A felszólalás szövege:

ELNÖK: Igen.

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy nagy tisztelettel azt válaszoljam önnek röviden, hogy ami a napirend előtti felszólalásának a címe, hogy a kormány lemondott a vidékről, ez nem igaz. A magyar kormány, a jelenlegi magyar kormány nem mondott le sem a vidékről, sem a vidéki emberekről, sem a vidéki családi gazdálkodókról. Az, amiről ön beszélt, hogy önt idézzem, a magyar falu szétzilálásáról, a családi gazdaságok meggyengítéséről, a 2002-2010 közötti Gyurcsány-, Bajnai-korszakokra volt jellemző. Annak az időszaknak a gyakorlata volt az, amikor kivéreztették és meggyengítették a magyar mezőgazdaságot, és abban az időszakban, 2002-2010 között szinte soha nem a magyar családi gazdálkodók oldalára, hanem mindig valamilyen más üzleti érdekek oldalára álltak.

2010 óta viszont, és erre is szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselő urat, olyan kormánya van Magyarországnak, amely az intézkedéseivel a családi gazdaságok megerősítésén dolgozik. A mezőgazdaság versenyképességének kiteljesedésén és a magyar vidék életképességének növelésén dolgozunk.

(9.40)

Ha egy mondatban szeretném megfogalmazni a legfontosabb célunkat, akkor a legfontosabb célunk az, hogy minél több vidéki ember, családi gazdálkodó tudjon megélni a magyar mezőgazdaságból, és minél több magyar család asztalára kerüljön egészséges, biztonságos magyar élelmiszer.

Mindannyian emlékszünk, 2010 óta több fontos döntést hozott a kormány, illetve a mezőgazdasági kormányzat az előbb általam felsorolt célokért. Az egyik legfontosabb döntése a Magyar Országgyűlésnek a földforgalmi törvény elfogadása, amelynek a célja az, hogy meg tudjuk védeni a magyar termőföldet, a magyar családi gazdálkodók kezébe tudjuk adni a magyar termőföldet. Innen is köszönet mindenkinek, aki annak a törvénynek az előkészítésében és elfogadásában részt vett, hiszen nagyon fontos szabályozásról van szó.

Ön említette a mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvényt. Ebben az ügyben folyik az előkészítő munka, a szakértők a Földművelésügyi Minisztériumban ezen dolgoznak, és reményeim szerint ebben a ciklusban az Országgyűlés elé be tudjuk nyújtani, az Országgyűlés meg tudja vitatni, és reményeink szerint el tudja fogadni ezt a törvényt.

Még egyszer szeretnék mindenkit emlékeztetni: 2002 és 2010 között volt az a gyakorlat, amikor a magyar mezőgazdaságot, a magyar gazdákat meggyengítették; 2010 óta a kormány, a földművelésügyi kormányzat és a parlamenti többség is azon dolgozik, hogy a magyar vidék élhetőbb, a magyar mezőgazdaság erősebb legyen.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kellő tisztelettel jelzem önnek, hogy az írásban leadott interpellációjához képest némi eltérés volt abban, amit elmondott, és az írásban leadott interpellációjában több számot, történést és összeget is összekevert, éppen ezért engedje meg, hogy tájékoztassam önt a tényekről.

A parlagfű elleni akciótervet a kormány 2012. július 6-án fogadta el. Az akcióterv tartalmazza a parlagfű elleni védekezés célkitűzéseit, valamint az elvégzendő feladatokat és felelősöket; az érintett tárcák a feladatok végrehajtásáról évente beszámolót készítenek, amelynek alapján kormányjelentés kerül összeállításra.

A parlagfű elleni állami szerepvállalás fő iránya a prevenció, a megelőzést elősegítő kommunikáció, az érintett társadalmi szervezetekkel együttműködve. Az eddig megtett intézkedések eredményeként a 2010. évi legmagasabb pollenkoncentrációhoz képest a mért adatok 2011-ben 20,5 százalékkal, 2012-ben 48 százalékkal, 2013-ban 63,4 százalékkal csökkentek. A parlagfű-érintettségi hatósági eljárások aktuális állása szerint több mint 3,5 millió hektár mezőgazdasági terület ellenőrzése mára megtörtént, a kiszabott növényvédelmi bírság összege meghaladja az 50 millió forintot, a végleges adatokról az ellenőrzések befejezésekor tudok beszámolni.

Tisztelt Országgyűlés! A Gyurcsány-, Bajnai-kormányok idején, 2006 és 2009 között a parlagfű elleni védekezésre közvetlen és közvetett módon nagyságrendileg 3,5 milliárd forint jutott. Ezzel szemben a jelenlegi kormány időszakában 2011 és 2014 között a parlagfű-mentesítésre fordított összeg körülbelül 52 milliárd, még egyszer mondom, körülbelül 52 milliárd forint, ami az előző összeg 14-szerese. Megállapítható tehát, hogy közvetlen és közvetett módon a jelenlegi kormány idején nagyobb pénzt, sokkal nagyobb pénzt költünk erre. A kormányzat folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a parlagfűpollen-koncentráció csökkentésére, különösen a közfoglalkoztatási programokban, ahol közvetlenül és közvetve is szerepet kap a gyommentesítés és a parlagfűirtás.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azt is kiemelni, hogy 2014-ben a tervezett háromszori kaszálást követően az erős parlagfű-fertőzöttség miatt sor került a negyedik kaszálási ütem elrendelésére is. Az elvégzett négy ütemben 70 662 fő bevonásával 13 536 hektár parlagfű-mentesítése történt meg. Ezt az emberi erőforrást és a ráfordított munkát pénzben kifejezni nem lehetséges. A parlagfű-fertőzöttség visszaszorítását elsősorban a földhasználók jogkövető magatartása eredményezheti, de a folyamatos társadalmi szemléletformálás mellett fontos cél a hatósági eljárás erősítése, valamint a hatósági rendszer hatékonyságának növelése is.

Képviselő urat biztosíthatom arról, hogy a kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország parlagfű-fertőzöttsége csökkenjen, ezáltal az allergiás és asztmás megbetegedésekben szenvedők életminősége javuljon.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.30)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy rövid hozzászólást tegyek, kímélve a frakció idejét, csatlakozva Simicskó államtitkár úrhoz. A sportszerűség jegyében nem minősítem az előttem a mezőgazdasággal foglalkozó hozzászólásokat, csak néhány dolgot szeretnék emlékeztetőül, illetve a mostani költségvetéssel kapcsolatban mondani.

Emlékeztetni szeretnék mindenkit arra, hogy 2002 és 2010 között, a Gyurcsány-Bajnai-kor­szakban mégiscsak az történt az agráriummal kapcsolatban, hogy a gazdákat elszegényítették, az élelmiszer-gazdaságot kiszolgáltatottá tették multinacionális érdekeknek, és a vidék versenyképességét pedig megszüntették. Ha megnézik, képviselőtársaim, mindkét oldalon a most vitára bocsátott költségvetést, akkor ebben a költségvetésben olyan támogatások szerepelnek, amelyek támogatják az állat­tenyésztést, a zöldség-gyümölcs termesztést, az élelmiszeralapanyag-feldolgozást, amely mind-mind olyan támogatás (Gőgös Zoltán: Ez mind volt korábban is! Az összes!), mind-mind olyan támogatás, amely a vidék versenyképességét segítheti, munkahelyeket tud teremteni, a fiataloknak életteret tud biztosítani vidéken, és azt gondolom, hogy nemcsak a vidéki településeknek, hanem az egész országnak, az egész nemzetnek az érdeke, hogy a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék erős legyen.

Még egy gondolatot engedjenek meg: ma délután többször szóba került az élelmiszerlánc-felügyeleti díj módosítása, amelyről az adótörvények között szavaztunk. Szeretném újra világossá tenni, hogy aki azt állítja, hogy az élelmiszerek áfája növekszik, az megtéveszti az embereket, ha másképp szeretnék fogalmazni, akkor nem mond igazat.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj módosítása arról szól, hogy akiknek magasabb az árbevételük, azok nagyobb arányban járuljanak hozzá az élelmiszerlánc-biztonsághoz. Ez az élelmiszerlánc minden tisztességes szereplőjének, a termelőknek, a feldolgozóknak, a kereskedőknek és a fogyasztóknak is érdeke, hiszen ez az összeg arra való, hogy azokat az egészségre ártalmas, egészségtelen élelmiszernek nevezett valamiket ki tudjuk vonni a forgalomból, amelyek a magyar családokat veszélyeztetik, és az egész intézkedésnek az a célja, hogy lehetőség szerint minden magyar család asztalára egészséges, biztonságos, jó minőségű élelmiszer kerüljön.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Engedjék meg, hogy egy kicsit igénybe vegyem a türelmüket itt az esti órán. Először is szeretném megköszönni minden képviselőnek, aki részt vett a vitában, és természetesen a bizottságok munkáját is, támogatjuk a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatának a pontjait, de muszáj néhány, az előbb elhangzott dologra röviden reagálnom, mert azt gondolom, hogy sok mindenről szó volt. Megpróbálok csak arról beszélni, ami a törvényjavaslat és az emögött lévő élelmiszerlánc-biztonságról szól.

Szakács képviselő úr néhány hozzászólására szeretnék csak reagálni. Nem, képviselő úr, akármennyire szeretné bebeszélni a közvéleménynek, ez nem adó, ez díj. Hogyha utánanéz a… (Dr. Szakács László: Szolgáltatás kell mögé!) Ha utánanéz a… (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ha utánanéz a szabályozásban, akkor világosan szabályozva van, hogy a beszedett élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak a 10 százalékát fejlesztésre, a 60 százalékát a kormányhivatalok ezen munkájára és 40 százalékát pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működésére és munkájára kell fordítani. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Az 110 százalék!) Úgyhogy az a helyzet, képviselő úr, hogy ez világosan szabályozva van.

Ön többször is elmondta, hogy mi az a stratégia, ami miatt elköltjük ezt a pénzt, és hogy miért nem lehet erről beszélni. Nem tudom, hogy miért gondolja, hogy nem lehet beszélni róla, az általános vitában önnek is lehetősége lett volna a nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági stratégiáról beszélni (Dr. Szakács László közbeszól.), amelyet a kormány 2013-ban fogadott el, és egyébként a Nébih ezen stratégia mentén végzi azt a munkát, amelyet, azt gondolom, itt többen kritizáltak, illetve többször elhangzott, hogy miért nem lehet az élelmiszerrel, az élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélésekről többet hallani; hát éppen azokról, azokról a példákról beszélnek, amelyek a hatóság munkájának köszönhetően nyilvánosságra kerültek. Persze, nem lehetünk nyugodtak addig ‑ egyetértek Heringes képviselő asszonnyal ‑, amíg egyetlen olyan probléma is van, amelyet ezen a területen, ezen a helyen meg kell oldani, de én azt gondolom, hogy a hatóság azt a kettős feladatát, amely egyrészt arról szól, hogy minden információt megadjon a fogyasztóknak, a vásárlóknak, illetve a vállalkozásoknak is legyen ezért partnerük, és emellett persze minden komoly ügyben fellépjen, kemény ellenőrzésekkel megpróbálja a feketegazdaságot és az élelmiszer-hamisítást megakadályozni…

De azt gondolom, hogy ez a munka az önök támogatásával egyébként eredményes lehet, hiszen azt hiszem, hogy kettős célunk lehet közösen: egyrészt hogy egy egységes, erős rendszert tudjunk fenntartani, működtetni, amely valóban garanciát jelenthet arra ‑ hiszen az élelmiszer bizalmi termék ‑, hogy valóban az a vásárló, aki elmegy a boltba, és vásárol, az egészséges élelmiszert tud vásárolni, másrészt pedig nyilván közös célunk kell hogy legyen az, hogy minden család asztalára egészséges, biztonságos élelmiszer kerüljön.

Még egyszer köszönöm mindannyiuknak, akik a vitában részt vettek, és kérem, hogy a holnapi szavazáson támogassák a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Alaptörvényünk rögzíti a magyar mezőgazdaság génmentességét mint stratégiai célkitűzést. A hatósági mintavételi és vizsgálati terv alapján GMO-vizsgálat céljából évente több száz élelmiszer-, valamint takarmány-mintavétel és laboratóriumi vizsgálat történik. 2012 és 2014 között 1113 élelmiszermintát vizsgált a hatóság. Az ellenőrzéseknek köszönhető, hogy évek óta egyetlenegy élelmiszerminta GMO-tartalma sem haladta meg a jelölési határértéket, sőt, ha ki is volt mutatható a GMO-tartalom, akkor annak mennyisége a 0,1 százalékot sem haladta meg.

A minisztérium következő tervezett lépése, hogy a GMO-mentes takarmányok és élelmiszerek jelölési lehetőségének jogi keretét megteremti, hiszen vannak olyan élelmiszerek ‑ például a hús, a tej, a tojás ‑, amelyek nemcsak hogy GMO-mentesek, de még az azokat előállító állat is GMO-mentes takarmányt fogyasztott. Az ilyen termékeket GMO-mentesként kívánjuk jelölni. Ez nemzeti szabályozás keretében fog megvalósulni; a jogszabálytervezet egyeztetése már zajlik.

2015. április 2-án hatályba lépett a GMO-k termesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő uniós irányelv módosítása, amely óriási lehetőség a magyar mezőgazdaság számára. Magyarország a GMO-mentesség zászlóvivője az Európai Unióban. Fazekas Sándor miniszter úr kezdeményezte uniós GMO-mentes övezet létrehozását is.

Tisztelt Országgyűlés! Az általam elmondottak és a kormány lépései is azt bizonyítják, hogy mindent megteszünk azért, hogy minél több család asztalára kerüljön egészséges, biztonságos, kiváló minőségű élelmiszer. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr, először is köszönöm a kérdését. Nagyon sok és nagyon szigorú előírásnak megfelelő vizsgálaton kell keresztülvinni egy-egy készítményt a felhasználás engedélyezése előtt. Egy-egy új tudományos vizsgálati eredmény új megvilágításba helyezhet egy-egy növényvédő szert. A glifozát növényvédőszer-hatóanyag európai uniós engedélyezésének felülvizsgálata most zajlik. A hatóanyagok értékelése egy igen szigorú és egyértelmű adatkövetelmény alapján folyik. A felülvizsgálathoz a kérelmezőnek minden rendelkezésére álló információt be kell nyújtania a Bizottsághoz. A Bizottság felkéri az egyik uniós tagállamot az információ értékelésére és egy jelentéstervezet elkészítésére. A glifozát esetében Németország a jelentéstevő tagállam, amely alaposságáról és szigorúságáról híres.

A felülvizsgálat során természetesen figyelembe kell venni, hogy a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség 2015. március 20-án tartott ülésén a glifozátot daganatkeltőnek minősítette. Zárójelben jegyzem meg, az nem ismert, hogy az ügynökség milyen dokumentációt használt fel az értékeléshez. A felülvizsgálat alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság véleményezi a hatóanyag felhasználásával járó kockázatot. A rendelkezésre álló vizsgálatok és értékelések alapján Németország mint jelentéstevő tagállam nem javasolta a glifozát osztályozását rákkeltőként, nem tekinti a hatóanyagot hormonális károsítónak sem.

Biztosíthatom képviselő urat, hogy a kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a növényvédő szerek engedélyezése és betiltása megalapozott tudományos vizsgálatok alapján történjen, így biztosítva a felhasználók, a környezet és a fogyasztók biztonságát. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a Fidesz soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is köszönöm szépen a kérdését, hiszen az állatvédelmi kérdések ‑ így a kóbor állatok jóléte is ‑ rendkívül fontosak a minisztérium számára. Az utóbbi évek egyik legfontosabb, e területen bekövetkezett jogszabályi változása, hogy 2013. január 1-jétől minden négy hónapnál idősebb kutyát mikrocsippel kell ellátni. Ezzel jelentős mértékben növekedett az elkóborolt kutyák hazajuttatásának hatékonysága.

A kóbor eb- és macskapopuláció kezelésének és a nem kívánt szaporulatok megelőzésének egyetlen megbízható és humánus eszköze az állatok ivartalanítása. Ezt felismerve az államtitkárságunk és a Nébih megállapodást kötött a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karával, amelynek keretében az egyetem ezer gazdátlan, engedélyezett állatmenhelyen élő eb ivartalanítását végzi el állatorvostan-hallgatók bevonásával.

(13.00)

A program célja egyrészt az állatok örökbeadási esélyének növelése, másrészt a felelős állattartás ösztönzése. A kedvező tapasztalatokra való tekintettel egyeztetések folynak a program lehetőségek szerinti folytatásáról. Mint ahogy ön is említette, az állatokkal való megfelelő bánásmód elsősorban a gazdák felelőssége. Éppen ezért a minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kiemelten fontosnak tartja a szemléletformálást az állattartás ügyében. Ezért is indítottuk el két esztendővel ezelőtt a „Szabad a gazdi” nevű programot is.

Fontosnak tartom végezetül megemlíteni azt is, hogy az állatmenhelyekkel, illetve kóbor állatokkal kapcsolatos problémák jelentőségére tekintettel előkészítés alatt van egy kóbor állatokkal kapcsolatos rendelettervezet, amely reményeink szerint számos, a területet érintő problémára megoldást jelenthet.

Köszönöm szépen a kérdését. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A leghatározottabban kijelentem, hogy hazánkban jelenleg nincs fertőző kevésvérűség-járvány, válság sincs, legfeljebb mesterségesen gerjesztett hisztéria.

A fertőző kevésvérűséggel kapcsolatban már évekkel ezelőtt kötelezővé tették a lovak három, bizonyos esetekben egyévenkénti szűrését; a romániai járványhelyzet romlásakor épp a hazai fertőződések megelőzése érdekében biztosítottuk a kötelező szűrés állami támogatását.

Az elmúlt években többször és több fórumon felhívtuk a figyelmet e szűrés fontosságára, hiszen az állattartók felelőssége és kötelessége saját állományaik megvédése. Figyelmeztettünk minden lótartót, hogy a járvánnyal sújtott területre, ismeretlen helyre ne vigye az állatait, és csak megfelelő eredményű vizsgálatok után engedjen új állatot az állományába.

