Készült: 2024.07.20.23:21:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2023.07.03.), 253. felszólalás
Felszólaló Ritter Imre (nemzetiségi képviselő)
Beosztás  
Bizottsági előadó Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:07


Felszólalások:  Előző  253  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrter Herr Staatssekreter! Sehr geehrtes Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden ismét megemlékezzek a napirendhez kapcsolódóan egy kis jogtörténeti visszatekintéssel.

Az 1993. évi LXXVII. törvényt a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól harminc évvel ezelőtt, 1993. július 7-én fogadta el az Országgyűlés, mely 1993. július 22-én lépett hatályba. Ezzel egy Európában egyedülálló, példamutató, az őshonos nemzetiségek érdekképviseletét és érdekérvényesítését ellátó nemzetiségi önkormányzati rendszert hoztak létre. E napon is köszönetünket kell hogy kifejezzük mind a 13 őshonos magyarországi nemzetiség valamennyi nemzetiségi önkormányzatának, az elnököknek és tagoknak, az őket segítő polgármestereknek, önkormányzati jegyzőknek, tisztségviselőknek és dolgozóknak, a kormányhivatalok munkatársainak és természetesen a szaktárcák velünk foglalkozó szakembereinek, döntéshozóinak, akiknek a segítségével az elmúlt harminc évben kiteljesedhetett Magyarországon a nemzetiségi autonómia nemes eszméje. És természetesen a Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség nevében ismételten megköszönöm mindezt a kormánynak, az Országgyűlésnek.

Egy gondolat erejéig engedjék meg, hogy az első utat törő nemzetiségi vezetőkre, elnökökre, képviselőkre is emlékezzek. Közülük sokan sajnos már nincsenek közöttünk, ezért gondolatban tisztelegjünk most az ő emlékük előtt is. Ezt idén ősszel egy, a Felsőházban megtartásra kerülő országos nemzetiségi konferenciával is meg fogjuk tenni.

A harminc éve megszületett első kisebbségi, majd annak jogutódja, a nemzetiségek jogairól szóló törvény azóta rengeteg módosítással, pontosítással gazdagodott. Ezek azért születhettek meg, kellett hogy megszülessenek, mert nemzetiségi jelenlétünk egyre erősödött, erősödik és a kulturális, oktatási, valamint politikai autonómiánk dinamikus fejlődése gyakorlatilag megköveteli a változásokat a jogi környezetben is. Az, hogy ezeket a módosításokat mi magunk, a nemzetiségi szószólók és jómagam mint nemzetiségi képviselő tehetjük meg a magyar Országgyűlés Nemzetiségi Bizottsága keretein belül, az annak a szintén fontos, idén tízéves eseménynek köszönhető, hogy 2013. május 3-tól hatályos a 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról, mely biztosította a magyarországi őshonos nemzetiségek képviselőinek parlamenti képviseletét. A parlamenti képviselet elmúlt kilenc éve alapján pedig egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az történelmi lehetőségeket és eredményeket hozott a Magyarországon élő őshonos nemzetiségeknek, melyet sokadszor, de ezúton is megköszönök.

E rövid visszatekintés után engedjék meg, hogy előterjesztőként ismertessem a T/4230. számon benyújtott, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatunkat, pontosabban csak a 2023. június 16-ai parlamenti vita óta történt módosításokat. Az előterjesztői zárszavamban elmondtam, hogy a törvényjavaslathoz konkrétan egyetlen olyan módosító indítvány, felvetés volt Varga Ferenc képviselő úr részéről az intézményi tanácsokra vonatkozóan, melyre jeleztem, hogy meg fogjuk vizsgálni és amennyiben indokolt és lehetséges, akkor módosítjuk vele a törvényjavaslatot.

Konkrétan arról van szó, hogy az oktatási intézmények, beleértve a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő oktatási intézményeket is, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. § (2) és (3) bekezdése alapján iskolaszéket, illetve intézményi tanácsot hozhatnak létre, amelyek többek között érdekvédelmi feladatokat is ellátnak. Az intézményi tanács létrehozásának kezdeményezésével többek között a helyi nemzetiségi önkormányzatok is élhetnek. A két intézmény esetében az oda delegálni jogosult szervezetek tekintetében van átfedés. Előfordulhat olyan eset, hogy a nemzetiségi önkormányzat által az Njtv. 25. §-a szerinti eljárásban fenntartásba átvenni kívánt köznevelési intézményben iskolaszék nem, de intézményi tanács működik, ezért indokolt az eljárás során ezen tanács véleményének kikérése is. Ez volt az indoka annak, hogy az Njtv. 25. § érintett (1), (2) és (4) bekezdését kiegészítettük és az iskolaszék mellett az intézményi tanácsnak ugyanazon véleményezési lehetőséget biztosítottuk.

Ezen módosításhoz kezdeményeztük a Törvényalkotási Bizottság eljárását, melyet ezúton is szeretnék megköszönni. Őszintén remélem azt is, hogy a törvénymódosító javaslat kodifikációs és minden egyéb szempontból is megfelelő. Ezzel együtt és ennek ellenére tisztelettel várom a törvényjavaslattal kapcsolatos esetleges észrevételeket és véleményeket. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  253  Következő    Ülésnap adatai