A felszólalás szövege:
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha Gréczy Zsolt képviselőtársam nem szólalt volna fel, valószínű, hogy nem nyomok gombot, de nagyon röviden szeretném visszautasítani mindazt, amit mondott, szeretném visszautasítani, pontosan azért, amit már az előző felszólalások alatt hallgattunk és hallottunk, hogy 2006 azt bizonyítja, hogy pontosan akkor sértették meg a demokrácia játékszabályait és a demokráciát magát, amikor az önök kormánya, a Gyurcsány Ferenc fémjelezte kormányzat volt hatalmon. Akkor volt utcai harc a békés tüntetők ellen, akkor voltak rendőrrohamok a budapesti utcákon, úgyhogy visszautasítom. Gondolkozzanak el azon, hogy miket mondogatnak itt a demokráciáról! Nem az önök kiváltsága, hogy eldöntsék azt, hogy Magyarországon demokrácia vane vagy sem (Gréczy Zsolt: Nem is a tiéd! Sebián-Petrovszki László: Mert a tiéd, biztos!), hanem önök hazudnak erről a mostani felszólalásukban és számtalan alkalommal itt a parlamentben. Kikérem magamnak, és visszautasítom azt, amit önök mondanak a demokráciáról, a mai demokráciai helyzetről Magyarországon! (Taps a kormánypártok soraiban.)
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is szeretnék Selmeczi Gabriella képviselőtársamhoz csatlakozni a tekintetben, hogy köszönöm azt a lehetőséget, hogy ezen a vitanapon sok mindent meg tudunk beszélni a foglalkoztatással, a bérekkel kapcsolatosan, és talán nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az emberek életét meghatározó, fajsúlyos kérdésekről, területekről és témákról szól a mai vita.
Ennek a minősítésnek szerintem két alapvető oka van. Az egyik ok az, hogy a mindennapi életünket, biztonságérzetünket befolyásoló tényező az, hogy vane munka, miképpen alakul a foglalkoztatás hazánkban, és az is nagyon-nagyon fontos kérdés, hogy az emberek mennyit keresnek a munkahelyükön. A másik ok pedig az, hogy a baloldali ellenzék oldaláról annyi megtévesztő információ, ígérgetés jelent meg az elmúlt időszakban és itt a mai napon is, hogy érdemes tisztába tenni a bérekkel, foglalkoztatással, jövedelmi viszonyokkal, adókedvezményekkel, biztonsággal kapcsolatos kérdéseket és az azokkal kapcsolatos tényeket. Czomba Sándor, Dömötör Csaba államtitkár urak, Bánki Erik és Nacsa Lőrinc elnök úr ezt részletesen meg is tették, de érdemes néhány tényt megerősíteni, akár mindet is, amelyek e területen 2010 óta keletkeztek igen, az önök részére, képviselőtársaim. Hogy megértsék, újra el kell mondani a valóságot, mert önök, baloldali politikusok nem látják vagy nem akarják látni, sőt tudatosan félre próbálják vezetni az embereket a tények elferdítésével vagy az ígérgetésekkel.
Önök, elődeik, szövetségeseik 2010 után egy tönkretett gazdaságot hagytak az akkori Orbán-kormányra, azzal a nem titkolt céllal, hogy a romhalmazból hangsúlyozom, amit önök hagytak itt nem tud majd az akkori kormány építkezni, építeni. De tudtunk, összefogva az emberekkel, s látszik, hogy ez nagyon fáj önöknek, tisztelt baloldali képviselők. Csak egy példa, ami talán a legjobban zavarja önöket, és ami már többször elhangzott a Ház falai között a mai vita során: a foglalkoztatottak száma körülbelül egymillióval nőtt az elmúlt több mint tíz évben. Egy tudatos, a foglalkoztatás növelését segítő, a munkahelyteremtést és a családokat támogató gazdaságpolitikával sikerült ezt elérni, és emellett, a munkahelyek számának növekedésével párhuzamosan folyamatosan nőttek a bérek, körülbelül két és félszeresére az átlagbér tekintetében ez többször elhangzott a mai nap folyamán , bruttó vagy nettó összegükben, és nemcsak ebben, hanem a vásárlóértékük is több mint 70 százalékkal nőtt. Az önök idejében és az önök szövetségesei idejében ez mindössze 14 százalékos volt. Ezek tények, és ha tényekkel akar valaki vitatkozni, akkor azokat vagy elhallgatja, vagy hazudik; önök legtöbbször mind a két eszközt használják verbális vergődésükben.