Mindezen intézkedéseknek és a Nébih által szervezett szűrővizsgálatoknak köszönhetően nem volt és jelenleg sincs járvány Magyarországon, mert a jelentkező eseteket időben sikerült megtalálni. A hivatal által elrendelt vizsgálatoknak köszönhetően valamennyi feltételezhetően érintett ló karantén alá került, amivel a fertőződési forrásból eredő további terjedést megakadályoztuk. Az elmúlt hónapok fokozott vizsgálatai során több mint tízezer mintából mindösszesen öt esetben mutattuk ki a fertőzöttséget. A hatóság mindent megtesz az egészséges lovak és a hazai lóállomány védelme érdekében.

Ismételten felhívom a figyelmet, hogy sem járvány, sem válsághelyzet nincs. A hazai lótenyésztést a felelőtlen pánikkeltés veszélyezteti, nem a fertőző kevésvérűség. Sajnálom, hogy képviselő úr nem a hiteles és jól működő Nébih által közzétett információkra figyel, hanem felül ennek a pánikkeltésnek, és ezzel ön is részese lesz annak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az állatvédelmi kérdések a földművelésügyi kormányzat számára rendkívül fontosak, így minden tőlünk telhetőt megteszünk a Magyarországon élő állatok jólétének biztosítása érdekében. Ezen munkánkban a különböző állami és önkormányzati intézmények mellett a civil állatvédő szervezetek is partnereink.

Azt tudni kell, hogy az állatokat ért sérelem általában nem szándékos bántalmazás, hanem a nem megfelelő gondoskodás eredménye, amit sokszor az állattartással kapcsolatos tájékozatlanság okoz, ezért sem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát az állattartás során jelentkező állatvédelmi problémák kapcsán. Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy fontos a gyermekek felelős állattartásra nevelése, hiszen a fiatal generációk megszólítása, szemléletformálása, továbbá a szakmai alapon nyugvó ismeretterjesztés döntő a felelős állattartás meghonosítása szempontjából.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állatokkal való megfelelő bánásmód elsősorban a gazda felelőssége, emiatt a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kiemelten fontosnak tartja a szemléletformálást ezen a területen, amelyet többek között különböző programok indításával kívánunk elérni. Ezek közé tartozik a „Szabad a gazdi” program, azon belül a vakvezető kutyák kiképzését elősegítő Látótárs-projekt is.

Ugyancsak az állatok szenvedésének megelőzését szolgálja az a haszonállatokat érintő előírás, amely szerint 2013-tól Magyarországon, egyébként az uniós szabályozást megelőzve, nagy létszámú állattartó telepeken állatjóléti felelőst kell alkalmazni. Az ő feladata, hogy felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását, valamint ellássa az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyek, az állatok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatásokkal, továbbá évente oktatást tartson az állattartó telep dolgozói részére.

Az állatjóléti felelősök oktatását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzi, eddig 4288 fő végezte el sikeresen a képzést. A haszonállatok intenzív tartása sok esetben fokozott állatjóléti kockázattal jár, emiatt az állatvédelmi hatóság folyamatosan ellenőrzi az állattartó telepeket, a problémák észlelése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, indokolt esetben állatvédelmi bírságot szab ki, vagy akár el is kobozhatja az állatokat.

Tisztelt Képviselő Úr! A kóbor eb- és macskapopulációk mederben tartása és a nem kívánt szaporulatok megelőzése érdekében az ebek kötelező egyedi jelölésének és nyilvántartásának 2013-as bevezetése mellett kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a menhelyen élő állatok ivartalanítását. Ezért indítottuk útjára 2013-ban a „Program a menhelyi kutyák ivartalanításáért” kezdeményezést, melynek célja, hogy növekedjen az állatok örökbefogadási esélye, illetve a felelős állattartás ösztönzése. A programmal kapcsolatban feltett kérdésére válaszul tájékoztatom a képviselő urat, hogy igen, ön téved, a két évvel ezelőtt az állatok világnapján elindított program keretein belül 914 eb ivartalanítására került sor a célul kitűzött ezerből. A kedvező tapasztalatokra tekintettel az egyeztetések folynak a program lehetőség szerinti folytatásáról.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Kérem, képviselő úr, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság kiemelt feladata a vásárlókat megkárosító, egészségüket veszélyeztető, szándékos visszaélések feltárása és felszámolása. A lejárt, illetve a fogyasztásra alkalmatlanná vált hústermékekre vonatkozóan a Nébih zöld számára és az ügyfélszolgálatára érkező fogyasztói bejelentéseket minden esetben kivizsgáljuk, a bejelentéseket a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság vagy indokolt esetben a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága közvetlenül vizsgálják ki.

2014-ben összesen 66 525 létesítmény-ellenőr­zésre került sor, ebből 20 857 ellenőrzés irányult kifejezetten az élelmiszer-forgalmazásra, amelyek közül 1911 esetben tárt fel nem megfelelőséget a hatóság. A feltárt szabálytalanságok esetében alkalmazott szankciók mértéke, a kiszabható bírság összege a vonatkozó kormányrendelet pontos szabályozásában van, ugyanez elmondható a hatósági ellenőrzések megszervezéséről is.

Az ellenőrzések időpontjának kiszivárogtatását sugalló állítását mi sem cáfolja jobban, mint az a tény, hogy a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága ellenőrzéseinek felderítési hatékonysága megközelíti a 90 százalékot. A KÜI által kiszabott bírság teljes összege 2014-ben meghaladta a 392 millió forintot, a bírság mellett további nagyon fontos szankció például a tevékenység felfüggesztése, az áru lefoglalása, illetve megsemmisítése is.

A külföldről érkező élelmiszerek ellenőrzésében valóban nagy segítséget nyújt a társhatóságokkal való együttműködés, valamint az élelmiszer-bizton­sági szempontból kockázatos élelmiszerek behozatalára még 2010-ben megállapított előzetes bejelentési kötelezettség, valamint a működő EKÁER-rendszer is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Sokat gondolkodtam rajta, hogy hozzászóljak-e. Én is köszöntöm Mesterházy Attila képviselő urat itt azon a vitanapon, amely a földértékesítéssel kapcsolatos. Bejött a terembe, és elmondta, hogy ki mivel nem tudott elszámolni, beszélt arról, hogy kinek-kinek milyen múltja van, erkölcsi órát tartott, és ki is oktatott minket. Kellő tisztelettel szeretném Mesterházy képviselő urat emlékeztetni pályafutásának egy dicső pillanatára, ez 2013 ősze, amikor a hvg.hu megjelentet egy videót, ez a bajai videó, mint később kiderült, elhíresülten hamis bajai videóügy. Néhány órával később Mesterházy Attila, aki akkor az MSZP elnöke volt, Harangozó Tamással együtt kiállt és sajtótájékoztatót tartott, ahol többek között fölszólított arra, hogy mondjak le. Akkor is kioktatott, és akkor is erkölcsi órát tartott. Az a helyzet, hogy azóta minden pert megnyertünk egyébként, de Mesterházy Attila azóta sem kért elnézést a bajaiaktól, de mindegy, ezt már megszoktuk.

Most pedig Mesterházy képviselő úr bejön itt este a politikai vitanapra fél 9-kor, s megint kioktat bennünket, megint erkölcsi órát tart nekünk egy olyan ügyben, amikor arról szól az egész nap meg az egész délután, hogy szeretnénk földműveseknek, családi gazdálkodóknak, hogy ha ők is szeretnék, akkor termőföldet adni azért, hogy gazdálkodhassanak, és hogy a magyar vidéket el tudják tartani, a családjukat, illetve a vidéki embereket. Hát, tisztelt képviselő úr, ugyanúgy, mint másban, ebben sem kérünk öntől tanácsot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság biztonságos élelmiszer-ellátása elsődleges jelentőséggel bír, ezért az élelmiszerlánc valamennyi területén a vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése össztársadalmi érdek.

A hatósági ellenőrzéssel járó költségek fedezetére megfelelő forrásokat kell biztosítani, s ebben az állam mellett az élelmiszerlánc szereplőinek is részt kell vállalniuk. Az évente fizetendő felügyeleti díj befizetésével minden olyan vállalkozás részt vesz a hatósági igazgatási tevékenység finanszírozásában, amely az élelmiszerlánc-felügyeletet végző hatóság által nyújtott garanciákat, valamint szolgáltatásokat is igénybe veszi.

Az Európai Bizottság 2015-ben vizsgálatot indított az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény előírása kapcsán, miszerint a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzleteket sávosan emelkedő felügyeletidíj-befizetési kötelezettség terheli. A Bizottság álláspontja szerint a sávos díjmérték szelektív előnyt biztosít bizonyos vállalkozások számára, ami potenciálisan versenytorzító hatású, és szerintük az intézkedés állami támogatásnak minősül. Emiatt a sávos díjmérték alkalmazásának azonnali felfüggesztése mellett döntött. Fontos hangsúlyoznom, hogy Magyarország nem fogadta el az Európai Bizottság döntését, keresetet nyújtottunk be az Európai Bíróságra, amelyben kértük, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság rendelkezését az élelmiszerlánc-felügyeleti díj felfüggesztésével kapcsolatban.

Tisztelt Országgyűlés! A 2015-től bevezetett sávos díjfizetési kötelezettség célja az volt, hogy arányosabb legyen a felügyeleti díj mértéke a multinacionális vállalatoknál, mivel ellenőrzésükhöz nagyobb hatósági erőforrás szükséges.

(17.50)

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ellenőrzés komplexitása a fajlagos költségek jelentős növekedését vonja maga után. Ezért a differenciált díjfizetési kötelezettséget esetükben továbbra is lehetőségként számon kell tartani.

Tisztelt Ház! Minden tisztességes élelmiszer­lánc-szereplőnek, termelőnek, előállítónak, keres­kedőnek, vásárlónak az az érdeke, hogy biztonságos, egészséges, jó minőségű élelmiszerek legyenek for­galom­ban. A most tárgyalt módosítás alapján a 2012-ben bevezetett jogszabályi kötelezettség szerint az eredetileg előírt felügyeleti díj alapját képező nettó árbevétel egytized százalékát kell befizetnie a kereskedelmi szektor vállalkozóinak is. A módosítás célja, hogy a 2015. évben jelentkezett hatósági elle­n­őr­zés költségeiből a kereskedelmi szektor szereplői is vállaljanak részt. Az Európai Bizottság döntésével ugyanis felfüggesztette a felügyeleti díj befizetésének kötelezettségét a kereskedelmi tevékenységet foly­tató vállalkozásoknál, pedig a felügyeleti díj beveze­tésével pontosan az volt a szándéka a kormánynak, hogy megvalósítsa az élelmiszerlánc-szereplők kö­zötti arányos és igazságos teherviselést. Az Euró­pai Bizottság döntése miatt ismét csak a termelői szek­tornak kell vállalnia a terheket. A termelői szektor­nak ugyanis a kérelemre indult eljárásokban jelenleg is igazgatási szolgáltatási díjakat kell fizetnie a felü­gyeleti díj mellett, amíg ilyen költség nem jelentkezik a kereskedelmi szereplőknél.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos kiemelni, hogy a felü­gyeleti díj nem adóbevétel, hanem az élelmiszer­jog alapján kivetett díj, amely továbbra is az élel­miszer­lánc-felügyeletért felelős hivatalok bevétele marad. A jogszabályok nem is engedélyezik a felü­gyeleti díj más célú felhasználását. Az élelmiszer­lánc-felügyeleti díj biztosítja azt a forrást, amelynek segítségével a kormányzati szervezetrendszer haté­konyan tudja felügyelni azt, hogy kiváló minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszerek kerüljenek a családok asztalára.

Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Ország­gyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javas­latukkal és szavazatukkal támogassák a törvény jelen módosítását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt azokra a felvetésekre szeretnék röviden reagálni, amely a témával kapcsolatos, másrészt nem szeretnék beleszólni az ellenzék pártjai közötti vitába, hogy hogyan és miképpen kell harcolni vagy nem harcolni Brüsszellel.

Heringes Anita MSZP-s képviselő asszony hozzászólása, amely úgy szól, hogy az uniós jogokkal szembement a kormány, és az Unió ezt visszaküldte, mi ezzel egyetértenénk, és ők megmondták előre: képviselő asszony, annyit szeretnék mondani, hogy nem értünk vele egyet, ezt a napirend bevezetőjénél a hozzászólásomban is elmondtam, hogy a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult keresettel azért, hogy a Bizottság ezen döntését semmisítse meg. Azt is elmondtam, hogy mivel felfüggesztette az Európai Bizottság az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávos rendelkezéseit, a mostani módosítás célja az, hogy az idei esztendőben befizessék a multinacionális cégek is az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, magyarul hozzájáruljanak azokhoz a költségekhez, amelyek az élelmiszerlánc-felügyelet ellenőrzéséről szólnak.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr néhány hozzászólására szeretnék reagálni, illetve volt ebben néhány tévedés, és engedje meg, képviselő úr, hogy ezt kijavítsam, hogyha lehetséges. Szintén elmondtam a bevezetőmben, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem adó és a sávosan bevezetett díjtétel sem különadó egyébként. Az élelmiszerjog alapján kivetett díjtételről van szó, arról is volt szó, és most is arról van szó, amely arra szolgál, hogy mindenki, az élelmiszerlánc minden szereplője járuljon hozzá az élelmiszerlánc-felügyelethez. És az is tévedés képviselő úr, hogy a kormány most magyar tulajdonú kisboltokat adóztatna meg, még egyszer mondom: nem adóztatjuk meg. A rendszer, amelyről a most módosított jogszabály szól, az azt a díjmértéket vezeti vissza, amely 2014. december 31-ig egyébként Magyar­országon rendelkezésre állt, amely hatályban volt, amely arról szólt, ahogy elmondtam az elején is, hogy mindenki, termelő is, vásárló is, vállalkozó is hozzájárul az élelmiszerlánc-felügyelethez is. Egyébként a legkisebb vállalkozásoknak, ahogy ön is említette, az átalánydíjra, illetve a kevesebb díjtételre lehetőségük van.

Ha már egyszer Z. Kárpát Dániel képviselő úr a rendszerről beszélt, akkor ezzel lehetőséget ad nekem tényleg arra, hogy néhány mondatot mondjak az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszerről. Maga a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is kettős munkát végez. Egyrészt természetesen a törvény szerint végez ellenőrzéseket, másrészt pedig, mint a Földművelésügyi Minisztérium egyik szerve, partnere kíván lenni mindenkinek, aki az élelmiszerláncban dolgozik.

Néhány számot engedjenek meg ezzel kapcsolatban, 2014-ben, tehát a legutóbbi lezárt évben a létesítmény-ellenőrzések száma 66 525 volt, ebből 20 857 ellenőrzés irányult kifejezetten az élelmiszer-forgalmazásra, 2014-ben 155 963 élelmiszertételt vont ellenőrzés alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal, 10 148 tételt kellett kivonni a forgalomból, az összes bírság 750 millió forint volt. 2012-ben hoztuk létre a kiemelt ügyek igazgatóságát a Nébihen belül, a három év alatt több mint 1100 ellenőrzést végzett a hatóság, egyébként a felderítési arány 87 százalékos volt. Ebből is látszik, hogy maga a rendszer, a felállított rendszer jól működik. Azoknak, amelyeket Horváth István képviselő is felsorolt, azoknak a híreknek az elszaporodása azért történik, mert mindenképpen szeretnénk azt elérni, hogy minden olyan ügy, amely megtörténik, az napvilágra kerüljön, hogy ezzel egyrészt elrettentse azokat a vállalkozásokat, akik ilyenben gondolkodnak, másrészt pedig kiállunk a tisztességes vállalkozások mellett.

De emellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Földművelésügyi Minisztérium partnere is kíván lenni a tisztességes vállalkozásoknak, illetve a vásárlóknak, működtetünk egy zöld számot, amelyre több mint tízezer megkeresés érkezett, amelyből 780 darab, egyébként élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos közérdekű bejelentés volt. Olyan internetes felületet is működtetünk, amelyen szakmai információkat tud megosztani a hivatal, úgyhogy azt gondolom, hogy arra a rendszerre, amelyet működtetünk, mindannyian büszkék lehetünk.

A közétkeztetéssel kapcsolatos megjegyzésére azt tudom válaszolni, hogy igen, éppen azon dolgozunk. Ha megnézi a közbeszerzési törvény módosítását is, éppen azon dolgozunk, hogy minél több helyi termék kerülhessen be a közétkeztetésbe. Éppen ezért indította el egyébként a földművelésügyi miniszter úr, Fazekas Sándor miniszter úr 2015-ben „A helyi termék éve” programot is.

Még egy gondolatot engedjenek meg a laborrendszerről, illetve magáról az élelmiszerlánc-felü­gyeleti díjról. Ugye, azt tudniuk kell, hogy a befolyt felügyeleti díjnak a 10 százalékát kötelezően, törvény szerint egyébként fejlesztésre kell fordítani, és természetesen fejlesztenivaló van, hiszen az élelmiszer-feketegazdaság fejlődik, az élelmiszert előszeretettel hamisítják bűnözői szervezetek, éppen ezért ‑ még egyszer mondom ‑ a felügyeletidíj-bevétel 10 százaléka automatikusan fejlesztésre fordítódik, és a fennmaradó rész 40 százaléka marad a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál, 60 százaléka pedig a kormányhivatalokhoz kerül, szintén ellenőrzés céljára.

Én ennyivel szerettem volna kiegészíteni azt, ami elhangzott. Még egyszer mondom, nem hátrált meg a kormány, az Európai Bíróság előtt megtámadta a bizottsági döntést. De azt szeretnénk, ha a nagy multinacionális cégek is befizetnék a 2015-ös esztendőben a rájuk kirótt felügyeleti díjat.

