Felszólalás adatai

Magyarország 2010 közepétől - más európai uniós országokkal összehasonlítva - az egyik legjelentősebb mértékű államháztartási konszolidációt hajtotta végre. Míg az ország a kétezres évek közepén a hiányadatokat tekintve az Európai Unió utolsó tagállamai között szerepelt, addig 2010-es, 2011-es és 2012-es adatok alapján a legjobban teljesítő tíz tagállam közé került. A 2012. évi 1,9 százalékos deficittel hazánk a 27 tagállam közül a hetedik helyen végzett. 17 tagországban eközben a hiány meghaladta a mértéknek tekinthető 3 százalékot. Az Európai Bizottság egy tavaly decemberi jelentése szerint ma már Magyarország rövid, közép- és hosszú táv tekintetében is alacsony kockázattal rendelkezik az államháztartás fenntarthatósága szempontjából.

Tisztelt Ház! A 2012. évi költségvetési törvény a 2010-es kormányváltással megkezdett gazdaságpolitikai fordulat továbbvitelét irányozta elő, ennek megfelelően alapvető feladatának tekintette a GDP-arányos államadósság és a magyar gazdaság külső eladósodottságának csökkentését, valamint a foglalkoztatás bővítését.

A hazai makrogazdasági és költségvetési folyamatok szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat elkészítésekor a feltételezettnél lényegesen kedvezőtlenebbül alakult a globális és európai gazdasági-pénzügyi környezet. Az euróövezeti adósságválság újbóli felerősödésére az érintett országok költségvetési kiigazításokkal reagáltak. A költségvetési kiigazítások jelentősen mérsékelték a keresletet az adóssággal küszködő országokban, amelynek következményeként az Európai Unió egésze recesszióba süllyedt 2012-ben. Az adósságválsággal közvetlenül érintett déli országok mérséklődő importkereslete Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerét, Németországot is közvetlenül érintette, ezen túlmenően a belső gazdasági fejlődést is negatívan befolyásolta néhány egyedi tényező alakulása.

A vártnál rosszabbul alakuló külső és belső növekedési környezet ellenére a költségvetési hiánnyal és az államadósság csökkentésével kapcsolatos követelményeket Magyarország 2012-ben túlteljesítette. Összességében a 2012. évi gazdasági és költségvetési folyamatok alakulása megerősítette a kormányváltást követően végrehajtott gazdaság- és költségvetési politika irányváltásának sikerét.

Tisztelt Ház! Egyedi tényezők és fő exportpiacaink, az Európai Unió egészének zsugorodása miatt 2012-ben csökkent a bruttó hazai termék. Ezért külön érték, hogy szemben az európai trendekkel, tavaly is folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 nyarán megindult növekedése. A nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 66 ezer fővel bővült 2011-hez viszonyítva, míg a foglalkoztatási ráta 50,6 százalékra emelkedett. A foglalkoztatás növekedésében szerepet játszottak a közfoglalkoztatási programok, amelyek elhelyezkedési lehetőséget biztosítottak az állásukat korábban elvesztőknek, illetve a Széll Kálmán-terv munkaerőpiacot érintő intézkedései is. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 4,7 százalékkal növekedett. Az adójóváírás kivezetésével a személyi jövedelemadó-rendszer közel lineárissá vált. Emellett a gyermekek után járó adóalap-kedvezmény jelentős többletjövedelmet biztosított a gyermeket nevelő adózók számára. Ezt figyelembe véve nemzetgazdasági szinten 2,1 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek.

A magyar gazdaság külső egyensúlyi folyamatainak alakulásával kapcsolatban ki kell emelni, hogy 2012-ben a folyó fizetési mérleg ismét többletet mutatott, GDP-arányosan 1,7 százalékot ért el. A jelentős mértékű uniós tőketranszferek hatásával együtt az ország külső finanszírozási képessége elérte a GDP 4,4 százalékát. Ennek következtében lehetővé vált a korábban kialakult magas külső adósságállomány további csökkentése.

