Készült: 2022.11.28.15:03:00 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
3 60 2022.05.10. 6:52  33-72

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy Magyarország Alaptörvénye a magyar nép megmaradásának, történelmi küzdelmének legfontosabb dokumentuma. Magyarország Alaptörvénye évszázadok tudását és tapasztalatát összegzi, amely a magyar társadalom részéről széles körű támogatásra talált. Az Alaptörvény egy különleges értékválasztás, amely az állandóságot és a jövő tervezését biztosítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya benyújtotta a T/25. számú javaslatot Magyarország Alaptörvényének tizedik módosítására. Előzményként néhány gondolatot engedjenek meg! Az elmúlt években a világ több nemzetéhez hasonlóan nekünk, magyaroknak is alkalmazkodnunk kellett a világjárvány okozta megpróbáltatásokhoz. A koronavírus elleni küzdelem ugyanis nemcsak az egészségügyi rendszereket és a gazdasági rendet érintette, kihívások elé állítva a nemzeteket rövid, közép- és hosszú távon, hanem hatással volt a társadalomra, a választópolgárokat reprezentáló nemzeti parlamentek működésére is.

Alkalmazkodnunk kellett ezekhez a kihívásokhoz. Egyértelművé vált, hogy a rendkívüli jogrend által lehetővé tett kormányzati jogalkotás ellenére sem csorbulhat a parlament demokráciában betöltött szerepe.

Hangsúlyozni szeretném, hogy Magyarországon a koronavírus-járvány megjelenését megelőzően is volt részletes és mindenre kiterjedő veszélyhelyzeti szabályozás, ugyanis a veszélyhelyzet alapvető szabályait maga az Alaptörvény, a bevezető intézkedéseket a katasztrófavédelemről szóló törvény szabályozta.

Az Alaptörvényben szabályozott különleges jogrendi állapotok közös jellemzője, hogy vagy magát a különleges állapotot, vagy a rendkívüli jogrend során hozott intézkedéseket jóvá kell hagynia az Országgyűlésnek, illetve döntenie kell annak meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről.

Más országokhoz hasonlóan Magyarországon is a kormány jogosult elrendelni a veszélyhelyzetet. A kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján a veszélyhelyzetet meghosszabbíthatja, ha a kihirdetésre okot adó körülmény továbbra is fennáll. A járványhelyzet során a munkáját folyamatosan ellátó Országgyűlés törvényi keretek között rendre megadta a szükséges felhatalmazást a kormánynak.

Tisztelt Országgyűlés! Alig csillapodtak a járványhelyzet miatti feszültségek, valamint az Alaptörvény kilencedik módosításával bevezetésre kerülő védelmi-biztonsági intézkedések és jogszabályok rendszere a különleges jogrend vonatkozásában, az élet sajnos újabb kihívások elé állította Magyarországot és a magyar kormányt.

A szomszédban február 24e óta zajló orosz-ukrán háborúban sajnos a harcok nem csillapodnak. A menekülthullám is egyre erősödik, úgy, ahogy azt képviselőtársaim is már az előzőekben a felszólalásukban elmondták. Magyarországnak elemi érdeke, hogy ilyen konfliktushelyzetben cselekvőképes kormánya legyen. A magyar életek védelme, valamint a magyar gazdaság fejlődése nem múlhat azon, hogy a kormány  adott esetben felhatalmazás hiányában  nem tud időben reagálni és döntéseket hozni.

Mindenki előtt ismeretes, hogy az életükért menekülő nők és gyermekek létszáma már a 700 ezret közelíti, akik a román és ukrán határon keresztül léptek magyar földre. Az érkezők döntésük alapján vagy továbbutaznak családtagjaikhoz, barátaikhoz, ismerőseikhez, vagy itt kívánnak menedéket kérni Magyarországon. Magyarország  egyedülálló humanitárius segítségnyújtása alapján  mindenki számára szállást, meleg ételt, szükség szerint orvosi ellátást és munkát biztosít. A gyerekek iskolai oktatását, a kisebbek óvodai felügyeletét is megoldja a kormány.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvényének 53. cikk (1) bekezdése értelmében a veszélyhelyzetet a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint azok következményeinek elhárítása érdekében hirdette ki, melyet az Alaptörvény tizedik módosítása kiegészít.

(13.10)

Ehhez kapcsolódik a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény jelenlegi módosítása is. A közvetlenül a határunk mellett zajló pusztító háború indokolttá teszi, hogy a felsorolás kiegészítésre kerüljön a humanitárius katasztrófa és a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetén követendő szabályozással. Ugyanis ezek azok a pillanatok, amikor késlekedni nem lehet, a gyors reagálás életveszély elhárítására alkalmas. Sajnos valós az esélye annak, hogy a háború és a humanitárius katasztrófa még évekig eltarthat. Ezért a magyar kormánynak ilyen helyzetben gyors döntéseket kell hoznia, amelyhez kellő alapot biztosít az Alaptörvényhez most benyújtott módosítás, és ez erre felhatalmazást ad. Mindannyiunk számára egyértelmű kell hogy legyen, egyértelművé kell tenni azt, hogy a kormány döntésének meghozatala rövidebb időt vesz igénybe, mint a parlament összehívása egy adott kérdésről történő szavazás érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mind a humanitárius katasztrófa, mind egy szomszédos országban zajló háborús konfliktus olyan közvetlen negatív következményekkel járhat hazánk számára, amelyet előre szinte nem is tudunk felmérni. A kormány a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítésével tehát a hatékony védekezés jogi feltételeit kívánja megteremteni. Éppen ezért fontos tisztázni, hogy egy ilyen irányú jogszabály módosítása kizárólag Magyarország és a magyar emberek védelmét és érdekét szolgálja.

Az elmondottakra tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy a benyújtott módosításokat támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)