és a büntetőeljárásról szóló törvénytől elkülönítve szabályozza a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedéseket, azok alkalmazásának feltételeit és eljárási rendjét. A Btk. csak erre az új törvényre utaló szabályt tartalmaz.

A javaslat által választott anyagi jogi konstrukció lényege abban áll, hogy a természetes személyek meghatározott körbe tartozó bűncselekményeit e személyeknek a jogi személyhez való kapcsolata alapján a jogi személynek számítja be. A természetes személyek vagy vezető tisztségviselői a jogi személynek, akik maguk követik el a szándékos bűncselekményt, vagy kötelességük teljesítése esetén az alkalmazott részéről a szándékos bűncselekmény elkövetését megakadályozhatták volna, vagy a jogi személyen kívül álló személy követi el a szándékos bűncselekményt, azonban ennek eredményeként a jogi személy ténylegesen gazdagodik.

A jogi személy felelőssége a szándékos bűncselekményt megvalósító személyhez való kapcsolatán, illetve azon a tényen alapul, hogy a jogi személy a szándékos bűncselekmény folytán gazdagodott, vagyoni előnyhöz jutott. A jogi személy felelőssége és a természetes személy felelőssége egymás mellett érvényesül. A természetes személy elkövető büntetőjogi felelősségre vonása nem zárja ki a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását. A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés folytán pedig nem enyészik el a természetes személy büntetőjogi felelőssége.

(11.50)

A jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a természetes személlyel szemben szándékos bűncselekmény miatt a bíróság büntetést szabott ki. A törvényjavaslatban meghatározott intézkedések akkor is alkalmazhatók, ha az elkövető a halála vagy kóros elmeállapota folytán nem büntethető.

A jogi személlyel szemben a következő szankciók, intézkedések alkalmazhatók: a jogi személy megszüntetése, a jogi személy tevékenységének korlátozása és a pénzbírság.

A jogi személy megszüntetése a legsúlyosabb joghátrány. A jogi személyt a bíróság akkor szüntetheti meg, ha azt kimondottan bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, illetve ha a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. Kizárt azonban a megszüntetés alkalmazása, ha ennél jelentősebb társadalmi érdek fűződik a jogi személy további működéséhez. Ez nem zárja ki természetesen a további jogszerű működés ellenőrzését és a másik két büntetőjogi intézkedés alkalmazását.

A tevékenység korlátozása azt kívánja biztosítani, hogy szándékos bűncselekmény elkövetése esetén a jogi személy ne vehessen részt olyan tevékenységben, amely fokozott megbízhatóságot igényel, vagy amely az állam által biztosított gazdasági előnyt jelent. Kizárható továbbá a jogi személy minden olyan tevékenységből, amelyből a bíróság döntésétől függően ez szükséges. A kizárást a törvény 1-3 évig terjedő időtartamban teszi lehetővé. A jobb egyéniesítést szolgálja az a megoldás, hogy a kizárás egyszerre több tevékenységre is elrendelhető.

A pénzbírság célja elsősorban a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny elvonása, illetve a további jogsértések megelőzése az elrettentésen keresztül. Ezt jelzi a kiszabható pénzbírság összege, amelynek alsó határa 500 ezer forint, míg a felső határa a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékéhez igazodik, annak legfeljebb háromszorosa lehet.

A javaslat hatálybalépésének időpontja az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk időpontja. Erre az időpontra a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényt felváltja a már elfogadott és az előttünk fekvő T/5061. számú javaslattal módosításra kerülő 1998. évi XIX. törvény. Erre figyelemmel azokat a sajátos eljárási rendelkezéseket, amelyek a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntető intézkedések eljárási keretei, az új Be. rendszeréhez és rendelkezéseihez képest indokolt meghatározni.

A javaslat kiindulópontja szerint a jogi személynek nincs önálló büntető anyagi jogi jogalanyisága, tehát a jogi személy nem válik a Btk. értelmében vett elkövetővé. A javaslat alaptétele az, hogy a jogi személy a büntető anyagi jog szerint nem elkövető, ebből következően a büntetőeljárásban sem lehet terhelt.

