Készült: 2024.07.27.03:37:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

86. ülésnap (2023.11.06.), 45. felszólalás
Felszólaló Kósa Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:44


Felszólalások:  Előző  45  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert Harangozó képviselőtársam néhány olyan információt osztott meg a tisztelt Házzal, ami pontosításra szorul.

Múlt héten hétfőn tárgyalta a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság a csádi kiküldetésről szóló határozati javaslatot, ahol ez az igény felmerült, nevezetesen, hogy a Honvédelmi Bizottság a misszió olyan részleteivel is ismerkedjen meg, ami semmiképp sem tartozik a nyilvánosság elé, hiszen egyébként ezek az információk adott esetben a katonáink életét, biztonságát veszélyeztethetik.

Hiszen nem kell mondjam, hogy azért kell Csádban missziót teljesítenünk, mert Csádban van egy viszonylagos rendetlenség, rendfenntartási igény, tehát vannak olyanok, akik adott esetben ezzel a misszióval ott Csádban nem értenek egyet, a csádi helyzet elég bizonytalan. De még elmondhatjuk, hogy a migráció, a nemzetközi migráció útvonalában rendkívüli, fontos szerepet játszó Szub-Száhel-övezetnek egy, s valamelyest stabilitást mutató országa, ahol érdemes segíteni ennek a stabilitásnak a fennmaradását, azzal együtt egyébként, hogy valóban vannak veszélyei ennek a missziónak. Csak úgy halkan jegyzem meg, hogy nagyon kevés az a katonai misszió, aminek semmilyen veszélye nincs. Oké, van ilyen is, a Honvéd Zenekar rendszeresen szokott szerepelni Debrecen város zászlófelvonási ünnepségén, annak valóban csekély a veszélye, de még ott is kell vigyázni. De egy katonai misszió szükségszerűen magában hordozza a veszélyt.

Ezért egyébként a jelen lévő honvédelmi miniszter, illetőleg a minisztérium államtitkára maga nyilatkozott úgy, hogy természetesen  a tárgyalás során a miniszternek el kellett mennie másik bizottsági ülésre, de egyébként ott maradt a politikai államtitkár, illetőleg a KNBSZ új főigazgatója, és ők elmondták, hogy természetesen van igény rá, már a jövő héten esedékes miniszteri meghallgatáson a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság ezt a kérdést olyan információk tárgyalásával is mindenképpen napirendjére veszi, amelyet Harangozó Tamás képviselőtársam emlegetett. Ennyit erről, és a bizottsági ülésen is jeleztük azt, hogy a bizottsági ülés hétfőn van, most tárgyaljuk a csádi előterjesztést, de egyébként természetesen a későbbiek folyamán  benne van a vonatkozó szabályokban  a Honvédelmi Minisztériumnak a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság ülése előtt félévente be kell számolnia a misszió állásáról, tapasztalatairól, körülményeiről. Tehát a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság folyamatosan felügyeli, nemcsak ezt, mindegyik missziót.

Másrészt azt is jeleztük a Honvédelmi Minisztérium illetékesei felé, hogy azon az állásponton vagyunk  a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elég régóta , hogy olyan helyre nem küldjük a katonáinkat, ahova mi magunk nem merünk elmenni. Ezért több missziót is teljesítettünk egyébként viszonylag melegebb  abban az értelemben, hogy kockázatosabbnak tűnő  területekre, mint Erbíl vagy Afganisztán, de mondhatom még nyugodtan Koszovót is, ahol azért figyelmeztettek bennünket, hogy mobilhasználati tilalom van, meg egyébként tényleg különleges biztosítással próbálták amennyire lehet, a kockázatokat csökkenteni. És itt is jeleztük, hogy egyébként nemcsak a szóbeli és a dokumentumok alapján történő beszámolóra tartunk igényt, hanem el is szeretnénk menni egyébként megnézni a katonáinkat Csádba.

Ezek a látogatások egyébként fölöttébb hasznosak voltak, Harangozó képviselőtársam is emlékezhet erre, ahol egyébként a missziós körülményeken túl például a honvédelmi miniszter jelenlétében egyeztünk meg a Honvéd Egészségpénztár függőben lévő dolgairól, mert a katonák ott tudtak velünk beszélni.

(15.00)

Tehát én mindenképpen ragaszkodom ahhoz, hogy ezt a vállalásunkat ebben az esetben is tudjuk teljesíteni, persze nem agyon- vagy túlterhelve az ottani katonai missziót. Ennyit a részletekről.

Szeretném megnyugtatni a tisztelt Házat és kedves Harangozó képviselőtársamat  aki egyébként a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagja, tehát ezt személyesen tudja ellenőrizni , hogy maximális figyelemmel leszünk a csádi misszióra mind a beszámolók, mind pedig a helyszíni tapasztalatok alapján. És ha valami olyan problémát látunk, ami nem vállalható, vagy észszerű kockázatok mellett nem vállalható, akkor azt azonnal jelezzük a parlamentnek, hogy ad absurdum fontoljuk meg adott esetben ennek a missziónak a lefújását, mert ez is ott van a lehetőségek között.

