Készült: 2024.07.20.23:14:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

74. ülésnap (2023.06.16.), 65. felszólalás
Felszólaló Ritter Imre (nemzetiségi képviselő)
Beosztás  
Bizottsági előadó Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 12:22


Felszólalások:  Előző  65  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Danke sehr! Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrter Herr Staatssekreter! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, mein Exposé von hier, von dem Rednerpult aus, aus feierlichen Gründen zu halten.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a napirend előterjesztését  az ünnepélyesség kedvéért  innen, a pulpitusról tegyem meg!

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a magyarországi őshonos nemzetiségek részére mindig ünnepnapot jelent, ha a magyar Országgyűlés részére törvénymódosító javaslatot tudunk benyújtani, kiváltképp ha ezt előterjesztőként tehetjük meg. Még ennél is fontosabb, ha ez a módosító javaslat a Magyarországon őshonos nemzetiségek  a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségek  jogaival kapcsolatos törvényeket érinti. Ilyen volt a június 5e is és ilyen ez a mai nap is, amikor az általunk, a NEB részéről benyújtott törvényjavaslatot tárgyalja a parlament.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy bevezetőként röviden megemlékezzek és egy kis jogtörténeti visszatekintést tegyek a napirendhez kapcsolódóan! Az 1993. évi LXXVII., a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt harminc évvel ezelőtt, 1993. július 22-én fogadta el az Országgyűlés. Ezzel egy Európában egyedülálló, példamutató, az őshonos nemzetiségek érdekképviseletét és érdekérvényesítését ellátó nemzetiségi önkormányzati rendszert hoztak létre.

Munkával telt harminc év áll mögöttünk, melyben voltak sikerek és kudarcok, öröm és bánat, állandóság és változás, az értékek megőrzése és sok új feladat. Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzatok egyaránt mindig bátran szembenéztek a kihívásokkal, példás erőfeszítéssel és tisztes emberi hozzáállással mindent megtettek, megtesznek a rájuk bízott feladatok teljesítése érdekében. Tették, teszik mindezt úgy, hogy ezért a munkájukért bérezésre nem számíthattak, elismerésként saját közösségeik elismerő, bátorító szavait kapták, kapják.

E napon köszönetünket kell hogy kifejezzük mind a 13 őshonos magyarországi nemzetiség valamennyi korábbi és mai nemzetiségi önkormányzatának, az elnököknek és tagoknak, valamint az őket segítő polgármestereknek, önkormányzati jegyzőknek, tisztségviselőknek és dolgozóknak, a kormányhivatalok munkatársainak és természetesen a szaktárcák velünk foglalkozó szakembereinek, döntéshozóinak, akiknek a segítségével az elmúlt harminc évben kiteljesedhetett Magyarországon a nemzetiségi autonómia nemes eszméje. És természetesen a Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség nevében ismételten és ezúton is megköszönöm mindezt a kormánynak, az Országgyűlésnek.

(12.30)

Engedjék meg, hogy egy gondolat erejéig az első, utat törő nemzetiségi elnökökre, képviselőkre is emlékezzek! Közülük sokan sajnos már nincsenek közöttünk, ezért gondolatban tisztelegjünk most az ő emlékük előtt is!

A harminc éve megszületett első kisebbségi, majd annak jogutódja, a nemzetiségek jogairól szóló törvény azóta rengeteg módosítással, pontosítással gazdagodott. Ezek azért születhettek meg, kellett hogy megszülessenek, mert nemzetiségi jelenlétünk egyre erősödött, erősödik, és a kulturális, oktatási, valamint politikai autonómiánk dinamikus fejlődése gyakorlatilag megköveteli a változásokat a jogi környezetben is. Az, hogy ezeket a módosításokat mi magunk, a nemzetiségi szószólók és jómagam mint nemzetiségi képviselő tehetjük meg a magyar Országgyűlés nemzetiségi bizottsága keretein belül, az annak a szintén fontos, idén tízéves eseménynek köszönhető, miszerint 2013. május 3-ától hatályos a 2013. évi XXXVI. számú, a választási eljárásról szóló törvény, amely biztosította a magyarországi nemzetiségek országgyűlési képviseletét. A parlamenti képviselet első kilenc éve alapján pedig egyértelműen megállapíthatjuk, hogy történelmi lehetőségeket és eredményeket hozott a Magyarországon élő őshonos nemzetiségeknek, amit sokadszor, de ezúttal is megköszönünk.

