Készült: 2024.06.20.16:59:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

38. ülésnap (2022.11.10.), 102. felszólalás
Felszólaló Bencsik János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:05


Felszólalások:  Előző  102  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Lássuk be, hogy fiatal képviselőtársunk, Nacsa Lőrinc elvárása nem teljességgel reális és megalapozott a tekintetben, hogy az ellenzéki képviselőknek minden egyes kormányzati előterjesztést támogatniuk kellene itt az ország házában. Én már azzal is elégedett vagyok, hogy a vita során a vezérszónoki felszólalók többsége jelen van a teremben, és megtiszteljük egymást a kölcsönös figyelemmel, és megtiszteljük államtitkár asszonyt, illetve a nemzeti környezetvédelmi programot előkészítő minisztériumi munkatársakat, a mögöttük lévő szakértőket, ez a legfontosabb, hogy kialakult egy kölcsönös figyelmen alapuló, hogy mondjam, érdeklődés és tisztelet és párbeszéd.

Ezzel együtt néhány fölmerült kérdésre szeretnék reagálni. Oláh képviselőtársam jelezte, hogy elégtelen a magyar környezetvédelmi intézményrendszer kormányzati szinten. Azért azt rögzítsük, hogy nem teljes a hiátus, hiszen van egy természetvédelmi államtitkárság. Lehet mondani azt, hogy külön van a környezetügy, külön van a természetügy; két külön kérdésről beszélünk. Nem akarok itt ilyen filozófiai magasságokba emelkedni a vita során, de a természetvédelem alapvetően a természeti erőforrásokhoz kapcsolódik, a természeti erőforrások pedig teljeskörűen az Agrárminisztériumban vannak, mind a termőföldek, mind a nemzeti parkok, mind pedig az erdőgazdaságok, tehát az állami erdőgazdaságok. Alapvetően ezek jelentik a természeti erőforrások gerincét. Én annak kifejezetten örülök, hogy végre ezen a területen van egy önálló államtitkárság. Volt egy kicsi lökdösődés a kormányalakítás során, hogy kell, nem kell, lehet, nem lehet; egy jó döntés született: van.

Az, hogy a környezetvédelem a Technológiai és Ipari Minisztériumban kapott helyet, önmagában, azt gondolom, hogy lehet jó is, meg lehet elégtelen is, ez az ott folyó munkának a minőségén és hatékonyságán múlik, hiszen magának a környezetnek, annak a környezetnek, amelyben éljük az életünket, van maga a természetierőforrás-rendszer és azon belül pedig van az a szűkebb-tágabb környezet, amelyben mint emberi populáció éljük az életünket, annak az állapota milyen irányba megy, az alapvetően össze van kapcsolva a gazdasággal, elsősorban az iparral, élelmezésüggyel, amelyek a reális igényeinket próbálják kielégíteni. A lényeg az, hogy ezek, ha lehetséges, akkor takarékos anyagfelhasználással, energiafelhasználással garantálják a mi igényeink kielégítését. Ha ez így van, akkor nem jelenthet különösebb problémát, hogy maga a környezetügy, a környezetvédelem pont ott van, abban a minisztériumban, ahol egyébként meg kell regulázni azokat a nagy kibocsátókat, potenciális szennyezőket, amelyek nem feltétlenül csak a reális igények kielégítésére törekszenek, hanem a minél nagyobb profitra.

Az állampolgári jogok biztosának van egy helyettese, az a jövő nemzedékekért felel. Tehát a biztosi intézményen belül továbbra is garantált a jövő nemzedékek érdekeinek az érvényesítése. Egyébként az ombudsmanhelyettes úr rendszeresen segíti a Fenntartható Fejlődés Bizottsága munkáját is, nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti, sőt a kormányzati szinten tisztséget viselők munkáját is azokkal az észrevételekkel, amelyek egy törvénytervezettel kapcsolatosan akár aggályként vagy egy jobbító javaslatként fogalmazódnak meg. Nagyon helyes.

A megújulóenergia-technológia nem egyenlő a környezetvédelemmel. Tehát az, hogy vannak olyan technológiák, hála istennek, amelyek akár még előre is vihetik a környezetügy és a természeti erőforrásokkal való takarékos, hatékony gazdálkodás ügyét, ez még nem jelenti azt, hogy az a környezetet teljes egészében védi és annak az épségét szolgálja.

(16.00)

A szélerőművekkel kapcsolatosan is vannak azért aggályok. Vannak pozitív oldalai és vannak hátrányai is, vagy legalábbis aggályai. Ilyenek például azok, hogy az agráriumban a termőföldeken helyezkednek el ezek a létesítmények, s valamiféle zajhatásuk is van. Én most a tájképi kérdésekről nem is szeretnék beszélni, de higgyék el, hogy ez a mi vidékünkön, a Tatai-medencében, ahol zárul a kisalföldi szélcsatorna, ahol ez a 170 vagy 180 szélerőmű működik, azért ez egy tájképi kérdés is. Ezzel együtt elviseltük és elviseljük mind a mai napig ezeknek a jelenlétét. De meg kell kérdezni azokat a madárvédőket, a Madártani Egyesület képviselőit, akik azért rendszeresen fölhívják a figyelmet arra, hogy milyen elhullások történnek a szélturbinák környezetében, és a magyar gólyaállományt igen jelentős mértékben tizedelik azok a propellerek, amik oda fölhelyezésre kerülnek.