Nézzünk néhány adatot, amelyek a jövedelmi viszonyok erősödését segítették, vagy magára a jövedelmi viszonyok erősödésére mutatnak rá! Ez is többször elhangzott, de ismételni kell, hogy elfogadják és megértsék. A minimálbér 2002-ben 50 ezer forint volt. Önök nyolc év alatt 23 500 forinttal emelték, 73 500 forint volt 2010-ben, és most több mint 500 ezer forint (sic!) a minimálbér. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Miről beszélsz?) Az átlagbér 2002-ben 122 ezer volt, 2010-ben 202 ezer forint volt, manapság jóval 500 ezer forint felett van. Bocsánat, az előbb rosszul mondtam, a minimálbér 232 ezer forint volt.
És Dávid Ferenc felvetésére hadd reagáljak, mert ő azt próbálta elhitetni, hogy ez a bérnövekedés a minimálbér tekintetében vagy az átlagbér tekintetében, ha euróban fejezzük ki, akkor szinte semmit sem jelent. Gyors számítást végeztem, Dávid képviselő úr: ha a minimálbért nézzük, abban az esetben körülbelül duplájára nőtt euróban kifejezve a minimálbér értéke 2010 és 2023 távlatában (Rétvári Bence: Csak dollárban tud számolni!); ha az átlagbért nézzük, akkor körülbelül 70 és 80 százalék közötti növekedést jelent ez, érdemes utánaszámolni.
Ez az eredmény köszönhető a munkahelyek létesítését támogató gazdaságpolitikának, amely komoly eredményeket hozott a vállalkozói szférával való együttműködésben. Csak egy adatot hadd mondjak a munkahelyteremtésről ízelítőként a kevés időre való tekintettel: 2010-ben, amikor önök átadták a kormányrudat, a 20-64 éves korosztály tekintetében 59 százalékos volt a foglalkoztatás, ez a Gyurcsány-korszak és az önök szocialista kormányzásának a korszaka volt; 2023-ban ugyanebben a korosztályban 80 százalék körüli a foglalkoztatás, valamivel meg is haladja a 80 százalékot. Ezek a tények.
És hogy ne tudják önök felhozni azt az önök által elcsépelt érvet, hogy az összeszerelő üzemek létesítésével sikerült elérni ezt, hadd hozzak ide egy olyan példát, amely a választókörzetemből való! Nagykanizsán élek, Nagykanizsán a munkanélküliség több mint 12 százalékos volt 2010-ben; most, két év Covid-időszak után és az elhibázott brüsszeli szankciós politika után is az országos átlagon, 4 százalék körül van ez a munkanélküliségi mutató. Ezt úgy sikerült elérni, köszönhetően többek között az itt működő magyar kis- és mikrovállalkozásoknak, hogy ők kihasználták, kihasználják ma is az adódó fejlesztési, képzési, foglalkoztatási támogatásokat, így ma a városomban körülbelül 2 ezer fővel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Több olyan helyi magyar vállalkozó van, aki mikrovállalkozását kisvállalkozássá fejlesztette, és most már többtucatnyi kollégával dolgoznak eredményesen, és további fejlesztéseken dolgoznak és gondolkoznak. És ha önök nem akadályoznák a nekünk járó EU-s pénzek folyamatos utalását, nem végeznének hazánkat és az itt élő embereket eláruló tevékenységet az EU Parlamentjében és intézményrendszerében, akkor még a mainál is több és jobb közös eredményt tudnánk felmutatni a foglalkoztatás és a bérnövekedés területén.