(18.20)

Köszönöm mindannyiuknak a vitában tanúsított helytállást és részvételt, és mindannyiukat arra kérem, hogy ne csak a törvény elfogadásával, hanem a mindennapokban is támogassák azt a munkát, ami a Földművelésügyi Minisztérium és a kormányzat legfontosabb célja, hogy minden magyar család asztalára egészséges, biztonságos, kiváló minőségű élelmiszer kerüljön. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal minden évben kiemelt célellenőrzés keretein belül vizsgálja a hazai kiskereskedelemben kapható mézek minőségét és megfelelőségét, ezen kívül a Nébih éves mintavételi moni­toringtervében is szerepel a mézek vizsgálata. Mindezeken felül 2015 nyarán az Európai Bizottság méz­mintavételi programjaihoz is csatlakozott a Nébih, közel száz mézmintát vizsgáltak és vizsgáltattak külföldi laboratóriumokban. Ez utóbbi vizsgálatok során kifejezetten keresték a kínai mézeket beszállító vállalkozásokat mintavétel céljából. A megyei kormányhivatalok illetékes főosztályai nyomonkövetési vizsgálatokat végeztek, amelyek során nem találtak olyan illegális, forgalomba hozott mézet, amely előállításához Kínából származó alapanyagot használtak fel. Az FM és a hatóság mindent megtesz a mézhamisítási törekvések leleplezésére. Az országos fő­állat­orvos saját hatáskörében már 2014-ben ‑ az OMME jelzéseitől függetlenül ‑ elrendelt külön, a hamisítás felderítésére irányuló vizsgálatokat, jómagam pedig november 2. és 6. között az ország egész területére kiterjedő célellenőrzést rendeltem el e célból. Az ellenőrzés célja a létesítményekbe feldolgozás, kiszerelés céljából 2015-ben beszállított valamennyi mézszállítmány eredetének megállapítása, továbbá a kínai eredetű méz felhasználásának nyomon követése. A minisztériumban jelenleg kidolgozás alatt áll továbbá az a koncepció, amelynek célja, hogy a jövőben uniós szinten szigorúbb eredet- és származásjelölési kötelezettség vonatkozzon a mézekre.

Tisztelt Képviselő Úr! Az általam felsorolt intézkedésekből is kiderül, hogy a kormány mindent megtesz a kiváló minőségű magyar méz és a tisztességes hazai méztermelők érdekében. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Három rövid megjegyzést szeretnék csak tenni a vitában elhangzottakra, amelyeket már megtettem az általános vita során is.

Az egyik: nem egy új rendszer lép hatályba most, hanem a 2014. december 31-éig hatályban lévő élelmiszerlánc-felügyeleti díj szabályozása lép újra életbe. Azt is hozzá kell tenni, az általános vitában is elhangzott, hogy a kormány nem fogadja el az Európai Bizottság döntését, és keresetet nyújtott be az Európai Bíróságra, hogy azt semmisítse meg.

Mindenkinek azt szeretném mondani, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem adó, hanem mindenkinek a hozzájárulása ahhoz, hogy ellenőrzéseket, illetve fejlesztéseket tudjunk eszközölni azért, hogy minden család asztalára lehetőleg egészséges, biztonságos, kiváló minőségű élelmiszer kerüljön. Éppen ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvénymódosító javaslatot. Köszönöm szépen.

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi állam­titkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Többórás vitán vagyunk túl, én egyrészt itt a végén néhány percben rabolnám csak az idejüket, beszél­nék arról a sokrétű vitáról, amelyben nagyon sok­fajta téma előkerült, és erre, ha megengedik, akkor reagálnék, mert azt gondolom, hogy az ellen­zéki képviselők, leginkább a szocialista képviselők nyíl­ván azért mondták ezt ilyen sokszor el, mert reak­ciót kérnek erre. Másrészt természetesen beszél­nék a törvényjavaslattal kapcsolatban is, amiről meg­látásunk szerint egyébként a legkevesebb szó esett ebben a vitában.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ország­gyűlés! Több ellenzéki, hogy egészen igazságos legyek, szocialista képviselő sorolt számadatokat az el­múlt időszakról, statisztikai adatokat 2009-től 2013-ig különböző témákban, és több képviselő el­mondta, beszélt az elmúlt hat év kormányzásáról és még több ellenzéki képviselő beszélt a rezsi­csök­kentésről. Akkor szerintem érdemes itt, a vita végén tiszta vizet önteni a pohárba ezzel kapcsolatban, már­mint az elmúlt hat esztendő kormányzásáról, illetve a 2010-es állapotokról, merthogy ez sokszor szóba került.

(13.20)

Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy azt mondjam a szocialista képviselőknek, hogy 2010-ig ők kormányozták az országot, és 2010-ben úgy vettük át a kormányrudat, hogy Magyarországot Görögországgal egy lapon említették mindenhol, és a csőd szélén tántorgott az ország. Óriási IMF-hitel terhét nyögtük, kiszolgáltatottá tették az államot, az önkormányzatokat és a családokat is, hiszen eladósodott az állam, az önkormányzatok is ‑ akikért most aggódtak ‑ eladósodtak, és a családokat devizahitelek terhei sújtották, a magyar gazdaság pedig túlzott­deficit-eljárás alatt volt. Ez az a helyzet nagyon röviden összefoglalva, amely valóban arról szól, hogy milyen állapotban volt hat esztendővel ezelőtt az ország.

Ehhez képest, tisztelt ellenzéki képviselők, az elmúlt közel hat évben az emberekkel együtt olyan helyzetet teremtettünk, amelyben az IMF-hitelt idő előtt visszafizettük (Dr. Tóth Bertalan: A 3000 milliárdos magánnyugdíjpénztárból.), Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól kimentettük, az állam eladósodottsága csökkent, az önkormányzatok adósságát rendeztük, a devizahitelek pedig megszűntek Magyarországon, Azzal szemben, amit 2002 és 2010 között a Gyurcsány-Bajnai-kormányok csináltak, be­vezettük a családi adórendszert, munkahelyteremtéssel foglalkozunk ‑ mert azt gondoljuk, hogy az embereknek munkájuk kell legyen ‑, nagyságrendekkel többet költünk a gyermekétkeztetésre, mint önök.

Ha már ennyit beszéltek a rezsicsökkentésről, igen, az ígéreteikkel ellentétben önök tizenötször emelték a gáz árát, kétszeresére a villanyáramét, háromszorosára pedig a gázét. Ezzel szemben ‑ önök Németh Szilárd urat emlegették sokszor ‑ a kormány egyébként Németh Szilárd képviselő úr óriási munkájával együtt csökkentette a családok terheit, csökkentek a családok rezsiköltségei. Ma mindenféle statisztika alapján egy átlagkeresettel rendelkező családnak 100 ezer forinttal kevesebb a terhe. Ha már ennyit emlegették az elmúlt öt esztendőt, azt gondoltam, tisztelt elnök úr, hogy itt a vita végén erről is érdemes néhány szót szólni.

Egyébként a vitára visszatérve, V. Németh Zsolt államtitkár úr a vita addigi szakaszában megtett felszólalásokra reagált, én ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék csak említeni. Kiss László képviselő úr beszélt a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról és arról, hogy ebben az ügyben előre kell lépni. Igen, V. Németh Zsolt államtitkár úr is a válaszában azt mondta, hogy ezzel egyetértünk, és tesszük is a dolgot, egyébként a mostani törvényjavaslat is tesz errefelé lépéseket, hogy valóban erősítsük a szelektív hulladékgyűjtést.

Gúr Nándor képviselő úr nagyon sok mindenről beszélt ‑ ebbe nem akarok belemenni ‑, az önkormányzatok finanszírozásáról, a hulladékgazdálkodásról. Én mint volt városvezető, polgármester ebben gyakorlati tapasztalattal is rendelkezem, de azt gondolom, ezzel a témával nem akarom húzni most az időt. Gúr Nándor szó szerint azt mondta, hogy nem mondani kell, hanem csinálni. Tisztelt Képvi­selő Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat éppen arról szól, hogy csináljuk azt, amit egyébként V. Németh Zsolt államtitkár úr a vita elején elmondott, hogy a rezsicsökkentés vívmányait megőrizzük, amelyről ez a javaslat szól, hogy a lehető legkevesebb hulladék ártalmatlanítása történjen meg lerakással, hogy az Európai Unió által előírt hasznosítási célok teljesüljenek, és hogy egy kiszámítható ellátásbiztonságot tudjunk biztosítani ezen a területen.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A hulladékról szóló törvény általános vitájának a végén én is azt kérem, hogy támogassák azt, hogy ezen célok, amelyekről a vita elején és a vita közben is beszéltünk, minél hamarabb életbe léphessenek. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdéséből kiderül, hogy ön is több téves információval rendelkezik ez ügyben, ráadásul a kérdése tele van tévedésekkel és a csúsztatásoktól sem mentes. Sajnos a rendelkezésemre álló két perc kevés arra, hogy minden tévedését tisztázzam, ezért kérem, engedje meg, hogy csak a leglényegesebb kérdéseire válaszoljak.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal évek óta kiemelten foglalkozik a mézek és méztermékek ellenőrzésével. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a múlt héten tartott demonstrációval közel egy időben bocsátotta a Nébih rendelkezésére azokat a közjegyzői okiratokat, amelyek a szakmaközi szervezet által bevizsgáltatott méztermékek adatait tartalmazták. Ezen információk alapján a vizsgálatok lezárásáig az országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte az érintett tételek forgalomból történő kivonását.

Ez példázza, hogy milyen fontosak a szakmaközi szervezetek jelzései, és az is fontos, hogy az érdekelt szervezetektől minél gyorsabban érkezzenek a hatósághoz a jelzések, s mint a példa is mutatja, a hatóság a jelzés után azonnal intézkedik.

A kialakult helyzetre való tekintettel a Nébih fokozottan ellenőrzi az Európai Unión kívülről érkező mézszállítmányokat, melyhez a hatóság a NAV közreműködését is kérte. A Nébih a mézhamisítás ügyében már tavaly is több alkalommal egyeztetett a méhészeti egyesülettel. A mézhamisítás megállapítása igen összetett folyamat, egy-egy paraméter önmagában nem értékelhető, ehhez az érzékszervi, analitikai és mikroszkópos vizsgálatok eredményeinek komplex vizsgálata szükséges, és ezt a komplex vizsgálati folyamatot is egyébként a szakmaközi szervezet javaslatainak figyelembevételével vezettük be.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány és a hatóság, ahogy eddig, úgy a jövőben is mindent megtesz a méltán híres magyar mézpiac hírnevének megóvásáért, ehhez azonban az is fontos, hogy a szakmai szervezetek gyanú esetén mielőbb a hatósághoz forduljanak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk jó hírét minőségi, Európa-szerte elismert oktatási rendszerünk és intézményeink méltó módon öregbítik. Az elmúlt esztendőkben a kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyek hosszú távon szolgálják, biztosítják a hazánkban tanuló diákok képzéséhez szükséges hátteret. Nincs azonban jövő múlt nélkül, éppen ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy mai sikereink gyökereit ne engedjük feledésbe merülni.

Tisztelt Országgyűlés! Jubileumi dátumhoz érkeztünk, ugyanis december 13-án ünnepeltük Veres Pálné Beniczky Hermin születésének 200. évfordulóját. Ez alkalomból ragadtam meg a lehetőséget, hogy emlékezést tegyünk hazánk egyik kimagasló hölgyének munkássága és erőfeszítései előtt, aki a magyar polgári nőnevelés nagy alakja.

Két évszázaddal ezelőtt hazánkban a nőknek nem nyílt lehetőségük arra, hogy magasabb szintű oktatásban is részt vehessenek. Szinte hitetetlen, hogy az a tudás, amely ma már alapvető jogaink egyike, nem volt minden ember számára elérhető. Ennek ellenére Veres Pálné olyannyira érdeklődött a tudományok iránt, hogy ifjúkorától kezdve önszántából tanult és informálódott mind a politika, mind a művészet- és természettudományok területén.

Az évek alatt elsajátított tudás és tudni akarás vágya olyan értelmiségi baráti kört vonzott köré, amelyben nőként egyedülálló szerepet töltött be. Értelmiségi nőként élt egy olyan világban, amelyben a műveltség és a szellemi javak a férfiak privilégiumai voltak csupán. Az általános közfelfogás alapján az oktatási rendszer is ily módon működött, amelyben a nők nem jutottak egyenjogú szerephez. Még maga Madách Imre, Hermin asszony jó barátja is a következőképpen vélekedett az akadémiai székfoglalójában, idézem: „A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányában az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik, a művészetet és a tudományt előre nem viszi.”

Tisztelt Képviselőtársaim! E sorok olyan felháborodást és tenni akarást váltottak ki, amely Veres Pálné egész hátralévő életét végigkísérte. Talán mondhatjuk, hogy ettől a pillanattól változott meg alapjaiban a magyar oktatási rendszer, s ezzel párhuzamosan elindult egy olyan folyamat, amely új irányt mutatott a nők s velük együtt egyébként a férfiak életében is.

Hermin asszony a kor eszméinek ellenére felismerte, hogy a nőknek is lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy tanulmányaikat magasabb szinten folytathassák, szakmát szerezhessenek, és önálló keresetre tehessenek szert. A valós társadalmi igény ellenére az ország vezetői szilárdan elutasították a leányiskola alapításának ötletét, az elvi, anyagi és eszközbeli akadályok ellenére mégis kitartott elhatározása mellett és Deák Ferencet meggyőzve sikerült a parlamentben is támogatást szereznie. Ezzel 1868-ban adományokból megalapította az Országos Nőképző Egyesületet, amellyel megkezdődtek a leányoktatás reformálásának munkálatai. Egy évvel később nyitotta meg kapuit az első magyar felsőbb leányiskola, amely idegen nyelveket, szakmát és széles körű ismeretek elsajátítását biztosította a növendékek számára.

Veres Pálné elhivatottságát jól szemléltetni az a tény is, hogy a tantervet, a tanítási órák anyagát is saját maga állította össze. Fáradhatatlan munkája és a közjóért végzett tevékenysége meghozta a várva várt gyümölcsét, egyre több anyagi támogatáshoz jutott, ezáltal korszerűbb körülményeket és eszközöket biztosíthatott a tanulói számára. A társadalom pozitív fogadtatása és az intézmény jó híre országszerte és a határon túl is híres volt, így egyre ütemesebben haladt a létszámnövelés és az épület bővítése. Az 1870‑es évek elején kialakult a négyosztályos alsóbb népiskolai oktatás, majd a polgári iskolai képzés is. Közben folyamatosan növelték a felsőbb iskolai szinten tanulható szakmák körét, ezzel biztonságot és lehetőséget adva a nők munkavállalási igényeinek.

Veres Pálné az életét a nők oktatásának előremozdítására szentelte. Az a céltudatosság, kitartás és erő, amellyel véghezvitte eszméit, példátlan jelentőséggel bír a mai magyar képzés, munkavállalás és az egyenjogúság területén. Emlékezzünk Veres Pálné Beniczky Herminre most és minden olyan alkalommal, amikor a közjó érdekében végzett munkánk során akadályokba ütközünk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(16.30)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a glifozát növényvédőszer-hatóanyag európai uniós engedélyezésének felülvizsgálata zajlik most. Nagyon sok és nagyon szigorú előírásnak megfelelő vizsgálaton kell keresztülvinni egy-egy készítményt a felhasználás engedélyezése előtt. A kérelmezőnek minden rendelkezésére álló információt be kell nyújtania a Bizottsághoz. A Bizottság felkéri az egyik uniós tagállamot az információ értékelésére és egy jelentéstervezet elkészítésére. Ebben az esetben Németország a jelentéstevő tagállam, amely alaposságáról és szigorúságáról ismert. A felülvizsgálat során természetesen figyelembe kell venni a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség glifozátot daganatkeltőnek minősítő döntését. Itt meg kell jegyeznem, nem ismert, hogy az ügynökség milyen dokumentációt használt fel az értékeléshez. A felülvizsgálat alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság véleményezi a hatóanyag felhasználásával járó kockázatot. A rendelkezésre álló vizsgálatok és értékelések alapján Németország - mint jelentéstévő tagállam - nem javasolja a glifozát osztályozását rákkeltőként.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelten fontosnak tartjuk az elővigyázatosság elvének érvényesítését. Magyarországon az 1107/2009. EK-rendelet értelmében nem növényvédőszer-hatóanyagokat, hanem növényvédő szereket, jól meghatározott alkalmazásait engedélyezzük, amelyek egyike sem okozhat ártalmas hatást az ember egészségére és a környezetre.

A kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a növényvédő szerek engedélyezése és betiltása (Dr. Szél Bernadett: Mi az álláspont?) csak megalapozott tudományos vizsgálatok alapján történhessen, így biztosítva a felhasználók, a környezet és a fogyasztók biztonságát. Elkötelezettek vagyunk a magyar emberek egészségének védelme, a környezeti kockázatok csökkentése, a magyar agrárium érdekeinek képviselete iránt, valamint az Alaptörvényünkben is rögzített GMO-mentességünk fenntartása mellett. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Mint ahogy ön is kiemeli, az állatok védelmével kapcsolatos jogszabályok megalkotása mellett a kormánynak szerepe van az állatok szeretetére és tiszteletére nevelő, a felelős állattartást előtérbe helyező kezdeményezések indításában és azok végrehajtásában. Éppen ezért indított útjára a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számos olyan programot, amelynek célja túlmutat az állatvédelemre vonatkozó jogszabályi előírások ismertetésén.

A társállatokat érintő közelmúltbeli jogszabály-módosítások, ilyen például a 4 hónapnál idősebb ebek kötelező egyedi jelölésének és nyilvántartásának bevezetése vagy a kutyák tartós kikötésének tilalma, csak akkor válthatják be a hozzájuk fűzött reményeket, ha sikerül az emberekben tudatosítani, hogy azok nem öncélúak, hanem házi kedvenceik érdekét szolgálják.

Ebből a megfontolásból jött létre a Földművelésügyi Minisztérium és a Nébih felelős állattartást támogató „Szabad a gazdi” programja. A szemléletformáló kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a gazdátlan állatok helyzetére és az ivartalanítás fontosságára, ezzel is hozzájárulva a felelős állattartási kultúra megteremtéséhez, valamint ahhoz, hogy minél több menhelyre és ebrendészeti telepre leadott kutya találjon gazdára.

Szintén ezen program részét képezi a 2015-ben elindult Látótárs-projekt is, amely a vakvezető kutyák kiképzésének folyamatát mutatja be olyan módon, hogy egy kiskutya életét követi születéstől a kiképzés végéig, ráadásul a projekt keretében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal örökbe fogadott egy kutyakölyköt, és támogatja annak vakvezető kutyává történő kiképzését.

Tisztelt Országgyűlés! Becsléseink szerint ma Magyarországon az ebek mindössze 5-10 százaléka ivartalanított. Ezt felismerve indítottuk el az ezer gazdátlan kutya ivartalanításáról szóló programot. Az FM, a Nébih, valamint a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara megállapodásának keretében az egyetem ezer, engedélyezett állatmenhelyen élő, gazdátlan eb ivartalanítását végezte el, állatorvostan-hallgatók bevonásával. A kezdeményezés legfontosabb célja a nem kívánt ebszaporulat megelőzése mellett a gazdátlan állatok örökbefogadási esélyeinek javítása is volt. A program tavaly sikeresen lezárult, a kedvező tapasztalatokat figyelembe véve dolgozunk azon, hogy ezt folytatni tudjuk.