A jövedelmeket terhelő adók csökkentésére és a bevételeket nagyobb mértékben a fogyasztási, forgalmi típusú adókból való biztosítására irányuló adószerkezetre történő átállással összefüggésben 2012 elején áfaemelésre került sor, ami átmeneti hatásként megjelent az infláció alakulásában. Így a fogyasztói árszínvonal éves átlagos emelkedése az elmúlt esztendőben 5,7 százalékos volt.

Összességében megállapítható, hogy 2012-ben Magyarország nehéz külső és belső gazdasági körülmények közepette is képes volt a helytállásra, és sikeresen folytatta a korábbi időszakban felhalmozott adósságok csökkentését, valamint a foglalkoztatás bővítését.

(10.00)

Tisztelt Országgyűlés! Az, hogy az államháztartás európai uniós módszertan szerinti 2012. évi hiánya az előzetes adatok alapján a GDP 1,9 százalékában teljesült, rendkívül komoly eredmény, hiszen eltekintve a 2014. évi jelentős nagyságú költségvetési szufficittől, tíz éve nem volt ilyen alacsony az éves költségvetési deficit mértéke.

A konvergenciaprogramban kitűzött célnál kisebb hiány alakulásában jelentős szerepe volt a helyi önkormányzatok számottevő többletének. Az önkormányzati egyenleg esetében a pozitív mutató arra utal, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben lefektetett, az önkormányzati eladósodást korlátozó előírások, valamint a Széll Kálmán-tervben foganatosított, ezen alrendszerre irányuló takarékossági intézkedések a tervezettnél is nagyobb megtakarítással jártak. Emellett sor került az önkormányzatok adósságának konszolidációjára is. Első lépcsőben 2012 folyamán az 5 ezer főnél kisebb települések adósságának rendezésére került sor mintegy 75 milliárd forint értékben.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a tervezett 726,2 milliárd forintos előirányzattal szemben 508,3 milliárd forint lett, amely a GDP 1,8 százaléka. A pénzforgalmi hiány értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a költségvetési törvényben megtervezett 320 milliárd forintos kockázati tartalék és tartalékok nem kerültek felhasználásra. Kijelenthető tehát, hogy a kormány a 2012. évet illetően rendkívül fegyelmezett gazdálkodást folytatott, az intézmények takarékos gazdálkodása mellett az évközi kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatokra azonnal és megfelelően reagált.

Tisztelt Ház! Magyarország továbbra is jelentős összegeket hív le az Európai Unió költségvetéséből, amely 2012-ben meghaladta az 1100 milliárd forintot. Az uniós források és ehhez kapcsolódó nemzeti hozzájárulás összegei ebben az évben is jelentős mértékben járultak hozzá az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatáspolitika területén a strukturális reformok sikeréhez, de a gazdaságfejlesztés, valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kaptak. Az így átutalt uniós források a GDP közel 4 százalékát tették ki.

A hétéves programozási periódus végéhez közeledve a kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználásának gyorsítását, a maximális forrásfelhasználást. Ezt támasztja alá, hogy az Új Széchenyi-terv 2012. évi kötelezettségvállalási állománya elérte a rendelkezésre álló keret 82 százalékát - 2012-ről beszélek.

Az Új Széchenyi-terv, illetve vidékfejlesztési és halászati támogatások 2012. évi kifizetései gyorsultak ugyan a 2011. évhez képest, azonban a projektek beindítása és hatékony megvalósítása továbbra is prioritást kell hogy élvezzen, háttérbe szorítva a kiemelt projektek csúszásából, a kivitelezések és közbeszerzési eljárások elhúzódásából adódó problémákat. A különböző támogatási jogcímeken mintegy 1088 milliárd forint összegű uniós forrás felhasználása történt meg. Ehhez hozzávéve a költségvetésen kívüli agrártámogatásokat, az összes uniós támogatásfelhasználás 2012. évi összege 1435 milliárd forintot tett ki. Az Unió költségvetése felé teljesítendő nemzeti hozzájárulásunk 234 milliárd forintot ért el, ami a felhasznált támogatások közel 16 százaléka.