A javaslat II. fejezetébe felvett eljárásjogi rendelkezések ezért a jogi személyt nem terheltként vagy - ami még következhetne a büntetőeljárás dogmatikája szerint - egyéb érdekeltként kezelik, hanem teljesen új konstrukció létesül a büntetőeljárási jogban is. A javaslat, abból kiindulva, hogy a jogi személy csak képviselője útján képes jogviszonyokban részt venni, nem a jogi személy jogállásáról rendelkezik, hanem a jogi személy törvényes képviselőjét, illetve az eljáró ügyvédet mint perbeli képviselőt ruházza fel a büntetőeljárási jogosultságokkal. Ezt úgy teszi meg, hogy a jogi személy törvényes, illetve perbeli képviselőinek büntetőeljárási helyzete a jogi személy sajátosságából adódó eltérések kivételével leginkább a védő eljárási helyzetéhez hasonlít.

A javaslat kiindulási alapként kezeli azt a tételt, hogy a jogi személy sajátos büntetőjogi felelőssége fő szabályként nem önálló, hanem származékos. A jogi személy büntetőjog szankcionálására a javaslatban meghatározott kivételekkel csak akkor nyílik lehetőség, ha van olyan természetes személy, akivel szemben büntetőeljárást lehet folytatni. E természetes személy a hagyományos értelemben vett büntetőjogi felelősségéhez kapcsolható a jogi személy büntetőjogi szankcióval sújtása. Ebből következik, hogy a büntetőeljárás a természetes személlyel szemben folyik, az eljárásnak a természetes személy az alanya, a jogi személlyel szemben a hagyományos értelemben vett büntetőeljárás nem folyik.

A jogi személy az eljárásban fő szabályként annak a természetes személynek az eljárási helyzetét osztja, akire tekintettel a jogi személlyel szemben az intézkedés szükségessége, lehetősége felmerül.

Ha a természetes személy ellen a terhelt elleni büntetőeljárás bármilyen okból megszűnik, a büntetőeljárás a jogi személlyel kapcsolatban sem folyhat tovább. E szabály alól a javaslat - amint azt már említettem - két kivételt fogalmaz meg. Az egyik az, amikor kóros elmeállapot, a másik pedig, amikor az elkövető halála miatt kellett megszüntetni a büntetőeljárást. Ezekben az esetekben azonban tovább folyhat az ügy a jogi személlyel szemben, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte.

A javaslat tehát - még egyszer leszögezve - azon az elven áll, hogy a jogi személy szankcionálásának lehetősége szorosan tapad a természetes személy felelősségre vonásához. E megfontolásból következően mind elvi, mind célszerűségi okok miatt az tűnik a legjobb megoldásnak, ha a természetes személy ellen folyamatban lévő büntetőeljárás keretében történik meg a jogi személy szankcionálása is.

A büntetőjogi felelősségre vonás rendjét a természetes személyekkel szemben a büntetőeljárási törvény szabályozza. Tehát annak az eljárásnak az alapvető és részletes szabályait, amely eljárásban a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról a bíróság dönt, értelemszerűen a mindenkori büntetőeljárási törvénynek kell tartalmaznia.

A javaslat ezért csak azokat az eljárási rendelkezéseket szabályozza, amelyeket a jogi személy sajátosságából, újdonságából fakadóan szükségképpen meg kellett tennie. Ugyanakkor mind szerkezetében, mind fogalomhasználatában kifejezi, hogy a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedés alkalmazásakor az új Be. rendelkezései az irányadók, ha e javaslat eltérően nem rendelkezik.

Tisztelt Ház! Végezetül: a bizottsági viták során elhangzott, a jogi személyek megszüntetésével kapcsolatos felvetésekre szeretnék reagálni. A jogi személyek megszüntetése esetén valós problémaként merülhet fel a kérdés, hogy mi történik azoknak a jóhiszemű harmadik személyeknek az igényeivel, követeléseivel, akik a megszüntetendő jogi személlyel polgári jogi ügyletbe bocsátkoztak, nem tudva a jogi személy illegális, a megszüntetésre alapul szolgáló tevékenységéről.

A jogi személy megszüntetése esetén természetesen a vonatkozó gazdasági jogi és polgári jogi szabályokat szükséges alkalmazni. Ugyanakkor nem vitatja a kormány azt, hogy a teljesen új jogintézmény megteremtésével kapcsolatban felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek további jogágak gondolkodását is igényelhetik. E gondolkodás és az esetlegesen felmerülő jogi megoldások tökéletesítése elől természetesen a kormány sem zárkózik el a részletes vita során.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)