Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BARCZA ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A költségvetési vita kapcsán én a turizmushoz és a kiemelt turisztikai térségek fejlesztéséhez kívánok hozzászólni. Abból kell kiindulni, és ezt hiszem és vallom, hogy sikeres turizmust csak úgy lehet építeni, ha azt az irányvonalat mi is követjük, hogy a turizmus a hazaszeretet egyik formája, és büszkén és pozitívan tekintünk a jövőbe és hazánk lehetőségeire. Fontos elmondanom azt, hogy a turizmus a gazdaság egyik motorja is, a fenntartható és versenyképes növekedésének a biztosítása pedig párthovatartozás nélkül mindenkinek a célja kell hogy legyen. De először is látnunk kell azt, hogy hogy is alakultak a turisztikai számok az elmúlt időszakban. A magyar turizmus teljesítménye 2010 óta folyamatosan növekedett. A vendégek száma több mint a másfélszeresére nőtt, és a szálláshelyek bevétele meg tudott duplázódni. A 12,8 millió főt el tudta érni a vendégek száma, és a vendégéjszakák száma pedig megközelítette a 31,3 milliót. A szálláshelybevétel is növekedett 9,2 százalékkal, és az összbevétel pedig meghaladta az 550 milliárd forintot. A turizmus és vendéglátás adja a GDP közel 11 százalékát, és több mint 400 ezer fő dolgozik ebben az ágazatban. De az élet azt bebizonyította az elmúlt hónapokban, az elmúlt fél évben, hogy a turizmus nemcsak a béke iparága, ahogy azt mindannyian tudjuk, hanem az egészség iparága is. Erre a felszólalásom második részében még részletesen ki fogok térni.

(8.50)

A turizmusfejlesztési stratégia 2030-ig meghatározza azokat a célokat, amelyeket a magyar kormány a turizmus tekintetében célul kitűzött, és én azt gondolom és azt látom, hogy a 2021-es költségvetés ehhez a feltételeket tudja biztosítani.

Szeretném kiemelni az elmúlt évtizedeknek azt az egyik legfontosabb intézkedését, hogy a kormány 18 százalékról 5 százalékra csökkentette a kereskedelmi szálláshelyek áfakulcsát, amely egy nagyon jelentős eredmény, a versenyképességet nagyban növeli, és szinte hetekkel később a koronavírus ideért, de hosszú távon ez a csökkentés biztosítani fogja a szektor versenyképességét.

Az új költségvetésben, a ’21-es költségvetésben több terület is van, amely a turizmusfejlesztésre jelentős forrásokat biztosít. Az egyik leginkább ilyen terület a közlekedésfejlesztés. Tudjuk azt, hogy a turizmusban a megközelíthetőség mind a hazai, mind a külföldi turisták és vendégek szempontjából meghatározó. Tudjuk azt, hogy a döntésben, hogy hova utazik valaki, a három legfontosabb szempont között előkelő helyet foglal el az, hogy milyen a megközelíthetőség, ami a belföldi turizmus esetében még kiemelkedőbb, és Magyarországon folytatódik az a program, hogy a megyei jogú városok és a jelentősebb országhatárok bekapcsolásra kerülnek a gyorsforgalmi úthálózatba.

A „Modern városok” programoknak és a „Magyar falu” programnak a fejlesztési összegei nem csökkennek. Ezek a fejlesztések nagyon sok esetben alapinfrastruktúra-fejlesztések, amelyek nagyon fontosak a turizmus szempontjából, de nagyon sok esetben a városokban elsősorban olyan élmény- és attrakciófejlesztések, olyan emblematikus épületeknek a felújítása, olyan utcáknak és tereknek a megújítása, melyek szintén turisztikai szempontból meghatározóak.

Fontos azt elmondanom, hogy Magyarországon kiemelt turisztikai térségek kerültek kijelölésre, és a Magyar Turisztikai Ügynökség a kormánnyal karöltve azt a célt tűzte ki, hogy nem a pontszerű fejlesztések irányába, hanem a desztinációszintű fejlesztések irányába megy Magyarországon a turisztikai fejlesztés. A ’21-es költségvetés is e mellett az irányultság mellett tartalmazza a forrásokat, hiszen ez egyfajta zsinórmértékül szolgál.