Az állattartói felelősség tudatosítása, valamint az állatjóléti előírásokról szóló tájékoztatás nemcsak a társállatokat tartók, hanem a mezőgazdasági haszonállatot tartó gazdák körében is rendkívül fontos. Ezt a célt szolgálja az az előírás, amelynek értelmében 2013-tól Magyarországon az uniós szabályozást megelőzve a nagy létszámú állattartó telepeken állatjóléti felelősöket kell alkalmazni. Az ő feladatuk, hogy felügyeljék és elősegítsék az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását, valamint ellássák az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyeket az azok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatásokkal.

Tisztelt Országgyűlés! Új rendeletet alkottunk a veszélyes állatfajokról és egyedi tartásuk szabályairól is. Ennek köszönhetően az emberre veszélyes állatok tartására a korábbinál szigorúbb, ugyanakkor betarthatóbb szabályok vonatkoznak. Az utóbbi időben is előfordult állatbántalmazásról, állatkínzásról szóló hírek megerősítik, hogy amellett, hogy egyeztetések folynak a büntető törvénykönyv módosításának lehetőségéről, a felelős állattartás alapelveit minél több emberrel meg kell ismertetni. Ebben várjuk mindenkinek a segítségét, hiszen a kormány elkötelezett az állatvédelem ügye és a felelős állattartás megerősítése mellett. Kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisz­telt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos mind az élelmiszer-hamisítás, mind pedig az élelmiszer-feketekereskedelem jelen van Európában. A gazda­sá­gi problémán, káron túl biztonsági és egészségügyi koc­ká­zatot is jelent, hiszen az élelmiszerlánc-bizton­ság egyik alapkövetelménye a nyomon követhetőség, azaz a termék eredetének és előéletének minél pon­to­sabb ismerete. Ezt felismerve Európában az elsők között hoztuk létre 2012-ben a Nemzeti Élelmi­szer­lánc-biztonsági Hivatalt, 2013-ban pedig a kormány döntött az élelmiszer-biztonsági stratégiáról.

Ezen korai intézkedéseknek köszönhetően ha­zánk élelmiszerlánc-biztonsága Európán belül is kiemelkedő. 2012-től a Nébih központi ellenőrzési csoportja, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága teljes ha­tás­kör­ben, országos illetékességgel hajt végre ellenőr­zé­se­ket olyan kiemelt ügyekben, ahol csalás, hamisítás gyanúja merül fel. A szakmai felkészültség, a gyors laborvizsgálatok együtt járulnak hozzá a kimagasló, 89 százalékos felderítési hatékonysághoz. Megala­ku­lá­sától 2015 decemberéig több mint 1300 ellenőrzés eredményeként 9 milliárd forint adó- és áfa­elke­rü­lést akadályozott meg a KÜI eljárásaival, amelynek során 3600 tonna terméket foglaltak le.

Képviselő úr, természetesen fontos kérdés az is, hogy mit tehetünk még, az idő rövidsége miatt csak néhány szóban. Kiemelt figyelmet fordítunk a hamis termékek online terjesztési formáira, folytatjuk a magyar és a tagállami hatóságok közötti együtt­mű­kö­dés keretében végrehajtandó akciókat, és az ere­dethamisítások visszaszorítása érdekében több ter­mék esetében, ilyen például a méz, eredettérkép létre­hozását szeretnénk elérni.

Összegezve, tisztelt Ház, mindennap azért dol­go­zunk, hogy a családok asztalára egészséges, biz­ton­ságos, kiváló minőségű, lehetőleg magyar élel­miszer kerüljön. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az élelmiszer-biztonság a szántóföldön kezdődik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy egységes, magasan fejlesztett központi laboratóriumi vizsgálatokon alapuló ellenőrzési rendszert működtet, amely garantálni tudja, hogy csak GMO-mentes vetőmagtétel kerüljön felhasználásra.

A GMO-vizsgálatra történő kiválasztás kockázatelemzés alapján történik. Az egyik legfontosabb kockázati tényező a vetőmag származása, hiszen nagy részük olyan országból érkezik, ahol engedélyezett a GMO-k használata. A vizsgált vetőmagtételek mindössze 2-3 százaléka volt az elmúlt években GMO-val szennyezett. Ki kell emelni, hogy a laboratóriumi vizsgálatok eredménye előtt nem lehet forgalomba hozni ezeket a tételeket. Több cég a Magyarországon forgalmazni kívánt tételeket előzetesen megvizsgáltatja, így csak GMO-mentes vetőmagtétel kerül be az országba.

A 2016-ban vizsgált tételek közül csak egy olyan volt, amelynél GMO-pozitív vizsgálati eredmény született, és ez a tétel már beérkezett az országba; ez a tétel is természetesen megsemmisítésre került.

A csemege- és pattogatottkukorica-vetőmagok GMO-tartalmának fokozott ellenőrzését indokolja, hogy az ezekből termett termék közvetlenül a vásárlók asztalára kerül. A Nébih 2015-ben összesen 144 kukoricatételt jelölt ki GMO-vizsgálatra, ebből 8 csemegekukorica-minta esetében állapított meg GMO-szennyezettséget.

(14.00)

2016-ban pedig eddig 110 csemege- és 21 pattogatottkukorica-tétel vizsgálatát végezte el a ha­tó­ság. Idén 6 csemege- és 1 pattogatottkukorica-min­tában mutatott ki GMO-szennyezettséget a Nébih laboratóriuma. Természetesen mindegyik tétel megsemmisítése megtörtént.

Tisztelt Képviselő Úr! Mint a válaszomból is kiderül, Magyarország GMO-mentességének megelőzése érdekében a vetőmagok felügyelete kiemelt szerepet kap. Köszönöm szépen.

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! A Nébih központi adatbázist vezet minden hazai kis-, közepes és nagykereskedőről, beleértve azt, aki nem magyarországi előállítású vetőmagot forgalmaz vagy használ. A Földművelésügyi Minisztérium által elrendelt, március 21. és 24. között lezajló országos tavaszi ellenőrzés célja az volt, hogy kiszűrjék a hatóságok a be nem jelentett külföldi származású tételeket, illetve forgalomban lévő esetleges GMO-szennyezett tételeket. Azt is meg kell jegyeznem, hogy a szakemberek nem csupán a vetőmag-forgalmazóknál, hanem a teljes élelmiszerláncban vizsgálódtak, gazdaboltokban, áruházakban is.

A következetes és rendszeres ellenőrzéseknek és a hatékony hatósági fellépésnek köszönhetően még az országba érkezés előtt, illetve a vetés előtti időszakban szűrhetők a vetőmagtételek, ezzel biztosítható a GMO-mentes státuszunk megtartása, valamint a magyar lakosság egészségének védelme. Köszönöm képviselő úr kérdését. (Taps a Fidesz soraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látszik, hogy a Jobbik cukiságkampánya elérte az állatvédelem területét is. Ráadásul egy párt-sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az állatvédelem ügye ne legyen pártpolitikai ügy. Az emberek viszont, képviselő úr, átlátnak a szitán, tudják, hogy a Jobbik állatvédelméből a vé­gén csak a szélkakas marad, mert ezt mondják ma, hol­nap egészen mást mondanak, éppen ahogy az ér­dekeik kívánják. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

A kormány ezzel szemben hosszú idő óta hisz abban, hogy az állatvédelem pártok felett álló ügy. Éppen ezért az állatvédelemben érintett közigazgatási, valamint civil állatvédő szervezetekkel történő együttműködésre az eddigihez hasonlóan a jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk majd. Az állatkínzás visszaszorítása érdekében rendkívül fontos az állatvédőkkel folytatott párbeszéd. A Földművelésügyi Minisztérium mellett az Igazságügyi Minisztérium is fontos szerepet vállal ebben, március elején ugyanis az Igazságügyi Minisztérium állatvédelmi konzultációsorozatot indított, számos állatvédő szervezet bevonásával.

(9.40)

Az április 15-én tartott egyeztetésen a felek három munkacsoport létrehozásáról döntöttek. Az első munkacsoport a hatóságokkal való operatív együttműködéssel, annak fejlesztésével foglalkozik; a másik a szabályozási környezetben felmerülő javaslatokat összesíti; a harmadik pedig a neveléssel, a felvilágosítással kapcsolatos felvetéseket tekinti át. A tervek szerint a munkacsoportok két hónap múlva összegzést készítenek, az ősszel pedig újabb összesített egyeztetést tartanak, és fél éven belül fogalmazzák meg a jogalkalmazást érintő, illetve a szabályozással kapcsolatos javaslataikat.

Tisztelt Képviselő Úr! Talán egyetért velünk abban, hogy a kóbor állatok kérdésköre az egyik legsürgetőbb állatvédelmi probléma. A kóbor kutyák és macskák magas száma állatvédelmi, állat- és jár­vány­egészségügyi, közbiztonsági, valamint természetvédelmi szempontból is komoly problémákat vet fel. E veszélyek csökkentése érdekében az ebren­dészeti feladatokat ellátó önkormányzatok évente közel 30 ezer kutyát vesznek gondozásba telepeiken. Emellett évente körülbelül 10 ezer kóbor állat kerül elhelyezésre különböző civil működtetésű állatmenhelyeken. A kóbor állatok magas száma és az általuk jelentett kockázat miatt az ebrendészeti telepek felszámolása jelenleg nem reális lehetőség.

Szükség van azonban a gyepmesteri telepek működését szabályozó idejétmúlt szabályozás felülvizsgálatára. Ennek megfelelően kidolgozás alatt áll a kóbor állatok befogadásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet, amelynek célja az ebrendészeti telep, valamint az ebrendész által ellátandó feladatok részletes és korszerű szabályozása.

A közigazgatási, illetve a társadalmi egyeztetés keretében a tervezetet természetesen elküldjük minden érintettnek, így a civil állatvédő szervezeteknek is, hogy az ő véleményüket is figyelembe tudjuk venni a rendelet megalkotásakor.

A probléma megoldását a tervezett jogszabályi változások mellett a menhelyi állatok ivartalanításában látjuk, ez ugyanis az eb- és macskapopuláció kezelhető szinten tartásának és a nem kívánt szaporulat megelőzésének egyetlen megbízható eszköze. Emiatt indítottuk el 2013 őszén az ivartalanítási programunkat, amely során a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, az FM-mel és a Nébih­hel kötött megállapodásnak megfelelően, ezer, engedélyezett állatmenhelyen élő, gazdátlan eb ivartalanítását végezte el állatorvostan-hallgatók bevonásával. A program sikeresen zárult le, ezért tervezzük annak folytatását. Célunk az állatok örökbefogadási esélyeinek növelése, illetve a felelős állattartás ösztönzése. (Folyamatos zaj a teremben.)

Tisztelt Országgyűlés! Az állatvédelem területén folytatott közös munkánkban nagy segítséget jelenthet, hogy a 2017. évi költségvetés tervezetének elfogadása esetén lehetőség nyílik majd egy, az állatvédelem támogatására szolgáló új előirányzat létrehozására. Ezzel olyan anyagi forráshoz jut az állatvédelem, amellyel lehetőség nyílhat például a menhelyek és ebrendészeti telepek korszerűsítésének támogatására, a lakosság felelős állattartással kapcsolatos tájékoztatására, szemléletformálásra, illetve a sikeres ivartalanítási program folytatására.

A képviselő úr nyitott kapukat dönget, mert a kormány elkötelezett az állatvédelem ügye mellett. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sok mindenről beszélt itt az azonnali kérdésében. Megpróbálok a lényegre válaszolni, mert ha mindenre válaszolnék, akkor arra nem lenne elég időm.

Ön elsősorban az élelmiszer-biztonságról beszél mint témáról, és összekeveri az előbbi, az osztrák, illetve a magyar áruházakban lévő élelmiszerek ügyét az élelmiszer-biztonság kérdésével. Megnyugtatom, tisztelt képviselő úr, hogy a Földművelésügyi Minisz­térium háttérintézményeként működő Nemzeti Élel­miszerlánc-biztonsági Hivatal minden törvényi fel­hatalmazásával mindennap azon dolgozik, hogy a magyar családok asztalára egészséges, biztonságos, kiváló minőségű, lehetőleg magyar élelmiszerek kerüljenek. Az elmúlt esztendőkben, hogy egy példát mondjak, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága a Nébihen belül közel 9 milliárd forint áfacsalást és adócsalást akadályozott meg, emellett minden tisztességtelen vállalkozással szemben fellép a Nemzeti Élelmi­szer­lánc-biztonsági Hivatal.

Ami az ön kérdését inspirálta, valóban, a Nébih 2014 végén 24, Ausztriában, illetve Magyarországon is kapható élelmiszert vásárolt és vizsgált meg ér­zék­szervileg, laboratóriumban összetételét tekintve, és bizony voltak olyan élelmiszerek, amelyek élelmi­szer-biztonsági szempontból megfelelnek, de más összetételűek, illetve ilyen tekintetben a minőségük rosszabb, mint ha valaki ezt Ausztriában vásárolta volna meg.

A magyar kormány kiáll a magyar vásárlók érde­kei mellett. Felhívtuk és a közelgő V4-csúcs­talál­ko­zón fel is fogjuk hívni az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a jogi szabályozás elsősorban az Európai Bizottság dolga, addig pedig erkölcsi, tisztességbeli kérdésnek tekintjük ezt az ügyet, és úgy gondoljuk, hogy a vásárlók addig ezek helyett a termékek helyett vásároljanak inkább kiváló minőségű magyar élel­miszereket.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Kellő tisztelettel mondom, hogy ön mindent összekever ebben az egy percben is, nem csak az előző két percben. Még egyszer mondom, ez az ügy, amiről ön be­szél, nem élelmiszer-biztonsági kérdés, hanem egy­részt európai uniós jogi kérdés, másrészt pedig tisz­tesség és korrektség kérdése. Nem engedhetjük meg, a magyar kormány eddig sem engedte, és ez­után is mindent megtesz azért, hogy azok az multi­nacionális élelmiszergyártók, akik ezeket a termé­keket ugyanolyan néven forgalmazzák nálunk, mint az Unió más területein, rosszabb minőségű élelmi­szereket adjanak el itt, mint mondjuk, Ausztriában vagy Németországban. Ez ellen föl fogunk lépni, a V4-csúcstalálkozó is ezért szerveződik mostanában.

Az ön kérdése úgy szól, hogy mindennel meg le­het-e etetni az embereket. Tisztelettel, a kellő tiszte­lettel kérem képviselő urat, hogy a tisztes­ség­te­len multinacionális cégekhez hasonlóan ne etesse ön is mindennel a magyar embereket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy először is megköszönjem a kérdését, hiszen ez alkalmat ad arra, hogy el tudjam mondani, hogy az elmúlt esztendőkben az állatvédelem területén mit tett a kormány. 2010 óta nagyon fontos területnek tartjuk az állatvédelem területét. Mindent nem is tudok felsorolni. Azt önnel együtt én is sajnálatosnak tartom, hogy vannak olyan politikai pártok, amelyek az állatvédelem ügyét saját politikai céljaikra használják.

Tisztelt Képviselő Úr! Az idei, a 2017-es költségvetésben új előirányzaton 40 millió forint áll rendelkezésre az állatvédelem területén. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi az összes pénz, hanem azt jelenti, hogy 40 millió forinttal több áll rendelkezésre, mint az előző esztendőben. Terveink szerint ebből 30 millió forintot biztosítunk állatmenhelyek és ebrendészeti telepek korszerűsítésének támogatására, amelynek odaítélését pályázati úton tervezzük, és amely pályázati kiírás folyamatban van. Ezenkívül 5-5 millió forintot fordítunk a korábbi sikeres ivartalanítási program folytatására, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében a felelős állattartással kapcsolatos szemléletformáló munka folytatására, hiszen egyetértek önnel, felelős állattartáshoz felelős állattartók is kellenek. Még egyszer mondom, hogy nem csak 40 millió forint áll rendelkezésre, hiszen 2010 óta körülbelül 3 milliárd forintot kaptak pályázati úton a természet-, illetve az állatvédő szervezetek.

Amíg a két percem le nem telik, arról is tájékoztatom, hogy a menhelyi, valamint a kóbor állatok számának csökkentése érdekében nagy szükség van az állatok minél nagyobb számban történő ivartalanítására, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ha az állattartó telepeken, a menhelyeken lévő állatokat örökbe akarják fogadni vagy örökbe akarjuk adni, azt csak ivartalanított állapotban lehet. Az Állator­vos­tu­dományi Egyetemmel kötött megállapodás alapján korábban is és az elkövetkezendő időszakban is folytatjuk ezt a programot. Ha megengedi, a többi kérdésére majd az egy percemben válaszolok. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Biztosíthatom arról, hogy az állatvédelmi hatóság minden olyan esetben föl fog lépni akár az állatmenhelyet üzemeltetőkkel, akár egyéb, az állatok védelmével foglalkozó szervezetekkel szemben, amelyek nem tisztességgel végzik a munkájukat.

Az elmúlt esztendők másik nagy eredménye ‑ hogy folytassam, amit az előbb mondtam ‑ a kutyák mikrocsippel történő jelölése, illetve nyilvántartásba vétele. Azt tudjuk mondani, hogy a jelölt ebek adatait országos ebadatbázisban tartják nyilván, és az információhoz hozzájuthatnak a hatóságok, ami nagyban segíti a munkánkat. Ennek, illetve az általam előbb elmondottaknak a következtében az országosan található mintegy száz ebrendészeti telepen a beérkező kutyák száma az öt évvel ezelőtti 30 ezerről 20 ezer alá csökkent. Emellett örvendetes az is, hogy jelentősen, 20 százalékkal nőtt azon ebek száma, amelyeket az ebrendészeti telepekről örökbe fogadnak.

Az elmúlt esztendők munkájának tehát van eredménye az állatvédelem területén. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a Fidesz soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését. Elöljáróban tájékoztatom, hogy a kormány 2010 óta minden rendelkezésére álló eszközt felhasználva folyamatosan dolgozik egyrészt az élelmiszerek minőségének a növelésén, másrészt pedig a tudatos vásárlói magatartás megerősítésén. Engedjen meg két példát erre! A Földművelésügyi Minisztériumban a szakma képviselőinek bevonásával folyamatosan felülvizsgáljuk a Magyar Élelmiszerkönyv különböző fejezeteit, ezzel is segíteni kívánjuk, hogy a vásárlók egyre jobb minőségű élelmiszerekhez juthassanak. Legutóbb egyrészt a húskészítményekre vonatkozó előírásokat módosítottuk, pontosítottuk, szigorítottuk a hús fogalmát, és több termékben megemeltük a kötelezően benne lévő hús arányát, de emellett egyébként a kenyerekre és a pékárukra vonatkozó fejezeteket is módosítottuk, éppen azért, hogy jobb minőségű élelmiszereket tudjanak vásárolni.