E rövid visszatekintés után engedjék meg, hogy előterjesztőként ismertessem a T/4230. számon benyújtott, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatunkat. A nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a jogalkalmazói tapasztalatok, valamint a nemzetiségek képviselőinek visszajelzései alapján vált időszerűvé. A javaslat a technikai pontosítások mellett az Njtv., valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény közötti összhang megteremtését szolgálja, ezzel is elősegítve a hazai nemzetiségek közösségei számára az Alaptörvény által biztosított önkormányzatisághoz és önrendelkezéshez fűződő jogaik legteljesebb körű gyakorlását.

A törvényjavaslat legfontosabb eleme a 4. §, az Njtv. 56. §-ának átdolgozása. A koronavírus-világjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzetre tekintettel a népszámlálás 2021. évi végrehajtását el kellett halasztani 2022. októberre. A halasztásra tekintettel a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatközlése 2023 őszére várható. A nemzetiségi önkormányzati választás kiírását, lebonyolítását, a jelöltállítás módját az Njtv. a választást megelőző népszámlálási adatokhoz köti.

A 2024. évben tartandó általános önkormányzati választásokra tekintettel szükséges módosítani a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan a választás kitűzésére irányadó szabályokat. A KSH általi adatszolgáltatástól várhatóan rendelkezésre álló idő szűkössége miatt a hatályos szabályozás szerinti eljárás lefolytatására az országos nemzetiségi önkormányzatoknak előreláthatóan nem lenne lehetősége. Ez számos, a 2019-es önkormányzati választások során megalakult nemzetiségi önkormányzat újjáalakulását tenné lehetetlenné. A javaslat az Njtv. 56. §-ának újraszabályozásával kínál megoldást a fenti probléma megoldására.

Az Njtv. mostani módosítása megszüntet több joghézagot, jogilag félreértelmezhető, félremagyarázható esetet is. Mindjárt a módosításunk 1. §-a is ilyen jellegű, idézem: „A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény […] 2. § 5. pontja a következő d) alponttal egészül ki: […] ’d) nemzetiségi színház: az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, amelynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a nemzetiségi közösség szociokulturális hátteréhez, hagyományaihoz;’”.

Erre azért volt szükség, mert az Njtv. 2. § 5. pontja tételesen felsorolja a nemzetiségi kulturális intézményeket, és az eddig nem tartalmazta a nemzetiségi színházakat, az a) pontban csak a nemzetiségi közművelődési intézmény, a b) pontban a nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény, a c) pontban a nemzetiségi közösségi színtér került felsorolásra. Ez eredményezett olyan konkrét helyzetet, hogy például a szekszárdi Német Színház tulajdonjogának átvételénél a megyei önkormányzat elnöke és jegyzője vitatta, hogy a nemzetiségi színház nemzetiségi kulturális intézmény, és csak három miniszter egybehangzó nyilatkozatát követően voltak hajlandóak ezt jogilag elfogadni. Ez a módosítás egyértelműsíti a helyzetet, és megelőzi hasonló anomáliák későbbiekben történő előfordulását.

Több módosító javaslat célja a nemzetiségi önkormányzatok részére is  egyéb szabályozás nem lévén  irányadó Mötv. és az Njtv. közötti összhang megteremtése. Ezt szolgálja például a 9. §, a képviselő köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételének és igazolásának szabályozása, vagy a 10. §, az elnökhelyettes megbízatása megszűnésének szabályozása.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a törvénymódosító javaslat benyújtását több mint öt hónapos, széles körű tárcaközi egyeztetés előzte meg. A javaslatot menet közben megküldtem minden parlamenti frakciónak is, és a visszajelzéseket közvetlenül egyeztettem is az érintettekkel. A benyújtást megelőzően a Miniszterelnökségen mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, valamint a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága tagjai közösen, egyetértésben voltak a javaslatcsomaggal, és a NEB a 2023. június 5-ei ülésén egyhangúlag szavazta meg a most napirenden lévő javaslat parlament részére történő benyújtását.

Őszintén remélem, hogy ezzel a módosítással egyrészt tiszta helyzetet tudunk teremteni a jövő évi nemzetiségi önkormányzati választásra, annak zavartalan lebonyolítására, és a többi kisebb-nagyobb módosítás is elősegíti a nemzetiségekre vonatkozó szabályozások egyértelműbb és könnyebb alkalmazását.

Tisztelettel várom a törvényjavaslattal kapcsolatos esetleges észrevételeiket, véleményeiket, kérdéseiket, melyekre az előterjesztői zárszóban vagy szükség esetén a vita közben is készséggel válaszolok. Köszönöm, hogy meghallgattak! Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)




Felszólalások:  Előző  65  Következő    Ülésnap adatai