Az ország nettó pozícióját vizsgálva továbbra is kijelenthető, hogy az uniós források jóval meghaladják a közösségi költségvetésbe történő befizetés összegét. A 2007 és '12 között eltelt hat évben az uniós támogatásokból finanszírozott fejlesztések megvalósításának közvetlen költségvetési és államháztartási hatása a költségvetési bevételek főösszegéhez viszonyítva folyamatos emelkedést mutat, és 2012-re meghaladta az 5 százalékot.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az államháztartás főbb részeinek gazdálkodásáról is szót ejtsek. A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Röviden a helyzetükről: a központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2012. évi kiadása 5067,2 milliárd forintra teljesült, amely összeg 336,5 milliárd forinttal, mintegy 7,1 százalékkal több a 2011. évi teljesítésnél. A növekedést az önkormányzatoktól átvett intézmények kiadásai okozták. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított kifizetés 80,3 százalék volt. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a rendszeres személyi juttatásokra 907,1 milliárd forint jutott, az eredeti előirányzatnál 0,2 százalékkal kevesebbet fordítottak. A foglalkoztatottak éves átlagos létszáma az előző évihez képest 39,5 százalékkal nőtt. A létszámnövekedés az önkormányzati-központi költségvetési alrendszerváltás következtében a közoktatási, egészségügyi, szociális területeken, továbbá a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainál jelentkezett.

Tisztelt Ház! A 2012. év január 1-jei fordulónappal az önkormányzatok feladatrendszere jelentősen átalakult. Ennek megfelelően a megyei intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményei, a városi tűzoltóságok, továbbá május 1-jei fordulónappal a városi kórházak állami fenntartásba kerültek. A felsorolt intézményi körök 2011-ben összesen 523,5 milliárd forint kiadást teljesítettek. A helyi önkormányzatok 2012-ben összesen 3225,1 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak. Az államháztartás ezen alrendszerének költségvetési egyenlege 2011-hez képest tovább javult. Ehhez nagymértékben hozzájárult az 5 ezer fő alatti települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások adósságállományának állam által történő támogatás formájában való kifizetése. Míg a 2011. évi 143,5 milliárd forint pozitív költségvetési egyenleg döntő része a megyei önkormányzatoknak nyújtott egyszeri, 142,3 milliárd forintos állami támogatásnak volt köszönhető, addig 2012-ben az ugyancsak pozitív szaldójú 90,3 milliárd forintból 73,7 milliárd forintot jelentett az 5 ezer fő alatti települések adósságkonszolidációja. Ezt figyelmen kívül hagyva, csaknem 17 milliárd forint pozitívum keletkezett az önkormányzati alrendszerben, amely egyértelmű bizonyítéka a takarékos önkormányzati gazdálkodásnak. Áttekintve e szféra gazdálkodásának egészét, igazolva látjuk azokat a lépéseket, amelyek az önkormányzatok feladatellátásának és finanszírozási rendszerének átalakítását célozták.

Tisztelt Országgyűlés! Most pedig szeretnék kitérni a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja 2012. évi költségvetésének teljesítésére. A 2012. évet a Nyugdíj-biztosítási Alap 70,6 milliárd forintos hiánnyal zárta. Ez a költségvetési pozíció két ellentétes előjelű folyamat végeredménye. Az előirányzathoz képest a bevételi oldalon 16,4 milliárd forintos többlet, a kiadási oldalon pedig 87 milliárd forintos túllépés keletkezett. 2012-ben fontos változások történtek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben és az adó- és járulékszabályozásban, amelynek következményei a Nyugdíj-biztosítási Alap költségvetésében is megjelentek. 2012. január 1-jétől megszűnt a társadalombiztosítási járulék, helyébe a szociális hozzájárulási adó lépett, ennek mértéke 27 százalék. A nyugdíjkiadások szerkezete is lényegesen változott.

2012-től a Nyugdíj-biztosítási Alapból csak a korhatárt betöltött öregségi, illetve hozzátartozói nyugellátások finanszírozása történik, kivéve a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők részére járó nyugellátást. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a korhatárt be nem töltött személyek ellátásának finanszírozása részben az Egészségbiztosítási Alap, részben a Nemzeti, Család- és Szociálpolitikai Alap feladata lett. Fontos körülmény, hogy 2012-től változott a nyugellátások emelésének szabálya.