Az élelmiszerek minőségével kapcsolatban nagyon fontos kérdés a vásárlói tudatosság növelése, valamint a vásárlók hiteles információval való ellátása. A Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal két évvel ezelőtt elindította a Szupermenta-prog­ramját, melynek keretében minden hónapban más és más termékcsoportot vizsgálnak, s a vizsgálat eredményeit a honlapon közzéteszik, így minden vásárló, mielőtt a boltba elmegy, az előtt tudja, hogy bizonyos termékcsoportokból mit érdemes venni.

(Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben
Földi László váltja fel.)

Tisztelt Képviselő Úr! A Nébih, ahogy ön is említette, korábban ugyanazon multinacionális cég ugyan­azon márkájú termékei közül 24-nek az összehasonlító vizsgálatát végezte el. A vizsgálat eredményei azt bizonyítják, hogy igen, ezen termékek többségénél, ezen élelmiszerek többségénél rosszabb minőségűek voltak a Magyarországon kapható élelmiszerek, mint az Ausztriában kaphatók, sőt néhány esetben azt is mondhatjuk, hogy silány minőségűek voltak ezek az élelmiszerek.

Ezen eredmények teljes joggal felháborították egyrészt a magyar embereket, másrészt a kormány továbbra is kiáll a magyar vásárlók érdekei mellett. Nem hagyjuk szó nélkül, hogy Magyarországon ugyanazon termékeket rosszabb minőségben lehessen megkapni, mint az európai közös piacon bárhol máshol egyébként.

Ezt a problémát korábban az Európai Unió illetékeseinél is fölvetettük. Az üggyel kapcsolatban, mint köztudomású, a múlt héten rendkívüli csúcsértekezletet tartottak a V4-országok miniszterelnökei. Ezen az egyeztetésen megállapodtunk abban, hogy közösen fordulunk a probléma jogi megoldásának érdekében az illetékeshez, az Európai Bizottsághoz. Tájékoztatom továbbá, hogy a mai napon ülésezik Brüsszelben a Mezőgazdasági és Halászati Tanács is, ahol szlovák és magyar közös előterjesztésre szintén foglalkozunk az élelmiszerek kettős mércéjének az ügyével.

Tisztelt Képviselő Úr! Arról is tájékoztatom, hogy február 20-án Fazekas Sándor miniszter úr elrendelt egy újabb átfogó, közel 100 termékre kiterjedő, azok minőségét, összetevőit, jelölését vizsgáló átfogó vizsgálatot, amelynek az eredménye március második felében lesz nyilvános; erről természetesen a közvéleményt tájékoztatni fogjuk. Arról is tájékoztatom képviselő urat, hogy hamarosan a kormány elé kerül egy előterjesztés, amelyen dolgozunk már; ez az élelmiszerek minőségének a növelésével, a vásárlói tudatosság emelésével és a hatósági munka megerősítésével foglalkozik. Arról is biztosíthatom, hogy a kormány, ahogy eddig, ezután is mindent megtesz azért, hogy a családok asztalára egészséges, biztonságos, kiváló minőségű, lehetőség szerint magyar élelmiszer kerüljön.

Köszönöm a figyelmét. Kérem, hogy válaszomat fogadja el. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.10)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön egy hónappal ezelőtt tette fel a kérdését, éppen ezért több helyen ki is kell igazítanom az ön által elmondottakat.

A jelenlegi európai madárinfluenza-járvány az eddigi legnagyobb kiterjedésű, soha nem látott méreteket öltött, a vírust már 27 európai országban mutatták ki vadmadárból, és 21 országban okozott kitörést baromfiban, illetve fogságban tartott vadmadárállományban.

Magyarországon az utolsó, baromfiállományt érintő kitörés 2017. február 25-én volt, míg Európában tovább tombol a járvány. Franciaországban több mint 400 kitörést jelentettek be. Fontos kihangsúlyozni, hogy a jelenlegi H5N8 vírustörzs okozta járvány az első kitörés óta nem okozott ezzel összefüggésbe hozható emberi megbetegedést Európában. A vadmadarak állományának gyérítése nem lehetséges és nem is lehet cél a hazánkban élő és azon átvonuló védett madárfajokra tekintettel, ezért a legfontosabb feladat, hogy a baromfiállományunkat védjük a vadmadaraktól.

Tájékoztatom a tisztelt képviselő urat, hogy értesülésével ellentétben a Nébih működtet központi ügyfélszolgálati számot és ingyenesen elérhető zöldszámot is, ahol felkészült munkatársak állnak a bejelentők rendelkezésére, emellett központi elektronikus címen keresztül is van lehetőség a bejelentésre. Az állategészségügyi hatóság a kapacitása függvényében a lehető leghamarabb intézkedik a vadmadárhullák begyűjtéséről, a területen a járási hivatalok állategészségügyi hatókörében eljáró munkatársai az illetékesek, akiknek az ilyen esetekben a központi utasítás szerint kell eljárniuk.

Egyúttal tájékoztatom a tisztelt Országgyű­lést, hogy az Állategészségügyi Szolgálat szakemberei a madárinfluenza-járvány kitörése óta erőn felül dolgoznak a betegség felszámolásáért, teszik mindezt a magyar emberek és a magyar baromfiágazat érde­kében.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elnézését ké­rem, hogy ezt kell mondanom, de úgy látom, ön ide­gességében vagy frusztrációjában hetet-havat összehordott az elmúlt öt percben, elég nehéz kihámozni ebből, hogy mit is szeretett volna mondani. Valószínűleg azért lehet ez, ahogy ön is mondta, mert­hogy a mai mezőgazdasági bizottsági ülésen az ön indítványát nem fogadták el. Én erről nem tehetek.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön az élelmiszer-biztonságról, az élelmiszer-minőségről beszélt, ennek kapcsán a kettős mércéről az élelmiszerek területén, amelyet a nyugat-európai, illetve a kelet-európai piacokkal szemben a nagy multicégek elkövetnek. Csak az Országgyűlés tájékoztatásaképpen: arról van szó, hogy 2014 őszén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzett egy 24 terméket érintő összehasonlító vizsgálatot, amit Ausztriában, illetve Magyarországon ugyanazon multinacionális cégek ugyanazon márkájú termékei körében végeztünk. Azt tudjuk mondani ennek a tapasztalatából, hogy ezen termékek nagy többsége eltérő minőségű, eltérő összetételű volt. Nyugodtan mondhatjuk néhány termékre, hogy silányabb minőségű volt. Ezt akkor a kormány az Európai Unió illetékesei felé jelezte, mind a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban, mind egyéb fórumokon.

Szlovákiában, Csehországban, a kelet-közép-európai országokban is vizsgálódott az Élelmiszerbiztonsági Hatóság, és nemrégiben látott napvilágot az ő vizsgálatuk eredménye, amely világosan igazolja azt, amit mi is mondtunk, hogy az élelmiszerek minősége területén kettős mérce van az Európai Unión belül, más, jobb minőségű élelmiszereket gyártanak és árulnak a multinacionális cégek Nyugat-Európá­ban, mint mondjuk, Magyarországon.

Ezt követően Fazekas Sándor miniszter úr február 20-án elrendelt egy közel száz terméket, száz élelmiszerpárt érintő vizsgálatot, amely vizsgálat hamarosan lezárul, és ha tudjuk tartani a határidőt, akkor a jövő héten mindannyiukat, az Országgyűlést, a vásárlókat, illetve a közvéleményt tudjuk tájékoztatni arról, hogy milyen eredmények születtek. Ezen vizsgálat alkalmával fűszereket, alkoholos és alkoholmentes italokat, konzerveket, fagyasztott, valamint édesipari termékeket és tejtermékeket vizsgálunk.

Emellett március 2-án volt egy rendkívüli V4‑csúcstalálkozó, ahol a V4-országok miniszterelnö­kei erős jelzést juttattak el az Európai Bizottság elé. Emellett március 6-án ülésezett újra az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa. Ez a tanácsülés közös magyar és szlovák javaslatra foglalkozott a kettős élelmiszerek problémájával, amely ja­vas­lathoz Csehország, Szlovénia, Románia, Bulgária, Görögország és Horvátország is csatlakozott. Azt tudjuk mondani, hogy most már nem egymagában a kelet-európai országok vagy Magyarország küzd azért, hogy megfelelő minőségű élelmiszerhez jussanak a magyar vásárlók, hanem az Európai Unió lakos­ságának majdnem egyötödét kitevő nyolc tagállam.

Tisztelt Képviselő Úr! Március 15-én volt öt éve, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megalakult. Ezen öt esztendő alatt a Nébih közel 12 millió laboratóriumi vizsgálatot végzett. 9,5 milliárd forint adó-, illetve áfaelkerülést állapított meg, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, hiszen ez is feladata, több mint fél tucat szemléletformáló kampányt indított el éppen azért, hogy a magyar élelmiszerek minősége javuljon. Emellett a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait is folyamatosan módosítjuk, szigorítjuk azért, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszerek minősége növekedjen. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is minden hónapban közzétesz olyan vizsgálati eredményt, amely segíti a magyar vásárlókat abban, hogy jó minőségű élelmiszerhez juthassanak.

Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy 2015-ben és 2016-ban is meghirdette a Földművelésügyi Minisztérium „A helyi termék éve” programot. Ennek keretében például a tavalyelőtti OMÉK-on több mint száz helyi kistermelő tudott bemutatkozni, tudta bemutatni a termékét, amelyet előállított, és a 2010-es kormányváltás után születtek olyan jogszabály-módosító javaslatok, amelyek következtében megháromszorozódott a helyi termelői piacok száma és megkétszereződött a helyi termelők száma.

Az elmúlt esztendőkben a kormány nagyon sok intézkedést tett azért, hogy a magyar családok asztalára egészséges, biztonságos, kiváló minőségű élelmiszer kerüljön. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy az állatok kímélete uniós érték is, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikkelye is tartalmaz, valamint arra, hogy az állatkísérletekkel kapcsolatos tagállami szabályozás különbözősége akadályozhatja az olyan termékek és anyagok kereskedelmét, amelyek kifejlesztése állatkísérletekkel jár, 2010. szeptember 22-én kiadásra került a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv. Ez az irányelv rendelkezéseket tartalmaz, a tagállamoknak 2012. november 10-ig ezeket át kell ültetniük a nemzeti jogukba, és 2013. január 1-jétől kezdődően alkalmazniuk is kell.

Az Európai Bizottság valamennyi tagállam esetében értékelte az irányelv átültetésének megfelelőségét, és több tagállam esetében talált megoldásra váró hiányosságot. A magyar jogszabály esetében feltárt hiányosságok miatt 2016 őszén a Bizottság EU-piloteljárást indított. Hazánk az irányelv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a Bizottságnak küldött hivatalos válaszában vállalást tett az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítására. A most tárgyalt törvényjavaslat gerincét így a Bizottság felé tett vállalásokból eredő módosítások alkotják.

Tisztelt Ház! Emellett a törvényjavaslat tartalmazza az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos, valamint a jogtechnikai okokból szükségessé vált módosításokat is, továbbá a törvényjavaslat néhány, a jogalkalmazásban felmerülő probléma feloldását is célozza.

Nagyon fontos hangsúlyoznom ugyanakkor, hogy e törvényjavaslat benyújtásával az állatvédelmi tör­vény módosítása nem tekinthető lezártnak. A to­vábbi módosítások tekintetében a civil szervezetekkel való egyeztetés jelenleg is zajlik. (Zaj a Jobbik soraiban.) Tisztelt elnök úr, remélem, nem zavarom a mögöttem beszélgető képviselőket.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az EU-piloteljárás lezárása érdekében újraszabályozza az állatkísérlet engedélyezésére irányuló eljárás legalapvetőbb szabályait, így megállapítja az állatkísérlet engedélyezésére irányuló eljárásban irányadó ügyintézési határidőket is. Biztosítja, hogy csak olyan állatkísérlet megkezdésére kerüljön sor, amelyet a szakértőként eljáró Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács értékel, és annak elvégzését javasolja. A törvényjavaslat biztosítja továbbá, hogy csak olyan tenyésztő, beszállító és felhasználó működhessen, amely rendelkezik az állatvédelmi hatóság engedélyével, illetve abban az esetben, ha a tenyésztő, beszállító és felhasználó már nem felel meg az engedélyben megállapított feltételeknek, az engedélyt az állatvédelmi hatóság visszavonhassa.

A törvényjavaslat a jogalkalmazásban felmerülő problémák megoldása érdekében újraszabályozza az állatkínzás fogalmát, amelynek során kifejezésre juttatja, hogy az állat bántalmazása minden körülmények között tilos, nem csak azokban az esetekben, amikor ez szükségtelen vagy fájdalmat okoz. (Zaj a Jobbik soraiban.) Tisztelt képviselőtársaim, remélem, hogy majd arra is tudnak reagálni, amit nem hallottak most. A törvényjavaslat a jogalkalmazásban felmerülő problémák megoldása érdekében, mint említettem, újraszabályozza az állatkínzás fogalmát. A fogalom szigorításával egy állat bántalmazása esetén a hatóságnak nem kell vizsgálatot lefolytatnia arra vonatkozóan, hogy a bántalmazás szükségtelennek minősül-e.

Tisztelt Országgyűlés! E módosításokkal párhuzamosan szükségessé vált az állatvédelmi törvény szerkezetének felülvizsgálata is, így az állatvédelmi törvényben a módosítással önálló fejezetben kerülnek elhelyezésre a helyi önkormányzatok feladatai, a transzponderrel megjelölt ebek országos elektronikus adatbázisára, a hatósági eljárás és ellenőrzés általános szabályaira, valamint az intézkedésekre és a jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezések. A település belterületén befogott kóbor állatokkal kapcsolatos rendelkezések, valamint a kísérleti célra állatot tenyésztők, beszállítók, felhasználók működésének általános szabályai, azok sajátosságaira tekintettel, önálló alcímben kerülnek elhelyezésre, ezáltal a törvény áttekinthetőbbé és könnyebben kezelhetővé válik. A törvényjavaslat a települési önkormányzatok jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló kormányrendeletben megállapított intézkedéseket beemeli az állatvédelmi törvény rendelkezései közé. Ezek a következők: az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott épí­té­si munkákra kötelezés, a meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére és abbahagyására kötelezés, valamint az állattartás korlátozása és megtiltása.

(12.30)

Ezáltal az említett intézkedések alkalmazására valamennyi állatvédelmi hatóság kijelölhetővé válik, és azokat az állatvédelmi törvényből adódó feladatok tekintetében a természetvédelmi hatóságok is gyakorolhatják majd. Ezáltal hatékonyabban láthatják el az állatvédelmi feladatokat.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem, hogy az Országgyűlés vitassa meg az előttünk álló törvényjavaslatot, a képviselők hozzászólásaikkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy valóban megfelelő legyen az állatvédelmi szabályozás. Kérem, hogy támogassák a kormány által beterjesztett javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm minden képviselőnek a hozzászólását, és természetesen mindenkinek, aki érdemi, szakmai, jó szándékú felvetést tett. Természetesen azon hozzászólással, amely a parlamentből, ha úgy tetszik, élő közvetítésként azt vetette fel, hogy ki megy ki éppen a teremből és ki nem, illetve egymás fölszólalásait minősítették, azzal nem szeretnék foglalkozni.

Több képviselő úr kérte, hogy válaszoljak a konkrét kérdéseikre (Sallai R. Benedek közbeszól.), ezt meg fogom tenni; ráadásul Bárándy képviselő úrnak annyit szeretnék mondani, hogy fegyelmezett emberként sem mosolyogni nem fogok, sem a fejemet nem fogom fogni.

Ha már Bárándy képviselő úr több felszólalásánál tartunk, akkor, képviselő úr, az a helyzet, hogy ön nemcsak akkor tévedett, amikor nem vette észre, hogy Földi képviselő úr a teremben van, ettől több tévedése is volt a felszólalásai során. Többen, leginkább ön, de többen felvetették, hogy miért most került ez a törvényjavaslat az Országgyűlés elé, hiszen 2010-ben került elfogadásra az uniós irányelv, miért nem ültettük át eddig az uniós jogot; Bárándy képviselő úr, ha jól emlékszem, egyenesen azt mondta, hogy ennek a törvényjavaslatnak ez a legnagyobb hibája. (Dr. Bárándy Gergely: Ezt nem mondtam.)

Az a helyzet, képviselő urak, hogy most talán tiszteletlennek tűnik, de nemcsak hogy nem figyeltek oda akkor, amikor a vitaindító beszédemet mondtam, hanem gyakorlatilag többen ‑ tisztelet a kivételnek! ‑ nem is olvasták el ezt a javaslatot, merthogy az a helyzet, és ezt Szilágyi képviselő úr is felvetette, hogy miért nem 2012-ben foglalkoztunk ezzel a javaslattal, azért, képviselő úr, mert 2012-ben foglalkoztunk vele, ugyanis 2012. december 17-én fogadtuk el… (Szilágyi György közbeszól.) Szó szerint ezt mondta, képviselő úr, hogy a kormány miért most terjeszti be ezt a javaslatot, és miért nem 2012-ben foglalkozott ezzel. Azt tudom mondani önnek, hogy 2012. december 17-én fogadta el azt a törvényt az Országgyűlés, tisztelt képviselő úr, amely az irányelveket, az uniós irányelveket egyébként a magyar jogrendbe átültette, az uniós irányelvnek megfelelően ezek 2013. január 1-jétől léptek hatályba, és mint az elején, a bevezetőmben vagy vitaindítómban mondtam, több tagállam tekintetében vizsgálódott az Európai Bizottság, több tagállam tekintetében állapított meg hiányosságokat, és ez a törvényjavaslat azokról a pontokról szól, amelyekben vitánk volt, vagy ha úgy tetszik, ha önöknek úgy jobban tetszik: az Európai Bizottságnak vitája volt velünk. Ezeket a javaslatokat tesszük rendbe az Európai Bizottság szerint, egyébként módosítva azt a törvényt, amelyet 2012. december 17-én fogadtunk el. A legtöbb szó talán erről esett, hogy miért ilyen formában és miért most fogadjuk el.