Fontos azt elmondanom, hogy míg a korábbi időszakban, gondolok itt arra, hogy 15-20 évvel ezelőtt a turizmusfejlesztésben a pontszerű fejlesztések voltak hangsúlyosak, most a desztinációszintű megközelítés egy sokkal hatékonyabb megközelítés. Az egész fogadó területet komplexen vizsgálja a magyar kormány, és bizonyos fejlesztési igényeknél, ha azok nem egy olyan turisztikai fogadó területbe esnek, ahol mind hazai, mind nemzetközi téren a turisztikai vendégfogadás feltételei minden szempontból adottak és pozitívak, akkor is támogatásra kerülhetnek, de összességében van vizsgálva régiószinten a hasonló és a többi vonzerőnek a komplexitásával ennek a fejlesztésnek a szükségessége.

Magyarországon a kiemelt turisztikai térségek, mint tudjuk, a Balaton, a Fertő tó, a Dunakanyar, Debrecen, Hajdúszoboszló, a Hortobágy és a Tisza-tó, a Tisza, Nyírség, és több elképzelés is van ezeknek a bővítésére. Fontos azt elmondanom, hogy az új költségvetés is tartalmazza azokat a fejlesztési forrásokat, ami a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési programra vonatkozik. Ez folytatódik. Ez Magyarország elmúlt évtizedekben látott legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja, és most így a vírushelyzet kapcsán pedig a legkisebb szállásadók, a magánszálláshelyek és az egyéb szálláshely kategóriába tartozó vendégfogadók kaphatnak szobánként egymillió forintos támogatást egy nagyon egyszerűsített, nagyon gyors és nagyon hatékony pályázati formában. Bízom abban, hogy ezzel a programmal mindenki támogatást tud kapni, aki erre jelentkezik. Erre a keret egyébként az új költségvetésben rendelkezésre áll. Fontos a strandfejlesztések, élményparkfejlesztések folytatása is.

Engedjék meg, hogy az új költségvetésnek a céljait, elképzeléseit néhány választókerületi példával is szemléltetni tudjam. Én Sopron és térségének vagyok az egyéni országgyűlési képviselője, a mi választókerületünk természetföldrajzilag kiváló adottságokkal rendelkezik, és most már közlekedési szempontból is, hiszen a vasfüggönynek az elzártsága megszűnt. Olyan értékeink és örökségeink vannak, mint Nagycenken a Széchenyi-örökség, mint Fertődön az Esterházy-örökség, Sopron, a hűség és a szabadság városa.

Most volt nemrég Trianon évfordulója, a soproni népszavazás volt az egyetlen, amely Trianonnak a komoly területi revízióját tartósan lehetővé tette és meg tudta tartani, hiszen úgy döntött a város és a környékbeli települések, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni. 1989-ben pedig a páneurópai piknikkel Sopron azt is bebizonyította, hogy a szabadság városa, hiszen nagyban hozzájárult Európa újraegyesítéséhez.

Az M85-ös út megépítésével, amely tisztán hazai kormányzati 300 milliárd forintos támogatásból valósul meg, a város bekapcsolódik mind a hazai, mind a nemzetközi úthálózatba. A „Modern városok” program fejlesztései, így a belváros homlokzatainak, utcáinak, tereinek megújítása, villáinak felújítása pedig a belvárost élénkítik. A különböző attrakció- és élményelemekre is sor kerül mind a Fertő-parton, mind a városban. Gondolhatunk itt a Barlangszínházra vagy a Fertő-part csodálatos értékeire. Szeretném kiemelni azt, hogy Magyarország legnagyobb turisztikai beruházása, a Fertő tónak, a Fertő-partnak a megújítása is érvényben lévő kormányrendeletek mellett zajlik. Ez egy nagyon összetett és bonyolult fejlesztés. Azt gondolom, hogy ahogy a magyar kormány becsüli és büszke szomszédaira, mi is büszkék lehetünk arra, és nem irigységgel, hanem büszkén kell látnunk azt, hogy a Fertő tó osztrák oldala milyen kiválóan kiépített. Magyarországon a természetföldrajzi adottságok alapján ez csak egy helyen tehető meg, hogy egy igazi, komolyabb strand és szabadidőközpont épüljön ki, ez pedig Fertőrákos.

