Készült: 2022.01.22.18:47:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 141. felszólalás
Felszólaló Schanda Tamás János
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 10:59


Felszólalások:  Előző  141  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mintegy két hete kezdte meg a parlament a szakképzési rendszer új alapokra helyezését célzó törvényjavaslatnak a tárgyalását, amellyel összefüggésben dinamikus, változatos, és azt gondolom, hogy színvonalas vitára került sor, tegnap pedig ezen csodálatos vitát követően a tisztelt Országgyűlés el is fogadta a szakképzési törvényt. A javaslat átfogó céljaival, azt gondolom, hogy mindenki azonosulni tudott, a célok megvalósításának választott irányai tekintetében viszont természetesen voltak közöttünk nézetkülönbségek. A vita során több hozzászólás keretében is elhangzott, hogy a tervezett változások a szabályozási rendszer sokkal szélesebb területét érinthetik a törvényjavaslat által lefedettnél. Valóban, a szakképzésről szóló törvény tervezete olyan jelentős fogalmi, jogállási, szervezeti változást jelentett, amely elengedhetetlenné teszi a jogszabályi környezetnek a nagyarányú hozzáigazítását is. Ezért miközben előkészítettük a szakképzés átalakítását megalapozó törvényt, párhuzamosan készült a jelen törvénycsomagnak az előkészítése is. Ugyanakkor indokoltnak tartottuk a két törvényjavaslatnak az elkülönítését annak érdekében, hogy külön-külön minél jobban körül lehessen járni a szakképzési rendszer megújításával járó közvetlen és a másodlagos szabályozási változásokat.

Tisztelt Országgyűlés! A szakképzés rendszerének változása széles körben érint további jogszabály-módosításokat, ezért az önök előtt fekvő törvényjavaslat 80 törvény módosítását tartalmazza. Ezek elsődleges célja a jogrendszer harmonizálása az új szakképzési törvénnyel, továbbá olyan kapcsolódó jogszabály-módosítások megalkotása, amelyek elősegítik, biztosítják az átalakult szakképzési és felnőttképzési rendszer hatékony működését, lehetőségeinek teljes körű kihasználását.

A módosítások között jelentős számban szerepel, mintegy 60 törvényt érint, és technikai módosításnak tekinthető a köznevelés rendszerétől elkülönülő, az oktatási rendszeren belül önálló ágat képviselő új szakképzési fogalmak, elnevezések átvezetése. Ezek közül a következőket emelném ki.

A törvényjavaslat a szakképzés szabályozási rendszerének átalakításával összhangban pontosítja a szakképzésért felelős miniszter feladatait a szakképzés finanszírozásának alapvető forrását jelentő Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze vonatkozásában. A szakképzés új rendszerében megváltozik a tanulók, illetve a képzésben részt vevők számára biztosítható ösztöndíjak, juttatások és támogatások rendszere. A törvényjavaslat erre való tekintettel tartalmazza a szakképzéssel összefüggő egyes tanulói tevékenységekhez kapcsolódóan meghatározott adómentességek körének ez irányú módosítását is. Ennek megfelelően adómentessé válik a személyi jövedelemadó tekintetében a szakképzési törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, az egyszeri pályakezdési juttatás, a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás, valamint a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő személynek kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.

(17.40)

Szintén a duális képzés megváltozott szakképzési, foglalkoztatási struktúrájához  tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződés   kapcsolódik az a módosítás, amely a szakirányú oktatásban részt vevő tanuló számára kifizetett pénzbeli és nem pénzbeli juttatás szociális hozzájárulásiadó-mentességét állapítja meg. Továbbra is a duális képzés körében maradva, egy következő módosítás biztosítja a szakképzési munkaszerződés alatti képzési idő szolgálati időbe való beszámítását.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat értelmében a családok támogatásáról szóló törvény módosításával kiterjesztésre kerül a családi pótlékra való jogosultság a köznevelési rendszertől elváló szakképzési rendszerben tanulókra is. A megújuló szakképzés érinti köznevelés rendszerét is. A tervezet a szakképzési rendszer kialakításához kapcsolódóan újraszabályozza a köznevelési feladatok és intézmények rendszerét, megteremti a művészeti szakgimnáziumok működésének és a művészeti szakképesítések megszerzésének új törvényi hátterét. Módosításra kerülnek a szakiskolák szakképzéssel összefüggő tevékenységeinek szabályai, valamint megvalósul a törvényi háttere a 8. évfolyamos tanuló számára a megfelelő középfokú továbbtanulási irány kiválasztását segítő kompetenciavizsgálatnak.