Az a kérésem, hogy amikor nézünk egy technológiát, egy jövőbe mutató technológiát, akkor annak a hasznosságát, a közhasznúságát, a fenntarthatóságát és a hátrányait is vegyük figyelembe, és ez alapján hozzuk meg a döntéseket. S ugyanez vonatkozik a napelemekre is. Akkor persze lehet mondani az ellenzéki képviselőtársak részéről, hogy nem kellett volna engedni olyan mértékben a napelemek elterjedését, hogy az értékesebb termőföldeket is föl lehessen használni erre a célra. Éppen ezért korlátozó rendelkezések születhetnek meg az önök segítségével, támogatásával is, hiszen a következő ülésnapon az ezzel kapcsolatos törvény megvitatására kerül sor, amely ezeket a telepítési feltételeket szigorítani fogja.

Ugyanakkor azt is kell látniuk, hogy a napelemek önmagukban jók, a fotovoltaika jó, fontos, de kiegészítő szerepet tud betölteni Magyarország villamosenergia-biztonságának a garantálásában, az ellátásbiztonság területén, és látni kell azt is, hogy a szabályozásnak költségei vannak, technológiai követelményei vannak, és a technológiai követelmények között például mint lehetséges megoldás a kiszabályozásra éppen az akkumulátorok jöhetnek szóba. Nekem ez a kétarcúság az, ami nem igazán tetszik, amikor ilyen vitákat folytatunk akár bizottsági szinten vagy különböző szakmai fórumokon, hogy úgy nyilatkozunk meg egy-egy szakmai, szakpolitikai kérdésben, hogy nem vesszük a fáradságot arra, hogy mögé nézzünk, és megnézzük annak a feltételrendszernek a teljes egészét, és az alapján árnyaltan nyilatkozzunk.

Mert jó, igen, persze telepítsük a napelemeket, csak ezzel párhuzamosan az azzal járó többletköltségeket is le kell finanszírozni, mert a többletköltségekkel lehet csak fejleszteni azt a hálózati rendszert, ami képes üzembiztosan befogadni ezeknek a megújulóenergiás technológiáknak a jóvoltából előállított villamos energiát. S akkor ennek megfelelő ütemtervet kell kialakítani, nem szabad előreszaladni, mert bármennyire is jónak tűnik a fotovoltaikus technológia minél nagyobb arányban történő beépítése a hazai villamosenergia-termelésbe és -ellátásba, azért a másik oldalon ez egy komoly rendszer-üzemeltetési kockázatot is jelenthet, és mondhatjuk azt, hogy a lakosság 5-10 százaléka ebből tud profitálni, a másik 90 százalék viszont azt szeretné, ha biztonsággal hozzáférne a villamos energiához a nap minden szakában. Erre is oda kell figyelni.

A Tatai-tóról is esett szó. Ott nem épül szálloda. Amikor három évvel ezelőtt felmerült, hogy egy ötcsillagos nagy gigahotel épüljön a tóparton, akkor a nyilvánosság előtt elmondtam, kötve hiszem, hogy egy ekkora beruházás ott megvalósulhat, meg tud valósulni. Amikor két évvel ezelőtt világossá vált a befektető előtt, hogy az önkormányzat nem fogja módosítani a helyi építési szabályzatot, és az akkor és jelenleg is érvényben lévő szabályozás szerint építhet, akkor kiszámolta, hogy ez legfeljebb egy 50-60 szobás butikhotelnek a megépítését tenné lehetővé, és azt mondta, hogy nem érdekli ez a befektetési lehetőség és elállt a befektetéstől. Hála istennek! Csak világosan és egyértelműen kell a helyi közösség elvárásait bemutatni egy befektető számára, hogy ha azt vállalja, akkor vállalja, ha meg nem vállalja, akkor nem fogja megvalósítani a beruházást. Így két évvel ezelőtt eldőlt ez a kérdés.

Ugyanakkor számos olyan fejlesztés és beruházás valósult meg ezen a területen az Öreg-tó környéki vizes élőhelyek rehabilitációjával, de nemcsak az Öreg-tó, hanem a Réti-tavak vizesélőhely-rehabilitációjával, az egész Által-ér mint vízgyűjtő terület rehabilitációs programjának a kiteljesítésével, madármegfigyelő várta a Fényes-forrásoknál tanösvény kialakításával, amelyek éppen azt mutatják, hogy nem elrabolni akarja a kormány a természetet a természetjáróktól, hanem segíteni akarja őket abban, hogy még inkább tudjanak hódolni ennek a szokásnak, ennek a kedvtelésnek. Turistautakat, kerékpárutakat, turistaházakat épít, újít föl, ökoturisztikai látogatóközpontok jönnek létre, tehát tulajdonképpen az ökoturisztikai és turisztikai infrastruktúra megújításával azt szeretnénk elősegíteni, hogy az emberek, a városi emberek is jussanak ki a természetbe és tudjanak töltődni.