Azt hiszem, önöket, a baloldali DK-tól a Jobbikig tartó képviselőket az frusztrálja a legjobban, hogy az eredményeket az önök nevezzük egy enyhébb meghatározással így csúsztatásai ellenére értik, érzik az emberek, és azt is tudja az emberek többsége, hogy ha önök lennének a kormányrúdnál, fogalmuk sem lenne önöknek arról, hogy mit kellene tenni a magyarokért, Magyarországért; ezt 1994 és 1998, valamint 2002 és 2010 között már alaposan bebizonyították önök. (Taps a kormánypártok soraiban.)
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy mondat erejéig. Remélem, ellenzéki képviselőtársaim figyelmesen hallgatták államtitkár úr hozzászólását, ha nem, akkor azt kell mondanom, javukra vált volna, ha igen, akkor pedig okuljanak belőle, szerintem legfőképpen a realitás talaján álló hozzászólások megfogalmazásában.
Az elmúlt időszakban számtalan hozzászólásban, felszólalásban a biztonság fogalma elhangzott, én az önkormányzatok biztonságos működéséről szeretnék néhány gondolatot, annak költségvetési vetületéről szeretnék néhány gondolatot önökkel megosztani. A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a 2024. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, 2013-ban kialakított feladatalapú támogatási rendszeren alapul.
A tervezésnek emellett az elv mellett figyelembe kellett venni a koronavírus okozta gazdasági nehézségeket, a határaink melletti országban folyó háború és az elhibázott európai uniós szankciós politika hatásait. Ezen hatások figyelembe vétele mellett az önkormányzatok finanszírozásában a korábbi évekhez hasonlóan 2024-ben is megjelennek a költségvetésitörvény-javaslatban érvényesülő általános alapelvek. Ezek többek között a családok támogatását, valamint a foglalkoztatottság további növelését szolgáló intézkedések. A 2023. évben is jelentős változást okozott és 2024-ben is okoz a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből, továbbá a köznevelési ágazatban megvalósuló béremelésből adódó illetménynövekedés, ami érinti az önkormányzatokat is. A 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat az ehhez szükséges forrást tartalmazza.
Nagyon fontos terület mind az állam, mind az önkormányzatok feladatellátási területén a gondoskodás, a nevelés, az oktatás. Az önkormányzatok jelentős szerepet vállalnak a legfiatalabb generáció ellátásában, hogy megfelelő nevelésben, gondoskodásban részesüljenek, hiszen a sikeres jövőt a következő nemzedék alapozza meg. A nevelésen, oktatáson túl ezért figyelmet fordít a költségvetés nemcsak a gyermekek étkeztetésére, amely terület eddig is prioritást élvezett, hanem a kisgyermekellátó rendszer hatékony megszervezésére is.
Ennek megfelelően a férőhelybővüléssel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a bölcsődei és minibölcsődei ellátáshoz kapcsolódó támogatások összege is. A feladatalapú finanszírozás a bölcsődei és minibölcsődei ellátás esetében is évek óta biztosítja a bölcsődei foglalkoztatottak illetményének a fedezetét, egyúttal a bölcsődei üzemeltetési kiadásokhoz is megfelelő hozzájárulást nyújt.
A kormány kiemelten kezeli az intézményi gyermekétkeztetés és a szünidei étkeztetés biztosítására irányuló feladatokat, e célokra továbbra is jelentős források állnak rendelkezésre.
Az önkormányzati alrendszerben meglévő jövedelmi egyenlőtlenségek kiegyenlítését a 2021. évtől általános érvénnyel a szolidaritási hozzájárulás szolgálja, amelyet a magas, egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező települések egy része teljesít. A szolidaritási hozzájárulás az esélyegyenlőséget javítja, hiszen annak összege hozzájárul az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozásának javításához, továbbá más finanszírozási célok teljesítéséhez. Ennek segítségével tudták a legkisebb önkormányzatok is nagyobb probléma nélkül feladataikat ellátni, s tervezett fejlesztéseiket véghezvinni, amelyek az ott élő emberek érdekeit szolgálták.
A 2024. évi törvényjavaslat szerint a szolidaritási hozzájárulás alapja a 2023. évvel azonosan az önkormányzatok iparűzésiadóerő-képességet meghatározó adóalapja. A szolidaritási hozzájárulás egy lakosra jutó adóerő-képességtől függő kategóriája és mértéke nem változott, a tervezett bevételi előirányzat körülbelül 307 milliárd forint.
