Készült: 2024.03.29.06:28:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (1999.09.28.), 42. felszólalás
Felszólaló Hegyi Gyula (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Társadalmi szervezetek bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:15


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGYI GYULA, a társadalmi szervezetek bizottságának alelnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, ahogy alelnöktársam mondta, több ellenszavazat is akadt a társadalmi szervezetek bizottságában az ellenzéki oldalon.

Hozzá kell tennem - ahogy ezt a jegyzőkönyvben annak idején több képviselőtársam is rögzítette -, hogy a törvénynek természetesen vannak pozitív részei, ezeket nem is vitatjuk, és magunk is a több mint egyéves bizottsági előkészítő munkában hangsúlyoztuk azt, hogy a társadalmi szervezetek ingatlanjuttatását, amit még az előző ciklus alatt az akkori kormányzat valósított meg, az élet szellemének, a realitásoknak megfelelően korrigálni kell; olyan esetekben, amikor az új társadalmi szervezet nem kapott megfelelő helyiséget, akkor ezt pótolni kell, vagy amennyiben a szabályozás visszásságokat mutatott, akkor ezen változtatni kell. A törvénynek azokat a részeit, amelyek ezt szorgalmazzák, természetesen támogatjuk.

Ugyanakkor van egy gondolat, amelyet az államtitkár úr hangsúlyozott, amit mi, ellenzéki képviselők elsősorban a szocialista oldalon nem tudunk elfogadni - és ezt a vitában többször elmondtuk a bizottságban és másutt is. Nem hisszük azt, hogy alkotmányos elv lenne az, hogy a szakszervezeteknek minden tekintetben azonosnak kell lenniük minden más civil szervezettel, például a bélyeggyűjtők körével. Ugyanúgy, ahogy nem hisszük azt sem, hogy az egyházaknak és a társadalmi szervezeteknek - mondjuk, a bélyeggyűjtők körének - azonos státuszt kellene kapniuk egy modern demokrácia törvénykezésében.

Úgy gondoljuk, hogy a szakszervezeteknek az érdekegyeztetésben, a társadalmi béke megteremtésében, a szociális Európához való haladásunkban kiemelt szerepük van. Vannak olyan nyugat-európai országok, melyekben alkotmányos elvként rögzítik az érdekegyeztetés fontosságát: az Európai Unió mellett, amelybe szeretnénk belépni, igen nagy hangsúllyal szerepel a Gazdasági-Szociális Tanács, amelyben a szakszervezetek ott vannak a képviselőikkel együtt. Ilyen tekintetben tehát azt gondoljuk, hogy ez a kormányzati megközelítés eleve hibás, helytelen.

Ebből következik mindaz, amit a törvénynek a szakszervezetekkel kapcsolatos utalásairól mondunk. Azt gondoljuk tehát, hogy a szakszervezeteknek olyan kiemelt társadalmi szerepük van, amit a törvényben el kell ismerni. Ugyanakkor a jelenlegi törvények más téren negatívan különböztetik meg a szakszervezeteket más civil szervezetektől. Az 1 százalékból például nem részesülhetnek, ezért azt a nagyon-nagyon kevés pozitív diszkriminációt, ami eddig irányukban megvalósult, szerintünk mindenképpen fenn kellene tartani.

Ami a szakszervezetek tulajdonában lévő művelődési házakat illeti, szerintünk mindenképpen jogszerű, sőt, alkotmányos alapelv lenne különbséget tenni azon művelődési házak között, amelyek az elmúlt tíz évben ugyan névleg szakszervezeti tulajdonban voltak, de a szakszervezetek semmilyen módon nem járultak hozzá a működtetésükhöz, és azok között a művelődési házak között, amelyeket az elmúlt tíz évben is a szakszervezetek tartottak fenn igen nehéz körülmények között.

(10.00)

Gondoljanak arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha ezeket elveszik a szakszervezetektől, akkor semmi biztosíték sincs arra, hogy a művelődési munka, a közművelődés tovább folyik ezekben az épületekben. Azt hisszük, erre mindenképpen módosító indítványt kell kidolgozni, hogy valóban disztancia keletkezzen a használt ingatlan és a névlegesen birtokolt ingatlan között.

Végül pedig, elnök asszony, talán nem haragszik meg, ha egyetlenegy mondatot idézek, ami a bizottsági ülés után került az ellenzéki képviselők elé, de erről tárgyaltunk, és mindenképp szeretnénk idézni. Ez egy kis ország - kezünkbe került a Miniszterelnöki Hivatal előkészítő anyaga erről a törvényről, amelyben különböző pontok vannak. A 7. pont így szól, az egyeztetés után fennmaradt vitás kérdések cím alatt szerepel: nem maradt fenn vitás kérdés az egyeztetések után.

Őszintén hisszük, ez a vita bebizonyítja, hogy a kormányegyeztetés után még lehet szabad vitát folytatni erről a kérdésről. Sőt hisszük, hogy figyelembe is veszik az érveinket! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai