Készült: 2024.04.28.22:37:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

241. ülésnap (2012.11.26.), 213. felszólalás
Felszólaló Pál Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:23


Felszólalások:  Előző  213  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy igazi salátatörvény zárószavazásánál és záróvitájánál vagyunk. Ez a törvény a kéményseprő-szolgáltatástól a járdák szabályozásán át, a jegyzők jogviszonyán és a közös hivatalok működésén keresztül egészen a fővárosi Duna-parti ingatlanokig szól, szinte mindennel foglalkozik, tehát valóban egy igazi salátatörvény. Azt kell mondanom önöknek, hogy mindaz, ami ebben a törvényben benne van, ugyanúgy párhuzamosan több másik törvényben egyben megnyitásra került és újból vitákat generál. Miközben itt záróvita van, aközben más törvényekben ezen kérdések nagy része újból nyitva van.

Tehát nyugodtan lehetne azt mondani, hogy teljesen fölösleges itt a zárószavazás, és látva a módosító indítványokat, amelyeket beadtak, valószínűleg egy új címet kellett volna adni ennek a törvénynek. Hallgatva az előttem felszólalókat is, azt lehetne mondani, hogy a csata a fővárosban tovább is tart a kerületek és a főváros között, illetve tart a csata a főváros és a kormányzat között. Nem dőlt még el a főváros és Tarlós főpolgármester úr sorsa, és hogy mennyire erős valamelyik pont. Ez nagyon jól látszott az általános vitában is, és nagyon jól látszik a benyújtott módosító indítványokban is, amelyek sokszor egymásnak ellentmondó módosító indítványok voltak.

(18.00)

A főváros esetében a törvényt azzal indokolta a Belügyminisztérium, hogy árvízvédelemre hivatkozva szükség van a Duna-parti ingatlanok tulajdonba vételére. Föl kell tennünk a kérdést ebben az esetben, hogy volt-e valamikor is az árvízi védekezésnek akadálya az, hogy a Duna-parti ingatlanok kerületi tulajdonban vannak és nem pedig a főváros tulajdonában; vagy volt-e valamikor is akadálya az árvízi védelemnek az, hogy a településszerkezeti szabályozás nem úgy van megoldva, mint ahogy itt most a módosító indítványban önök javasolják.

Nyugodtan tudunk rá választ adni: nem volt akadálya az árvízi védekezésnek az, hogy nem így van szabályozva a fővárosban a Dunát érintő ingatlanok sorsa. Akkor most miért kell valójában változtatni, és miért van itt előttünk ez a záróvita előtti módosító javaslat? Azért, merthogy a Duna-parton a kikötők üzemeltetéséből származó bevételről szól valójában a kérdés, s nem pedig arról, ami a törvényben benne van. Hogy ez mennyire így van, ha az általános vitában a jegyzőkönyveket végigolvassuk, akkor nagyon jól láthatják, hogy erről szól a kérdés: hatalmas bevételről szól, hogy kit illet majd meg az a bevétel, amely a Duna-parton a kikötők üzemeltetéséből befolyik a kasszába.

Ha nem ez a cél, akkor vélhetően az a cél talán, hogy Budapesten a budai és a pesti alsó rakparton az észak-déli közlekedést majd megszüntessék, vagy bezárják a közlekedést, elzárják ezt a területet a közlekedés elől. Az pedig egyértelműen azt jelenti majd, hogy a fővárosban olyan káosz lesz a közlekedésben, amit még soha nem láttunk.

Tehát sem a törvény, sem a mostani záróvita előtti módosító javaslat nem szolgálja a főváros fejlődését. A mostani módosító javaslat egy olyan kompromisszum, amiről azt gondolom, hogy nem merték kimondani, hogy nincs megegyezés, ezért egy ilyen nagyon lightos záróvita előtti módosító javaslatot nyújtottak be. Mivel sem ez, sem pedig a törvény nem szolgálja a főváros érdekeit, ezért sem a záróvita előtti módosító javaslatot, sem pedig a törvényt nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  213  Következő    Ülésnap adatai