Továbbra is biztosított minden általános működés támogatását szolgáló jogcímnél a kiegészítés az alacsony adóerőképességgel rendelkező önkormányzatok számára. A kiegészítés kategóriái és mértéke változik a 2023. évhez képest. Az önkormányzatok 13 300 forint helyett 15 600 forintot meg nem haladó, egy lakosra jutó iparűzésiadóerő-képesség esetén részesülhetnek fokozatosan változó mértékű kiegészítésben. Ez a döntés is a szerényebb lehetőségekkel rendelkező önkormányzatok mindennapjait segíti.
A helyi önkormányzatok 2024-ben, ahogy ez már a vita során elhangzott, hitelforrások nélkül várhatóan mintegy 4186 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés mintegy 1050 milliárd forintot biztosít. A költségvetés meghatározó eleme az idei évhez hasonlóan 2024-ben is a kibővített Rezsivédelmi Alap, amely biztosítja a magyar családok és vállalkozások védelmét a háború és a szankciók miatt elszálló energiaáraktól. Az alapból biztosított továbbá a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok rezsitámogatása. Ezt egészítik ki a központi költségvetés támogatásai. A Rezsivédelmi Alap mintegy 1400 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, a vállalatok számláinak kifizetését. Ezek az intézkedések nemcsak a működését biztosítják az önkormányzatoknak, hanem a pályázatokon elnyert fejlesztési lehetőségek önkormányzati hozzájárulását is ha szükséges volt biztosítják a jól gazdálkodó településeknek.
Engedjék meg, hogy bemutassam néhány példán keresztül, hogy ez a múltban, a nehezebb időkben is ilyen volt például a Covid időszaka milyen eredményesen működött az én választókörzetemben. Azért teszem ezt, mert az akkori ellenzék panaszáradatának ellenére zökkenőmentes volt az önkormányzatok működése és átgondolt, megfontolt fejlesztései.
Az én választókörzetemben 81 ötezer főnél kisebb település van, amelyek zöme, közel 90 százaléka ezer fő alatti település. Ezek a települések fejlesztésre több mint 10 milliárd forintot tudtak fordítani az elmúlt időszakban, és ebből a fejlesztési sorból egyet hadd emeljek ki, a „Magyar falu” program keretében megvalósuló fejlesztéseket, ami több mint 4 milliárd forintot jelentett ennek a 81 településnek, amelynek segítségével közösségi terek, orvosi rendelők, óvodák, utak, járdák tudtak megújulni. Soha nem látott, az előző időszakban nem látott mértékű fejlesztéseket tudtak ezek a kistelepülések végrehajtani, és ez szerényebb körülmények között a következő időszakban is szándékaink szerint folytatódni fog.
Egy példát hadd mondjak és mutassak fel arról, amikor a baloldali politikusok csak panaszkodásra képesek. Ezzel a panaszkodással talán saját tehetetlenségükre mutatnak rá, és az alkalmatlanságuk miatti helyben topogást mindig másokra mutogatással kompenzálják, kormányzati oda nem figyelésnek tudják be. Erre városom, Nagykanizsa megyei jogú város baloldali többsége kiváló példaként említhető. Nagykanizsa a Covid-járvány óta több mint 2 milliárd forint támogatásban részesült. Ezeket a pénzeket bérintézkedésre, működésre vagy éppen konkrét fejlesztésekre lehetett felhasználni, illetve lehetett volna, mert Nagykanizsán a baloldali többség a kormány által fejlesztésre biztosított 588 millió forintot több mint két éve nem tudja felhasználni. Képtelen a baloldali többség az ott élő emberek érdekében ezt a pénzt fejlesztésre elkölteni.
(19.40)
Mégis ők, ez a baloldali többség folyamatosan azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy a kormányzat sanyargatja a mi városunkat. Ezzel az állítással szemben a kormány ezzel a 2 milliárd forinttal is bebizonyította, hogy a költségvetés segítségével a nehéz gazdasági környezet ellenére a válság időszakában is tudja támogatni, segíteni az önkormányzatokat problémáik megoldásában.
Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére a cél tehát továbbra is a gazdaság, a családok, az önkormányzatok biztonságának megőrzése. Ez a cél ma azért is lehet reális, mert 2010 óta Magyarországon munkaalapú gazdaságpolitika van érvényben. A baloldal eddigi megnyilvánulásainak tükrében sajnos arra kell következtetni, hogy ha ők kormányoznának, akkor ma nem lenne egymillióval több magyar munkavállaló a munkaerőpiacon, nem csökkenne a költségvetési hiány és az államadósság nem csökkenne, és nem jönnének befektetők az országba.
Az elmúlt évek válságai minden korábbinál világosabban igazolták az elmúlt évtized gazdaságpolitikájának érvényességét és eredményeit, és éppen azért, mert ezek az eredmények kézzelfoghatók mind a működésben, mind a gazdaság fejlesztésében, kérem az ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy többek között az államtitkár úr többször elhangzott érvei mentén is megfontolni szíveskedjenek, hogy a költségvetést, amikor szavazásra kerül sor, fogadják el. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem avatkoztam volna, nem kapcsolódtam volna be a vitába, ha Nagykanizsa város neve nem hangzott volna el, vagy éppen az a felvetés, hogy jó gazdae az állam vagy nem jó gazda az állam az önkormányzatokkal szemben.
Én egy kanizsai példát szeretnék hozni, ahol szerintem nem jó gazda az önkormányzat jelenlegi vezetése. Elmondom, hogy miért. Az elmúlt években egyfajta nagyon takarékos gazdálkodással egészen 2019-2020-ig a vízművet lehetett működtetni, sőt még bizonyos felújításokat is végre lehetett hajtani, annak érdekében, hogy az a bizonyos egészséges ivóvízzel való ellátás mind a városban, mind a körülbelül száz településen biztosított legyen ebben a térségben, ahol a Délzalai Vízmű az ott élő emberek számára mind a csatornát, mind pedig az ivóvízellátást biztosítja.
Igen ám, de történt egy váltás, és most azt látom, hogy átpolitizálódott egy kicsit a vízmű vezetése, nem az a fontos, hogy a vízmű jól működjön, nem az a fontos, hogy az emberek ivóvízellátása, egészséges ivóvízzel való ellátása biztosított legyen, vagy nem ez a legfontosabb, hanem egy politikai csatározásba mennek bele. És ebben az esetben, ebből az aspektusból szerintem már nincs értelme annak a vitának, hogy ki a jó gazda.
A jó gazda az, aki odafigyel annak a vízműnek a működésére, a vízbázis megfelelő kezelésére és az ivóvízzel való ellátásra, aki felelősen tud gondolkozni. Abban az esetben, ha egy nagy áttekintéssel rendelkező kormányzati irányítás van, ebben az esetben én ismerve a kanizsai helyzetet, a mostani, a jelenlegi helyzetet biztosítottabbnak látom az ivóvízellátást a kormányzat és az állam kezében, mint ha az önkormányzat látná el.
Egy példát hadd mondjak! Öt másodperc az egész. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kapott a város 588 millió forintot fejlesztésre a kormányzattól, ebből durván 140 millió forintot a vízmű érdekében akartak felhasználni. A vízmű vezetése és a vízműben bent levő helyi politikusok jelen pillanatban nem tudták megcsinálni azt, hogy ezt a pénzt arra használják föl, amire kapták, és vissza kell utalni a kormányzatnak 140 millió forintot. Na, ezért nem szabad föltétlenül az önkormányzatokat védeni és az önkormányzati vezetésre bízni a vízművek irányítását. Köszönöm szépen, és elnézést az időkeret túllépéséért.
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nagykanizsa és Dél-Zala országgyűlési képviselőjeként hitem szerint egy választás előtt kötelességem tájékoztatni a törvényhozást városom és választókerületem polgárain túl az eddig elért eredményeinkről és az ellenzék miatt kialakult ottani helyzetről.
