Felszólalás adatai
48. ülésnap (2018.12.10.), 164. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Bencsik János (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | Előadói válasz |
Videó/Felszólalás ideje | 5:14 |
Felszólalások: Előző 164 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselőtársammal megfogalmaztuk e törvényjavaslatot, akkor a mindennapi gyakorlati tapasztalat volt az, amely erre késztetett bennünket. Hiszen azok az állampolgárok, akik átmeneti bányászjáradékban részesülnek, a tapasztalataink szerint a helyi gazdaság, de ezáltal a nemzetgazdaság számára is érdemi és jelentős tapasztalattal rendelkező munkaerőként és munkaerő-tartalékként jelennek meg a gazdasági régiónkban. Az átmeneti bányászjáradékra jogosultak viszonylag fiatalnak mondhatók hogyha az én korosztályom még fiatalnak mondható, akkor mindenképpen , hiszen a járadékra való jogosultság megítélése szempontjából alapvető kritérium a 25 év föld alatti munkavégzés vagy 5 ezer föld alatti műszaknak a ledolgozása. Ha valaki 18 esztendős korában, de akár még azt megelőzően vájártanulóként kezdte a bányász pályafutását, akkor negyven-egynéhány éves korára, a 25 éves föld alatti munkavégzési kritériumot teljesítve átmeneti bányászjáradékossá válhatott. Egy 45-50 éves, mondjuk úgy, hogy fiatal ember, aki fegyelmezett, megfelelő szakképesítéssel is rendelkezik, az a helyi gazdaság számára kiváló munkaerő-tartalékot jelent. A jelen szabályozási körülmények között is megvan a lehetőségük arra, hogy munkát vállaljanak, ugyanakkor, ha a minimálbér 18-szorosát meghaladja az adott tárgyévben a jövedelme az átmeneti bányászjáradékban részesülőknek, akkor szüneteltetniük kell a munkavégzést, ugyanis ezt a jövedelemplafont nem hághatják át anélkül, hogy az ellátásra való jogosultságukat átmenetileg el ne veszítenék. Ez viszont jó esetben a szürkegazdaságot erősíti, rossz esetben pedig a munkaeszközt sutba vágva azt mondják a járadékosok, hogy ők nem kívánnak dolgozni.
Miért olyan lényeges és fontos kérdés ez, annak ellenére, hogy mindösszességében 3 ezer magyar polgárt érint ez a kérdés Magyarországon? Azért, mert 2010-ben elértük a kormány támogatásával, hogy a szocialista kormány által bezárásra ítélt Vértesi Erőmű továbbra is működhessen, mintegy hét évig működött még ez az erőmű Oroszlányban.
(17.50)
Mindazok a bányászok, akik még nem érték el a jogosultsági határt a felszín alatti munkavégzés műszakszámát vagy pedig a 25 esztendőt tekintve, azok odaköltöztek ebbe a térségbe, ott váltak járadékossá, és nem is költöztek már vissza az eredeti lakóhelyükre. Tehát több mint ezren vannak, közel 1200-an vannak olyan potenciális munkavállalók, akik ebben a szűk Tata, Tatabánya, Oroszlány térségben laknak és élnek. Ezzel a törvénymódosítással eltörölhetjük ezt a felső kereseti korlátot, így nyugodt lelkiismerettel, nyugodt szívvel végigdolgozhatják úgy az egész esztendőt, hogy az átmeneti bányászjáradékra való jogosultságukat nem veszíthetik el.
Én tisztelettel köszönöm a képviselőtársak megértését, támogató hozzászólásaikat, amelyeket az általános vitában, illetve a részletes vita során kifejtettek. El kell mondani azt is, hogy voltak ugyan néhányan ellenzéki képviselők, akik ezt nem tartották helyénvalónak vagy szükségszerűnek, de az ő kritikájuk élességét és súlyát is tompítja az, hogy egyetlenegy módosító indítvány nem került benyújtásra, így nyugodt lelkiismerettel készülhetünk majd a törvényjavaslat végszavazására is, és bizakodunk abban, hogy e 3 ezer, az egész életét, az eddigi életét meglehetősen kockáztatva átmeneti bányászjáradékra irányuló szolgáló időt elnyerő polgártársunk immáron, ezt követően is ott lehet a munkaerőpiacon, és nyugodt lelkiismerettel, a munkaügyi hatóságok esetleges zaklatásától mentesülve tudja majd a családját, családtagjait tovább gyarapítani. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Felszólalások: Előző 164 Következő Ülésnap adatai