Az ökológiai gazdálkodásról: akácfa. Képviselő úr, azért valljuk be, hogy az akácfa 300 éve, mióta Tessedik az első akácfát elültette Szarvason, az Alföld elég nagy hozadéka és jótevője. Mert nyárfából mi nem építettünk sose tartós karámot a tanyán, mindig akácfából építettük, mert azt a mangalicakan nem tudta két nap alatt tönkretenni, hanem tartósan tudtuk használni. Tehát mi fontosnak tartjuk, és ha hungarikum, akkor hungarikum. Igen, az akácfa fontos ebből a szempontból.

Gurmai Zita képviselőtársam felszólalásával kapcsolatosan: hogy az Alkotmánybíróság időközönként az Alaptörvényre hivatkozva mondja azt, hogy valamit szabad vagy nem szabad a környezetügy területén tenni, az azt mutatja, hogy egy erős Alaptörvényt alkottunk meg. Sajnos önök nélkül, de a kormánytöbbség egy erős Alaptörvényt alkotott meg, s erre támaszkodva az Alkotmánybíróság tulajdonképpen segíti a fenntarthatósági átmenet rögös útján való előrehaladást mind a döntéshozóknak, mind pedig a döntésalkalmazóknak.

Bencze János képviselőtársamnak és Keresztes Lóránt képviselőtársamnak is szeretném mondani azt, hogy az ivóvízhálózat rekonstrukciójában azért vannak szigetszerű előremozdulások. Az én választókerületemben, a Tatai-medence területén egy 250 ezer ember vízellátását biztosító regionális vízműrendszer működik több mint ötven esztendeje azbesztcement-gerinchálózat kiépítéssel. Ennek a cseréjére éppen most kerül sor, ezekben a hónapokban, vagy mondhatom, hogy években, mert azért ez egy jelentősebb beruházás. Tatabánya, Tata, Oroszlány központtal a szennyvíztisztító technológia korszerűsítésével, kapacitásbővítéssel összességében egy 72 milliárdos fejlesztésről beszélünk, a két bányászati technológiával működő vízakna teljes körű rekonstrukciójával együtt.

Vízvisszatartás és vízmegtartásos gazdálkodás. Alelnök úr a megmondhatója, hogy a hajdú-bihari öblözetek részletes helyreállítása mint mintaprogram elindult, foktavakat alakítanak ki, és holnap szintén az agrártörvények vitája során erre vonatkozó bekezdés is bekerül a földhasználattal kapcsolatos szabályozásba annak érdekében, hogy minél több helyen lehessen ezt a fajta vízvisszatartásos, -megtartásos, vízszétvezetéssel kapcsolatos gazdálkodási módot alkalmazni, és ez ne legyen hátrányára a gazdálkodónak, aki fölad valamennyit is az intenzíven művelhető területéből. De az élelmezésbiztonságra is oda kell figyelni, és azt is meg kell nézni, hogy ha fokozatosan áttérünk vagy ebbe az irányba is elmozdulunk, akkor az hogyan érinti az ország élelmezési alapját, hogy ne csak az ott gazdálkodóknak legyen betevő falatja, hanem a városiaknak is jusson, mert ez is egy fontos kérdés.

(16.10)

Ipari együttműködések  mit kell csinálni a gyakorlatban? Keresztes képviselő úr, olyasmi dolgokon kell dolgozni, és belátom, hogy ez egy képviselőnek többletelfoglaltságot jelent, hogy egy ipari parkban keressük meg a befektetőket, az ipari üzemeket, beszéljük rá őket arra, hogy a hulladékhőt a helyi távhőszolgáltatóval közös beruházásban gyűjtsük össze, a technológia során keletkezett felesleges hőenergiát tápláljuk be, hogy a másik, amelyiknek szüksége van rá, felhasználhassa. Ugyanígy a víztakarékos technológiák esetében is, ha valahol tisztítási, mosási célra használják a vizet, mondjuk, a fecskendőgyárban, a szomszédban vagy néhány száz méterre pedig egy olyan gyár működik, amely hűtővizet igényel, ezeket egy rendszerben kezelve tudjuk integráltan biztosítani a vizet, és ne kelljen kétszer annyit felhasználni, hiszen ugyanazt a vizet lehet erre a célra is és arra a célra is használni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezek az apró változások, amelyek itt a törvényhozásban is elindultak, és az ágazati törvényekben, jogszabályokban is megjelenhetnek az elkövetkezendő hetekben, azt mutatják, hogy a nemzeti környezetvédelmi program nemcsak egy szép ívű városi romantika, hanem a vidéki, két lábbal a földön álló embereknek, gazdálkodóknak a jövőtervezését is szolgáló program lehet. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  102  Következő    Ülésnap adatai