A másik fontos észrevétel, amelyet többen tettek, amire ígéretet kértek tőlem, hogy ígérjem meg, hogy az Országgyűlés nem utoljára foglalkozik ebben a ciklusban az állatvédelem területével. Nem utoljára foglalkozik ezzel. De hogyha figyeltek volna a bevezetőmre, akkor szó szerint azt mondtam egyébként: „ugyanakkor e törvényjavaslat benyújtásával az állatvédelmi törvény módosítása nem tekinthető lezártnak, a további módosítások tekintetében a civil szervezetekkel való egyeztetés jelenleg is zajlik” ‑ ez szó szerinti idézet volt abból, amit az elején mondtam. (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.)

(14.40)

Bárándy képviselő úr azt mondta, hogy nem bíznak bennünk. (Dr. Bárándy Gergely: Nem!) Képviselő úr, ha ez önnek segít, mi se bízunk önökben, de ettől van egy fontosabb szempont: az, hogy úgy tűnik az elmúlt néhány esztendőben, hogy az emberek sem bíznak önökben, tehát ez a részünkről azért nem olyan nehéz probléma. (Dr. Bárándy Gergely: Az ellenzék többet kapott szavazatban, mint a kormánypártok! Ennyit erről!)

Néhány kérdést engedjenek meg. Többször szóba került a Btk. módosításának ügye. Valóban, jól mondták, az Igazságügyi Minisztériumban az elmúlt hónapokban egyébként több munkacsoportban folyt szakmai egyeztetés az állatvédelmi kérdésekről, egyebek mellett egyébként a büntető törvénykönyvvel kapcsolatos kérdésekről is.

Azt, amikor majd benyújtjuk ezeket a javaslatokat, érdemes lesz megvitatni, hogy miben értünk egyet, illetve miben nem értünk egyet az állatvédelemmel kapcsolatban, illetve az állatokkal való tisztességes bánásmóddal kapcsolatban. (Zaj az MSZP soraiban.) Arra azért szeretném felhívni a figyelmüket, habár úgy látom, tisztelt elnök úr, hogy pont annyira nem figyelnek most a tisztelt képviselő urak, mint amikor egyébként a vitaindítómat mondtam, és pont annyira, bármennyiszer is elmondták, nem kíváncsiak a válaszokra, mint ahogy az elején se voltak erre kíváncsiak... (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.) Ez nem az én problémám, de engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy a büntető törvénykönyv hatályos rendelkezései szerint (Dr. Bárándy Gergely: Jobb lett volna a vitában felszólalni! Milyen jó lett volna!) most sincs akadálya annak, hogy a bíróság az elkövetőkre végrehajtandó szabadságvesztést szabjon ki (Közbeszólások az MSZP soraiból.), és erre a bíróságnak nemcsak halmazati büntetésként van lehetősége, hanem egyébként is.

Tisztelt Képviselő Urak! Azoknak a felszólalóknak igazuk volt, akik nem a jogszabályt, hanem a jogalkalmazást kritizálták ebben a tekintetben, de még egyszer mondom: lesz lehetőségünk arra reményeink szerint, hogy itt az Országgyűlésben ezt megvitassuk. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.)

Egyébként talán az összes képviselő közül Kiss László képviselő úr hozzászólásával, vagy ha pontosabb akarok lenni, hozzászólásaival lehet vitatkozni, mert Kiss László képviselő úr volt az egyetlen, aki végignézte ezt a törvényjavaslatot, tudta, hogy mi van benne, és arról beszélt egyébként, ami benne van. (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.) Egyetértek önnel, képviselő úr, azokban, amiket elmondott, egyetértek abban, hogy a társadalom nagyon nagy többségében van egyetértés az állatvédelmi kérdések ügyében, egyetértek abban, hogy ezekben a kérdésekben mindent meg kell tennünk azért, hogy valóban mind a gyerekeknek, mind a fiataloknak, mind egyébként az állattartóknak, legyen az háziállat vagy haszonállat, minél több embernek felhívjuk a figyelmét arra, hogy ebben a tekintetben lépjünk előre.

Szilágyi képviselő úr többször elmondta, önbizalomtól túlterjedő hozzászólásában egyébként, amiből látszik, hogy az előbb milyen tévedéseket tartalmazott, többször elmondta a képviselő úr, és úgy tett, mintha most kezdődött volna az élet az állatvédelem területén, mert valószínűleg most foglalkozott ezzel az üggyel először.

De ez a vitazárás lehetőséget ad arra, habár az idő nem lenne elég rá, hogy néhány dolgot elmondjak önöknek, hogy 2010 óta milyen intézkedéseket tettünk például a szemléletformálás tekintetében, például az ivartalanítás tekintetében vagy például a kóbor állatok vagy a menhelyen lévő állatok örökbefogadásának tekintetében. És halkan jegyzem meg, mert ez is egy tévedésük szokott lenni, interpellációban is, kérdésben is elhangzott, hogy úgy tesznek, mintha 40 millió forint lenne az állatvédelemre az idei esztendőben, illetve az elkövetkezendő időszakban. Tévedés, tisztelt képviselőtársaim, 40 millió forinttal több pénzügyi keret áll rendelkezésre ebben a tekintetben, hiszen azt azért tudjuk, hogy 2010 óta a természetvédelmi és állatvédelmi civil szervezetek 3 milliárd forint támogatásban részesültek.

Azt tudniuk kell ‑ hogy néhány eredményt mond­jak a kóbor állatokkal kapcsolatban ‑, hogy a négy hónaposnál idősebb ebek kötelező egyedi jelölésének nyilvántartásáról 2013-ban született meg jogszabály, mindezen lépések eredményeiként egyébként az elmúlt esztendőkben folyamatosan csökkent a kóbor állatok aránya. És ami talán emellett a legfontosabb, hogy folyamatosan növekszik azon, ebrendészeti telepekről kiadott ebek aránya, amelyeket örökbe fogadnak. Egyébként ez még 2011-ben 77 százalékról 20 százalékkal emelkedett, most 20 százalékkal több ebet adnak egyébként örökbe.

Arról is szeretném önöket tájékoztatni, hiszen éppen talán a képviselő úr felszólalásában hangzott el a kóbor állatok befogadásával, illetve a tulajdonjog átruházásával kapcsolatos… (Szilágyi György közbeszól.) Valamelyikük elmondta, akkor elnézést. Arról tudom önöket tájékoztatni, hogy az erről szóló kormányrendelet megalkotásán dolgozunk, hogy az előbbi folyamatot, amit mondtam, megpróbáljuk erősíteni, hogy egyre kevesebb kóbor állat legyen, és egyre több kóbor állatot fogadjanak be egyébként, hiszen a kóbor állatok befogadásának az egyik feltétele az, hogy ivartalanítottak legyenek. Ebben a tekintetben egyébként 2013 óta, pontosan tudom, hogy az a pénz, ami erre a területre van, nem elég és soha nem lesz elég.

De azért 2013 óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állatorvostudományi Egyetem összefogásával ezer menhelyi kutya ivartalanítása történt meg orvostanhallgatók közreműködésével, és ezt a programot is folytatni fogjuk ebben az esztendőben ugyanúgy, ahogy egyébként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folytatni fogja azokat a szemléletformáló programjait, amelyeket 2013-ban kezdett és azóta is folyamatosan végez, például a „Szabad a gazdi” program keretében, amellyel felhívjuk a gyerekek, illetve a felnőttek figyelmét az örökbefogadás fontosságára, és természetesen pályázatot is fogunk kiírni mind a civil szervezeteknek egyébként, mind pedig az állatmenhelyeknek.

Emellett ritkán ugyan, de szóba került a gazdasági haszonállatok jólétének az ügye is mint az állatvédelemmel kapcsolatos kérdés. Az állatjóléti felelősök oktatását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzi világos jogi szabályozások mentén, és egyébként eddig több mint 4500 ilyen embert képeztek ki.

Csak röviden próbáltam felsorolni azokat az ügyeket, amelyekben dolgoztunk. Természetesen mindez nem elég, hiszen az elkövetkező időszakban is előre kell lépni az ivartalanítás területén, előre kell lépni a civil szervezetek támogatása területén, és természetesen talán a legfontosabb kérdés, hogy előre kell lépni a fiatalok, illetve az állattartók szemléletformálása tekintetében, hogy minél többen gondolják úgy, hogy valóban az állatokra egyébként figyelni kell, és megpróbálni őket úgy nevelni, úgy tartani, ahogy az nekik jó.

Azokban az ügyekben, amelyek az állatkínzás meghatározása, megfogalmazása szigorítását tekintik, azt kérem önöktől, hogy ne riogassanak sem a lótenyésztők, illetve a lóversenyzők, sem pedig a rendőrkutyák ügyében, mert életszerű szabályozásról van szó. Ezeket a területeket egyébként nem érinti a szabályozás.

Azt nézem, hogy van-e még olyan kérdés vagy kérdéscsoport, amire nem válaszoltam… (Dr. Bárándy Gergely: Igen! Miért nem kértétek ki a véleményét az állatvédelmi szervezeteknek a törvényről? ‑ Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselő Úr! A bekiabálásával ismét lehetőséget ad nekem arra, hogy elmondjam, hogy az állatvédő szervezetek véleményét folyamatosan kikértük az elmúlt tíz esztendőben (Dr. Bárándy Gergely: Erről? Erről? Nem is tudnak róla!), most is kikérjük, ebben a tekintetben is volt társadalmi egyeztetés. (Dr. Bárándy Gergely: Kivel? Konkrétan kivel?) Én, képviselő úr, arról nem tehetek (Dr. Bárándy Gergely: Konkrétan kivel? ‑ Az elnök csenget.), arról nem tehetek, képviselő úr, hogy ön azt se tudta, hogy ezzel a törvénnyel kapcsolatban… (Dr. Bárándy Gergely: Konkrétan kivel egyeztettek, államtitkár úr?)

ELNÖK: Bárándy képviselő úr, a vitát lezártam. (Dr. Bárándy Gergely: Ez a baj! Nem válaszolt a vitában!)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: …az irányelv átültetése… (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.)

ELNÖK: Bárándy képviselő úr, a vitát lezártam. Önnek lesz lehetősége majd a TAB-on megvitatni, ott lesz az államtitkár úr, itt lezártam a vitát. (Dr. Bárándy Gergely: Sajnos nem lehet másként válaszolni!) Lezártam a vitát, képviselő úr. (Dr. Bárándy Gergely: Értem, de nem lehet másként válaszolni!) Figyelmeztetem. (Közbeszólások az ellenzéki oldalon: Csak neveket szeretnénk hallani! ‑ Neveket akarunk hallani!) Figyelmeztetem, képviselő úr!

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, arra kérem, hogy hagyja a bekiabálásokat nyugodtan, hiszen nem akarok vitatkozni olyan képviselővel... (Dr. Bárándy Gergely: Miért nem együtt hozták be a két törvényjavaslatot? Ez is kérdés volt!)

ELNÖK: Államtitkár úr, folytassa…

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: …aki nem tudja, hogy mi van a törvényben.

ELNÖK: Államtitkár úr, folytassa!

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Két dolgot szeretnék itt a vita végén mondani. Az egyik: természetesen mindannyiunk nevében ‑ a kormánypárti képviselők nevében leginkább, ha jól hallom ‑ szeretném megköszönni minden olyan társadalmi szervezetnek, szakembernek, civil szervezetnek (Dr. Bárándy Gergely: Konkrétan?) a munkáját, amelyek az elmúlt időszakban is sokat tettek (Dr. Bárándy Gergely: Név szerint? ‑ Közbeszólás a Jobbik soraiból: Név szerint?) az állatvédelem területén.

Az állatvédelem ügye a kormánynak továbbra is fontos ügy (Dr. Bárándy Gergely: Nem egyeztettek senkivel a világon!), nem fogjuk hagyni a választási kampány közeledtével sem, hogy pártpolitikai ügyet csináljanak néhányan belőle, mert azt gondoljuk, hogy ezen a területen akkor lehetünk igazán eredményesek, ha össze tudunk fogni (Dr. Bárándy Gergely: Ezért kéne a vitában válaszolni!), a kormányzat, az Országgyűlés és egyébként a civil társadalmi szervezetek, amelyek a továbbiakban is számíthatnak ránk.

Elnök úr, köszönöm szépen a türelmét és a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisz­telt Képviselőtársaim! A 2013-ban elfogadott élel­mi­szerlánc-biztonsági stratégia új, korszerű alapokra he­lyezte az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szer­ve­ze­tek viszonyát. A stratégia Európában is pél­da­értékű, átfogó szemléletének eredményességét a szak­terület elmúlt években elért eredményei iga­zol­ták. A stratégia maradéktalan végrehajtásához szük­sé­ges az élelmiszerlánccal összefüggő egyes tör­vé­nyek felülvizsgálata, erről szól a tisztelt Ház asztalán lévő javaslat.

Az állam küldetése az élelmiszerlánc-biztonság javítása, az ember és a társadalom védelme. Ezt a célt szem előtt tartva a törvényjavaslat keretében módosításra kerül az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény. Az élelmiszerlánc-fe­lü­gye­let egyik kiemelt területe az állatjárványok meg­fé­ke­zése. A javaslat ezért állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén felhatalmazza az országos fő­állatorvost az országos és helyi járványvédelmi köz­pont létrehozására, illetve válságstáb felállítására. Ezekkel a rendelkezésekkel egyben eleget teszünk az uniós jog által támasztott követelményeknek is. A madárinfluenza-járvány példája is rámutatott arra, hogy a járványok elleni védekezés csak összehangolt, jól megszervezett hatósági fellépéssel lehetséges. Ezek a központi koordinációt és szervezést is meg­valósító járványvédelmi központok a járvány­ki­tö­ré­sek által okozott vészhelyzetek hatékony kezelését szolgálják.

Tisztelt Országgyűlés! Az állam működése átalakulóban van, ezért az élelmiszerlánc-felügyelet területén is elsődleges cél a szolgáltató állam meg­való­sítása és megerősítése. Az elektronikus köz­igaz­ga­tás erősítése egyrészt lehetővé teszi az állam­pol­gá­rok gyorsabb, modernebb kiszolgálását, másrészt az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok hatékonyabban tudják felderíteni és felszámolni a fekete­keres­ke­del­met, a hamisításokat, valamint a csalásokat ezen a te­rü­leten. Az ellenőrzések alapját a naprakész nyíl­ván­tartások és informatikai rendszerek jelentik, a tör­vényjavaslat alapján kiegészülnek az élel­miszer­lánc-felügyeleti információs rendszerre vonatkozó sza­bályok. A FELIR révén valósul meg, hogy a ható­ság minden olyan szereplőt ismerjen, aki az élel­mi­szerlánc-törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végez.

A törvényjavaslat a fogyasztók érdekeinek vé­del­mét célozva kiépíti a garanciális feltételét annak, hogy csak legális termékek és tevékenységek jelen­hes­senek meg a piacon. A tevékenységek érvényes FELIR-azonosítóhoz kötése elősegíti egyrészt a fe­ke­te­gazdaság felszámolását, emellett a nyomon­kö­vet­hetőség hatékonyságának erősítését is. A FELIR-re vonatkozó rendelkezések módosításával a bürok­ráciacsökkentés érdekében a papíralapú ügyintézés helyett az információkat naprakészen tartalmazó on­line hozzáférés kerül előtérbe, amely az ügyfelek által bármikor és bárhonnan elérhető.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az élel­miszerlánc-biztonsági stratégiában megfogalmazásra került a hiteles, korszerű, magas színvonalú labo­ra­tó­riumi hálózat kialakítása, ugyanakkor az állami labo­ratóriumok és laboratóriumi hálózat működ­te­tése, valamint kísérleti vizsgálatok végzése során több olyan kisegítő, támogató jellegű tevékenység van, amely a közigazgatáson kívül is ellátható.

A hatósági oldal erősítése érdekében a tör­vény­javaslat megteremti az élelmiszerrendészre vonat­kozó alapvető szabályokat. Az országos szintű, rend­kí­vüli élelmiszerlánc-események kezelése csak meg­erősített, hiteles hatósági szervezetekkel képzelhető el. A kérdés nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal központi kiemelt ellenőrzései keretében a 2016. év során 705 ellenőrzést hajtott végre, amely során körülbelül 390 millió forint bírságot szabott ki. Még egyszer hang­súlyozom, ezek csak a központi kiemelt ellenőrzések számai.

A törvényjavaslat értelmében erősítve a ható­sá­gok intézkedési lehetőségeit, pontosításra és kiegé­szí­tésre kerülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti szer­vek jogosítványai is. Az említett szabályok mind an­nak az elvnek a szolgálatában állnak, hogy a ható­ság lehetőség szerint minél kevesebb helyen avatkozzon be a gazdaság működésébe, de ha erre mégis szükség van, akkor azt a lehető leghatékonyabban tegye.

Tisztelt Ház! Kiemelt cél a fogyasztók, első­sor­ban a gyermekek jobb minőségű és biztonságosabb élelmiszerekkel történő ellátása és az étkezési körül­ményeik javítása. A minőség javítása, a költségvetési források hatékonyabb felhasználása és az ellátási za­va­rok minimalizálása érdekében élelmiszer-bizton­sá­gi és élelmiszer-minőségi szempontokat is magá­ban foglaló minőségbiztosítási rendszert kell működ­tetni. A hazai közétkeztetés megújulása érdekében 2015 októberében elindult a minőségvezérelt közét­kez­tetési projekt, amelynek keretében eddig körül­be­lül 3500 közétkeztető főző- és tálalókonyha élelmi­szer-biztonsági és minőségi szempontok szerinti minő­sítése történt meg. A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések elfogadása esetén a közétkeztetési jog­szabályi alapok kerülnek pontosításra.

Tisztelt Országgyűlés! A növényvédelmi gépek típus­minősítésére és az időszakos műszaki felül­vizs­gálatára vonatkozó legalapvetőbb törvényi szintet igénylő rendelkezések is megállapításra kerülnek, amely szintén uniós jogi kötelezettségből fakad. A ter­vezett törvényi változások olyan rendszer kereteit valósítják meg, amely egyszerre veszi figyelembe a nö­­vényvédelmi gépek magas színvonalú, nö­vény­vé­dő­szer-takarékos és biztonságos, a környezetet leg­kevésbé szennyező működését és a felülvizsgálattal járó termelői terhek minimalizálást. A törvény­ja­vas­lat részét képezi a növényvédelmi szaktanácsadási tevékenység írásbeli szerződéshez kötése is. Az élel­mi­szer-biztonság alapja ugyanis a biztonságos nö­vé­nyi alaptermékek előállítása, amely elképzelhetetlen az okszerű növényvédelem nélkül. Ennek elen­ged­hetetlen feltétele a szakirányító és a termelő hosszú távú együttműködése.