A törvényjavaslat egyszerűsíti az alternatív köznevelési intézményekre vonatkozó szabályozást is. Jelenleg a miniszter közzéteszi az egyes alternatív kerettanterveket, illetve a kormányhivatal egy komplex eljárást követően adja meg a működési engedélyt. A jövőben ez egyszerűbb lesz. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy eljárás keretében végzi majd az engedélyezést, és megnő a miniszter mozgástere az egyedi megoldások engedélyezése terén, deregulálásra kerülnek ugyanis a törvényből azok a bonyolult szabályok, amelyek jelenleg a legkülönfélébb kísérleti iskolákra együttesen vonatkoznak, és amelyek körül számos vita volt az elmúlt évek törvényhozása során, amikor a köznevelés egészére vonatkozó szabályokat ezekkel folyamatosan összhangba kellett hozni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az új szakképzési rendszer kialakítása és a vállalatok átalakult képzési igényei, elvárásai meghatározó módon befolyásolják a felnőttképzés rendszerét is. Ezért a törvényjavaslat keretében szükségessé vált a felnőttképzésről szóló törvény harmonizálása és módosítása is. A felnőttképzés rendszerét erősítő új elemként jelenik meg, hogy a programkövetelményeken alapuló szakmai képzések esetén  akkreditált vizsgaközpontokban letett képesítő vizsga esetén  állam által elismert szakképesítés szerezhető. Kibővül a felnőttképzési tevékenységek köre minden olyan oktatásra és képzésre, amely kompetenciakialakításra és -fejlesztésre irányul, és szervezetten valósul meg.

A javaslat értelmében felnőttképzési tevékenység a jövőben bejelentés vagy engedély alapján lesz folytatható. Engedély kell az olyan felnőttképzési tevékenységhez, amihez kapcsolódóan vizsga tehető, továbbá, ha részben vagy egészben költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatás vagy képzés megszervezésére kerül sor. Az engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenység során a hatályos szabályozáshoz hasonló, szigorúbb működési követelményeknek kell megfelelni. Ehhez képest a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén csak néhány egyszerűen teljesíthető szabályt kell majd alkalmazni.

Ezen új struktúrához igazodik a felnőttképzők ellenőrzésének a jelenlegihez képest rugalmasabb rendszere, valamint módosul, egységessé válik a felnőttképzési szakértői rendszer is. Az új feltételrendszernek megfelelő szakértők pedig a korábbinál szélesebb területen, összetettebb tevékenységet is végezhetnek. A felnőttképzési támogatásokkal összefüggésben pedig jelzem, hogy bővül a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan nyújtható állami támogatások köre.

Az új szabályozás szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására 2020. július 1-jétől lesz lehetőség, ugyanakkor a régi szabályok szerint a felnőttképzők 2022. december 31-éig még jogosultak lesznek a korábbi, már meglévő engedélyeik alapján felnőttképzési tevékenységet folytatni. Ezen határidők biztosítják a megfelelő felkészülési lehetőséget a változásokra, valamint a rugalmas átmenetet, továbbá biztosítják a még folyamatban lévő és állam által támogatott képzések lefolytatását, illetve befejezését.

A mai modern oktatási rendszerek nélkülözhetetlen elemét képezik az információk rögzítését, továbbítását, feldolgozását biztosító és segítő nyilvántartási rendszerek. Ezt szem előtt tartva a törvényjavaslat az oktatási nyilvántartásról szóló törvénybe is beépíti, és önálló szakrendszerként határozza meg a szakképzés információs rendszerét, a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerét és a pályakövetési rendszert, meghatározva ezek adatszolgáltatási szabályait, valamint az új szakrendszerek személyes adatainak körét.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslatból kiemelt részletek is megerősítik, hogy a szakképzés rendszerének megújítása, a felnőttképzés elemeinek korszerűsítése átgondolt, a kor kihívásait maximálisan szem előtt tartó, széles körű szakmai folyamat eredménye. Az új szakképzési és felnőttképzési keretek minden képzésben érdekelt és érintett számára számos új lehetőséget és ezek előnyös kihasználásához megfelelően erős és stabil jogszabályi hátteret nyújtanak.

A kíváncsiság, a tudásvágy egyidős az emberrel, és nekünk fontos feladatunk, ennek az igénynek szervezett kiszolgálása, a tudás szabályozott keretek közötti megszerzésének minél szélesebb körben történő biztosítása. A törvényjavaslat elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a szakképzés új és a felnőttképzés megerősített, magas színvonalú rendszere révén elmondhassuk, hogy jelentős előrelépést tettünk ezen a területen is. Ennek érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  141  Következő    Ülésnap adatai