(10.10)

Ettől az évtől az év elején végrehajtandó emelés mértéke a költségvetési törvényben rögzített fogyasztói árindex mértékével egyezik meg. A szabályozás magasabb tényleges infláció esetén lehetőséget ad az évközi kiegészítő emelésre. Az alap bevételeinek meghatározó hányada, közel 96 százaléka a szociális hozzájárulási adóból, valamint járulékbevételből és hozzájárulásból képződött, a 2653 milliárd forint teljesítés az előirányzatot 16,6 milliárd forinttal haladta meg. A bevételek másik jelentős csoportja a költségvetési hozzájárulás, amelynek összes bevételen belüli súlya mintegy 3,7 százalék.

A Nyugdíj-biztosítási Alapból nyugellátásokra fordított kiadás, ahogy már említettem, 2642,8 milliárd forint volt, ami 87,8 milliárd forinttal volt több, mint az előirányzat. Ezt a túllépést alapvetően két tényező magyarázza. November hónapban a törvényi előírások alapján január 1-jei visszamenő hatállyal 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésre kerül sor. Másrészt pedig a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők részére járó ellátásban részesülők száma a vártnál gyorsabban nőtt, ami bizonyítja, hogy ennek az ellátási formának a bevezetése valós társadalmi szükségletet elégít ki. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy ebben az évben is sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét, az éves, a nyugdíjasok fogyasztására számított árindex 5,7 százalék, a két emelés együttesen ezt meghaladóan 5,9 százalékot tett ki.

Tisztelt Ház! Az Egészségbiztosítási Alap a 2012-es évet 46,9 milliárd forint hiánnyal zárta, ami a tervezett egyenleget 11,6 milliárd forinttal haladta meg. Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek 49 százalékát kitevő járulékbevételekből és hozzájárulásokból 854,4 milliárd forint befizetés keletkezett. A bevételek másik csoportját a költségvetési hozzájárulások képezték, összesen 594,5 milliárd forint összegben. A harmadik csoportba tartozó bevételek együttes súlya az összes bevételek közel 8 százaléka. Ezen belül a legtöbb bevétel a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetéseiből származott, mintegy 75 milliárd forint összegben. Az új előirányzatként megjelenő baleseti adóból 25,1 milliárd forint, a népegészségügyi termékadóból pedig 19,1 milliárd forint bevétel keletkezett. Az Egészségbiztosítási Alap 2012. évi összes kiadása 1791,5 milliárd forint volt, amelynek közel 31 százalékát, 553,3 milliárd forintot a pénzbeli ellátások kifizetésére, több mint 68 százalékát, 1223,2 milliárd forintot pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használt fel az egészségbiztosítás.

A természetbeni ellátásokon belül a gyógyító-megelőző ellátás előirányzathoz viszonyított többlete 17,2 milliárd forint, amelynek jelentős része az egészségügyi intézmények, szolgáltatók gazdálkodási, likviditási helyzetének javítását szolgálta. A kormány intézkedéseinek eredményeként sor került az egészségügyi bérrendezés első ütemének végrehajtására, mintegy 26,4 milliárd forint összegben. Ezenkívül év közben emelkedett a háziorvosi, fogászati és védőnői ellátások, a mentés, a betegszállítás finanszírozására fordítható összeg is.

Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. Az ÁSZ nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, amelyet ezúttal is szeretnék megköszönni. A Számvevőszék a zárszámadási dokumentum törvényességi, számszaki, illetve annak helyszíni vizsgálata során tapasztalt kedvező változásokra és a még fennálló kisebb hiányosságokra egyaránt felhívta a figyelmet. A Számvevőszék jelentésében többek között megállapította, idézem: "A 2012. évi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott és a törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóak. A beszámolók és elszámolások, valamint a törvényjavaslat adatai összhangban vannak." - idézet vége. A Számvevőszék javaslatokat fogalmazott meg a törvényjavaslat összeállítása során a tárcák és intézmények részére, melyek áttekintése és a hozzá kapcsolódó intézkedési tervek elkészítése folyamatban van.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a napirenden szereplő zárszámadási törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)