Végül a törvényjavaslat elősegítendő a fo­gyasz­tók hiteles tájékoztatását, kiegészíti az élel­miszer­lánc-törvényt, ezzel lehetővé válik, hogy közzétételre kerüljön a jogsértő vállalkozások listája mellett azon élelmiszerlánc-szereplők listája is, amelyek a ható­sá­gi ellenőrzések eredménye alapján szabályosan mű­ködtek.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezen összefoglaló alap­ján ‑ nyilván végignézték, áttekintették a tör­vény­­javaslatot ‑ kérem, hogy az Országgyűlés ezt vi­tassa meg, és természetesen kérem, hogy támogassa is azt. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget és a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék zárszót mondani, hiszen maga a törvényjavaslat vitája is rövid volt. Ez egyébként természetesen nem azt jelenti, hogy nem fontos ügyről vagy ügyekről van szó. Először is mindenkinek köszönöm a felszólalását, természetesen köszönöm a támogató felszólalásokat, és köszönjük azokat a javaslatokat, amelyekkel minden tekintetben jobbá és eredményesebbé lehet tenni az élelmiszerlánc-felü­gyeleti rendszert.

Nem provokálni akarok, csak a szocialista képviselő úr felszólalásával kapcsolatban nem értettem azt a mondatot, amelyben azt mondta, hogy nem fogják támogatni ezt a módosítást, merthogy az eredeti törvényjavaslatot sem támogatták. Hát, amiről most beszélünk nagyrészt, az az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló, egyébként 2008-ban tárgyalt és elfogadott törvénynek a módosítása. Itt valószínűleg valamilyen tévedés lehetett. Én azt kérem önöktől, hogy mivel fontos ügyek vannak az élelmiszerlánccal, a vásárlók biztonságával, a közétkeztetéssel, a növényvédő szerekkel kapcsolatban, és nem akarom újra elmondani az expozémat, ezért gondolják végig, hogy mégis támogatják-e ezt a javaslatot.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr a hozzászólásában több kérdést tett fel, megpróbálok ezekre a kérdésekre egyenként válaszolni. Először a laborhálózatról beszélt, és az volt a kérdése, hogy milyen arányban van az állami laborhálózat ‑ ha jól értettem ‑ az egész tekintetében, és mi indokolja azt, hogy a közigazgatáson kívülre lehessen „kiszervezni” lehetőségeket. Arról tudom tájékoztatni, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laborhálózata, ami állami kézben van, száz százalékban lefedi azon vizsgálati lehetőségeket, amelyeket kell. Tehát nem laborvizsgálatok kiszervezéséről, hanem olyan technikai dolgokról, részletekről beszéltem az expozémban, mint például esetleg a mintavétel vagy a minták szállítása, amely nem feltétlenül kell hogy a közigazgatás, az államigazgatás területén történjen. De még egyszer mondom, a Nébih laborhálózata száz százalékban lefedi ezt a területet. Nemrég, az idei esztendő március 15-én volt ötesztendős a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, öt évvel ezelőtt kezdődött a tevékenysége. Arról tudom tájékoztatni, hogy több mint 12 millió laborvizsgálatot végzett ez alatt az öt esztendő alatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Próbáltam a vitaindítómban elmondani, hogy a 705 ellenőrzés és a 390 millió forint bírság nem a teljes évre vonatkozó teljes ellenőrzési szám és bírság, ezek csak a Központi Ügyek Igazgatóságának a számai ‑ a Nébihen belül egy Központi Ügyek Igazgatósága működik országos hatáskörrel, nyomozati jogkörrel ‑, amelyek ezeket a számokat mutatták. Ter­mészetesen sokkal több vizsgálatot végzett a Nem­zeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Földmű­velésügyi Minisztérium utasítására, kérésére, felügyelete alatt. Két példát engedjen meg! Egyrészt minden kiemelt időszakban, húsvét előtt, karácsony előtt, illetve a nyári időszakban kiemelt élelmiszerlánc-ellenőrzést végez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, és a megyei kormányhivatalok idetartozó munkatársai, amelyben külön ‑ amik ezekben a számokban nincsenek benne ‑ próbáljuk meg az éppen aktuális, az időszaknak megfelelő élelmiszereket ellenőrizni, megbüntetni azokat, akik vétenek a szabályok ellen, illetve segíteni azokat a vállalkozásokat, amelyek betartják ezt.

Itt rá is kanyarodok arra, amit már mondtam: szerintem az elmúlt öt esztendő munkája a minisztérium megítélése szerint, s azt gondolom, talán a vásárlók megítélése szerint is részben azon múlik, hogy képesek vagyunk-e olyan szemléletformáló kampányokat végezni, amelyek hiteles információkon alapulnak. Nem véletlen, hogy minden olyan jogsértést, amely elkövetődik és amelyet a Központi Ügyek Igazgatósága leleplez, azt nyilvánossá tesszük az interneten, hogy mindenki tudjon róla. S azt gondolom, hogy mivel az egész tevékenység leginkább az élelmiszerlánc azon tisztességes vállalkozóinak érdekében és ezen keresztül a vásárlók érdekében történik, fontos dolog az, hogy az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatbázisában arra is rá lehet majd keresni, hogy melyek azok a vállalkozások, amelyek az ellenőrzések után is tisztességesen, megbízható módon végzik a munkájukat. Fontos szerepe van ennek az elkövetkezendő időszak eredményes munkáiban.

(15.30)

Szerintem csak szóban van különbség köztünk GMO-mentesség ügyében, hiszen a kormány nemcsak az Alaptörvényben, hanem a minisztérium, a miniszter úr is elkötelezett és nemcsak szavakban, hanem tettekben is az irányban, hogy a GMO-men­tes­sé­gün­ket megőrizzük minden tekintetben. Azon is dolgozunk, hogy a GMO-mentes jelölés tekintetében is tájékoztatni tudjuk a magyar embereket. Azt gondolom, ebben nem lehet vita. Ha lehet vita ezen a területen, akkor azok rész-, technikai dolgok, mert, még egyszer mondom, a kormány teljes mellszélességgel elkötelezett egyébként a magyar mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzése mellett.

Szólt képviselő úr a közétkeztetésről. Ha félreértettem, akkor elnézését kérem. Azt mondta, hogy mintha nem lennénk elég eredményesek abban, hogy ennek a vizsgálatnak, a 2015-ben elkezdődött minőségvezérelt közétkeztetési rendszer projektnek, amely megpróbálja felmérni… ‑ mint mondtam, 3500 főző-, illetve tárolókonyhát mértünk föl eddig, azokat a paramétereket, amelyek mindenképpen fontosak lehetnek mind az ott étkezőknek, mind a hatóságoknak. Minden egyes ellenőrzés tapasztalatait, eredményeit föltesszük a honlapra. Mind a 3500, lehet, hogy a mai napon még nem pont 3500, de minden ellenőrzés tapasztalata fönn van a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján, éppen azért, mert nem a magunk számára végezzük, hanem a nagyközönség, a gyermekek, a szüleik, az iskolások számára.

Tisztelt Elnök Úr! Sokat tudnék még beszélni az élelmiszerlánc-biztonságról, de azt gondolom, nagyjából ezek a kérdések voltak fontosak, amelyek szóba kerültek. Azt gondoljuk, tisztelt képviselő úr, részben zárásként, hogy az élelmiszerrendész bevezetése, a szükséges eszközök ‑ jogi eszközökre gondolok elsősorban ‑ megteremtése mindenképpen segíteni fogja azt, hogy a magyar vásárlók, a magyar családok asztalára egészséges, biztonságos, kiváló minőségű élel­mi­szerek kerüljenek. Ez volt a célunk eddig is, ez a célunk ezután is.

Minden, az adott területen dolgozó tisztességes szereplőt partnerünknek tekintünk, és továbbra is a vállalkozásokkal is, a civil szervezetekkel is és mindenkivel, aki ebben segít, megpróbálunk együtt dolgozni. Például a kettős minőségű élelmiszerek tekintetben tájékoztatom önt, hogy a javaslatban korábban szereplő passzus notifikáción van, tehát elkezdődött a notifikációs eljárás. És nemcsak eljuttattuk az eredményeket az Európai Bizottsághoz, hanem olyan javaslatot is tettünk, ami egyébként arról szól, hogy kötelező legyen azon élelmiszerek jelölése, amelyeket ugyanazon gyártó, ugyanolyan márkájú élelmiszerét más minőségben tekinti.

Reményeink szerint mi mindent el fogunk követni, hogy az európai színtéren ezt a javaslatot notifikáltatni tudjuk. Reméljük, hogy az Európai Bizottság abban partnerünk lesz, hogy minden magyar vásárló azonos, jó minőségű, azonos, megfelelő összetételű élelmiszert tudjon vásárolni a boltokban. Ezért dolgoztunk eddig is, és ezért fogunk dolgozni ezután is.

Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a figyelmét, röviden ennyit akartam mondani zárszóként. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Annyit szeretnék csak mondani, hogy mivel a Mezőgazdasági bizottság által beterjesztett módosító javaslat megkönnyíti az ügyfelek elektronikus ügyintézését, gyorsítja az eljárásokat és csökkenti az adminisztrációs terheket, amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, a kormány támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A mezőgazdaság legfontosabb ágazatainak fejlődése, valamint a fogyasztók érdekében alapvető fontossággal bír az egyes élelmiszerek általános forgalmi adójának mérséklése. Ez egy összetett folyamat, amelytől elsősorban a piaci tisztulás és a növekvő fogyasztás várható.

Az első lépés 2014-ben az élő és félsertések áfájának csökkentése volt, és ez pozitív eredményt hozott, fehéredett a piac, nőtt az élősertés-felvásárlás, élénkült a tenyészállatok forgalma, nőtt a sertéstartók száma is, az alapanyag-termelés szintjén gyakorlatilag megszűnt az aggasztó mértéket öltő feketegazdaság. A kormány folytatta az áfacsökkentést, 2015. január 1-jétől 5 százalékra csökkent a szarvasmarha és a juh köztes termékek áfája, majd 2016. január 1-jétől, ahogy ön is elmondta, a sertéstőkehús áfája is 5 százalékra csökkent. Ez utóbbi lépéssel teljesült a teljes sertéstermékpálya lefedése, és ez a csökkentés a fogyasztókat is közvetlenül érinti. 2017. január 1-jétől a friss tej, a baromfihús és a tojás áfája is mérséklődött 5 százalékkal.

Tisztelt Országgyűlés! A sertéstőkehús áfájának csökkentése az első fél év tapasztalatai alapján beváltotta a jogalkotói és az ágazati elvárásokat. Mivel a fogyasztói árban a termelési költségek is szerepelnek, a tavalyi év derekától megemelkedett alapanyag­árak valamennyi drágulást is eredményeztek, ám a vizsgált termékek ára éves alapon még így is alacsonyabb volt, mint 2015 decemberében. Az áfa­csök­kentés nélkül a fogyasztók magasabb árakkal találkoztak volna az áruházakban, így egy 4 fős család akár évi 15 ezer forintot is megtakaríthatott.

Tisztelt Országgyűlés! Az idén január 1-jén életbe lépett áfacsökkentéssel kapcsolatban az első tapasztalatok biztatók. A csökkentéssel érintett termékek forgalmában növekedés tapasztalható, amely az adott ágazat teljesítményében is észrevehetően mutatkozik. A meghatározó kiskereskedelmi láncok az áfacsökkentés hatását érvényesítették a fogyasztói áraikban is. 2018. január 1-jével az élő hal és halhús áfája mérséklődik 5 százalékra, amelynél fontos szem­pont volt az egészséges élelmiszerek hozzáférhetőségének növelése, a hazai halfogyasztás növelése, és az, hogy a hazai halfogyasztás az európai átlaghoz közelítsen. Nem kevésbé lényeges az a közel tízezer forint, amely így évente egy átlagos négyfős családnál marad, összesen akár 40-50 ezer forintra is emelve az eddigi és soron következő áfacsök­ken­tések nyomán megtakarított összeget a családoknál.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a gazdaság és a költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével folytatni fogja a megkezdett munkát. 2018-at követően is tervezzük további termékek bevonását az áfacsökkentések közé, de még korai arról beszélni, hogy mely termékek lesznek ezek. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Óvakodnék attól, hogy a mai, nagyjából 12 órás költségvetési vita után megközelítsem a rendelkezésemre álló időkeretet.

Nagyon röviden szeretnék csak szólni a Mezőgazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslatról, hiszen a törvényjavaslat általános vitájában nagyon sok, talán minden fontos részletét érintettük ennek a javaslatnak, amely kormány által benyújtott javaslatnak az alapján kiegészülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerre vonatkozó szabályok.

Azt tudnunk kell, hogy a FELIR révén valósul meg az, hogy a hatóság minden olyan szereplőt ismerjen, aki az élelmiszerlánc-törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végez. A FELIR naprakész működéséhez kapcsolódik egyébként a Mezőgazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslat, amely szerint a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény 10/A. §-ának módosítására és kiegészítésére kerül sor.

A javaslat célja, hogy az összerendeléssel a nyilvántartáson keresztül is elérhetőek és ellenőrizhetőek legyenek a természetes személyek FELIR-azonosítói. Mindez egyébként, ahogy a hétfői ülésen is elmondtam, megkönnyíti az ügyfelek elektronikus ügyintézését és csökkenti az adminisztrációs terheit. Ennyit szerettem volna hozzáfűzni.

Hétfőn is elmondtam, most is elmondtam, hogy a kormány támogatja ezt a javaslatot, mert az az érdekünk, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az élelmiszerlánc-biztonság területén minden olyan módosítást elfogadjunk, amely erős hatóságot eredményez, és minden olyan intézkedést meg tudjunk tenni, amely kiszűri egyrészt a feketegazdaság, illetve ezen élelmiszerlánc területen a nem tisztességes vállalkozásokat és megerősíti a tisztességesen működő vállalkozásokat.

Úgyhogy, tisztelt elnök úr, megpróbálok most spórolni az Országgyűlés idejével. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Mivel minden érv, politikai és szakmai is a vitában elhangzott, ezért röviden csak annyit szeretnék mondani, hogy kérem az Országgyűlést, támogassa a holnapi szavazáson a törvényjavaslatot, illetve a módosító javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat általános vitájában is, illetve a túlterjeszkedő módosító javaslat vitájában is volt lehetőségünk arra, hogy azokat a pontokat, amelyeket most Pócs képviselő úr is felsorolt, megvitassuk. Én szeretném megköszönni mindenkinek, aki a vitában részt vett, aki ‑ hozzáteszem ‑ a szakmai vitában részt vett, és aki hozzászólásával, javaslatával segítette, hogy az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslat idáig eljusson.

Tisztelt Elnök Úr! Kérem az Országgyűlést, hogy a holnapi szavazáson támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt már mindenki tudja ebben az országban, hogy a Jobbik a pénzért és a hatalomért mindenre hajlandó, de azt kérem önöktől, hogy az állatvédelem ügyéből ne csináljanak pártpolitikai ügyet, mert ez árt azoknak, akik az állatvédelem területén mindennap az áldozatos munkájukat elvégzik.

Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom kiemelni, hogy az állatvédelem területén felmerülő problémák sokkal összetettebbek annál, hogy kizárólag jogszabály-módosítással orvosolhatók legyenek. Ennek megfelelően a kormány célja minden rendelkezésére álló eszközzel annak elősegítése, hogy a lakosság minél szélesebb körében teret nyerjen a felelős állattartás, és ezzel javuljon az állatok jóléte. Az elmúlt esztendőkben sok erőfeszítést tettünk ennek érdekében, többek között a korábbi években elindítottuk a „Szabad a gazdi” programot, ami azon a koncepción alapul, hogy a gazdátlan kutyák problémája mindannyiunk közös ügye, felhívjuk a leendő gazdák figyelmét arra, hogy vásárlás helyett örökbefogadásban gondolkodjanak, és ivartalanítással gondoskodjanak házi kedvenceikről.

Emellett több szemléletformáló, felelős állattartásra nevelő kiadványt is készítettünk az állatvédelem népszerűsítése érdekében. Éppen most csütörtökön mutattuk be és adtam át a rendőrségnek azt a kiadványt, amelyet a Vigyél Haza Alapítvánnyal közösen készítettünk. Ez a Kutyakötelesség című kiadvány, amely a kutyatartás szabályaira és a felelős állattartás gyakorlati megvalósítására hívja fel a figyelmet. Ezt a kiadványt a rendőrség mellett minden jegyző megkapja, civil szervezetek hozzájuthatnak, illetve a Nébih honlapjáról minden érdeklődő letöltheti. Emellett egy másik tájékoztató kiadványt is szeretnénk eljuttatni minél több óvodáshoz és iskoláshoz azért, hogy gyermekkorban kezdjük el a szemléletformálást.

Szintén a korábbi években indítottuk útjára a „Program a menhelyi kutyák ivartalanításáért” kezdeményezést, hiszen a kóborkutya-populációk mederben tartásának és a nemkívánt szaporulatok megelőzésének egyetlen megbízható eszköze az állatok ivartalanítása. A sikertelen ivartalanítási program során ezer, állatmenhelyen élő kutya ivartalanítására került sor a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint az Állatorvostudományi Egyetem közötti megállapodás révén. Ezt a programot egyébként az idei esztendőben tovább szeretnénk folytatni.

Ugyancsak az állattartói felelősség tudatosítását szolgálja az az előírás, amelynek értelmében Magyarországon, az uniós szabályozást megelőzve, a nagy létszámú állattartó telepeken állatjóléti felelőst kell alkalmazni. Eddig a Nébih által tartott ingyenes állatjóléti felelősi képzésen 4900 fő szerzett ilyen oklevelet; emellett pedig nemet mondunk a hormonkezelésre, és nemet mondunk a klónozásra is.