Erre készültek el a tervek, és amennyiben ez a fejlesztés megvalósul  és a megvalósítás útján járunk , egy olyan rekreációs öko- és szabadidőközpont jön létre, kikötővel, strandfejlesztéssel, vendéglátási fejlesztésekkel, amely piacképes lesz nemcsak hazai, hanem nemzetközi vonatkozásban is, és be tudjuk mutatni a tavunknak a csodálatos értékeit. Mindamellett a fejlesztés a jelenlegi építészeti és környezetvédelmi aggályokat és problémákat is meg fogja oldani.

Nagyon sajnálatos, hogy itt a tisztelt Házban ez ellen a fejlesztés ellen már többen felszólaltak. Feltehetjük a kérdést, hogy ők hazai vagy pedig külföldi érdekeket képviselnek, ha erről beszélünk.

Térségünkben jellemzőek még a kerékpáros fejlesztések, amelyek országosan nagyon fontosak, és bor- és gasztronómiai fejlesztés is van.

Országos kitekintésben el kell mondani, hogy a koronavírus-járvány ellenére Budapest dinamizmusa mindenképpen a turizmus húzóágazata, és ezt folytatni kell. A Balaton egyre javuló ellátottsága szintén egy húzóágazat, és több olyan kiemelt térség van, amelyről szintén ez elmondható.

Hozzátenném még azt, hogy Magyarország, a magyar turizmusfejlesztés minden tekintetben kell hogy számoljon a turisztikai szakma, a kutatók, oktatók tudományos munkájával, amelyek megalapozhatják azokat a fejlesztéseket, azokat a turisztikai irányokat és stratégiákat, amelyeket a magyar kormánynak követni kell. Nagyon sok elismert kutatóműhely van. Ki tudnám emelni a Pécsi Tudományegyetemnek a turisztikai kutatóműhelyét, de ugyanúgy a Budapesti Gazdasági Főiskolát, a Kodolányi János Főiskolát, a Budapesti Corvinus Egyetemet, vagy ha vidékre tekintünk, akár a Savaria Egyetemi Központ, akár a soproni, győri, szegedi vagy veszprémi egyetemnek a kutatóműhelyét, amely mind olyan bázist biztosít a turisztikai szektor számára, amely, azt gondolom, hogy nagyon fontos. Több kiváló szakfolyóiratot, gondolhatunk itt a Turizmus Bulletinre, vagy amit a Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányokban publikálnak a kutatók, amelyeket figyelembe tudunk venni.

Végezetül a költségvetés kapcsán kell hogy szóljak a koronavírus okozta hatásokról. Ahogy említettem, a turisztikai szakma rendkívül instabil akkor, ha valamilyen háborús, nemzetközi vagy egészségügyi probléma adódik, ezt láthattuk Magyarországon is, hiszen néhány nap alatt roppant meg a magyarországi turizmus. Jó hír az, hogy most már a válságból kifelé megyünk, kilábalunk, és a turizmus újraindítása megkezdődhetett.

Külön szeretnék köszönetet mondani a magyar kormánynak, hogy a válságkezelés kapcsán biztosította azokat a forrásokat, amelyek ahhoz voltak szükségesek, hogy a turisztikai szektor veszteségeit csökkenteni tudjuk, illetve a szektorban dolgozó vállalkozások elindulását tudjuk segíteni. Ne felejtsük el, hogy jelentős volt a hitelmoratórium, a különböző járulékcsökkentések, a SZÉP-kártya emelése és azok a hitellehetőségek, amelyek a munkahelyek megtartására irányultak.

Összességében azt gondolom és azt látom, hogy a 2021-es költségvetés számai biztosítják a turizmus számára azokat a költségvetési sorokat és forrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 2030-ra kitűzött, igen impozáns célokat el tudjuk érni, ezért arra biztatom minden képviselőtársamat, hogy támogassa ezt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(9.00)