Tisztelt Országgyűlés! Örömmel jelentem be, hogy május 2-án a dél-zalai térség fejlesztésének egy újabb jelentős állomásához érkeztünk. Két szomszédos megye településeinek példaértékű összefogása eredményezte azt, hogy átadtuk a Molnárit, Murakeresztúrt és Őrtilost a Mura folyó töltésén összekötő kerékpárutat. Ez a beruházás is egy tudatos tervezőmunka gyümölcse. A térségben rejlő idegenforgalmi potenciál kiaknázásának hatékony módja, hogy lehetővé tettük a vízi és a kerékpáros turizmus összekapcsolását. Erre ugyanis nagy igény van, a mai kirándulók már változatos, összekapcsolható élményekre és összetett, színvonalas szolgáltatásokra vágynak. Sokan vannak, akik egy hosszabb vagy akár rövidebb nyaralás alkalmával az aktív kikapcsolódás többféle formáját is ki szeretnék próbálni, és olyan programcsomagot igényelnek, amelyben például az evezés, a kerékpározás, a séta, a városnézés, a gasztronómia, a horgászat és a szállás egy szerves egységet, egy komplex és kényelmes élménykínálatot alkot. Mi ezt felismerve fejlesztjük 2010 óta a nagykanizsai központú dél-zalai térség turisztikai kínálatát.
A 2016-ban elindult kormányzati Mura-program keretében számtalan kerékpárutat és szálláshelyet építettünk. Alapelvünk, hogy ezekben a fejlesztésekben már a tervezési szakaszba bevonjuk a vállalkozókat, akik a megvalósításban is motivált, aktív résztvevők tudnak lenni. Vannak közöttük, akik kerékpáros központot üzemeltetnek, mások a vízi turizmusban vagy a táboroztatásban érdekeltek, illetve szállásadók, kézművesek és borászok, egyszóval kiváló, elhivatott lokálpatrióta szakemberek, akik együttműködnek velünk a térség értékeinek és lehetőségeinek bemutatásában, a közös programok kialakításában.
(21.40)
Ezúton is tisztelettel köszönöm nekik a munkájukat, számítunk rájuk a jövőben is.
Tisztelt Országgyűlés! A dél-zalai térség központja, Nagykanizsa városa is komoly eredményeket tud felmutatni az elmúlt 14 évben. Ezt a baloldal szereplői természetesen tagadják, de ebben az esetben nem velünk és nem velem van vitájuk, hanem a valósággal. A valóság pedig az, hogy a városban több tíz milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg az elmúlt több mint tíz évben, megújult a belváros, építettünk egy 170 hektáros ipari parkot és megnyitottunk egy új sportcsarnokot. Készülnek a tervek a 74. számú útra, amely Nagykanizsát és Zalaegerszeget köti majd össze kétszer két sávval; a leendő M9-esről beszélek. Lesz déli elkerülő utunk, amelynek köszönhetően a közlekedés gyorsabb és biztonságosabb lesz a város körül. Az elmúlt években orvosi rendelőket, óvodákat és bölcsődéket újítottunk fel, de ami talán a legfontosabb, hogy Nagykanizsán nem kevesebb, mint körülbelül 2 ezer új munkahely létesült. Ezzel összefüggésben ismét a valóság hangján szólok, amikor közlöm, hogy városunkban a munkanélküliség 12 százalékról mindössze 4 százalék körülire csökkent.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb ismertetett eredmények 2019 óta a helyi baloldali ellenzéki többség ellenállása, akadékoskodása ellenére születtek meg Nagykanizsán. Sokkal több mindent elérhettünk volna, ha a kanizsai baloldalnak nem az lenne jó, ha Kanizsának rossz. Június 9-én választ az ország. Nagykanizsán is polgármestert és önkormányzati képviselőket választanak a helyi polgárok. Kanizsa fejlődése 2019 óta megtorpant, és ezt már a kanizsaiak is látják. Bízom benne, hogy június 9-én azoknak a Fidesz-KDNP-s jelölteknek szavaznak bizalmat, akik élvezik a kormány támogatását, képesek együttműködni mindenkivel és újra fejlődési pályára állítják Nagykanizsát, amit ez a nagymúltú város megérdemel. Ezzel köszönöm meg, hogy meghallgattak.