Kiemelt figyelmet fordítunk napjaink egyik legsürgetőbb állatvédelmi problémájára, a kóbor kutyák magas számára is. Ennek visszaszorítása érdekében az elmúlt években számos intézkedést tettünk, amelyek közül az egyik legjelentősebb a négy hónaposnál idősebb ebek kötelező egyedi jelölésének és nyilvántartásának bevezetése. Ennek eredményeként folyamatosan és jelentősen csökken a kóbor kutyák száma: míg öt évvel ezelőtt 30 ezer kóbor kutya érkezett be az országban található mintegy száz ebrendészeti telepre, addig ez a szám 2015-re 20 ezer alá csökkent. Emellett örvendetes, hogy jelentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt az ebrendészeti telepekről élve kiadott ebek száma: 55 százalékról 77 százalékra.

Az idei évben 40 millió forinttal növekedett az állatvédelmi feladatokra fordítható forrás, amit egyrészt az állatmenhelyek és ebrendészeti telepek korszerűsítésére, másrészt a Nébih felelős állattartással kapcsolatos szemléletformáló munkájára, harmadrészt, ahogy az előbb említettem, a menhelyi kutyák ivartalanításának támogatására fordítunk, és ez az előirányzat a jövő évi költségvetésben egyharmadával nőni fog. Az állatvédelmi támogatás előirányzata mellett mindenképpen említést érdemelnek a legnagyobb számban tartott gazdasági haszonállatok életkörülményeinek javítását szolgáló állatjóléti támogatások. Ezek keretösszege 2015-ben 28,7 milliárd, míg 2016-ban 29,7 milliárd forint volt.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiukat biztosíthatom arról, hogy a kormány to­vábbra is minden rendelkezésére álló eszközzel erő­síteni fogja a felelős állattartást. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány benyújtotta a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlés elé. A környezetvédelmi termékdíj olyan gazdasági szabályozóeszköz, amelynek célja az erőforrásaink takarékos felhasználására történő ösztönzés, a hulladékképződés megelőzése, valamint a hulladékhasznosítási teljesítmény fokozása.

A 2015. évi és a 2016. évi környezetvédelmi termékdíj-szabályozás módosításának középpontjában a környezet védelmét célzó törekvések mellett a vállalkozói terheket csökkentő intézkedések álltak. A mó­dosítások eredményeként több ezer gazdálkodó számára vált egyszerűbbé a kötelezettségek teljesítése. Ezt az irányt folytattuk 2017-ben is, amikor a módosítást elfogadtuk vagy elkezdtük.

Tisztelt Ház! A tervezet a környezetvédelmi célok érvényesítését szolgáló, a kötelezettek adminisztrációs és gazdasági terhének csökkentését, a hazai jogszabályokkal való összhang megteremtését, valamint a jogértelmezést segítő adminisztrációcsökkentésre irányuló rendelkezéseket foglal magában. A törvényjavaslat értelmében 2018-tól magasabb termékdíjat kell fizetni a környezetvédelmi szempontból nemkívánatos, a környezetre káros reklámhordozó papírok és műanyag zacskók után. Az intézkedés célja a fogyasztói szokások megváltoztatása és a környezetvédelem szempontjából kedvezőbb alternatív megoldások irányába terelése.

Fogyasztói társadalomban élünk, szoktuk mon­dani, ahol egyre erőszakosabb a marketingtevékenység, amely folyamatnak a mellékhatása a postaládák reklámújságokkal és szórólapokkal történő elárasztása. 2015-től a reklámhordozó papírok termékdíját 33 százalékkal emeltük azzal a céllal, hogy a reklámhordozó papírok felhasználásában csökkenést érjünk el.

Ugyanakkor a magasabb termékdíjtétel ellenére a postaládák továbbra is tele vannak kéretlen papíralapú reklámújságokkal, szórólapokkal. Ezek a papírok, amelyeket jelentős energia és víz felhasználásával, fák kivágása révén állítanak elő, jellemzően azonnal a szemetesben végzik, adott esetben el sem olvassák, tehát az eredeti céljukat el sem érik.

 

 (12.20)

 

Folyamatosan fejlődő világunkban az információ átadására alkalmas elektronikus alternatívák száma egyre növekszik, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a papíralapú reklámozás okozta környezetterhelést fokozatosan csökkentsük, törekedve annak végső megszüntetésére. A javaslat ennek érdekében a reklámhordozó papírok termékdíját tovább emeli, bízva abban, hogy a 114 forint/kilogramm mértékű teher képes lesz megállítani a felhasználás növekedését, és csökkenteni a papírhulladék képződését.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat növeli továbbá a műanyag zacskók termékdíját is. A műanyag zacskók jelentős része a használat után azonnal hulladékká válik, egyszer sem használják fel újra. Kedvezőbb esetekben az elkülönített műanyag hulladékgyűjtőben végzi, és visszakerül az anyagkörforgásba, ugyanakkor sajnos jelentős része kerül hulladéklerakóba, vagy még rosszabb esetben közvetlenül a környezetbe. Az élet megannyi területén jelen lévő műanyagok az életünket segítik, komfortosabbá teszik, de amint hulladékká válnak, nem várt mértékű kockázatot rejtegetnek, amely veszély nemcsak ránk nézve fenyegető, hanem az utánunk következő generációkra is. A műanyag zacskók lebomlási ideje a szakértők szerint ugyanis több száz év.

Még aggasztóbb azonban az a tény, hogy drasztikus intézkedések nélkül 2050-re több műanyag hulladék lesz az óceánban, mint hal. A természetbe kikerült műanyagot egyes állatfajok tápláléknak nézve fogyasztják el, ami nemcsak az állatfajok pusztulása miatt jelent óriási kárt, hanem különösen azért, mert a műanyag hulladék bekerül a táplálékláncba, végső soron pedig az élelmiszereinkbe és az ivóvizünkbe is. A műanyagszennyezés hatásaival kapcsolatban számos kérdés azonban még ma is meg­válaszolatlan.

Magyarország az Európai Unió szabályozását évekkel megelőzve 2011-ben hozott intézkedéseket a műanyag zacskók számának csökkentése érdekében. 2012-ben 1800 forint/kilogramm, 2015-től pedig 1900 forint/kilogramm a műanyag bevásárló-rek­lám­táskák termékdíja. Az elért eredmények szembetűnőek. Nagyon kevés üzletben kapunk azóta ingyenes műanyag szatyrot, megközelítőleg 50 százalékkal csökkent a műanyag zacskók forgalmazása. S ezzel arányosan nőtt azon tudatos vásárlók száma is, akik többször használatos és adott esetben nem műanyagból készült bevásárlótáskát használnak. A vásárlókkal közösen tettünk tehát egy nagy lépést azért, hogy kevesebb műanyag hulladék képződjön.

A jelen javaslat az intézkedés következő állomását tartalmazza. A termékdíj szabályozásában a műanyag bevásárló-reklámtáskák elkülönülnek a hasonló vastagságú eladótéri műanyag zacskóktól, azaz azoktól a gyűjtőcsomagoktól, amelyeket az üzletekben történő megtöltésre szánnak, illetve ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására használnak. A jelen javaslat értelmében 2018. január 1-jétől az eladótéri műanyag zacskók után a jelenlegi 57 forint/kilogramm helyett a legmagasabb, 1900 forint/kilogramm díjtételt kell megfizetni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a módosítás nem érinti azokat a nagyon vékony műanyag zacskókat, amelyeket jellemzően a zöldség, a gyümölcs és a pékáru csomagolására használnak fel. Ezeknek a nagyon vékony zacskóknak a kiváltása érdekében közösségi szinten folyamatos szakértői munka folyik az alternatív megoldások megtalálása céljából.

Tisztelt Országgyűlés! A tervezet mindemellett továbbá a környezetnek különösen nagy veszélyt jelentő, oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók forgalmazásának visszaszorítását is célozza. Az ilyen zacskó esetében adalékanyagot adnak a hagyományos műanyaghoz. Ezen adalékanyagok jelenléte miatt a műanyag idővel kis részecskékre hullik szét, amelyek megmaradnak a környezetben, biológiailag nem bomlanak le, és az aprózódás az összegyűjtést is lehetetlenné teszi. Az aprózódás következtében megnő a műanyag táplálékláncba történő bekerülésének a kockázata is. Mindezek okán száműzni kívánjuk ezt a terméket, ezért függetlenül attól, hogy milyen méretűek, e javaslat az oxidatív úton aprózódó műanyag zacskókat kilogrammonként szintén a legmagasabb, 1900 forintos termékdíjjal terheli.

Tisztelt Ház! Az elmúlt száz évben a közlekedés mindennapjaink részévé vált, és a mobilitás iránti növekvő igényekre válaszul a közlekedési eszközök óriási mértékű változáson mentek keresztül, illetve a gépjárművek száma is ugrásszerűen megnőtt. A folyamat sajnálatos velejárója a légszennyező anyagok kibocsátásának növekedése, amely nemcsak a környezetre, hanem az emberi egészségre is hatással van. A kormány az e-mobilitás támogatásával határozott lépéseket tesz abba az irányba, hogy a gépjárművek fejlesztésénél a funkcionális és kényelmi elemeken túl kiemelt szerepet kapjanak a környezetvédelmi szempontok is. Az ország elektromos autózással kapcsolatban kitűzött céljait támogatva a tisztán elektromos autók után 50 százalékkal, a hibrid autók után pedig 30 százalékkal kevesebb termékdíjat kell megfizetni 2018-tól.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosító javaslat a környezet szennyezését megelőző intézkedéseken túl a vállalkozók terheinek a csökkentését is elősegíti. A fém italosdobozokat érintő intézkedés enyhíti az adminisztrációs terhet, továbbá az érintett gazdálkodók által fizetendő díjtétel kevesebb, mint az ötödére csökken. A 2016. évi adatok alapján több mint száz vállalkozást érint kedvezően e módosító rendelkezés. A termékdíjköteles termékek jelenleg a 2010. január 1-jén hatályos vámtarifaszámok alapján azonosíthatók. A gazdálkodók által alkalmazott könyvelőprogramok a vámtarifaszámok tekintetében egy időben jellemzően egy időállapot kezelésére alkalmasak. Ennek okán a jogszabályi megfelelés többszintű nyilvántartás vezetésével biztosítható. A nyilvántartási kötelezettség adónemenkénti egységesítése céljából a termékdíj-szabályozás áttér a tárgyév január 1-jén hatályos áruszabályozási szabályok alkalmazására, amely intézkedés további egyszerűsítést jelent a kötelezetteknek a nyilvántartás-vezetés során.

Több mint 2 ezer gazdálkodó pénzügyi terhét mérsékli az a rendelkezés, amely csökkenti az egyes elektromos elektronikai berendezések termékdíját. Jelenleg a szórakoztató elektronikai cikkek és az adagoló automaták esetében 114 forint/kilogramm, a rádiótelefon-készülékek esetében 304 forint/kilo­gramm az alkalmazandó díjtétel, az összes többi termékdíjköteles elektromos és elektronikai berendezés esetében 57 forint/kilogramm. 2018-tól egységesen valamennyi elektromos, elektronikai berendezés esetén a termékkörben legalacsonyabb díjtételt kell alkalmazni.

Tisztelt Ház! A termékdíjtörvény éves felülvizsgálata során minden esetben figyelemmel vagyunk a felmerült jogértelmezési kérdésekre is. A módosító javaslat a kötelezettek és a kötelezettségek pontos lehatárolásának elősegítése és az ellenőrzési feltételek biztosítása érdekében tisztázza a reklámhordozó papír, az irodai papír és az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák termékkörök meghatározását, illetve a kapcsolódó rendelkezéseket. A módosítás által továbbá egyértelművé válik, hogy jogutódlás esetén szükséges a termékdíj-kötelezettség átvállalására irányuló új szerződések megkötése és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő bejelentése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat az ország környezetvédelmi érdekeit szolgálja, a gazdasági és adminisztrációs terhek csökkentésével támogatja a vállalkozások mindennapjait, továbbá egyszerűsíti a jogértelmezést és a jogalkalmazást is.

Kérem, hogy az elmondott indokok alapján az Országgyűlés vitassa meg és lehetőség szerint fogadja el a javaslatunkat. Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 (12.30)

 

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által elmondottakkal ellentétben a kormány kiemelt figyelmet fordít az állatvédelem területére. Ezt bizonyítják mindazon intézkedések, amelyeket korábban már több alkalommal ismertettem önnel. Emlékeztetőül engedje meg, hogy röviden felidézzem az elmúlt években tett legfőbb intézkedéseinket.

Számos szemléletformáló programot indítottunk az elmúlt időszakban a felelős állattartás népszerűsítésére, többek között az örökbefogadás és az ivartalanítás jelentőségének kihangsúlyozására. Emellett az állatvédelem fontosságát hirdető, illetve az állatok tartásával kapcsolatos tájékoztató kiadványok megjelentetésével, valamint a menhelyi kutyák ivartalanítási programjának támogatásával is konkrét érdemi lépéseket tettünk és teszünk a továbbiakban is az állatok védelme érdekében.

Mindezek mellett újfent említést érdemel, hogy az állatvédelem ügyét pénzügyi források biztosításával is segítjük. Az elmúlt években különböző pályázatok útján közel 3 milliárd forintot juttattunk el a természet- és állatvédő szervezetekhez, az állatjóléti támogatás keretösszege pedig csak a tavalyi esztendőben 29,7 milliárd forint volt.

Emellett a jövő évtől több mint 50 millió forintra növeljük az állatvédelem-támogatás előirányzat keretösszegét, amely 100 százalékban állatvédelmi célokra fordítható, nevezetesen az állatmenhelyek és ebrendészeti telepek korszerűsítésére, a menhelyi kutyák ivartalanítására, illetve a szemléletformálásra.

A fontosabb jogszabály-módosítások közül kiemelném az ebek kötelező csipezésének bevezetését, aminek köszönhetően, ahogy egyébként ez a képviselő úr számára is ismert, jelentősen csökkent a kóbor kutyák száma, ugyanakkor örömteli módon jelentősen növekedett az új gazdához kerülő kutyák aránya.

Tisztelt Ház! A Földművelésügyi Minisztérium nagyra becsüli az állatvédelemmel foglalkozó civilek munkáját. Áldozatos munkájuk támogatása mellett kikérjük és figyelembe is vesszük véleményüket e területet érintő jogszabály-módosítások során, illetve azzal kapcsolatban is, hogy mire költsük az állatvédelem támogatására rendelkezésre álló forrásokat.

(15.50)

Minden, valóban az állatok védelmén dolgozó szervezet javaslataira nyitottak vagyunk, viszont az állatvédelmet csak pénzforrásnak tekintő szervezetekkel szemben hatékonyan fellépünk, mint ahogy tette ezt a Nébih a sárospataki menhely áldatlan állapotának felszámolása során.

Engedje meg, képviselő úr, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy az állatok bántalmazása nem szorítható vissza kizárólag hangzatos jogszabály-módosító javaslatokkal, a Btk.-szigorítás szükségességének hajtogatásával. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a hatósági statisztikák azt bizonyítják, hogy már most is Európa egyik legszigorúbb bírósági ítélkezési gyakorlata alakult ki Magyarországon. Örvendetesnek tartom, hogy az állatvédelem egyre inkább a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerül, és egyre többen állnak ezen nemes ügy mellé. Ez is azt bizonyítja, hogy a kormány szemléletformálás területén végzett munkája, a civilek támogatása és a következetes jogalkalmazás eredményre vezetnek. Ennek megfelelően folytatni fogjuk azt a munkát, amit az állatkínzások visszaszorítása, az állatok védelmének megerősítése érdekében teszünk.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindannyian tudjuk, tapasztaljuk, hogy a Jobbik pénzért és hatalomért mindenre hajlandó (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), de kérem, hogy az állatvédelem területét ne tegyék a pártpolitikai csatározások színterévé.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is köszönöm, hogy ezt a témát, ezt a minden magyar családot érintő témát itt szóba hozta a parlament előtt. Sok kérdést tett föl, amire tudok, válaszolok most, amire nem, a viszonválaszban visszatérek majd.Nagyjából egy esztendővel ezelőtt a szlovák miniszter által az ottani vizsgálat nyilvánosságra kerülését követően került újra az érdeklődés középpontjába a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által végzett korábbi vizsgálat is. A vizsgálatok eredménye valóban azt bizonyította, amit ön is elmondott, hogy a nagy élelmiszergyártó cégek ugyanazon termékei más összetételben, sok esetben más minőségben, többször rosszabb minőségben kerültek például a magyar boltok polcaira és innen a magyar vásárlók kosarába. A kettős minőségű élelmiszer ügye azért is felháborító, mert másodrendű állampolgárként kezelték a magyar vásárlókat. Mi kezdettől fogva azt mondtuk, hogy erre a felháborító ügyre az Európai Bizottságnak kell jogi megoldást találnia, a brüsszeli bürokraták kezében van a jogi megoldás. A vizsgálatok napirendre kerülését követően Szlovákiával közösen 2017 márciusában az Európai Unió halászati és mezőgazdasági bizottságának ülésén is fölvetettük a problémát. Valóban, a V4-ek közös miniszterelnöki tanácskozásán is szóba került ez az ügy, és valóban, a V4-ek, illetve azok az országok, amelyek érintettek, Románia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia, ahol szintén végeztek az ottani hatóságok vizsgálatokat, csatlakoztak hozzánk.

Igen, sikerült elérni a V4-ek közös fellépésének köszönhetően, hogy a Bizottság elnöke és maga a Bizottság is komolyan veszi ezt a problémát, holott még a márciusi Európai Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén az Európai Unió legtöbb vezetője azt mondta, hogy ez a probléma nem létezik, ezzel nem kell foglalkoznunk. Köszönöm szépen.

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Valóban, a V4-eknek közös fellépésére van szükség továbbra is ahhoz, hogy ezt a problémát meg tudjuk oldani. Az elején még kérdezte, hogy mi lehet a megoldás. Valóban, a Földművelésügyi Minisztérium az elmúlt esztendőkben egyik fő feladatának tartotta az élelmiszerek minőségének emelését, a helyi termékekre való figyelemfelhívás, a helyi termelők segítése, illetve a helyi termelői piacok létrehozása is fontos dolog.De tavaly júliusban a kormány elfogadott egy határozatot, ez 20 pontos akciótervként vonult be a köztudatba. Ez az élelmiszerek minőségének növeléséről, a vásárlói tudatosság erősítéséről és a hatékony hatósági munka megerősítéséről szól.

(16.40)

2 milliárd forintot rendelt a kormány e kormányhatározat végrehajtásához, mert azt gondoljuk, hogy a legerősebb fegyver, mondjuk, a kettős minőség ügyében is a vásárlói tudatosság erősítése. Mi továbbra is mindent elkövetünk azért, hogy a magyar családok asztalára egészséges, biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek kerüljenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)