Magáról az érdemi kérdésről. Az a helyzet  ezt részben érintettem , hogy a Szub-Száhel-övezet országai kulcsfontosságúak Afrikának a Száhel-övezettől délre eső területeiről történő migráció esetében, ami Európa felé jön. Hiszen tudjuk, hogy nagyon sok ember várakozik arra, hogy ha ezek az országok meggyengülnek  tehát ha a Száhel-övezet alatti vagy a Száhel-övezettel részben érintett országok meggyengülnek , nem tudják feltartani az országukba illegálisan beáramló migrációs szándékú tömegeket, és ezek előbb-utóbb megjelennek a mediterrán térség déli részénél, vagyis a Mediterrán-tenger partjánál.

Megjegyzem, ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor az arab tavasz esetében az európai politika úgy döntött, hogy mégiscsak lebombázza Líbiát. Hiába jelezték például az olaszok, hogy persze le lehet bombázni Líbiát, de helyette nem rend lesz meg liberális demokrácia, hanem egy teljesen vállalhatatlan káosz, sokkal több halottal, mint amennyi az egyébként szintén nem helyeselhető vagy támogatható Kadhafi-éra alatt volt. Viszont egy biztos: Líbia ebben az esetben nemigen tudja feltartani a migrációs áramlást. De ugyanez a helyzet a többi észak-afrikai országban is. Tehát most is tudjuk előre, hogy ha a Száhel-övezet déli részén lévő térségben elveszítik az ott lévő országok a stabilitásukat, és egy polgárháborús, kaotikus helyzet alakul ki, a migránsok akadály nélkül áramolhatnak fel Európa felé.

Ez látszólag messze van, valóban messze van, de mégis összeurópai érdek lenne az, hogy a Szub-Száhel-övezet országait mindenáron segítsük, részint azért, mert Magyarország nemcsak katonai erővel, hanem a „Hungary Helps” program keretében is komoly segítséget visz ezekbe az országokba, mint iskola, kórház, szociális intézmények, egyéb intézmények működésének támogatása vagy adott esetben építése. Ezt máshol is csináljuk, nem csak itt. Erbílben is adtunk át óvodát, iskolát, kórházat, a kurdisztáni térségben.

Tehát Magyarország nem csak beszél erről, mint annyi más európai ország. Mert az európai országok döntő többsége nagyon szépen beszél, nagyon megkapóan beszél arról, hogy a segítséget vigyük oda, meg tegyünk valamit a stabilitásért, csak amikor csinálni kell valamit, akkor nem csinál senki semmit. Magyarország a GDP- vagy népességarányosan rá jutó ilyen típusú feladatokat teljesíti. Nyugodtan kiszámolhatja valaki, minden mutatóban azt tudjuk mondani, hogy messze az átlag fölött teljesítünk, mert komolyan vesszük. Nemcsak arról beszélünk, hogy tartóztassuk fel a határainknál a migránsáradatot, hanem arról, hogy a kiindulóponthoz vigyünk segítséget  lásd Hungary Helps , illetőleg próbáljuk meg az ott lévő országok stabilitását fenntartani.

Ezek nagyon bonyolult és európai fejjel nehezen érthető országok. Csak egyvalamit hadd mondjak érdekességképpen: ezek olyan országok, ahol a hivatalos nyelv az ott lakóknak nem anyanyelve, egyáltalán nem az, mert rengeteg népcsoport lakja ezeket az országokat, és azok a hivatalos nyelvek, mint angol, francia vagy portugál, amiket használnak, nem az ott lévő emberek anyanyelve. Képzeljék el, hogy milyen furcsa helyzet ez. Azt is lehet tudni, hogy ezeket az országokat mesterségesen alakították ki, át- meg át vannak szőve mindenfajta lehetetlen törzsi és egyéb vallási ellentétekkel. Ráadásul itt találkozik a keresztény civilizáció a muszlim civilizációval; ezen a területen is, többek között. Tehát nagyon bonyolult megítélni azt, hogy mi várható egy ilyen típusú társadalomban, országban, mint Csád, ahol még azt sem lehet mondani, hogy ott létezne csádi nemzet, mert senki nem gondolja magát csádinak. Mindenki csádi országlakónak gondolja magát, de nem a csádi nemzethez tartozónak. Azt mondják, hogy különböző törzsekhez tartoznak, mindenki a saját törzséért a vérét hullajtja, de a szomszéd törzsért nem. Tehát nem az európai keretrendszer szerint szervezték meg ezeket az országokat, és ezzel kell együtt élni.

Azt gondolom, hogy a stabilitás fenntartása még mindig a legkevesebb emberéletbe kerül, és még mindig a legnagyobb segítséget nyújtja abban az értelemben, hogy próbáljunk meg segíteni az ott lévő embereknek, hogy ott boldoguljanak, ne hagyják el a szülőföldjüket, és ne jöjjenek Európába, ahol szintén nem tudunk velük mit kezdeni.

Összességében tehát érdemben is támogatható a misszió célja. Az a felkérés teljesen megfelel a nemzetközi normáknak, amelyet a csádi kormánytól kaptunk. Egyébként pedig nemcsak mi veszünk részt a misszióban, hanem a franciák is, és ők adják a nagyobb katonai erőt ebben a misszióban.

Még egyszer szeretném megnyugtatni a tisztelt Házat, hogy a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság feltétlenül azon lesz, hogy ezt ellenőrizze, mert a katonák biztonsága mindnyájunknak fontos, és nemcsak papírokban meg minisztériumi beszámolókban, hanem személyesen is szeretnénk ezen az ügyön rajta lenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  45  Következő    Ülésnap adatai